Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 3. A szerkesztőség postájából A budai Várban elkészült a Magyar Villamos Tröszt új léte­sítménye, az Országos Villamos Teherelosztó, mely az év végén üzembe áll. Feladató a hazánkon átmenő nemzetközi elektromos .energiaforgalom szabályozása, az energiafo­gyasztás és energiatermelés egyensúlyban tartása. A kor­szerű - számitó géppel is felszerelt - elektromos teher­elosztó műszaki berendezéseit most próbálják ki Tartós fogyasztási cikkek tartós problémái Gondolnak ránk A Jász-Nagykun Vendég­látó Vállalat vezetősége, szakszervezeti bizottsága de­cember 28-án nyugdíjas-ta­lálkozóra hívott bennünket. Körülbelül hatvanon érkez­tünk ez alkalommal a Bástya kisvendéglőbe. Szeretettel, gondoskodással fogadtak bennünket. Nincs ezen mit szégyellni, a meghatottság könnyeket csalt néhányunk szemébe. Mindannyian érez­tük, hogy a vállalati nagy családba mi is beleszámí­tunk, szükség van ránk'. A vállalat igazgatóhelyet­tese tájékoztatott bennünket eredményekről, gondokról egyaránt. Kérte, hogy ha egészségünk engedi, menjünk vissza dolgozni; tapasztala­tainkkal, szaktudásunkkal se­gítsük a vendéglátás színvo­nalának emelését. A szakszervezeti bizottság jó vacsorával, műsorral aján­dékutalvánnyal, és sok-sók szeretettel kedveskedett ne­künk. A találkozó jó hangu­latban tel el, kellemesen töl­töttük az estét. Néhány órára elfelejtettük korunkat, beteg­ségünket, gondjainkat. Kö­szönjük. Szabó Jánosné Szolnok A tejszállítmányok dézsmálói A kis élelmiszerbolt veze­tője tanúk után kutat a szál­lingózva érkező vevők között. Ki látta? Két ember kellene, aki aláírásával igazolja, hogy ismét hiányzott öt vagy tíz tasak tej a ládából... Ez így megy naponta, s nemcsak itt. Több üzletből is érkezik ha­sonló esetről jelentés Jász­berényben az élelmiszer kis­kereskedelmi vállalat helyi központjába? Mit tesznek? Jóváírják a tanúkkal igazolt, eltűnt mennyiség értékét. Ez bizony tetemes összeg havon­ta, és egyáltalán nem mutat csökkenő tendenciát. Nem is várható, hiszen semmi nem zavarja az immár notóriusan tevékenykedő tejcsenőket. A rendőrség segítségét is kér­ték már ez ügyben, de az az igazság, hogy nem állhat minden tejesláda mellé egy rendőr. Az üzletek vezetőitől sem kívánható, hogy hajnali négykor — a tejszállításnál — már munkahelyükön le­gyenek, hiszen jóval később nyitnak. Nincs megoldás? Mi lenne, ha az eddig nyitott ládák he­lyett lakattal zárhatókat rendszeresítenének, s az egyik kulcs az üzletvezetőnél lenne? Igaz, a megvalósítás egyszerre jelentősebb beru­házást igényelne, de az eltűnt és jóváírt zacskós tej garma­dája hosszabb időn keresztül sokkal nagyobb összeget fel­emészt. Megtudtam, hogy az illetékes szervek már jó ide­je foglalkoznak ezzel a gon­dolattal, de valahogy nem tudnak dűlőre jutni: ki gyártassa a zárható ládákat? Közben a tejdézsmálók egy­re merészebbekké válnak . . . Hamar Jenőné Jászberény Hálós burgonya Demeter Sándor, szolnoki olvasónk két és fél kilo­gramm első osztályú hálós burgonyát vásárolt 13,20 fo­rintért a Vár ABC-ben de­cember 28-án. Forgalomba hozta a ZÖLDÉRT. Nem volt szerencséjük. A háló tartal­mából csupán két — nem túl jó étvágyú — embernek ele­gendő hasábburgonya lett. Ezt sem volt kedvük meg­enni, restellték vendégeik elé tenni az asztalra. Amíg a vendégek esznek, addig ők — a háziak — bámuljanak a le­vegőbe? Nyugdíjas olvasónk bosz- szankodva hozta be a háló tartalmát — nyersen és sül­ve — szerkesztőségünkbe. Nem sok értelme van, de egyelőre „eltettük”. Az eset megtörtént, Demeter Sándor — s nyilván rajta kívül má- sqk is jártak hasonlóan — kidobott az ablakon körülbe­lül 10 forintot. Pedig nem megy nekik olyan jól, hogy ezt megengedhetnék maguk­nak. Mindez most már csak ta­nulságul szolgálhat. Feltehe­tően már a burgonya váloga­tásánál kezdődött a baj. Nem voltak elég körültekintőek az ezzel megbízott dolgozók. (Pedig ők is vásárlók... A „selejt bosszúja” utolérheti őket...) Esetleg nem megfe­lelő a burgonyaraktár? Ott érte károsodás a fontos és kedvelt árut? Ki tudja? Re­méljük, a tanulságot levon­ják az illetékesek, s akik­nek nincs módjuk őszei meg­venni a télre elegendő bur­gonyát, mind kevesebb bősz- szánkódnak majd. Meglepetés Az Egyesült Jászsági Áfész vezetősége kelle­mes meglepetésben ré­szesített bennünket, nagycsaládosokat, illetve a gyermekeiket egyedül nevelő szülőket. Gyer­mekenként 200 forint ér­tékű vásárlási utalványt küldött karácsonyra. Az iskolaév kezdetén — ké­rés nélkül — tanszervá­sárlási segélyt kaptunk. Az áfész vezetőségé­nek figyelmessége dicsé­retes, és környezetem­ben példa nélküli. Mi, érintettek sok sikert és további jó eredményeket kívánunk az új eszten­dőben az áfész dolgozói­nak. Garics Balázsné ______Jászárokszállás N em maradhatnak magukra! A lakóbizottságakra fontos közéleti feladatok megoldása vár ... Szolnok megyében 160 lakó- és utcabizottság műkö­dik ... öt évvel ezelőtt ka­pott megbízatásuk lejárt... az újraválasztás februárban, márciusban zajlik — írtuk többek közöt december 14-én megjelent „Lakóbizottságok” című vezércikkünkben. Tóth Tibor szolnoki olvasónk la­kóbizottsági elnök. Ilyen mi­nőségben fűzött néhány — figyelemre méltó — gondola­tot a cikkhez. íme: „A cél, amelynek érdeké­ben létrehozták a lakóbizott­ságokat, nagyon ideális, a la­kóközösségek és a város ér­dekeinek szempontjából rendkívül hasznos társadal­Az egészségügyi miniszter a 11/1978. számú rendeleté­vel meghatározta a tanulók közhasznú munkavégzésének egészségügyi feltételeit. A rendelet szerint az általános iskolák hetedikes-nyolcadi­kos tanulói, valamint a gim­náziumok első-negyedik osz­tályos tanulói közhasznú munkavégzés céljából — tan­évenként a szorgalmi időben 12 napig terjedhető időtar­tamra — foglalkoztathatók. Az általános iskolások csak könnyű fizikai munkával, el­sősorban szabad levegőn, na­pi 4 órában, kizárólag nap­pali időszakban. A gimnáziu­mi tanulók könnyű és köze­pesen nehéz fizikai munkát végezhetnek, napi 6. legfel­jebb 8 órában, kizárólag nap­pali időszakban. A tanulók munkavégzése során értelem­szerűen alkalmazni kell az adott munkahelyen munka- viszonyban álló dolgozókra érvényes munkavédelmi, bal­esetelhárítási szabályokat, va­lamint közegészségügyi elő­írásokat. A munkahely köze­lében tisztálkodási és étke­zési lehetőséget is kell biz­tosítani. A jogszabály teljes szövege a Magyar Közlöny 87. számában jelent meg. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1978. évi 22. számú törvényerejű ren­deleté a takarékszövetkeze­tekről szól. A jogszabály meghatározza a szövetkeze­mi-politikai tevékenykedés­nek kell minősíteni.. . ösz- szefogással, megértéssel, be­látással, jóakarattal nagysze­rű eredmények születhetnek. Mindezt persze könnyű le­írni, tanácskozásokon elismé­telgetni, a megvalósításhoz azonban nem elegendő né­hány ember jóakarata, ten- niakarása, erőlködése. A feladatok megvalósításá­hoz közösségi emberek kel­lenek, olyanok, akik nem­csak szavakkal hadakoznak, hanem tettekkel is bizonyíta­nak. No, ez az a pont, ahol sok minden nem stimmel! Egy-egy lakóközösségben sokfajta ember él, s a lakó­bizottságok helyzete nem könnyű. Amit az egyik em­ber épít, a másik cinikusan azért is tönkreteszi, lerom­bolja. Mindezt büntetlenül tehetik, nincs mitől tarta­niuk. Nehezíti munkánkat, hogy a lakóbizottságoknak nem­csak a primitív barbárokkal kell megküzdeniük, hanem sokszor olyan személyekkel is, akiknek munkakörüknél, hivatásuknál fogva is jó pél­dával kellene elöljámiuk, s legalább kulturáltabb maga­tartással segíteniük a lakó­bizottságok munkáját! Sok­szor az illetékes hatóságok 6em törődnek megfelelően a lakóbizottságok problémáival, küszködésükben olykor ma­gukra hagyják, vagy csak félvállról kezelik gondjaikat. Ebből is adódik, hogy a „fe­negyerekek” néha túl mesz- szire merészkednek a rend­bontásban. Jól tudják, hogy a hatóságoknak éppen elég Sz. B.-né, Karcag: A terme­lőszövetkezeteknek jogsza­bályban előírt kötelezettsége, hogy megkülönböztetett fi­gyelmet fordítsanak anyai hi­vatásukat teljesítő tagjaikra. Ennek a kötelezettségnek megfelelően a termelőszövet­kezet a közös munkában rendszeresen részt vevő nő­ket terhességük idejére mun­kaidő-kedvezményben része­síti, és könnyebb munkát biztosít számukra. A sziulés idejére külön fizetett sza­tek célját, legfontosabb fel­adatait, valamint önkor­mányzati rendjét. A takarék- szövetkezetek legfontosabb feladata, hogy működési te­rületükön takarékbetéteket gyűjtsenek, s az így össze­gyűjtött takarékbetétekből tagjaik részére kölcsönöket nyújtsanak. Pénzügyminisz­teri engedéllyel az állami pénzintézeti szervekkel kö­tött megállapodás alapján egyéb pénzügyi jellegű fel­adatokat is elláthatnak a ta­karékszövetkezetek. A jog­szabály teljes szövege a Pénz­ügyi Közlöny 26. számában jelent meg. A vízgazdálkodási társu­lásokra vonatkozó jogszabá­lyok végrehajtási szabályait az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a 4 1978. számú ren­delkezésével határozta meg. A rendelkezés szerint az ér­dekeltségi hozzájárulás meg­állapítása szempontiából az ingatlan tényleges használó­ja a tulajdonos (tulajdonos­társ), illetőleg az ingatlan ke­zelője. Ha azonban az ingat­lan tényleges használatát nem a tulajdonos (kezelő) gyakorolja, a tényleges hasz­náló az ingatlanon fennálló jognak megfelelően: a föld- használó. a haszonélvező, az állami tulajdonban levő la­kás bérlője. Az állampolgár tulajdonában levő lakás bér­lője csak akkor tekinthető használónak, ha a lakás a gondjuk-bajuk van. Semmibe nem veszik például a házi­rendet, a szocialista együtt­élés szabályait. Olykor meg­szegik a tanácsi rendelete­ket. Mindennél elkeserítőbb- hogy az udvarias, szívélyes hangú közlésre (felszólításra) egyesek gorombán reagálnak, provokáló magatartást tanú­sítanak, sőt, fenyegetően lép­nek fel, mitsem törődve má­sok nyugalmával, rendeletek­kel, közösségi érdekekkel. Mi lehet a megoldás? Büntetés? Vagy vonuljunk félre meg- alázottan, és engedjünk teret a rendbontóknak, a pusztí­tóknak, a garázda magatartá- súaknak? Engedjük a zöldte­rületek, fák-bokrok-növények pusztítását? Szótlanul néz­zük, hogy a frissen tataro­zott épület falához rugdal­ják a sáros labdát? ... Ha az illetékes hatóságok nem lépnek fei erélyesen a fenegyerekekkel szemben, s nem nyújtanak megfelelő se­gítséget a lakóbizottságok­nak. aktivistáknak, a pusztí­tásokért és a rendbontások elfajulásáért nem az ő ha­nyagságukra, közönyükre kell majd gondolni! Az viszont bizonyos, hogy az aktivisták­nak is elmegy a kedvük a feleslegesnek bizonyuló erő­feszítéstől. az egyébként is nagyon hálátlan tevékenyke­déstől, amelybe egyre nehe­zebb alkalmas lakótársakat bevonni. Azt hiszem, hogy ezt sokan nem is tudják reá­lisan felmérni, vagy megelé­gednek annyival, hogy papí­ron léteznek lakóbizottsá­gok ... És ez elég is? ...” badság jár, majd a kisgyer­mek gondozására munkaidő­kedvezményt és további sza­badságot igényelhetnek a dolgozó nőtagok. A szövetke­zetek alapszabályukban egyéb kedvezményeket is in­tézményesíthetnek saját jog­körükben, lehetőségeikhez mérten. Lehetőséget biztosít­hatnak arra, hogy a gyer­mekgondozási szabadság ide­je alatt is végezhetnek a kis­gyermekes anyák háztáji munkát. lakásügyi hatóság rendelke­zése alatt áll. (Magyar Köz­löny, 86. szám.) A beruházások rendjéről szóló 34/1974. MT. számú és a végrehajtásáról szóló 3/1974. OT—PM. számú együttes rendelet, s az ezeket módosító és kiegészítő minisztertanácsi rendeletek és együttes rende­letek egységes szerkezetbe foglalt hatályos szövege a Tervgazdasági Értesítő 1978. évi 10. számában található. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1978. évi 27. sz. törvényerejű rendele­tével módosította és kiegé­szítette a szerzői jogról szó­ló 1969. évi III. törvényt. Az új jogszabály rendelkezése szerint a szerzői jog megsér­tése esetén a polgári jogi fe­lelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítési alap az is, ha a szerző sze­mélyéhez fűződő jogait tar­tósan vagy súlyosan megsér­tik. A jogszabály a Magyar Közlöny 84. számában jelent meg. Az alacsony összegű nyug­ellátások emelését rendelte el a Minisztertanács 1041' 1978. számú határozata, amelynek fontosabb rendel­kezéseit lapunk 1978. decem­ber 21-i számában részlete­sen ismertettük. A jogsza­bály teljes szövege a Magyar Közlöny 88. számában ol­vasható, Szeptemberben 24,1 mil­liárd forintot fizettek ki a la­kosságnak; január és szep­tember között a lakosság készpénzbevételei a tavalyi hasonló időszakhoz képest 9,2 százalékkal növekedtek. Ugyancsak szeptemberben 10 743-an vehették át új sze­mélygépkocsijukat, elkelt több, mint hétszázmillió fo­rint értékű bútor; az áru- főcsoportok között változat­lanul tartotta első helyét a forgalmi adatok alapján a tartós fogyasztási cikkek el­adása. Állandóság és változás Parányi metszet a forgal­mazás, értékesítés szövevé­nyéből, de mint minden met­szet., ez is fölmutatja a jel­lemzőket. Azt például, hogy évek óta folyamatosan és. a legegyenletesebben ezeknek az áruknak a kereslete és el­adása növekszik, s a nemzet­közi tapasztalat is a hazait erősíti. Ez utóbbi szerint még az úgynevezett dekonjunktu- rális helyzetben . is, amikor általában csökkennek a la­kossági vásárlások, a tartós fogyasztási cikkek utáni ér­deklődés élénk marad. Hosszú távú folyamatról van szó tehát — a lakosság egyre nagyobb tömegei szok­ják meg, veszik természetes­ként az ilyesfajta áruk kínál­ta kényelmet, könnyebbséget — amivel mint állandó té­nyezővel lehet számolni. Az állandóság azonban a válto­zással ölelkezik; az átlagos­nál gyorsabban növekszik a kereslet a jó minőségű, szol­gáltatásaiban magasabb szín­vonalú termékek, cikkek iránt, mégha azok drágáb­bak is a korábbi, hasonló áruknál. A termelőknek, s nem kevésbé a kereskedők­nek ehhez a ketősséghez kell — kellene — igazodniuk. Meredek emelkedón Tavaly minden száz forint­ból, amit a kiskereskedelem­ben elköltöttünk, átlagosan tíz forintot tartós fogyasztási cikkekért fizettünk ki. Azaz összesen 25,2 milliárdért vet­tünk ezekből az árukból, s hogy érzékeljük a változás ritmusát, leírjuk: 1970 és 1977 között négyről nyolc- millárd forintra nőtt például a bútorok egy esztendei for­galma. A kiskereskedelemben egyetlen hónap alatt 19 750 hűtőszekrényt adtak el, a vil­lamos vízmelegítők értékesí­tése a hetvenes években több mint háromszorosára bővült, havonta tízezer darab talál gazdára, de csak azért ennyi, mert több nincsen, hiánycikk. Egy-egy nyitvatartási napon átlagosan 1110 kerékpárt ad­nak el az üzletekben, s míg 1960-ban varrógépből 15 ezer darabot vásároltak, 1970-ben 39, 1977-ben 65 ezret. A tar­tós csoportba sorolt áruk for­galma tehát meredek emel­kedőn kaptat felfelé hosszú évek óta, s ez örvendetes. Az már kevésbé, hogy a prob­lémák is tartósnak, mi több, makacsnak bizonyulnak. Késedelem, következményekkel A tartós fogyasztási cikkek termelésében, forgalmazásá­ban folyamatos, de szelektív fejlesztés szükséges, ezt azon­ban nagy időbeni késedelem­mel érzékelték az érintettek. Igaz, vannak jó példák, így a villamos hűtőszekrényeké, s negatívok is: a mosógépe­ké, bojlereké. Előbbiek lépést tartottak az igények változá­sával, utóbbiak messze elma­radtak attól. Ennek következ­tében azután furcsa hely­zet alakúi ki. Bizonyos áruk­nál — automata mosógép, háztartási kazán, bojler stb. — jó ideje a mennyiségi szükségleteket sem sikerül kielégíteni, más termékeknél viszont az lassítja az értéke­sítést, hogy gyatra a kínálat, az új termékek használati ér­téke semmivel sem nagyobb, mint a régebbieké. S végül vannak olyan cikkek, ahol a vevő már választékot talál, megfelelő kiszolgálást, javí­tást kap; az árut biztonsá­gosan használhatja. logos követelmény Az MSZMP XI. kongresz- szusának határozata kimond­ja: „A lakosságot a jövedel­mekkel arányosan több. jobb, választékosabb közszükségle­ti cikkel kell ellátni”. Jogos követelmény ez, ám teljesí­téséhez — mind az iparban, mind a kül- és belkereske­delmi tevékenységben — más sebességre keli kapcsolni. Csupán kiragadott példaként említjük: a munkásosztály­hoz tartozó családok 58,1 szá­zaléka saját tulajdonú csalá­di házban él, ennek ellátási, árukínálati követelményeit is föl kellene mérni, s tük­rözni a termelésben, az érté­kesítésben. Igaz, fokozatosan megszű­nik a hazai porszívógyártás, mert nem állja a versenyt, s végre rozsdamentes acéleme. zekbői készítik a bojlereket, azaz nem lyukadnak ki egy­két esztendő alatt, tehát a frontvonalak — ahogy azt mondani szokás — mozgás­ban vannak. A mozgás irá­nyának. sebességének azon­ban sokkal nagyobb figyel­met kell kapnia, mint eddig, s nem kevésbé annak, hogy a frontvonalak mögött, mi­ként alakul a hátország hely­zete. Mert joggaj* elvárjuk, hogy tartós fogyasztási cik­keink valóban tartósak le­gyenek. M. O. Két hót jogszabályaiból A tanulók közhasznú munkavégzéséről Az érdekeltségi hozzájárulásról SZERKESZTŐI ÜZENET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom