Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

Vi / XXIX. évf. 258. szóm, 1978. november 1.. szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA m m Ünnepi előkészületek a Szovjetunióban Fehér lepelbe öltözött a Vörös tér Nyolc év alatt megháromszorozta termelését a Mosonma­gyaróvári Fémszerelvénygyár. Az idén több mint kilencszáz millió forint értékű csaptelepeket gyártanak. Termékeikből már biztosítani tudják a hazai igényt, sőt mintegy ötvenmil­lió forint' értékű szerelvényt exportálnak is Biztonságos a Középtiszavidék árvízvédelmi rendszere Termelés és alkotás Társadalmi- méretű viták pásztázzák a termelés szelle­mi hátterét; tudós tanulmá­nyok és indulatos vitairatok kutatják, hol tartunk a talál­mányok hasznosításában, al­kalmazunk-e elegendő kül­földi termelési eljárást, ösz- tönözzük-e az újítómozgal­mat. Merő tévedés lenne a közérdeklődésnek ezt a hul­lámát egyszerűen divatáram­latnak minősíteni, hiszen két­ségkívül a termelési szerke­zet átalakulásának folyama­ta, a gazdaság korszakváltá­sa tükröződik ezekben a vi­tákban is. Mindezeket előrebocsátva, talán nem tűnik a téma avul- tan konzervatív megközelíté­sének, ha ezúttal a termelés szellemi hátteréről kissé ha­gyományosabb nézőpontból szólunk. Arra az alkotó, gon- , dolkodó viszonyra utalunk, amely a jó munkát a mun­kafolyamattal mindig össze­fűzte, s amely viszony jobbá­ra nem fejeződött ki talál­mányban, még mai értelem­be vett újításban sem. Egy­szerűen: az értelmes, célsze­rű munka, a sok-sok minden­napos ötlet, módosítás avatja a termelést a termelő szá­mára alkotó folyamattá, s ez összegeződik — társadalmi méretekben — olyan érték­teremtő forrássá, melynek belső energiáit aligha tükröz­hetik a szabadalmi, újítási statisztikák. Ámbár, ha már erre utal­tunk, kétségtelen, hogy ez utóbbiak is az olkotó, vál­toztatásra törekvő szellemi klímában sarjadnak, gyara­podnak, hiszen a munkafo­lyamat kisebb-nagyobb ész- szerűsítéseit nem választja el éles határvonal a beadott, regisztrált újítástól. Ismeretes, hogy itthon is, nemzetközileg is sokáig meg­oszlottak a vélemények: va­jon a tudományos-technikai forradalom térhódítása nem szünteti-e meg a termelés al­kotójellegét? Valóban: felü­letes megközelítéssel nyilván­valónak látszik, hogy az au­tomatizálás, a korszerű, gé­pesített technológiák nem hagytak teret az emberi lele­ményességnek, hiszen a mun­ka — végeredményben —* gombok nyomására, műsze­rek ellenőrzésére korlátozó­dik. Fölösleges lenne most arra utalnunk, hogy ettől a teljességgel gépesített világ­tól egész sor iparágunk még bizony messze van, de ma már általánosan elfogadott az az álláspont is, hogy a gép nem mérsékli, ellenkezőleg: növeli a szaktudás, tehát a gondolkodás, végső soron az alkotás igényét a termelés­ben. Erre utal mindenekelőtt az, hogy a termelőmunka — történelmileg — átrétegező- dik a magasabb kvalifikáció, illetve a több szakmát átfogó ismeretigény irányában. Ez azt jelenti, hogy e vál­tozások elképzelhetetlenek az újnak, a korszerűbbnek olyan általános térhódítása nél­kül, amely meghatározza tár­sadalmunk szellemi-klima­tikus viszonyait. Múlhatatla­nul fontos viszont, hogy az új iránt fogékony szellemiség ne korlátozódjék a tudomá­nyos intézetekre, a licence- ket honosító mérnöki dönté­sekre, a vállalati vezérkarok strukturális elemzéseire. A szellemi, alkotói "folya­mat része az a sok-sok min­dennapos ötlet, újító gondolat is, amely a munkafolyamato­kat, a termelés részművele­teit gépies tevékenységből al­kotássá emeli és jó alapot ad a gazdasági, műszaki hála­adáshoz. Országszerte jó politikai hangulatban, újabb munka­sikerekkel készülnek a szov­jet dolgozók a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom 61. évfordulójának megünneplé­sére. A tyumeni olajmező —, amely ez év tavaszáig egy Leonyid Lencmannak, az Észt Kommunista Párt Poli­tikai Bizottsága tagjának, "áz Észt Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökének veze­tésével tegnap háromtagú de­legáció érkezett Szolnokra, a Szakszervezetek Szolnok me­gyei Tanácsa vendégeként. A küldöttség tagjai; Jurij Kihno Slezár, az észt szak- szervezetek elnökségének tag­ja, a tartui autójavító üzem dolgozója, és Szvetlána Mi- nyeva, a Marat egyesülés kötőüzemének munkásnője. az üzem szakszervezeti bi­zottságának titkára. A baráti ország küldötteit Árvái István, az SZMT veze­tő titkára tájékoztatta a me­gye politikai, gazdasági, kul­Egyre jobban növekszik a termelőszövetkezetek árufel­használása és kibocsátása. Ezt a megnövekedett adás­vételt, árrésképzésével, kü­lönböző forgalmazó és érté­kesítő vállalatok bonyolítják le. A gazdaságok részéről azonban jelentkezett olyan szervezet utáni igény, amely árrésképzés nélkül, megfele­lő képzettségű és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakember gárdával segítené az üzemek kereskedelmi te­vékenységét. A megyékben sorra alakul­tak az ilyen típusú vállalatok. Idén ezeket a megyei köz­pontokat összevonták, és lét­rejött a Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Értékesítő Beszerző és Szolgáltató Kö­zös Vállalata, Budapest köz­milliárd tonna olajat adott a népgazdaságnak — 24 fú­róbrigádja teljesítette az 1978. évi tervet. Örvendetes hír érkezett Naberezsnie Cselnyiből is: befejező sza­kaszához érkezett a nyizs- nyekamszki vízierőmű épí­tése, megkezdődött a Kama turális életéről, a szakszerve­zetek tevékenységéről és a szocialista munkaverseny ta pasztalatairól. A tájékoztató után a vendégek megtekin­tették a Galériát. Az észt delegáció tagjai ma Jászberénybe, a Hűtőgép­gyárba, délután a Jászsági Állami Gazdaságba látogat­nak. Holnap a törökszentmiK- lósi Baromfifeldolgozó Válla­lat vendégei lesznek. Prog­ramjuk szerint látogatást tesznek a megyei pártbizott­ságon és a megyei tanácsnál. Pénteken délután a Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyárába látogatnak. A szakszervezeti küldött­ség november 4-én, szomba­ton utazik haza. ponttal. Szolnok megyében ez év július 1-én hívták életre, és már tevékenyen működik a megyei TSZKER, amelynek kifejlesztése 1980-ban fejező­dik be. Tevékenységük abban különbözik az eddigi agro- kereskedelmi vállalatoktól, hogy nem nyereségcentriku- sak, nem a kínálatot vezetik le, hanem a tényleges szük­ségletet próbálják kielégíte­ni. Ennek megvalósításához piackutatást végeznek, állan­dó kapcsolatot, tartanak a megye gazdaságaival, és a TESZÖV információ alapján megfelelő vásárlási tervet ké­szítenek. A másik előny a gazdaságoknak, hogy ez a cég a termelőszövetkezetek „al­kalmazottja”, felelősségre vonható és beszámolási kö­telezettsége van. vizének betonmederbe tere­lése. Az üzembehelyezés előti végső próbák folynak az Orenburg—Szovjetunió nyugati határa között nem­zetközi összefogással épülő gáztávvezeték ötödik, leg­(Folytatás a 2. oldalról.) Eredményesen fejlődik a juhászat Növekszik a gyapjúterme- lés, az idén az elmúlt évhez képest a gyapjúforgalmi vál­lalatok 9 százalékkal több zsíros (nyers) gyapjút vet­tek át a juhászoktól és kis­termelőktől. Ez azt bizonyít­ja, hogy a juhászat fejlesz­tésére a korábbi években hozott különböző szintű ren­delkezések mind jobban éreztetik hatásukat. A gyapjútermelés növeke­dését egyértelműen az állat- állomány létszámának bővü­lése hozta magával. A gaz­daságokat jelenleg erre ösz­tönzik az érvényben lévő szabályozók. A létszám bő­vítését szolgálja az az in­tézkedés is, amely az épü­letek felújításához és az új hodályok építéséhez biztosít állami hozzájárulást. Országszerte befejeződött az idei gyapjú átvétele. A felvásárlási szezon különö­sen a nyári hónapokban okozott gondot, az állandó esőzések és a magas páratar­talom miatt a gyapjú átadás előtti kezelése, bálázása és szállítása az utóbbi 20 év legnehezebb munkáját ad.ta a gazdaságoknak és a felvá­sárló vállalatoknak. (Tudósítónktól) Az ár- és belvízvédelmi biztonság megfelelő, a nép- gazdasági vagyon megőrzése nagyobb árvizek esetén is biztosított — állapították meg a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tegnap tartott ér­tekezletén Szolnokon. Az el­múlt két hónap alatt az igaz­gatóság szakemberei felül - vizsgálták az idei tervek vég­rehajtását. A 640 kilométer hosszú árvízvédelmi fő véd­vonalakon a szükséges fel­újításokat, karbantartásokat elvégezték. A belvízvédelem területén sok helyen iszaposak és ga­zosak a csatornák. A mező- gazdasági termelésre káros vizek elvezetése érdekében még bőven van tennivaló. A gaztalanításhoz kevés a mun­kaerő, és a gépesítés is csak jövőre várható. A védekezés módját a vegyszerezés je­lenthetné, de a jelenleg hasz­nált anyagok a vízzel keve­redve a haszonnövényekre is ártalmasak. Folyamatosan, a KGST-irányelvek alapján el­lenőrzik a vízfolyásokon a víz tisztaságát. Az üzemek vízszennyezése ebben az év­ben sem csökkent, a kirótt bírság összege ezúttal is el­éri az elmúlt évi 26 millió f j- rintot. Rendkívüli vízszeny- nyezés tizennégy alkalommal történt, ezek közül a Tiszán levonuló fenolos szennyező­dés volt a legveszélyesebb, de a gyors beavatkozással a mi- „ncségromlást megakadályoz­ták. Végezetül hangsúlyoz­ták, hogy a VI. ötéves terv­ben a megye és a Tisza II. vízlépcsőhöz tartozó terület vízrendszerének fejlesztése továbbra is kiemelt feladat lesz. Arab külügyminiszterek konferenciája (KÜLPOLITIKAI TUDÓSÍTÁSUNK A 2. OLDALON) Termelékeny, munkáskimélő megoldást láttunk a hegesztési varratok tisztítására az Április 4. Gépgyár örményesi gyárában. A forgó acélseprű segítségével lényegesen csökkent a zaj és a salakolás munkaigénye is Észt szakszervezeti küldöttség a megyében Az észt vendégek az SZMT székházában A termelőszövetkezetek kereskedői Adatot gyűjt és piacot kutat a TSZKER T. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom