Szolnok Megyei Néplap, 1978. március (29. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-01 / 51. szám

Ára: 80 fillér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXIX, évf. 51. sióm, 1978. máfeius 1., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Folytatta munkáját a KB-titkárek budapesti tanácskozása Tegnap folytatta munkáját a szocialista országok testvérpártjai központi bizottsági titkárainak budapesti tanácskozása. A szocialista országok testvérpártjai köz­ponti bizottsági titkárainak budapesti ta­nácskozásán résztvevő küldöttségek tiszte­letére tegnap ünnepi estet rendeztek a Vár­színházban. A nagy tetszést aratott műsor­ban kiváló magyar ének- és táncegyüttesek léptek fel. 1977 külkereskedelmi mérlege Ötszázmilliárd forintos forgalom Bíró József sajtótájékoztatója a Parlamentben A szocialista országokkal továbbra is kiegyenlített áru­cserét akarunk folytatni, tőkés külkereskedelmünkben azon­ban az idén az exportnak erőteljesen túl kell haladnia az importot - mondotta tegnap a Parlamentben tartott sajtótá­jékoztatóján Bíró József külkereskedelmi miniszter. Az) export fokozása szüksé­ges külkereskedelmünk egyensúlyának javításához. Ez azonban nagy feladat, mert a tőkés országúkban jelentősen csökkent a gaz­dasági növekedés üteme,'’ki­sebbek tehát a piaci lehető­ségek is, és ez a tendencia tovább tart. Szaporodnak az importkorlátozások, s csak valóban korszerű, a keres­letnek megfelelő árut tudunk eladni. Az utóbbi hónapok növekvő exportjában már tükröződik, hogy vállalataink érzékelik a változást, a ki­vitel növekedésének üteme azonban még mindig nem kielégítő. A külkereskede­lemnek az export fokozását is meghatározó termelési szerkezet fejlesztésére az eddiginél nagyobb befolyást kell gyakorolnia. Szocialista országok: biztos piac A jelenlegi ingatag világ­piaci helyzetben a szocialis­ta országok biztonságot, sta­bil beszerzési és elhelyezési lehetőségeket jelentenek szá­munkra. Különösen vonat­kozik ez a Szovjetunióra, amellyel árucsere-forgal­munk az idén várhatóan túl­haladja a négymilliárd ru- ,'belt. Egyebek között kő­olajból több mint hétmillió tonnát, kőszénből és koksz­ból egymillió tonnát szállít a Szovjetunió, s kohásza­tunk szinte 100 százalékban szovjet vasércet dolgoz fel. Nagy jelentőségű a 4,4 mil­liárd kilowattóra > villamos energia importja, gépiparunk számára pedig 650 ezer ton­na szovjet hengereltáru. 15 ezer tonna rézi, 11 ezer ton­na ólom és egyéb színesfé­mek behozatala. Hazánk több mint hatezer Ikarus- buszt, csaknem 100 portál- és úszódarut, 100 millió ru­bel értékű híradástechnikai cikket és sok egyéb termé­ket szállít cserébe. A többi európai KGST-or- szággal 12,4 százalékkal nö­veljük áruforgalmunkat. Ta­valy a kivitelt, az idén a behozatalt gyorsítjuk na­gyobb mértékben, ily mó­don exportunk 11, importunk pedig 14 százalékkal nő a megállapodások szerint. Áru­cserénket nagy mértékben segíti, hogy különösen az utóbbi időben lényegesen bő­vült a termelési együttmű­ködés. A fejlett tőkés országok­kal is bővíteni kívánjuk a termelési együttműködést. Az elmúlt tíz évben 550 koope­rációs szerződés jött létre magyar és tőkés országok- beli vállalatok között, ebből 345 jelenleg is működik. E kooperációk nyomón a szer­ződések időtartamára össze­sen 34 milliárd forint impor­tot és 74 milliárd forint ex­portot irányoztak elő. A ko­operáció devizamérlege te­hát számunkra kedvező. Az elmúlt évben aláírt 76 új kooperációs szerződésből is hasonló eredmény várható: az ezekben foglalt export- szállítások 25 százálékkal ha­ladják meg a kapcsolódó im­portot. Egyben a tőkés vál­lalatokkal kiépített kooperá­ció a KGST-országok iránt vállalt kötelezettségeink színvonalasabb teljesítését is lehetővé teszi. Helytelen, hogy a kooperációban rejlő lehetőségeket még azoknak a vállalatoknak a jelentős része sem használja ki, ame­lyek ilyen megállapodást kö­töttek. Az országban össze­sen 120 vállalat hozott létre termelési együttműködést, a kooperációból származó for­galom 82 százaléka azonban mindössze 23 nagyvállalat szerződése alapján realizá­lódik. Szükséges tehát, hogy a kis- és középvállalatok is aktívabbak legyenek e te­kintetben. A fejlődő országokkal fel­gyorsult hazánk kereskedel­mi forgalma, ami főként a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, továbbá az ipari fo­gyasztási cikkek exportjának erőteljes növelését tette le­hetővé. E piacokon is , lé­nyegesen nőtt a verseny, ami számunkra azért jelent nagy feladatot, mert a tőkés or­szágok vállalatai által fel­kínált hitelfeltételekkel ne­hezen tudunk versenyezni. Versenyképesebb termékek Az árak alakulásáról szól­va a miniszter elmondotta, hogy tőkés forgalmunkban a cserearányok tavaly négy százalékkal romlottak oly módon, hogy exportárainkat csak négy százalékkal tud­tuk emelni, míg importunk több mint nyolc százalékkal drágult. Az idei prognózi­sok szerint a nem rubel el­számolású forgalmunkban a cserearány várhatóan mint­egy két százalékkal romlik. Főként termékeink minősé­gének javításával, rugalma­sabb szállítási határidők vál­lalásával. kielégítőbb szer­vizzel kell termékeinket ver­senyképesebbé tenni. így ér­hetünk el magasabb árakat. Ami a KGST-beli partne­reinket illeti, 1974 és 1977 között lényegében már kor­rigáltuk export- és import­árainkat. Ezt a világpiacon lezajlott árrobbanás tette a hetvenes évek első felében szükségessé. ’78-ra szocialista partnereinkkel — Csehszlo­vákia és Bulgária kivételé­vel — ugyancsak sor - kerül bizonyos árkorrekcióra. A Szovjetunión kívüli KGST- országokkal lefolytatott tár­gyalások ugyan még nem fe­jeződtek be teljesen, de ma már látható, hogy az árkor­rekciók alig változtatnak a cserearányokon, ami a vi­szonylag kiegyenlítettebb ex­port-import struktúrával is magyarázható. Az 1978. évi szovjet viszonylat« ártár­gyalások megközelítően há­romszázalékos cserearány­romlással jártak. A Szovjet­unióból származó kőolaj ára a többszöri emelés után is a jelenlegi világpiaci árnak csak mintegy négyötöde. Szá­munkra ugyanilyen kedvező a többi energiahordozó, el­sősorban a szén,, a koksz, a földgáz és a villamos energia ára is. Kedvező árviszonyok Hasonlóképpen kedvező számunkra a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek áremelése. Különösen a ma­gyar alma, valamint a hús, a bor, a friss és a feldolgo­zott zöldségek és gyümölcsök ára kedvező, míg a tőkés piacokon- a hús és a gabo­na az indokoltnál lényege­sen alacsonyabb áron érté­kesíthető. A miniszter. végül arról beszélt, hogy külkereskedel­mi mérlegünk egyensúlyát csak a termékszerkezet kor­szerűsítésével, a versenyké­pesség fokozásával javíthat­juk. AZ ÉPÜLŐ SZÉCHENYI Képriport 3. oldal SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL 4. oldal A TV KÉPERNYŐJE ELŐTT Jegyzet a televízió elmúlt heti műsorairól 5. oldal Jelenleg a próbapadon vizsgázik, de a MEI-vizsgálat után a boltokban is kapható lesz Győrfi István és Szűcs Imre konstrukciója, az ívhegesztő kistranszformátor. A barkácso­lók részére készülő áramátalakító a kunmadarasi Vas- és Elektromosipari Szövetkezet újítási pályázatának díjnyertes darabja Csak az összefogás segíthet Belvízvédelmi tanácskozás Szolnokon Az érdekelt megyék, intézmények, társadalmi szervek részvételével a Tisza II. öntözőrendszer belvizhelyzetéről tárgyaltak tegnap délelőtt a mezőgazdasági és vizügyi szakemberek Szolnokon a TESZOV-székház első emeleti tanácstermében. Az ülésen sokakat érintő, aktuális kérdésről volt szó, hiszen az elmúlt esztendőben a mezőgazdasági üzemek jó­val nagyobb belvízkárt szen­vedtek. mint a korábbi évek­ben. A felmérések szerint az elemi csapás a Tiszántúlon mintegy 160 ezer hektárt érintett, az ebből származó kiesés elérte a 600 millió fo­rintot, és ezért 37 gazdaságot szanálni kellett. Keresni kell tehát a kive- zető-utat. Ezt a célt szolgálta dr. Breczki Lajosnak, a me­gyei tanács elnökhelyettesé­nek helyzetértékelő előadá­sa is. A megyei tanács elnök­helyettese elmondta, hogy a Jászság és a Nagykunság az ország legszárazabb vidékei közé tartozik, de a szeszélyes időjárás ennek ellenére gyak­ran okoz belvizet. A rossz vízgazdálkodású talajok to­vább növelik az elemi csa­pás esélyeit, és így nem cso­da, hogy viszonylag kevés eső is komoly bajt okoz. Szolnok megyében mintegy 100 ezer hektár olyan terület van, amelynek védelme egy­re sürgetőbb. Tavaly például 42 ezer hektárt sújtott a bel­víz, — ennek 80 százaléka szántó volt — és 20 ezer hek­tárt borított tartósan a víz. Az említettek miatt 20 ezer 800 hektár vetetlenül ma­radt, az ősziék egy része ki­pusztult, és a tavaszi mun­kákhoz is csak jelentős ké­séssel láthattak hozzá az üzemek. A terméskiesés, — amely az átlagos években 100—150 millióra tehető — 1971-ben. amikor ugyancsak súlyos ár- és belvízkárokat szenvedett a meeve, valamint 1977-ben is meghaladta a 260 milliót. Az elemi csapás a ti­szafüredi valamint a szolno­ki járásra koncentrálódott, ugyanarra a térségre, ahol a Tisza II. öntözőrendszer ;s érezteti hatását. A károkat a mezőgazdasági üzemek egy része saját ere­jéből pótolni nem tudta, így jó néhányan alap- és mér­leghiánnyal zárták az évet. Ám azzal együtt, hogy az említett gondokon csak jelen­tős állami támogatással lehet segíteni, a termelőkön is sok minden múlott, — álla­pította meg dr. Bereczki La­jos. Az igaz, hogy a belvíz­levezető hálózat bővítésével a víz eltávolításának ideje a megyében a 28 napos átlag­ról 22 napra csökkent, de ez még mindig kevés, hiszen a növények tűrőképessége csak 10—12 napot bír el, — a me­liorációs munkákban tehát a gazdaságoknak is akad ten­nivalója bőven. Viszont ar­ról sem szabad elfeledkezni, hogy az öntőrendszer vízelve­zető-hálózata a kelleténél lassabban épül. itt azonban a népgazdaság teherbírása dik­tálja a tempót. Éppen ezért a mezőgazdasági, a vízügyi és az egyéb az öntözésben, valamint a belvízrendezés­ben érdekelt szerveknek a lehető legnagyobb összhang­ban arra kell törekedni, hogy a rendelkezésre álló mester­séges csapadék segítse és ne gátolja a termelést. A Heves, Borsod és Hajdú- Bihar megye képvisélő szak­emberek korreferátumai, va­lamint a többi hozzászóló ugyancsak ennek a ' vélemé­nyének adott hangot. B. Á. LÁZÁR GYÖRGY LÁTOGATÁSA KŐBÁNYÁN Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke Budapest X. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottságon Zamóczi József első titkár és Barta Györgyné tanácsel­nök fogadta. Lázár György elbeszélgetett a kerület párt­végrehajtó bizottság tagjai­val, az állami és társadalmi szervezetek vezetőivel, akik tájékoztatták Kőbánya poli­tikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről, időszerű felada­tairól. BORBÉLY SÁNDOR A MUNKÁSÖROKNÉL Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsága titkára tegnap részt vett a Munkás­őrség területi parancsnakai- nak értekezletén. A tanács­kozáson — amelyen részt vettek az országos parancs­nokság vezetői is — Borbély Sándor tájékoztatót tartott időszerű kérdésekről, tolmá­csolta a Központi Bizottság jókívánságait a munkás­öröknek. GÁSPÁR SÁNDOR FOGADTA AZ SZVSZ ELNÖKÉT Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára tegnap fogadta a Budapesten tartózkodó En­rique Pastorinot, a Szakszer­vezeti Világszövetség elnö­két. Megbeszélést folytattak a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései­ről, valamint az áprilisban Prágában sorra kerülő IX. szakszervezeti világkong­resszus előkészületeiről. KITÜNTETÉS A Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozó­ját, Tassi Imre villanyszere­lőt, szocialista brigádvezetőt a Szovjet Szakszervezetek Tanácsa a csepeli felhívás alapján a munkaversenyben eléri kimagasló eredményei­ért a Szocialista Munkaver­seny Győztese kitüntetésben részesítette. Tassi Imre a ki­tüntetést a közelmúltban vet­te át az Építésügy és Város- fejlesztési Minisztériumban dr. Ábrahám Kálmán mi­nisztertől és Gyöngyösi Ist­vántól, az ÉFDOSZ főtitká­rától. Tegnap vette át a Szocia­lista Munkaverseny Győzte­se kitüntetést két Szolnok megyei tsz-dolgozó is. A kis­újszállási Tisza II Tsz-ből Szőke Zsigmond *sertésgon­dozó. a jászszentandrási Ha­ladás Tsz-ből Kóczián Béla gépkezelő a TOT-székházban kapta meg a kitüntetést a csepeli és a hartai felhívás alapján a mukaversenyben elért éiedményeiért. TANÁCSKOZÁS MUNKAKAPCSOLATOKRÓL A Szakszervezetek Szolnok megyei Tanácsának és a Ha­zafias Népfront megyei és városi bizottságának vezetői tegnap délelőtt koordinációs megbeszélést tartottak az SZMT-székházban. Értékel­ték az együttműködési meg­állapodásban foglalt közös feladatok tavalyi eredmé­nyeit. megbeszélték az idei közös feladatokat. Megállapították, hogy po­litikai jelentőségének meg­felelően támogatták a ter­melést segítő munkaverseny- mozgalmakat, a területfej­lesztési célok teljesítését, túlteljesítését. A szakszerve­zeti és a népfrontszervek kö­zös tevékenységének ered­ményeként tovább szélese­dett a megyében az Egy üzem — egy iskola akció, de ez a mozgalom kiterjedt más gyermekintézmények patronálására is. EGY MONDATBAN — Könyvesboltokba került a Budapest története című monográfia negyedik kötete, amely a főváros modern vi­lágvárossá válásának törté­netét mondja el négy feje­zetben. — Pénteken magyar tex­til művészeti kiállítás nyílik Koppenhága belvárosi kiál­lítótermében, a híres Niko- laj templomban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom