Szolnok Megyei Néplap, 1978. január (29. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

XXIX. évf. 1. sz., 1978. január 1., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK KEDVES. OLVASÓINKNAK! zámvetések leltárak, ter- vezgetések: újra fordul egyet az idő kereke, új esztendőbe érkeztünk. Ilyenkor szeretjük dol­gainkat mérlegre tenni, értékelni, hogy okosabban, jobban cseleked­hessünk a jövőben. Illő és szükséges tehát, hogy a politika is elvégezze a maga számvetését a közösség dol­gairól. önmagától adódik a kérdés: mi­lyen is volt a mögöttünk hagyott esz­tendő? A válasz — egyszerű benyo- násaink alapján is kézenfekvő: jó, isz a sikerek oldalára billen a mér­leg, jó, mert életünk, munkánk nyu­godt körülmények között folyt. S tudja azt is mindenki, hogy megyénk, országunk eredményei munkagépek mellett, a dolgozó közösségekben születtek, a nagy többség szorgal­mából. Mégsem mondható, hogy az 1977-es év olyan lett volna, mint a többi. Mi adja tehát az elmúlt tizenkét hónap igazi sajátosságát? Különösen mi teszi fontossá munkánk elem­zését? 1977 a két kongresszus közötti idő­szak és az ötödik ötéves terv máso­dik éve volt, így olyan szakaszhoz ér­keztünk, amikor már érzékelhetőek eddigi jó munkánknak, vagy esetle­ges mulasztásainknak hatásai az egész ciklus sikerére. De ez a szakasz azt is jelenti, hogy — éppen az át­gondolt helyzetelemzés alapján — igen sok lehetőségünk van a még céltudatosabb cselekvésre, vagy ha szükséges, az erők átcsoportosítására, szemléletünk változtatására. Pártunkban jól bevált gyakorlat, hogy az esztendő vége felé a vezető testületek számba veszik: teljesül- tek-e, s ha igen, hogyan gazdaságunk fejlesztésének a tervekben, a cselek­vési programokban meghatározott feladatai? Ezért a közelmúltban me­gyei pártbizottságunk is értékelte ebből a szempontból az eltelt idő­szak munkáját. Tapasztalataink a fő .területeken egybevágnak az országos helyzet­képpel. És ez egyben azt is kifejezi, hogy az ipari, az építőipari, a mező- gazdasági termelés tervezettnél gyor­sabb növekedésében, a javuló köz­lekedésben, a kiegyensúlyozott áru­ellátásban megyénk dolgozóinak tiszteletre méltó erőfeszítései is ott vannak. Legyünk hát büszkék erre teljesítményre, amelyet a Központi bizottság egyszerű és tömörnek lát- ó értékelése így rögzít csupán: a ter­elés és az életszínvonal évi növe- dése alapvetően összhangban van éves terv céljaival. Akárcsak az országban, megyénk •vában js kedvező fejlődés követ­heti be. Vállalataink, szövetkeze- nk szinte kivétel nélkül teljesítet- c, sőt túlteljesítették terveiket. Kü- íösen erőteljesen növekedett az elmiszeripar termelése, de a gép- ár is átlagon felülit nyújtott. Az elmúlt évben megyénk gazda­igában már jól érzékelhető jelei lutatkoztak annak a szerkezeti vál­tásnak, amely az ötödik ötéves jjv célkitűzései között is igen nagy . > ngsúlyt kapott. Jó kezdeményezé- .K tapasztalhatók a gazdaságtalan termelés visszaszorításában, bár e tekintetben kívánatos lenne a még gyorsabb előrehaladás. Több válla­latunk, alkalmazkodva a piaci igé­nyekhez, korszerű, új termékek elő- 1 állítását kezdte meg. Gyárainkban többet és sokkal eredményesebben foglalkoztak az üzem- és munkaszervezés teendői­vel, az ésszerű munkaerő-gazdálko­dással, mint ennek előtte. Eredmé­nyeként több helyen sikerült is bel­ső], vagy éppen vállalatok közötti munkaerő-átcsoportosítást is megva­lósítani, és ily módon is növelni a termelékenységet. A nagy értékű gé­pek teljesítményének jobb kihasz­nálásában is számottevő a javulás. Megyénk építőiparában pedig olyan intézkedések történtek, me­lyeknek következtében a korábbi gondok nagy része megszűnt, ki­egyensúlyozottabbá vált az építő te­vékenység. S ami különösen figye­lemre méltó: a termelés mintegy 12 százalékos, azaz a tervezettnél na­gyobb növekedése teljes egészében a termelékenység javulásából szár­mazik. ÚJ ESZTENDŐ, ÚJ TÍVLÜTOK írta: Andrikó Miklós Amikor egy évvel ezelőtt a mező- gazdasági termelés 7—8 százalékos növekedését irányoztuk elő, többen hihetetlenül soknak tartották. S lám, teljesítettük. S az eredmény értékét még csak növeli, hogy az idő­járás most sem kényeztetett el ben­nünket: a tavaszi munkákat vízkár hátráltatta, az őszi betakarítású nö­vényekben — különösen a rizsben — pedig a korai szeptemberi fagy okozott jelentős veszteségeket. Még­is, a nehezítő körülmények ellenére is a nyári kalászosokból átlagban az eddigi legmagasabb termést takarí­tottuk be. Céljainknak megfelelően, gyorsuló ütemben fejlődött az állat- tenyésztés is. A korább} stagnálás után növekedett a tehénállomány, 3 ezer liter fölé emelkedett az .átla­gos tejhozam. Végeredményben az idén is oda tudtuk tenni a nemzet asztalára azt, amit a nagy mezőgaz­dasági hagyományokkal és jó ter­mel si adottságokkal rendelkező Szolnok megyétől joggal vár el az ország. A siker igazi forrása a mezőgaz­daságban is a színvonalasabb mun­ka, az üzemeken belüli szervezettség javulása és a gazdaságok közötti szé­lesedő és gyümölcsöző kapcsolat volt. Az eredményes termelő munka megteremtette az alapját, hogy a la­kosság életkörülményei is a tervek­ben meghatározott ütemben, folya­matosan javuljanak. Megyénkben is sok dolgozót érintettek kedvezően a központi bérintézkedések; 3700 új lakás megépítésével teljesítettük a lakásépítési előirányzatot; tovább ja­vult a lakossági szolgáltatás. Az áru­ellátás lényegében zavartalan volt, a zöldség és gyümölcs kínálata pedig bőségesnek bizonyult. Nem könnyű számba venni mind­azokat a tényezőket, amelyek befo­lyásolták, meghatározták az egészé­ben véve eredményes munkánkat. Az, hogy a terv szerint dolgoztunk, kétszeresen is aláhúzza az irányítás jelentőségét. Csak a jól működő irá­nyítás képes ugyanis reális tervet készíteni, és ezt a tervet meg is va­lósítani úgy, hogy közben az előre nem látható tényezőkre is kellő ru­galmassággal tud reagálni. Ez a gaz­daságpolitika hatalmas felelősségé, s egyben izgalmas szépsége is. Párt­szerveink, a felelős állami szervek egyre teljesebben tesznek eleget a nagyobb követelményeknek. Tevé­kenységük középpontjában az el­múlt évben — helyesen — a gazda­sági célkitűzések elérése állt, és nö­vekedett nemcsak felelősségük,. ha­nem következetességük és hozzáér­tésük is. Különösen lényeges ebből a szempontból a pártmunka izmoso­dása, ami a vezető szerep teljesebb érvényesítésében, a tagság egységé­nek, tudatosságának fokozásában, a tömegkapcsolatok erősítésében mu­tatkozott meg. Óriási lendítő erőt jelent, ha a kommunisták tudatos egységben áll­nak ki a párt politikája mellett, sze­mélyes tevékenységükkel példát mu­tatnak másoknak, s megalapozott bí • rálatukkal segítik, hogy a hibákat, mulasztásokat- helyrehozzák. Eredményeinkben nagy szerepe van annak, hogy pártszervezeteink a XI. kongresszus óta megkülönböz­tetett figyelemmel foglalkoztak a munkahelyi demokratizmus kérdései­vel; nemcsak új formák, módszerek kialakításában segítettek, hanem a fórumok helyes működtetésére is fi­gyelmet szenteltek, minek következ­tében általában javult a munkahe­lyeken a légkör, hatékonyabb lett a tájékoztatás és a cselekvésre mozgó­sítás. Gyarapodott a dolgozók tudása, emelkedett felkészültségük, művelt­ségük színvonala. A XI. kongresszus határozatának megvalósítása közben egyre világosabbá vált a művelődés óriási szerepe a fejlett szocialista társadalom építésében. Tudatosabbá vált a világnézet, az életmód for­málásáért kifejtett tevékenység. Gon­doskodtunk arról, hogy a közműve­lődési tevékenység fő iránya meg­egyezzék társadalmi céljainkkal, a szocializmus lényegéből származó követelményekkel. Ez magyarázza a munkásság művelődését szolgáló számtalan kezdeményezést, a műve­lődési műhelyeink helyes törekvé­seit. Nincs abban semmi túlzás, ha mindezek tudatában — élvezve mun­kánk gyümölcsét — valamennyien otthon érezzük magunkat ebben az országban. A kedvező politikai lég­körben zavartalanul kibontakozhat az alkotókedv, új hajtásai nőhetnek a közösségért való szorgalomnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az 1977-es esztendő nagy munkaver- seny-mozgalma, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom tiszteletére tett értékes vállalások teljesítése. A csepeli munkások felhívásához megyénk valamennyi üzemében csat­lakoztak a dolgozók. Eredménye: ha­tékonyabb, pontosabb termelés, s a forintban is kifejezhető, méginkább jelentőségében felbecsülhetetlen tár­sadalmi munka. Most, amikor átlépjük az új esz­tendő küszöbét, mégsem tetszeleghe­tünk a politika, a közélet, a gazda­ság, a kultúra területén eddig elért eredmérfyeinkben. Tekintetünket az újabb feladatokra kell vetnünk. Sze­rencsére, nemcsak azt tudjuk, hogy lesz feladatunk bőven 1978-ban is, hanem azzal is tisztában vagyunk — s ez jó dolog —, hogy mit kell ten­nünk holnap, sőt egyre teljesebben körvonalazódnak holnaputáni cél­jaink is. A feltételek elemzéséből ugyanis éppen a múlt esztendőben néhány nagyon fontos területen si­került kidolgozni megyénkben is a fejlesztés távlati elképzeléseit, az irányelveket. Van tehát elegendő fo­gódzó ahhoz, hogy a jövő útján ha­ladva senkinek se kelljen a sötétben tapogatóznia. Nagy biztonságot ad a Központi Bizottság legutóbbi értékelése, amely megállapította, hogy az ötödik öt­éves tervben meghatározott főbb gazdaságpolitikai célok megváltoz­tatását semmi sem indokolja. A munkánkban fellelhető hiányossá­gok, elmaradások csak még jobban aláhúzzák alapvető tervfeladatain­kat: a termelési szerkezet fejleszté­sét, a műszaki színvonal emelését, a beruházások pontos megvalósítá­sát, az állóalapok gazdaságos kihasz­nálását; az ésszerű takarékosságot, a munkaerő hatékony foglalkoztatá­sát. Nekünk ugyan a megye határain belül kell teljesítenünk ezeket a fel­adatokat, de ugyanakkor túl kell néz­zünk az üzemek kerítésén, a megye határain, hiszen csak akkor jutha­tunk előbbre itt is, ha az egész tár­sadalom érdekeivel összhangban te­vékenykedünk. Társadalmunk érdeke igenis megkívánja, hogy a hatékony­ság fokozásával, a fejlődés minőségi tényezőinek előtérbe állításával mi is erősítsük a népgazdaság egyen­súlyát tartósan javító folyamatokat. A mindenütt jól értékesíthető kor­szerű termékeket itt is és nekünk is elő kell állítanunk, a nemzeti jöve­delem terv szerinti emeléséhez ne­künk is hozzá kell járulnunk azáltal, hogy a lehető legteljesebben kihasz­náljuk lehetőségeinket, helyrehozzuk a mulasztásokat, feltárjuk tartalé­kainkat. És ezt nem elég csupán a megyei irányításban megtenni, ha­nem a közös célok ismeretében min­denütt el kell végezni, megnyerve a munkahelyi közösségeket a céltu­datos cselekvésnek. Milyen általános érvényű felada­tok várnak ránk Szolnok megyében? Az ipari termelést 7 százalékkal fogjuk növelni, a mezőgazdaságban — átlagos időjárást feltételezve — reális, 4 százalékos termelésnöveke­dést terveztünk. A hatékonyság és a minőség követelményének szem előtt tartása természetesen továbbra is alapvető igény a termelés minden területén. Ügy látjuk, hogy érdemes és fontos a termelő üzemeknek a biz­tonságot nyújtó közép- és hosszútá­vú kooperációk kiépítése, s ami ez­zel együtt jár: a szerződések, a ha­táridők pontos betartása. A korsze­rű termék- és gyártmányszerkezet kialakítása is akkor lesz célravezető, ha hosszabb távú fejlesztési progra-' mokra épül. Múlt esztendei előrelépé­sünk nem merítette még ki az üzem- és munkaszervezés tartalékait. Sok helyen érhető el tehát további létr szám-megtakarítás. A dolgozók kép­zése, továbbképzése pedig ugyancsak a hatékonyság fokozásának egyik lé­nyeges előfeltétele. Az 1978-as év egyik legfontosabb tényezője a beruházások tervszerű­ségének biztosítása. Szigorúbban kö­veteljük meg, hogy csak olyan beru­házások megkezdésére kerülhet sor, amelyek előkészítése teljes, vagyis előzetesen tisztázottak a költségek, a kivitelezés lehetőségei és a gazdasá­gos működtetés, értékesítés feltéte­lei. Most az a célravezető, ha nem lépjük túl a tervezett és központilag jóváhagyott beruházások szintjét, ugyanakkor maradéktalanul teljesít­jük a középtávú terv szerint esedé­kes feladatokat. Különösen fontos, hogy a tervben szereplő művelődés- ügyi beruházások is hiánytalanul megvalósuljanak. Amikor gazdaságpolitikai céljain­kat a kongresszusi irányelvekre épít­ve és konkrét helyzetünkre alkal­mazva megfogalmaztuk, adottsága­ink teljes kiaknázására, megyénk fő társadalmi erőinek reális teljesítő- képességére alapoztunk. Feladataink eredményes megoldá­sa tehát mindenütt jelentős erőfeszí­téseket és fegyelmezettséget igényel. Vitába kell szállni az afféle felfo­gással és magatartással, amely le­becsüli a nehézségeket, de azzal is, amelyik eltúlozza a gondokat. Hig­gadtságra, magabiztos előrelátásra van szükségünk minden munkahe­lyen. Ebben biztos támasznak tekint­jük pártszervezeteinket, amelyek mindenütt képesek az MSZMP ki­próbált és az élet által sokszorosan igazolt politikájának tudatos képvi­seletére, képesek arra, hogy a jó irányba mutató tervek, határozatok megvalósítására ösztönözzenek. A nagyobb fegyelmezettség és kö­vetkezetesség nem mond ellent an­nak, hogy célunk változatlanul a munkahelyi demokratizmus minél teljesebb érvényesítése. Ez ugyanis megfelelő biztosíték ahhoz, hogy lé­nyeges kérdésekben az arra illetékes fórumok megalapozottan döntsenek, építve a dolgozók kimeríthetetlenül gazdag tapasztalataira. Tudatosítani kell viszont a demokrácia fejleszté­sének jelentőségét, a demokratikus vezetési módszer hatékonyságát, a demokratikus rend, fegyelem és a termelési eredmények közötti össze­függéseket. Ehhez szükséges, hogy minden munkahelyen határozottab­ban követeljék meg pártszervezeteink mind a gazdasági vezetőktől, mind a szakszervezetektől a demokratiz­mus fejlesztését elősegítő tartalmas munkát. A nagy jelentőségű feladatok meg­követelik, hogy a káder- és személy­zeti munka színvonala folyamatosan megfeleljen a XI. kongresszus köve­telményeinek. Ezen a téren is igaz pártunknak az az általános felfo­gása, hogy a legjobb politika az elvi politika. Céltudatosan kell gondos­kodni a jövőben is a káderek kivá­lasztásáról, neveléséről és ellenőr­zéséről egyaránt. Támogatjuk az ügyünket képviselő, tehetséges, bá­tor, kezdeményezőképes, a rendet, fegyelmet megkövetelő vezetőket, azokat, akik képesek „hűhó nélkül” megszervezni a rójuk bízott kollek­tíva munkáját, akik jelentős telje­sítményeket tudnak elérni. A megyé­ben dolgozó vezetők döntő többsége minden téren alkalmas arra, hogy megfeleljen a ma és a holnap magas követelményeinek. A társadalmi ér­dek, a pórt politikája azt kívánja, hogy minden vezető csak addig ma­radjon beosztásában, amíg arra meg­felel. Ezeket az elveket nagy körül­tekintéssel, megfontoltsággal és vas­következetességgel kell érvényesíte­ni a káder- és személyzeti munká­ban — ez céljaink elérésének egyik döntő feltétele. Az épülő martfűi növényolajgyár munkahelyek politikai és A gazdasági vezetőinek egyre tudatosabban kell számolni azzal, hogy a munkafeltételek javítása, a szakismeretek bővítése, a művelt­ség színvonalának emelése, a mun­kahelyi légkör, az üzemi demokrá­cia olyan követelmények, amelyek egyaránt származnak társadalmi ren­dünk humánus tartalmából és a ter­melés növelésének megváltozott lehetőségeiből, mert előrehaladásunk első számú feltételének a jövőben is a szocialista módon élő és gondol­kodó embert tartjuk. Az új esztendő kezdetén a megyei pártbizottság nevében azt kívánom, hogy együtt és céltudatosan dolgoz­va mindenkinek legyen része a jól • végzett munka öröméberí, az alko­tás szépségében, ki-ki érdeme sze­rint részesüljön az elismerésből, si­kereink egyre gazdagabb terméséből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom