Szolnok Megyei Néplap, 1976. november (27. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-02 / 259. szám

1976. november 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Néznek, de nem látnak Jászsági Vas- és Zománcipari Szövetkezet Közös úton kedvezőbb feltételekkel VüSORNAP A FÖLDEKEN Az utolsó fordulók egyikére indul a szolnoki Lenin Tsz vetőgépe. A gazdaságban a vasárnap be­fejezett munkával ezer hektáron került földbe a búza (Foto: Nagy Zsolt) sv L assan a végéhez kö­zelednek a mező- gazdasági üzemek őszi teendői a határban. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek a rizs, a kukorica és a cu­korrépa kivételével befe­jezték a betakarítást. A rizsnek eddig 47 szá­zalékát vágták le a kom­bájnok. A kései és a kényszer érés miatt jelen­tős kiesések vannak, és még mindig akadnak olyan táblák, amelyeken zöld a termés. További várakozásra viszont nincs idő, mert egyre erősebb fagyok jönnek, s ezek kárt okoznak. A cukorrépa 66 száza­lékát szedték fel a me­gye gazdaságai, a kuko­ricatörésnek 40 százaléka van hátra. Az utóbbi idő­bér! mindkét munka üte­me meggyorsult, s igy várhatóan két hét múlva pihenőre térhetnek a gé­pek. A búza vetését e hét közepén fejezik be az üzemek, és november vé­gére az őszi szántáson is túl lesznek % ^ A közeledő gépek zaja rebbenti fel az új vetésen garázdálkodó galambokat a jászladányi határban. KETTEN EGY PARLAMENTRŐL Szűk öltöző, tág lehetőségek FIGYELMETLEN emberre mondják, hogy néz. de nem lát, ám használhat j uk-e a többes számolt, állíthatjuk-e, hogy emberek bizonyos cso­portja — figyelmetlen? Sző­kítve a köint: emberek bizo­nyos csoportja alatt gyári, vállalati vezetőiket, irányító­kat értve, kimondhatj uk-e, hogy néznek, de nem látnak? Gyakorlati s elméleti tapasz­talatok egyaránt figyelmez­tetnek e furcsa „vakság” meglétére, a gyorsabb hala­dás egyik, nem csekély aka­dályára. Aligha hihető, akadna olyan ember, aki elismerné a „nézni, de látná nem” vétkes fogyatékosságát. Mégis, sű­rűn lehetőnk tanúi olyan eseményeknek, melyekről az érintettek váltig állítják, vá­ratlanok, holott valójában nagyon ás előre láthatóak voltak. Nincs vállalat vagy iparterület, ahol egyik nap­ról a másikra következnék be a nehéz helyzet, a súlyos gond. Tünetei,, jelei már mu­tatkoztak a bajnak, ám az intézkedésre hivatottak csak néztek, de nem láttak. Nem akartak, vagy nem tudtak látni, a végeredményt tekint­ve mindegy, előbbinél a fele­lősségi utóbbinál a képesség hiánya ad magyarázatot. Véletlennek, váratlannak, élőre föl nem fedhetőnek tarthatjuk-e, hogy befejező­dik a sok millió forintot kö­vető rekonstrukció, s akikor derül ki: nincs elegendő kép­zett ember az új berendezé­sek kezeléséhez? Pusztán annyi történt: az irányítók kizárólag a rekonstrukció gépi, technikai előnyeit szá­mították ki papírom s néz­ték, mekkora eredményekkel kecsegtetnek, de nem látták, milyen további hatások szár­maznak a változásokból!, mi Félidőnél a rizsbetakaritás Félidőhöz érkezett a rizs aratása, de meggyorsult a ka­pósnövények betakjairítása is — közölték tegnap a Szol­nok megyei Mezőgazdasági Szervezési Bizottság ülésén. A megye több mint 15 ezer (tizenötezer) hektár meleg­igényes rizs vetésének az érése a hűvös időjárás miatt megkésett, ezért gépátcsopor­tosításokkal gyorsítják a be­takarítást. A speciális lánc­talpas rizskombájnokon kí­vül, gabonakombájnokat is féllánctalpasra alakították át és állítottak munkába. Nagy­üzem van a karcagi hántoló maiamban is, ahol naponta nyolc—tíz vagon rizs kerül átvételre, illetve szárításra. A cukorrépának több minit kétharmadát szedték fel a megyében, a termést olyan ütemben takarítják 'be, aho­gyan a cukorgyárak igény­lik. A megye egyik főnövénye a kukorica törése is meg­gyorsult, több mint 60 (hat­van) százaléka már fedél alatt van. Mivel a szemek nedvességtartalma jóval ma­gasabb a szabványnál, több tucat berendezéssel végzik a szárítást. A -fehérjedús nö­vénynek, a szójának a beta­karítása befejezést nyert, ugyancsak végeztek a zöld­ség és gyümöJcsfiélék behor- ddsával is. A gabonaföldeken dolgozó traktorosok kettős, illetve nyújtott műszakok szervezésével behozták az eső miatt keletkezett késedelmet és hétfőig három százalék hijén földbe került a 150 ezer (százötvenezer) hektár őszi vetés. Negyvenhét közös gaz­daságban, többek között Túr- kevén, Kisújszálláson, Kar­cagon, Kunszentmártoniban a vetés alól felszabaduló erő­gépeket az őszi mélyszántás gyorsítására irányították át. Ahol felesleges erő és mun­kagép van, ott a társgazdasá- goknak is segítséget nyújta­nak. az, amiben még cselekedniük kell, idejében. A példa nem egyedi, mert ez a helyzet a textilipari, az élelmiszeripar több üzemében. Folytathat­juk azokkal az esetekkel, amikor „váratlanul” kiderül, a devizáért vásárolt drága eszközök nem működtethetők az addig feldolgozott nyers­anyaggal, jobb. más minősé­gű kell, ám azt idehaza nem állítiák elő. Az meg mór szinte tipikus ügynek számít, hogy csupán a gyárkapuig terjed a látótávolság, s a kooperáló partnereket nem értesítik a technológiai vál­tozásról, a gyártmány módo­sított műszaki jellemzőiről, ezt csak akkor tudják meg, amikor 'befut az első szállít­mány. KISEBB és nagyobb hord­erejű tények magas halma tanúskodik a néznek, de nem látnak módon dolgozók tá­borának kiterjedtségéről. Hi­szen beletartoznak e körbe azok isi. akik nem látták meg egy-egy növényfajta fokoza­tos romlását — utalhatunk olyan ipari növényre, mint a len, s olyan tömegfogyasztá­si cikkekre, mint a burgo­nya-, akik akkor vásároltat­tak nagy nyersanyagkészlete­ket vállalatok számára, ami­kor a világpiacon ezeknek a cikkeknek az ára a legmaga­sabban állt. Sok szó esett és esik a ter­vezés tudományos alapjainak elmélyítéséről, de vállalati, s olykor tágabb körben is a szükségesnél még kevesebb a gyakorlati bizonyíték A párt XI. kongresszusának határo­zata félreérthetetlenül mond­ta ki: „...a népgazdaság fejlesztésében változatlanul a szocialista tervszerűség érvé­nyesítését kell alapvető fel­adatnak tekinteni. Ezért szükséges a központi irányi­Két egymást követő köz­gyűlésen mondta ki a jász­apáti Vas- és Műanyagipari Szövetkezet, valamint a jász. kiséri Zománcipari és Szol­gáltató Szövetkezet tagsága, hogy 1977. január 1-től együtt kezdik el az új esztendőt. Az egyesülés az anyagi esz­közök koncentrációja a gaz­dasági szerkezet korszerűsí­tését a munkaerő és gépi technológia ésszerűbb kihasz­nálását teszi lehetővé. A jászapátiak 11,5 millió forint, a jászkisériek pedig 10 mil­lió 800 ezer forint összva- gyonnal lépnek az egyesülés útjára. A Vas- és Műanyagipari Szövetkezet éves termelési értéke meghaladja a 46 mil­lió forintot. Főbb termékei a gyermektriciklik, a pénzes kazetták, a zongora csukló- pántoli. A Zománcipari Szö­vetkezet 35 millió forintos termelési értékkel zárja az évet. Jól bevált termékei a A Szolnok városi Tanács V. B. Útfenntartó Üzemének 15 holdas városi kertészete tegnap újabb létesítménnyel gazdagodott. Átadták az új, 1875 négyzetméteres növény­házat, amely cserepes kultú­rákból kielégíti a város la­kóinak igényeit és ellátja a városi parkokat is. Az új növényházat Nük licenc alapján az útfenntartó üzem dolgozói építették úgy. hogy a későbbiek során — az igényeknek megfelelően — bármelyik oldalán tovább le­het bővíteni. Az építkezésre a városi tanács a fejlesztési tás hatókanysáigának növelé­se. a népgazdasági és a vál­lalati tervezés színvonalának emelése, az érték- és meny- nyiségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök telje­sebb összhangja.” Ez az alap­vető feladat azonban nem korlátozódhat a dolgok, te­endők egyszerű összeilleszté­sére, hanem mérlegelni kell a várható hatásokat, követ­kezményeket is. Azok vi­szont, akik csak néznek, de nem látnak, pontosan az ösz- szefüggéseket 'hanyagolják el — vagy nem ismerik fel! —, az egész helyett a részt te­szik a legfontosabbá. Ez a szemlélet- és cselek­vésmód vezet sokfajta egye­netlenségre, feszültségre. A gazdasági tevékenységben vannak s lesznek is kockázati tényezők, azaz előre nem lát­ható akadályok, nehézségek. Ha most ebeket súlyosbítják felfedhető,' de takarva ha­gyott kátyúk és buktatok, ak­kor valóban nyomasztóvá válhatnak a terítek. A sze­mészorvos sokféle pápasze­met kínálhat betegeinek, hogy visszanyerjék képessé­güket a megfelelő látásra. A TÁRSADALOMNAK is módjában’ áll a furcsa, nem orvosi értelmű vakság gyó­gyítása, s jó okulárék tucat­jai használhatók erre. Olya­nok, mint a vezetői alkalmas­ság szigorú érvényesítése, a felelősség számonkérése, a kihasználatiamul hagyott le­hetőségek okozta veszteségek áthárítása a vétkesekre s így tovább. Egy valami viszont nem engedhető meg. Az, hoev beletörődve a helyzetbe, tudomásul vegyük, vannak, akik néznek, de nem látnak. Mert ha ezt tesszük, akkor velük együtt botladozhatunk. V. T. vizesvödör és kanna, a fél­nehéz lábasok, fazekak. A hiánycikkek listáját a zomán­cozott füstcsövek és hődo­bok gyártásával csökkentik. A jövő évtől a szövetkezet dolgozói az egyesülésből adó­dó kedvezőbb feltételek mel­lett összehangolt munkával gyártják majd eddigi termé­keiket. Gyermektriciklikből például tavasszal, a szezon elején, teljesítik a kereske­delem egész évi megrendelé­sét. A füstcsövek, hődobok gyártására viszont a tél be­állta előtt vonják össze erői­ket­Az egyesült szövetkezet szombaton közgyűlésen vá­lasztotta meg vezetőségét, bi­zottságait. A jövő évtől „Jászsági Vas- és Zománc­ipari Szövetkezet” néven, jászapáti központtal folytatja munkáját. Az 1977-re terve­zett termelési érték megha­ladja a 90 millió forintot. alapjából több mint 4 millió forintot adott. A növényház­zal egvidőben egy új kazánt is beszereltek amely ellátja meleggel az egész kertészetet. Az útfenntartó üzem Bán úti telepén ugyanekkor szo­ciális létesítményt adtak át. A 850' ezer forint értékű, öt­ven személyes üzemi étkez­dével megszűntek az eddigi étkezési gondok, a melegítő, a tálaló és az étkezőhelyiség kultúrált, tiszta körülménye­ket biztosít a dolgozóknak- Mindkét létesítmény átadá­sán megjelent Kukri Béla, a városi tanács elnöke. Többen azt gondolták, Gáspár Lászlónak az izga­lomtól torzult el a hangja. Pedig nem, mondja ő, csak megfázott az előző napok­ban. .. Izgalom ide, izgalom oda, a felszólalás jól sike­rült. Meg is tapsolták. — Miről beszélt az ifjúsá­gi parlamenten? — A szocialista brigádok­ról. .. Arról, hogy az utóbbi időben csökkent a fiatal bri­gádtagok száma. Hogy miért? Nehéz lenne magyarázatot találni. Talán nemtörődöm­ség, talán a figyelem hiá­nya. Azt mondtam el, hogy a szocialista brigádokban könnyebb, mert együtt dol­gozunk. A Tiszamenti Regio­nális Vízmű és Vízgazdálko­dási Vállalat már többször megkapta a kiváló címet, ugyanígy a szolnoki kiren­deltség is. Szocialista bri­gádok nélkül ezekből az eredményekből nem lett vol­na semmi. — Mit javasolt? — Bevonni a fiatalokat a közösségekbe, munkát, mi­nél több munkát, feladatot adni nekik... — A parlament végén az igazgató válaszolt a felszóla­lásokra. A magáéra mit mondott? Gáspár László huszonöt éves. Most kicsit elpirul, és ránéz a mellettünk üldögélő Árpás Gézára, aki válaszol is a 'kérdésre: — Hát, hogy sok ilyen gépkezelőre van szüksége a vállalatnak... Árpás Géza hozzászólása nem kapott tapsot. — Miért? — Az én felszólalásomra már nem jutott idő... Úgy­hogy írásban nyújtottam be a véleményemet. — És mi állt benne? — Például az, hogy szűk az öltözőnk. Legalábbis most. Nemrégiben a 2. szá­mú szolnoki telephelyen le­bontották a mosdót, az öltö­zőt. Odaviitték el azt a lakó­kocsit, amit eddig nálunk'"a gépkocsivezetők használtak tisztálkodásikor. így most az autójavítótelepen, ahol én is dolgozom a tizenöt főre sza­bott, s egyébként igen tiszta, szép fürdőt használják a so­főrök is. Ez harminc ember­nek 'kicsit kevés. Erről ír­tam többek között. — És még? — Megírtam, mennyit fej­lődött az az üzem, ahol én autószerelőként dolgozom. Valamikor téglákkal „bakol­tunk” az autók alá, most meg remek szerszámkészle­tek, gépek segítik a mun­kánkat. Van kompresszor, festékszóró, és így tovább. Erről jutott eszembe, ha rossz az idő a műhelyben tűzveszélyes körülmények között festünk. Erre a prob­lémára kértem a többiek ne­vében is megoldást. Tallózunk a „parlamenti emlékek” között. Gáspár László mondja: évekkel eze­lőtt a Dunamenti Termelő- szövetkezetben dolgozott. Egy ottani ifjúsági parla­menten el is mesélte, rossz érzés volt katonákorában látni, hogy némelyik gyerek­nek küldik a vállalattól a le­veleket. .. Sőt, egyik-másik­nak még pénzt is. — Azóta már ott is törőd­nek a kiskatonákkai. Ügy mint itt, a TRVVV-nél. Lát­hatta mindenki: ült .egy fiú mundérban az elnökség asz­talánál. Meghívtuk. A válla­lat, ha fizetésemelésről van szó, nem hagyja ki őket sem. Sőt, ha valamit kiemelkedő­en csinálnak a „seregben”, akkor itt is megjutalmaz­zák őket. — Ugyanez a helyzet a kismamáknál is •— veti köz­be Árpási Géza. — Egyikük elmondta a parlamenten: megérné a vállalatnak, hogy kifizessék minden terhességi tanácsadás alkalmával a munkabért. Ök ugyanis csak munkaidő alatt mehetnék el. Kilenc alkalomról van szó, a vállalat viszont csak né­gyet fizet. Áltálában az a tapasztalat, hogy a leendő anyukák emiatt idő előtt itt­hagyják a céget. Szó esik még arról, hogy felköszontötték a parlamen­ten a 18 éveseket, aztán ki­tüntetéseket, pénzjutalmakat adott át az igazgató és az OVH képviselője. Felszólalt egy építésvezető, aki a fele­lősségről beszélt, egy „ra­kodó”, ő a minőségi munkát és az anyagtakarékosságot hangsúlyozta. Ott volt Boros Lajos énekes, gitárjával jó hangulatot teremtett. Aztán megválasztották a képviselő­ket, akik elviszik gondjai­kat, sikereiket az ágazati parlamentre, ugyanúgy, mint ők az üzemeikét ide. H. J. TEGNAP SZOLNOKON Növényházat adtak át A zagyvarékasi Béke Tsz cukorrépaföldjén Herriau kombájn dolgozik

Next

/
Oldalképek
Tartalom