Szolnok Megyei Néplap, 1976. június (27. évfolyam, 128-153. szám)

1976-06-01 / 128. szám

1976. JÖnít» 1. gWOLNtH? WÍTGTBJ Nfiftútí 3 Növényolajgyártáshoz Szakmunkásokat képeznek Szolnokon Néhány hónappal ezelőtt közöltük lapunk hasábjain a hírt: növényolajgyár épül Martfűn. Akkor elmondtuk, hogy az új beruházás értéke mintegy 2 milliárd forint lesz, naponként — többek között — 1000 tonna napra­forgómagot, 820 szóját dol­goznak fel, s az itt foglal­koztatott dolgozók száma több mint 300 lesz. A gyár építéséhez az elő­készületi munkálatok már megkezdődtek az ÉLTERV- nél (itt készítik a terveket) és ennek megfelelően ren­dezgetik soraikat az építők, a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói is. Máshol azokat az auto­matagépeket, gépsorokat ter­vezik, amelyek segítségével emberi kéz érintése néjkül hagyja el az igen drága nö­vényi olaj a magot. A Mun­kaügyi Minisztériumban és a szolnoki 605-ös számú Szak­munkásképző Intézetben vi­szont már az üzem. a gyár­tási folyamat fönntartására gondolnak. Ehhez nyilvánva­lóan munkások kellenek. A Rákospalotán és Kőbá­nyán jelenleg működő, nö­vényolajat készítő gyártele­peket a martfűi üzem bein­dításával megszüntetik. Szá­molni kell tehát azzal, hogy az ott dolgozó munkások egy része az új gyárban foly­tatja munkáját. Ez a szám azonban előreláthatóan ke­vés. Nem beszélve arról, hogy a technológia itt, a mostani, nálunk használatos növényolajgyártási technoló­giához képest jelentősen mo­dernebb lesz. Mindezek kel­lőképpen indokolják: szük­ség lesz az új, frissen vég­zett növényolajgyártó szak­munkásokra. Éppen ezért a MüM 605. számú Szakmun­kásképző Intézetében a vá­lasztható szakmák listájára fölkerült még egy: növény­olaj- és mosószergyártó. A pályát választó tanulók tehát a következő tanévben már ezt a szakmát is tanul­hatják a szolnoki iskolában. Az intézet vezetősége úgy tervezi, hogy az első esz­tendőben a gyakorlati okta­tás a Tiszamenti Vegyimű­vekben lesz, ahol a gyártási folyamatok hasonlóak az új martfűi gyáréhoz. A második esztendőben a tanulók a bu­dapesti növényolajgyárban gyakorolják szakmájukat, harmadéves korukban pedig már a martfűi gyárban kap­ják a gyakorlati képzést. A hagyományos természet- és társadalomtudományi is­mereteken kívül — élettant és mikrobiológiát is tanul­nak majd a hallgatók. Szak­májuk minél jobb megisme­réséhez hozzájárulnak a szakmai technológia, a szak­mai gépek, s a gép- és mű­szerismeret cimű tárgyak. A szakmai oktátáshoz egyelőre a budapesti növényolajgyár adja a tanerőket, de a bal­esetvédelmet, az üzemgazda­ságtant és még sok más tár­gyat az iskola tanárai taní­tanak majd. Eddig 32 fiatal jelentke­zett a szakma elsajátítására. Többségük lány, ami bizo­nyítja a növényolajgyártó szakma oktatása jelentősen megkönnyíti a tanulni vágyó lányok elhelyezkedését. H. J. \ Cédulások Nem, ne tessék fél­reérteni — semmi el­marasztalóra nem kell gondolni. Csupán azok­ról a cédulásokról lesz szó, akik indokolt (és néha indokolatlan) hi­vatali és magánügyeiket intézik munkaidőben, kilépöcédulaval. Ügyek és ürügyek A dolog rendje: kell egy, a vállalatom (üzemem, intéz­ményen) kívüli ügy-, egy nyomtatvány (kilépőcédula) — kitöltve: és egy engedé­lyező. Az ügy lehet: a vállalat ér­dekeit szolgáló, tehát hiva­talos, más hivatalban (ta­nácsnál, SZTK-nál, OTP- nél) elintézendő magánügy és lehet indokolt családi ügy. (Lehet persze még ezenkí­vül indokolatlan családi, vagy magánügy — fodrász, bevásárlás, rokon látogatás — ám ezt a cédulára nem lehet j beírni, ilyenkor indokolt * ürügyet kell és szoktak ke­resni.) A cédula lehet: akármi- i lyen, amit rendszeresítettek. (Általában sorszámozott, má­solattal készítendő.) Az engedélyező lehet: szi­gorú és következetes, ezen­kívül engedékeny vajszívű i (..nem kukacolok, minek ap­róságok miatt rosszban len­ni a beosztottal — ”) S most, hogy az általános cédulahelyzetről képet kap­tunk, úgy gondolom érdemes az ügyet kissé konkrétabbá tenni — hiszen általános je- gvekből (cédulákból) csak általánosságok állapíthatók meg. A helyszín a Szolnok me­gyei Tanács Vasipari Válla­lata, ahol összesen nyolc­százötvenen dolgoznak. Kö­zülük mintegy Qtven-hatvan embernek van állandó kilé­pője — a vezetőknek, osz­tályvezetőktől felfelé és né­hány sajátos munkát vég­zőnek, anyagbeszerzőknek, <fiszpécsereknek, stb. NyoJc­6záz ember viszont ha ki akar menni — cédulázik. Jó-e ez a cédulás rend­szer? Ügy tűnik igen, mert — bár a visszaéléseket, az apróbb „sumákolásokat” ez­zel sem lehet kiküszöbölni — ha komolyan veszik és ellen­őrzik, mint ennél a vállalat­nál, akkor a munkahelyen töltött időt kilépésekkel nem csorbítják. (A munkaidő munkahelyen belüli kihasz­nálása más téma.) Miből merészelem e követ­keztetést megvonni? Nos ab­ból, hogy — bár Magyar Gyula az igazgató szerencsé­re ezt is sokallja — havi 700 óra körül van a munkahe­lyen kívül töltött idő, így egy-egy hónapban egy dol­gozó alig több mint egy órát tölt munkahelyén kívül — s ez, mások­hoz viszonyítva mindenkép­pen kedvező, hiszen az úgy­nevezett munkaidőalapnak alig fél százaléka. Különösen kedvező ha figyelembe vesszük, hogy a kilépések kétharmada „vál­lalati érdek” jellegű (igaz, ezt nem vonják le a bér­ből) míg a magánkilépés csak egyharmad (igaz, ezt levonják a bérből.) Kétségte­len, a rendszeres ellenőrzés is hozzájárul, hogy a munka­időveszteség nem jelentős, sőt — mint azt Kocsis Gá­bor, a munkaügyi osztály vezetője (a kimutatásból) Úieg is mutatta — például a szolnoki központban tavaly, év elején még jó egvharma- dával több időt töltöttek a dolgozók kapun kívül, mint az idén. Apró svihókségok Bár az átlag kedvező, ap­róbb — szerencsére nem jel­lemző — svihákságok azért itt is előfordulnak. Mert az a hölgy is bizony meglepő­dött, aki a vállalat másik te­lephelyére kért és kapott cédulát — s mire (vadonat­új frizurával) visszatért, már le is leplezték: utánanéztek valójában ki sem ment arra a másik telephelyre. Nehe­zebb „elkapni” azt, aki hi­vatalos vállalati ügye mel­lett maszek gondjait is mun­kaidőben intézi. Ezt itt úgy próbálják tettenémi, hogy. nemcsak az átlagost vizsgál­ják, de időnként az osztályo­kat, üzemegységeket is ösz- szehasonlítják egymással, sőt — mert név szerint gyűjtik a kilépéseket — így a notó­rius cédulásokat is sikerül kiszűrni — rájuk egy kicsit jobban ügyelnek. (Az össze­hasonlítás, ellenőrzés egyéb­ként azt is kideríti, hol vaj­szívű a főnök, s ha kell őt is figyelmeztetik.) Előfordul — s mivel a cé­dulák száma viszonylag ki­csi — szükségszerűen előfor­dul, hogy a kilépni kívánót el kell utasítani. Cipőboltba („most érkezett az áru, el­kapkodják!”), bevásárló kör­útra, (tetszik tudni, jön az ünpep és munka után any- nyian vannak”), nos ilyenek­re már általában nem adnak cédulát Egyszerű logika Mert — egyszerű, már-már közhelyszerű logika — a munkaidő munkára való. S hogy ennek effektiv haszna is lehet, azt az bizonyítja, hogy a Vasipari Vállalatnál dolgozóknak tavaly már csak 3 ezer óra túlórájuk volt egész évben összesen, míg négy-öt éve még elérte a tíz­ezer órát. Ennek egy részét a cédulás időkből soórolták össze, hiszen a vállalatnál korábban jó 300 órával volt több a kilépés havonta — s ez egy évben már 3 ezet 600 munkaóra. Lám, így is lehet céduláz- nd. — trömböczky — Új, nagyhozamú bogyós gyümölcsfajták — szamóca, málna, ribiszke — nemesíté­sén dolgoznak a Kertészeti Kutatóintézet fertődi állo­másán. Egyidejűleg az új fajták elterjesztésével és a korszerű termelési módsze­rek kialakításával is foglal­koznak. Az állomás kísérleti parcelláin több mint 300 fé­le szamóca, málna, piros, il­letve fekete ribiszke találha­a fekete ri­biszkére fordítanak nagy gondot, mivel ez sok C- vitamin mellett nagy meny- nyiségben tartalmaz egyéb vitaminokat és különböző ás­ványi sókat is. A szedésének gépesítésére is nagyszabású kísérlet-sorozatot kezdtek. Ennek során’ több géptípust próbálnak ki és alkalmazá­sukra javsalatokat dolgoznak ki. Épül az üzletsor Rakják a pillérsorait azok­nak az üzleteknek, amelyek Szolnokon, a vasútállomás előtti jubileumi tér íves há­zai elé épülnek. A SZÖV- TERV bonyolításában készü­lő hat üzletet — Belker köl­csönző, Bizományi Áruház, egyenruházati bolt, stb. — a tervek szerint egy év múl­va adják át. Jól halad a vasutasklub építése is, az épület szerkezeteit már összerakták. Új gyümölcsfajták tó. Különösen Kiapadhatatlan források Uttcórnon délelőtt volt. S dadl lld|J A karnasz fiúknak rogyadozott a lábuk a hatalmas szekrény alatt Ugratták egymást és elszán­tan cipelték a hatalmas bútort. Focizhattak, vagy éppen kirándulhattak volna azon a koratavaszi vasárna­pon. Mégis, amikor önként jelentkezőket kértek, több­ségük gondolkodás nélkül felajánlotta: dolgozik va­sárnap. Miért? önérzetesen közölték velem, hogy az ő iskolájukról van szó, a szép, és korszerű emeletes szak­munkásképzőről, amely a párját ritkítja. Egyáltalán van fogalmam arról, hány millióba került, majdnem tízbe, ök is segítettek. He­gesztették az írásvetítő szek­rények lábait, üvegezték a szekrényeket, takarítottak, cipekedtek. És nézzem csak meg a kezük munkáját az iskola udvarán. Azt a föld­szintes épületet, a készülő tanműhelyeket. Az oktatók: tervezték, az irányításukkal a szakmunkástanulók építik. Egy fillért sem kaptak hoz­zá, csak anyagot, de az is ré­gi, bontásból származó. Legalább 3 milliót ér az épü­let. Márpedig ennyi csörgő forint nem lett volna egy­hamar arra, hogy az új tö­rökszentmiklósi szakmunkás- képző intézethez tanműhe­lyek is épüljenek. A tavaszi vasárnap emléke néhány szám, statisztikai adat láttán elevenedett fel bennem. Igaz, hogy arról a 606 millió forintról — az el­múlt öt esztendőben végzett társadalmi munka végered­ményéről — sok-sok minden, eszembe juthatott volna: játszóterek, KRESZ-parkok, óvodák, bölcsődék, kibetono­zott járdák, földbe süllyesz­tett vízvezetékek kilométerei, lebontott tanyai jskolák tég­láiból épült kollégiumok... Mindez egyenlő 603 millió to rinttal, és több száz millió órával. Egyelőre nincs a lé­nyeget jobban kifejező mér­tékegysége az önzetlen, ellen­szolgáltatás nélkül vállalt és végzett munkának, amelyben olyan erkölcsi és érzelmi tartalmak sűrűsödnek, hogy nevelési értékük semmikép­pen sem adható vissza fo­rintokban meghatározott ösz- szegekkeL Mindezt — elmondhatnák a cipőgyári, ruhagyári mun­kásasszonyok. akik megannyi bölcsődét, óvodát varázsoltak otthonossá, vagy sok vállalat, üzem esztergályosa, lakato­sa, kőművese, mérnöke, vagy éppen egy zagyvarékasi, vagy mezőtúri lakos, aki a hétvé­gén lapátot ragadott, s a háza előtt csatornát ásott, fát ül­tetett, gereblyézett, salakot egyengetett. Egyszóval bárki a 170 ezer Szolnok megyei közül, mert tavaly ennyien voltak — társadalmi mun­kások. Esztendőről, esztendőre na­gyobb lett a tábora azoknak, akik ha városuk, községük fejlődése, szépítése kerül szóba — a mi kellene, és mi­re futja a tanács pénzéből — nem kívánságlistával álltak elő. A kérések az igények mellett már elhangzott, hogy az utca, a brigád, a lakóház közössége mit tehet, hogyan pótolhatja a hiányzó forin­tokat, milliókat. Így válhat és vált is társadalmi munka az igények és lehetőségek közelítésében összekötő ka­poccsá. ' Nem vslansi felismerés ez, hiszen a megyében ha­gyományai vannak az eíajta kezdeményezéseknek. Szele- vényből indult el és országos akcióvá vált, a tiszta virágos községért, városért mozga­lom, amelynek „szele” na­gyon sok városunk és közsé­günk utcáját tisztára söpörte. Az egy üzem, az egy iskola akció pedig Cibakházán szü­letett meg évekkel ezelőtt Azóta megyesaerte brigádok látogatnak az iskolákba, sze­relnek javítanak vagy éppen új tantermeket építenek. Mindez nem valamiféle ki­nyilatkoztatás. Bizonyságul jobbhíján ismét a számokra kell hivatkozni, öt esztendő­vel ezelőtt volt település a megyében, ahol egy évben 21 forint, és máshol meg 1200 forint volt az egy lakosra jutó társadalmi munka ér­téke. Tavaly már a települé­sek többsége fej-fej mellett haladt, csekély különbség­gel. Pedig magas a mérce. Az országban Szolnok megyé­ben a legnagyobb az egy la­kosra eső társadalmi munka értéke (481 forint). Jóval több, mint az országos vidéki átlag (257 forint). Pedig hát az öt esztendővel ezelőtti 52 millió forinttal igencsak se­reghajtók voltunk az ország­ban. Aztán évről évre egyre magasabbra ívelt a grafikon: tavaly a közös munka ered­ménye már négyszerese volt az öt esztendővel előttinek. Ez a szép eredmény 53 ezer dolgozó kommunista műszak­ban nemes célokért végzett munkájának is köszönhető. A tanácsok egyre körülte­kintőbben szervezték, tervez­ték a társadalmi munkát. A sokféle javaslatból kialakuló listáról az üzemek, társadal­mi szervezetek, tömegmoz­galmak, brigádok, szülői munkaközösségek, KISZ- szervezetek, úttörőcsapatok a leginkább testreszabott fel­adatokat választhatták. Ezért szárnyalhatta túl a valóság az elmúlt 5 esztendő terveit, így épülhetett fel a tervezett 1800 óvodai helynél több, pontosan 3500, készülhetett el terven felüli 20 iskolai tanterem, jó néhány üzlet, mentőállomás, fürdő... Min­denütt, ahol új és szép szü­letett, fellelhető a társadal­mi munkások kézjegyei Igaz, sokaké még hiányzik. Bízunk benne. — hisz az eddigi eredmények feljogosí­tanak erre, hogy holnap még többen megértik a közösség­nek nyújtott önzetlen munka igazi értelmét: hisz másért és önmagunkért vállaljuk a fáradozás többletét. A bizalom jele már benne van a községek, városok fej­lesztési terveiben is. Egy új óvodának, egy újabb játszó­térnek a csatornák, járdák kilométereinek a zöldellő parkoknak már nemcsalt a biztosan rendelkezésre álló pénz a fedezete. Eljutottunk odáig, hogy a hiányzó forin­tokat egy kiapadhatatlan forrásból: azoknak a közsé­güket, városukat szerető em­bereknek hitéből, erejéből lehet pótolni, akiknek nem a munkáért ígért jutalom a fontos, hanem az értelmes célok, akiket boldogít a tu­dat, hogy a közösség javára cselekszenek, és önszorga­lommal szellemükkel, szán­dékukkal, kezük munkájá­val „beépítik” magukat egy szépülő város, község' új épü­leteinek falaiba, parkjaiba. Efjynillllánl Ekkora összeg áll a számoszlop vé­gén, annak a számoszlopnak a végén, amelyben rendben ott sorakoznak, hogy a taná­csok mihez és milyen segít­séget várnak az üzemek, vállalatok közösségeitől, a szocialista brigádoktól, a lelkes fiataloktól, szorgalmas nyugdíjasoktól, egyszóval mindenkitől. Mindenkitől akinek szívügye, hogy gyara­podjon, szebb legyen a kör­nyezete, a munkahelye, aki felismerte és majd felismeri hogy életszivonalunk a kö­zös társadalmi munka révén is emelkedik. Kovács Katalin lírásban NEB-vizsgálat a tiszafüredi Kulturált vendéglátás Négy évvel ezelőtt a tisza­füredi járás népi ellenőrei több vendéglátóipari egység­ben vizsgálták meg beható­an: hogyan védik a társadal- mi tulajdont, a kiszolgálás, az egységek esztétikai, higié­niai állapota mindenben megfelel-e a fogyasztók ér­A vizsgálatban érintett 17 étterem, bisztró, eszpresszó mindegyikében próbavásár­lást végeztek. Végeredmény: tizenhat szabálysértési és egy büntető eljárást kezdemé­nyeztek a népi ellenőrök, ár­Több helyen elhanyagoltak a WC-k, a konyhák közelé­ben fölgyülerr.lett szemétre, „csordultig” telt kukákra bukkantak az ellenőrök. Né­hány esetben az elárusítóte­rek. raktárak tisztaságát mi­dekeinek? Az akkori vizsgá­lat rengeteg hibát tárt fel. Az élmúlt hetekben le­folytatott vizsgálat során azt nézték meg az ellenőrök, hogy az elmúlt négy eszten­dőben mit tettek a hibák ki­javításáért &(. érintett 17 vendéglátóipari egységben. drágítás, súlycsrmkitás, egész­ségügyi szabálytalanság miatt. A vizsgált egységek csaknem 30 százalékában súlycsonkítás történt, ez de­rült ki az eredmények ösz- szegzésekor. nősítették elfogadhatatlan­nak. Érvénytelen egészség- ügyi könyv'vei több egj's ég­ben is alkalmaznak dolgozó­kat, egy-két helyen a sze­mélyi higiénia volt kifogá­solhat». A négy év előtti ál­l lapotokhoz képest egészség- ügyi szempontból nem sok változás történt. Erélyesebb belső elienőrzést A NEB a tiszafüredi, a karcagi és a kunhegyesi ÁFÉSZ, valamint a Jász- Nagykun Vendéglátó Válla­lat vezetőségének címzett határozati javaslatában fel­szólította a fenntartókat a jelzett hibák záros határidőn belüli kijavítására. A belső ellenőrzések szigorítását, gya­koribbá tételét is meg kell az érintetteknek mielőbb va­lósítani. Hangsúlyozottan fontos ez Tiszafüreden és környékén, hiszen a vidék idegenforgal­ma nagy jövő előtt áll. Nya­ranta már most is sokan lá­togatnak ide. S*. J. Próba vásárlások Egészségügyi szabálytalanságok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom