Szolnok Megyei Néplap, 1976. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

1976. január 1.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

VEZETNI MOST

Interjú Gorjanc Ignácca), a Hdtogipgyár vezérigazgatóiéval

Épült

a negyedik

ötéves

tervben

Szolnok régi gondját a szállodai helyek számának növelését oldotta meg a jubileumi évben felavatott reprezentatív Pelikán Szálló.

(Fent.)

Törokszentmlklóson a városi í endelőintézetben a napi szakorvosi ellátás mellett kisebb műtétek is elvégezhetők a jól felszerelt műtőben fkj'

Felnítt fejjel, iák szívvel

döntés tulajdonképpen néhány perc alatt született meg. Az előkészítésre, arra kell az időt igazán rászánni. Ha az alapos, már könnyen, gyorsan és nyugodt lelkiismerettel lehet dönteni.

— Megvan tehát „az előadandó mű''. Mi a karmester következő teendője?

— Most kell a „hangszerszólistákat’’ betanítani, arra, hogy te a gyártmányfejlesztéssel foglalkozol, te a licenc- átvétellel, te a célgépek szerkesztésével és így tovább. Vagyis ki kell építeni átgondoltan a teljes organizációt, amellyel a feladatot végre tudjuk hajtani. Hát ez, mondjuk ez a vezetés igazi szépsége, ennek a szerteágazó munkának az összehangolása.

— Ennyi mindent egyetlen ember hogyan tud átlátni?

— Az okos munkamegosztás nagyon fontos dolog. Mindenki olyan mértékig menjen részletekbe, ameddig feltétlenül szükséges. Természetesen nekem is sokan segítenek, a közvetlen munkatársak, de a módszerek is. Az új munkára, amit példaként felhoztam, hálóterv készült, jól követhető világos program, s apróbb, lényegtelen „csúszásoktól” eltekintve minden ütemsze- rűen halad.

— A vezető magatartását, intézkedéseit a vezetés bármely szintjén alapvetően meghatározza az, hogy mdelkezésre állnak-e a szükséges információk.

— Nézze, könnyelműség lenne azt mondani, hogy ez nálunk vagy bárhol úgy igazán rendben van. Sajnos, ma a vezetésnek ez az egyik legnagyobb gondja-baja. Részben a vezető túl sok információt kap, nehéz szelektálni, de az is előfordul, egy- egy döntéshez nincs elég információ. Pedig a vezetésnek tudatos cselekvésnek kell lennie, ehhez a körülmények minél ‘ teljesebb ismeretére van szükség. A másik, ami nehézzé teszi a vezetést ma, hogy az esetek többségében szinte képtelenség munka- program szerint dolgozni.

— Külső tényezők miatt?

— Igen. elsősorban. A vezetők szinte még aznap reggel sem tudják beosztani, hogy mit fognak tenni. Egy be nem jelentett látogatás, egy nem különleges, de mégis rendkívüli esemény sokszor felbont mindent. S ezért még csak nem is hibáztathat az ember senkit, ezt az élet produkálja.

— Visszatérve a dolgok bölcsőjéhez: mi a véleménye a vezetők kiválasztás sáról?

— Ez az alfája, ómegája az irányításnak. Az az érzésem, ebben még nagyon sok helyen gondjaink vannak. Sajnos, az emberek nagy része nem szereti a népszerűtlen feladatokat S aki ilyen, az már szinte nem is válhat jó vezetővé. Pedig, állítom, a dolgozók szeleteik az erőskezű, határozott vezetőt. Értelmes emberekkel dolgozunk. Az egyértelmű, világos beszédet még akkor is megértik, ha az pillanatnyilag kellemetlen.

— Tehát a népszerűtlen intézkedések...

— Olyanokat is kell hozni. De népszerű intézkedéseket is,teszünk, s mert a vezetés nem lehet más, csak embercentrikus, végül is az emberek az összhatást látják, ebből ítélnek. Az viszont igaz: az indoklásra, magyarázatra nem szabad sajnálni az időt. A vezető nem ülhet elefántcsonttoronyban.

— Megbocsájt... de itt ülünk az irodaház kilencedik, legfelső emeletén, ön csaknem, hétezer ember munkáját irányítja, mindemellett az országgyűlés ipari bizottságának elnöke. képviselő, hogy csak legfontosabb társadalmi megbízatásait említsem. Nos, ha valamelyik munkás úgy gondolja, hogy problémáját épp a vezérigazgatóval kell megbeszélnie, feljut-e ide?

— Kérdezze meg a munkásoktól. Aki bejelentkezik, az bejut. Lehet hogy nem aznap, de mindenki kivétel nélkül.

— Az üzembe, a műhelyekbe milyen gyakran jut el?

— Sajnos, elég ritkán. S ez a legfájóbb. Nagyon szeretek az üzemen végigmenni, de csak egyedül, „slepp” nélkül. Még az üzemvezetőt is el szoktam küldeni. így, ha megszólítok valakit, nyugodtan beszélgethetünk.

— ...a munkás is csak ember. Mint ahogy a vezető is. ö is követ el hibákat.

— Annak még a látszatát sem szabad fenntartani, hogy a vezető tévedhetetlen. Merjen kiállni: elvtársak, marhaságot csináltam. Ez, épp ez az őszinteség ad tekintélyt.

— Ehhez viszont megfelelő légkör kell.

— Ha a vezető olyan emberekkel veszi körül magát, akik bokacsattogtatók, elveszett ember. Sohasem fogja tudni, mikor adott ki jó utasítást, mikor rosszat. De ha a munkatársai nyíltan véleményt mondanak, s erre ö biztatja is őket, ez olyan hallatlan biztonságot ad a vezetőnek, amit nem lehet eléggé becsülni.

— Végezetül: Ezcrkilenc- százhetvenhattal új ötéves tervet kezdünk. A vezetők szemléletében kell-e valamilyen változást hoznia az előttünk álló évnek?

— Nem. Szerintem nem. A XI. kongresszus, a Központi Bizottság novemberi határozatai, s mindazok, amelyek most az országgyűlésen elhangzottak világosan megmondják, imára keil ügyelnünk. A vezetőnek szerintem ugyanúgy keli dolgoznia, mint eddig, de nagyobb áttekintéssel, nagyobb figyelemmel, s nagyobb fegyelemmel kell irányítani. Ha szabad így fogalmazni: az igát nemcsak hirdetni,ragozni is tudni kell.

Trömböczky Péter

Megalakult a paksi fóorerisá Vállalat

Takaros hfe SzamdamzőHó- Rán. Ajtót Ilanltea néni nyit, haját teljesem fehérre simította az idő.

— Kelj lei, tel — rázza a ÍSrjét — vemdégümík jött.

Piste bácsi nehezem törK tenyerébe az álmot. Szabad- kosaiik: elhúzza már az egész napi xmmíka, ledőlt hát egy kicsát, hogy a Tévé-híradót ne lehunyt szemmel mézzé. Pedig igazán megszoícta már, hogy nem a napsütés csiklandozza ki az ágyból — 11 éves kora óta doügazilk — de majd’ haitvam évesem könnyebbem fámád az ember.

— Gyermekkcrambain legszívesebbem a bognár vagy a kovács mesterséget választottam volna. De amikor az etem* iskolát befejeztem, a szüleim ömikénytelÉmül hallgattak enrol, ment mint toe- nyérkeneső már számításba jöhettem. Először a tarlón, majd a cséplőgép mellett dolgoztam, s végképp megmaradtam a mezőgazdaságban.

Ikmika néni születésének

tíz évvel később örülhettek Besanyszögön a Győré családban,

— A hat elemd után nagyon szerettem válnia továbbtanulni. A tanítóm is ajánlotta, mert végig kitűnő volt a bizonyítványom, de nem lehetett Ennyi gyerekkel anyám, apám mit tehettek? Örültünk, ha a mindennapi kenyerünk megvolt A 30-as évek végén elég sokan kereset nélkül maradtok s csak időszakos munkák akadták. Uraságnál arattunk, akkor kerestük meg a téli ennivalót is. Ahogy cseperedtem, bírtam a kukoii- caszárat, a kapát, a gereb- lyét. Nagy bandában vágtuk a búzát — -tizedért, tizenne- gyedért — elkelt ott az én munkám is. Így aztán gyorsan eljárt fölöttem az idő, egészen a felszabadulás utánig.

— Volt egy igazgató-tanító a faluban, Bálint Bélának hívták, aki nagyon ismert minden gyereket. Amikor egyszer arra jártam, kizörgetett a régi iskola ablakán:

„Tea, majd jelentkezz! Könyvekről gondoskodom.” Tudta, hogy én leszek az első, aki beiratkozik a dolgozók általános iskolájáha.

Miire Balogh István hazajött a fogiságból, Ilonka már a hetedik osztályba járt. A férfivá serdült legény úgy érezte, neki sem kell földhöz ragadtad élnie, ő is tanulni kezdett Köziben egyre gyakrabban akadt' meg a szeme Ilonkán, addig-addig, amíg a lányból Balogh Istvánná lett

— Abban az évben vettük meg a szüleimnek a házat — idős korúkra kellett nekik valamilyen búvóhely —amikor én egy szoknyában, egy kötényben férjhez mentem. Jöttek az utódók, sorban mind a három, majd később a negyedik, úgyhogy minden időmet kitöltötte a szülés és e gyermeknevelés.

A sok gond miatt Balogh István ismét abbahagyta az iskolát, a nyolcadikat tíz évvel később fejezte be. Egyik nap, éppen hogy hazaérkezett a munkáiból, felesége elétette a jelentkezési lapot

— Cseppet sem bántsam, hogy mindketten elvégezzük a törökszentmiklósi mező- gazdasági technikumot, hiszen az egyik lás bessny- szögi fcéesz elnöke is voltam, majd az egyesült gazdaság vezető állattenyésztője lettem, s így egyre jobban éreztem a szaktudás hiányát.

A lányunk, Piroska Is tőlünk kapott kedvet a mezőgazdasághoz, s pont abban az évben kezdett Törökszemt- miikil ősein, amikor mi érettségiztünk. Ö még többre vitte, elvégezte az egyetemet is. De a feleségemnek sem ez az egy Oklevele van,

— Az úgy történt — meséli Ilonka néni —, hogy akkoriban én is a téesz adminisztrációjában dolgoztam, s a főkönyvelő rábeszélt né- hányuinkat: végezzük el

Szolnokon a kettős könyv- viiteli tanfolyamat. Nem kellett sokat győzködnie, bele- ugrottam, pedig éppen akkor váltani másodikos »

technikumban. Később aztán kiderült, hogy nehezebb, mint gondoltam, de végül is mindkettő sálkerült. Amikor a technikumot 1965-ben befejeztem, jelentkeztem a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre. Akkora ambícióval, hogy nem lehetett volna lelőni sem, pedig már negyvenéves voltam. Aztán csak lepuffámították, mert azt a választ kaptam, hogy a jelenlegi beosztásom nem kívánja a mérnöki végzettséget, s így füstbe ment az elképzelésem. Mégegyszer próbálkoztam, mégpedig a számviteli főiskolával, négy évvel ezelőtt Az előkészítőre eljártam, viszont már ott láttam, hagy nem lesz az egészből semmi, elfáradtam, abbahagytam.

— Időközben megvettük ezt a szamdaszőlősi házat, és 1973 karácsonyán ideköltöztünk. A gyerekék érdéke ezt kívánta, hiszen a ikét kisebbik Szolnokra járt iskolába. A pénztárcánk mindezt viszont csak úgy bírta, ha én továbbra is tartom a besenyszögi állásomat. Ezért egy évein keresztül naponta, két naponta ingáztam a lakás és a muinikanaly között. Itthon szabad időnkben még építkeztünk is, úgyhogy nagyon nehéz volt az az esztendő. Amikor Piroska lányom befejezte az egyetemet, és férjhez ment, megelégeltem a harcot, azóta itthon vagyok.

. — Ahogy mondani szokás, eggyel indultunk: a küzdelemmel. Ennek ellenére, ha életünk délutánjára is, de elértünk mindent, amit csak lehetett. Amire pedig nem futotta, azt majd véghez viszik a gyerekek.

A késő esti hideg a szandaisizőlősii ház előtt is jég- ,gé dermesztette a pocsolyákat. A rélkóczifalvd—szajoli Rákóczi Termelőszövetkezet magtárom kikapcsolja a távét, felesége leteszi a varrni valót. Aludni térnek ugyanúgy, minit sok millióan ebben az országban.

Braun Ágoston

;— Üj év kezdődik. Ilyenkor gyakran mondjuk és írjuk: nagyobb, bonyolultabb feladatok következnek. Az idén ez a gyakran hangoztatott igazság — a köröttünk kialakult . nemzetközi gazdasági helyzet miatt is — nagyobb hangsúlyt kapott. Mennyire érzi ezt ma eav vezető mindennapi munkájában?

— Nézze, olyan rettenetes nagy változás nincs. Gazdasági helyzetünk, kétségtelen, súlyosabb a vártnál. De ez semmiképpen sem jelenti uit, hogy alapvetően másképp kell vezetnünk. Azt viszont igen, hogy sokkal körültekintőbb, figyelmesebb irányításra van szükség a vezetés minden szintjén. Különösen olyan vállalatoknál, amelyek tőkés piacokra exportálnak. A következő ötéves tervben jelentősen növelnünk kell a kir vitelt, hogy a megbillent egyensúly helyreálljon. Így óhatatlanul még jobban figyelnünk kell a minőségre, a gazdaságos termelésre.

— Ez végső fokon a vezető növekvő felelősségét is jelenti?

— Nem tudom, jó-e a hasonlat. de a vezető munkája olyan, mint a karmesteré. Égjük hangszeren sem kell virtuóznak lennie, ’de mindegyiket ismernie kell. Tudni kell, mikor intsen be a karmesteri pálca, s mikor kopogjon.

— Az előadás sikere, a produkció „minősége” jórészt a karmesteren áll vagy bukik. Neki pontosan tudnia kell, mit akar „kihozni” a zenekarból.

— Igen. határozott koncepció kell. Ennek a kialakítása sokszor nem egyszerű. Mondok egy példát. A háztartási hűtőszekrény egyben konyhai divatcikk is. A piacon, főleg ha exportálunk is, túlzottan sokáig nem lehet egyfajta köntösben, ugyanazzal a minőséggel megjelenni. Azt eldönteni persze, hogy valami új kell, azt még könnyű volt. A koncepció gyakorlati megvalósítása viszont már bonyolultabb. Több oldalú informálódás, egy csomó dolog felderítése, sok-sok töprengés előzte meg, míg eldöntöttük, hogy 1976-bam egy új slágerrel jelenünk meg a piacon. A jól előkészített vezetői döntés feltételezi, hogy több változat között lehet választani. Mi is több helyen szétnéztünk. „tapogatóztunk”. Végül a nyugatnémet Bosch cég mellett maradtunk, velük lépünk „házasságra”. Ez technikailag olyan gépek gyártását jelenti majd. amelyek mélyhűtő rekeszében a fagyasztott áru akár hosszú hónapokig tárolható. Üzletileg pedig azt. hogy a tőkés piacokon stabilizáljuk helyzetünket.

— Nehéz a döntő szót kimondani?

— Ha nincs előkészítve, igen. Mielőtt mi a Bosch cég mellett döntöttünk, más nyugati cégektől is kértünk ajánlatot. Aztán ezeket felraktuk jókora táblákra egymás mellé, húszegynéhányan ösz- szedugtuk a fejünket, néztük. melyik számunkra a legkedvezőbb. A kívülálló talán nem is hinné: maga a

Parkok, ligetek Karcagon

Karoaigrm az utcákat, a tereket a helybeli Városgazdálkodási Vállalat kertészeti részlege parkosítja. Mivel a város belterületén nines elegendő zöldterület, fokozott figyelmet fordítanak aminek bővítésére. Ebben az évben a város főterén a járdák mentén hársfákat, a parkban nyírfákat és különböző örökzöld növényeiket ültettek. További teilepíbémre a Kossuth-téren az új házaik, üzleteik építése miatt nem kerülhetett sor.

A nehézipari miniszter döntése alapján 1976. január elsejétől működik a paksi Atomerőmű Vállalat a Magyar Villamos Művek Tröszt keretében. A vállalat alapvető feladata az üzemeltetésre való felkészülés. Mint ismeretes. az 1760 mW teljesítménnyel jóváhagyott beruházási programból 1980-ban készül el a paksi atomerőmű első 440 mW-os reaktorblokkja.

Az új vállalat alapításáig több mint másfél milliárd forint értékű munka valósult meg az atomerőmű programból.

A szovjet szakemberek a helyszínen is segítik a munka irányítását. A közelmúltban megérkezett Paksra az e’ső szovjet építész-tervező, akit újabb szakértők követnek az új esztendő első negyedében.

I

i