Szolnok Megyei Néplap, 1975. december (26. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
1975. december 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 && nraezzafaSSkí Táncsicsban A cél: minél főbb ló minőségű hízémarliát eladni Mióta Mezőhéken Táncsics Termelőszövetkezet van, azóta a gazdaság hízómarhákat is nevel, utalt a múltra Mihály András az üzem főmérnöke. Ezért, amikor a termelés fejlődésével a téeszben szóba jöhetett a szakosodás, a szakemberek egy véleményen voltak: a hízómarha-tenyésztést választották. Hagyomány és kezdeményezi s Az igazsághoz tartozik az is: Mezőhék környékén még öt évvel ezelőtt is sok volt a tanya, s az ott lakó téesztagok nem szívesen vállalkoztak, az elég nagy kötöttséggel Járó, fejőgulyásságra. Abban az időben a tejtermelés legtöbb üzemben ráfizetéses volt, s ez a hízómarha-tenyésztést még nyilvánvalóbbá tette. Mivel azonban a hazai szarvasmarhák a hústermelésben sem túlságosan remekeltek, a gazdaság szakemberei külföldi fajták után néztek. Próbaként először a francia Limousinnal kezdték meg a keresztezést Az állat „erényei” hamar tisztázódtak és ezért azóta is magyar tarka és Limousin szarvasmarha közös utódjait nevelik a termelőszövetkezetben, az idei év végére 600 női ivarú állatból áll majd a tenyészet Melyek azok a jó adottságok, amelyek miatt a francia fajta mellett döntöttek a szakemberek? Vékony, finom a csontozata és kiváló húst „termel”. De nem ez a döntő, hiszen hasonló előnyökkel még nagyon sok szarvasmarha rendelkezik. A Limousin viszont könnyen ellik — ritkán szükséges az állatorvos beavatkozása — a borjú életképes, élelmes és a tehén jó dajkája szülöttjének. Igen kedveli a légelőadta takarmányokat, nem túlságosan igényes, tehát kiválóan alkalmas a nagyüzemi tartásra, mert jó tulajdonságait öröklik az utódaik is. Bár az állattenyésztésben gyors és látványos eredmények nincsenek — egy-egy új fajta kialakítása hosszú évek eredménye — mégis a nagyobb arányú keresztezéssel egyidőben a tartási technológiát is ki kellett dolgozni. Minden beruházásnál fontos az, hogy olcsó legyen, de itt ez a legelső szempont. Hiába tartanák ugyanis az állatokat „istálló-palotában” ,és etetnék a legdrágább import takarmánnyal, akkor sem híznának sokkal gyorsabban, s így mindez szinte felesleges pénz- pocsékolás lenne. A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet gazdái tehát minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a költségek mind jobban csökkenjenek. Ezért régi, nádfedeles pajtákat alakították át és a három oldalról zárt épületben tartják az állatokat. Kísérleteztek az etetési rendszerrel, télen is ellették a teheneket, változtatták az egy csoportban tartott szarvas- marhák számát Hz a jó, ami olcsó Végül, a tapasztalatok alapján, ez év júniusában felépítették az első modern istállót Itt a modern csak annyiban igaz, hogy az épület új. Egyébként nagyon hasonlít a sokak által már elfelejtett szerfás istállóra. Az épület előtt betonkifutó van, ehhez csatlakozik keresztben az út Ezen jár a takarmányos kocsi, amelyből az állatok az élelmet kapják, amikor éppen nem legelnek. Tavasztól őszig ugyanis telepített, öntözött legelőre járnak ki. A három oldalról zárt istálló szinte a fűvel borított „terülj-terülj asztalkám” kellős közepén van, s így a hízómarhák, rövid séta után, aznapra kijelölt szakaszon tetszés szerint jól lakhatnak. A 150—200 állatott gondozó munkásnak — az elletés kivételével, amikor segítséget kap — csak a felügyelet a dolga. A mezőhéki húsmarha-te- nyésztési együttműködés három évi tenyésztési munka után 1974. őszén alakult, Vezetője Mihály András azt is elmondta, hogy egy év alatt 11 tagot számlálhat a gesztorgazdaság, a többség Szolnok és Hajdu-Bihar megyei termelőszövetkezet. A tudományos intézetekkel közösen tartják fenn a kapcsolatot, hiszen a cél is közös: minél több jó minőségű hízómarhát eladni. Megegyszö érdekek A mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet azonban nem felejtkezett el teljesen a tejről sem. Azokat a teheneket, amelyek kevésbé jó húsformát mutatnak, továbbra is fejik, és a keresztezett állatok is csak később kerülnek át a hízómarhák közé. Ezzel a fejlesztés üteme kissé lela- sult ugyan, de a már meglévő állománnyal is lehet nagyüzemi tapasztalatokat szerezni. Erre nagy szükségük van a szakembereknek, mert hiába adnak a keresztezett utódok — azonos súlyú, például 600 kilós állatok esetén 18 kilóval — több húst, mint a magyar tarka, még mindig sok a gond is. Hogyan maradjon az állatok tartási költsége továbbra is napi 15 forint alatt, mert csak így jövedelmező a tenyésztés? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kell a közeljövőben feltétlenül választ adni. Ezen munkálkodnak — a gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Gépkísérleti Intézet kutatóinak segítségével — a termelő- szövetkezet vezetői, dolgozói. S hogy a felelet nem várat magára sokáig, arra nemcsak a tudományos intézmények segítsége, hanem a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet szakembereinek mindig újat és jobbat kereső törekvése a biztosíték. Braun Ágoston Kínál 4 postások Régi ismerősök mindennapos látogatók T uka Antal reggel St• kor már talpon volt. Halikor benyitott a postahi- r atal ajtaján, nyolcig elrendezte a kézbesítésre váró küldeményeket, felvette a hírlapokat, aztán indult. Levelektől, értesítésektől, pénztől dagadt a táska. Nyugdíjfizetési nap volt. Majdnem száz idős ember várta, mikor kopogtat az ajtón. Minden háznál régi ismerősként üdvözölték. Harmincöt éve naoon.ta betért az emberekhez. Hozott vidámságot. bánatot, csalódást. Sötétedett, mire hazaért. Megvacsorázott, aztán a polcon kezdett matatni. Egy régi újság akadt a kezébe, egyik oldalon az ő fényképével. Az alatta levő cikk arról szólt, hogy a kisújszállási postások Tuka Antal brigádvezetővel az élen az országban elsőként szervezték 'meg a hírlaae'.őfi zetést. Be- rzélták, győzködték, agitálták az embereket és — sike- x ült. A kisújszállásiak előire fizetik az újságot. Leengedte a sárgult lapot A postánál töltött első éveire gondolt, amikor huszonévesen tekerte a zöld biciklit v;tte a levelet, táviratot. Aztán a háború évei következek, majd a tanulásé. A postai szakvizsgák és ismét a munka, ütvenben kezdődött a hírlapszol gáltatás. Eleinte több munkát igényelt, aztán megszokták. Gondolatiban elért az újságcikkig. Hm! kitüntettek érte — gondolta. Mégpedig a Minisztériumban ...” A posta kiváló dolgozója” jól hangzik ... Lefekvés előtt a fiát nézte. — Soha nem lesz belőle postás — állapította meg. — A mai fiatalokat nem vexne- za ez a pálya. Pedig postásokra szükség lesz holnap is, holnapután is ... Hogy örült ma Virág Rozika annak a fehér borítéknak! — mosolygott magában — a Kovács néni is a háromszáz forintjának. • * • Li imden reggel kilenc ’ * körül kopogtat a szerkesztőségi szoba ajtaján. Széles jó napottal köszön, aztán valamelyikünk előtt kinyitja az asztallapnyi postástáskát Levelet hoz, lottót, ritkán dísztáviratot cs — sajna még ritkábban ropogós bankót Pali bácsi, vagy bizalmasan Palikám. Van, aki azt is tudja, hogy Pali bácsi csinos nagylánya már végzett a főiskolán, hamarosan férjhez megy, s hogy kihez, azt is, hogy a család nyaranta kát hetet pihen SZOT beutalóval a Balatonon és még azt is, hogy a postások lába visszeres a gyaloglástól. Tudja, > hogy Pali bácsi felesége főzi legjobb kávét, s hogy nagy álmuk egy piciny hétvégi ház a Balatonon. Én csak azt tudom, hogy minden reggel kopogtat Néhány percet beszélget a hírszerkesztővel. És mindig az újságíró kérdezi: mi újság Palikám? És ő mondja. A napokban leültünk vele beszélgetni. Akkor tudtam meg, hogy Hegedűs Pál néven jegyezték az anyakönyvije, s huszonnégy éve postás Szolnokon. Első körzete a Körösi út környéke volt. Hírlapot levelet, pénzt vitt a házakhoz. Később távirat- kihordd lett, s már negyedik éve hordta a postástáskát, amikor mostani körzetébe, a városközpontba került Elmondta, hogy a postásnak akkor van jó napja, ha fizet — nyugdíjat, táppénzt, pénz. küldeményt visz az embereknek — rossz, ha pénzt visz a háztól, rádió-, tévédíjat gyű.it be. Körzetébe harminc vállalat és. 848 lakás tartozik. Reggel hétkor lép ki tömött táskával a főposta kapuján. Egyszer megmérte: naponta 14 kilométert, gyalo. goi a levelekkel és megmászik néhányszáz lépcsőt. Azt, hogy a postai hírlapszolgáltatás negyedszázados jubileuma alkalmából posta vezérigazgatói elismerést kapott, úgy kellett kihúzni belőle. T. K. L. Vezetők a gép maHŐI ^2 — Mit kell tenni a munkásnak ahhoz, hogy jó vezető legyen? — ismételte meg kérdésem Erdei Sándor, a csákózó üzem főművezetője. a „gyár neveltje”. — A saját sorsom elmondásával próbálok erre válaszolni. Amikor elvégeztem a szak— Én a munkapad mellett soha nem gondoltam arra, hogy egyszer vezető leszek. Akkor úgy éreztem, hogy sodor az élet. Most már látom, hogy nagyon tervszerűen egyengették a sorsomat a gyár vezetői. Most már én is tudatosan kísérem figyelemmel a tehetséges, szorgalmas embereket. Szerintem akik a munkapadok mellett tanulnak, az elméleti tudásuk mellé nagy tapasztalatra, gyakorlatra, szervezőkészségre tesznek szert. És emberséget is tanulnak. Aki így nevelődik, jó vezető lehet. — Ügy gondolom, a mi társadalmi rendünkben az a természetes, ha a rátermett, tehetséges, szorgalmas, becsületes, osztályához hű munkásokból, a legjobbakból vezetők lesznek — mondta Kiss József, az üzembiztonsági osztály vezetője, az üzemi pártbizottság szervező — Olyan még nem történt, hogy valakivel kudarcot .vallottak? — Volt ilyen eset. Az volt a baj, hogy még nem volt eléggé felkészülve nagyobb feladatok megoldására. Nem tudta megszervezni a munkát. kapkodott, idegeskedett, ettől ideges lett a légkör is körülötte. Egyre többet hibázott Űjra fizikai munkás lett. Néhány év múlva újra megpróbálkoztunk vele. és iskolát keresztülvarró lettem. De mivel szerettem tanulni, jelentkeztem technikumba. Egyszer aztán hivattak az irodáda és közölték velem, hogy kiemelnek, segédmester leszek. Tiltakoztam, nein akartam vállalni. Rábeszéltek, és már mint segédművezető ismerkedett meg a szocialista brigádmozgalommal. ami szerinte újabb iskola volt a számára. titkára. Az ő portréjához is hozzátartozik: segédmunkás volt az embert nyűvő üzemben. a gumigyár keverőrészlegében. Egy súlyos betegség után került más beosztásba, iskolapadba. — Ahhoz azonban, hogy egy munkás vezetővé váljon, sok minden kell. Érezze magáénak a szocialista társadalmi rendet és vállaljon részt a politikai, társadalmi feladatok megoldásából. Szeresse a munkáját és annak értője legyen. Mindezek mellé meg kell szerezni a szükséges iskolai végzettséget is. És ami nélkülözhetetlen: vezetői rátermettséggel rendelkezzen. Talán ez a legnehezebb a feltételek között. Mert a vezetői rátermettséghez a jó szervezőkészség épp úgy hozzátartozik, mint az emberség, vagy a munka szigorú számonkérése. ma ez a munkatársunk a gyár egyik legjobb művezetője. — Ügy mondják, a kádernevelés népi könnyű, de beszélni róla még nehezebb. — Ez így van. Mert a ká- demeveléshez sok minden hozzátartozik, sokszor apróságnak tűnő dolog is. ami pedig nagyon lényeges. A jó minősítés, egy őszinte hangú beszélgetés, ha kell a számonkérés. Ügy gondolom, azoknak, akiknek a káder- nevelés, a káderutánpótlás megoldása a feladatuk, mindenekelőtt nagyon kell sze- retniök az embereket. Mi az utóbbi években különösen sokat foglalkozunk a káderneveléssel, és ez már érezteti is hatását. Jó gazdasági eredményeinknek ez az egyik alapja! Jelenleg is százötven jelöltünk van, akik ha kijárják a mi „vezetőképző” iskolánkat, jó művezetők, csoportvezetők. gyárvezetők lesznek. Akik szíwel-lélek- kel idekötődnek és folytatják azt a munkát, amit mi meg- kezdtünk. És végül... Ügy mondta Kiss József: a mi társadalmi rendünkben az a természetes, ha a rátermett, tehetséges, szorgalmas, becsületes, osztályához hű munkásokból, a legjobbakból vezetők lesznek. Ha a munkapad mellől küzdik fel magukat mind felelősségteljesebb beosztásokba. Mert küzdelem ez: tananyaggal, munkával, emberismerettel és sokszor maradi szemlélettel is. Igen, ez nálunk természetes, hogy a vezetői utánpótlásnak két lehetősége van: az egyik a főiskolákról, egyetemekről kikerülő fiatalok vezetővé nevelése, a másik, amelyikről cikkünk is szólt, a munkások vezetővé képzése. De az, aki vezetői tisztségét elfogad, kerüljön arra a posztra bármelyik útról is, tudnia kell. mit vállal. Napról napra példásan kell vizsgáznia politikai, szakmai, emberi-erkölcsi magatartásból. Jó, hogy a vezetők nagy többsége — akár munkásból lett azzá, akár iskolapadból kikerülve került egyre felelősségteljesebb munkakörbe — így él. dolgozik. A Tisza Cipőgyárban is. Varga Viktória Emi nálunk természetes Megértéssel, szeretettel öt év alatt 252 milliós beruházás Önálló belgyógyászati osztály 3ászberényben A Középtiszai Állami Gazdaság saját mély- és magas- építési részlege évente 80 millió forint értékű munkát végez. Megépítettek eddig évi 86 vagon hízott sertést kibocsáj- tó telepet, három nagy befogadóképességű komplex tehenészeti telepet, 550 vagonos terménytárolót és szárítót, lu- eernaüzemet. A szociális létesítmények közül 86 személyes munkásszállót, 40 gyermeket befogadó óvodát, és évente 18—20 lakást adtak át rendeltetésének. A magasépítés arányait is jóval meghaladja a mélyépítés. Űj öntöző- és rizstelepe- ket építettek, 15 millió forint értékű munkát végeztek a Nagykunsági öntöző Főcsatorna építésén, számos kisebb mezőgazdasági bekötőutak létesítésével javították a közlekedés feltételeit. A gazdaság saját beruházásain túl részt vállalt és vállal a környező községek kommunális fejlesztéséből, a társgazdaságok beruházásaiból. Kivitelezésükben készült Tiszafüred szenny- és ivóvízhálózata, Mezőtúr és Karcag közművesítése. Rizstelepeket építenek a Karcagi, a Palotási és a Nagykunsági Állami Gazdaságban. Saját üzemükben 130 hektár új rizstelep kivitelezésén dolgoznak. A következő években 252 millió forintot költ a gazdaság saját beruházásaira. Csak a meliorációs munkálatok, az öntöző- és belvízrendszerek hálózatának kiépítése, a talajjavítás 50 millió forintot igényel. Csaknem ilyen ösz- szaget fordítanak az állatte- nyésztőtelepek fejlesztésére, korszerűsítésére, számottevő összeget használnak fel szociális célokra és lakásépítkezésre is. 1968-ban létrejött a gaszt- roenterológiai centrum. Egy évvel később 1969. október 17-én kerekasztal konferencia a korai gyomor carcinoma diagnosztikájáról. Néhány évvel utána tudományos konferencia, ahol a magyar orvosokon kívül ott voltak a szocialista országokból a gyo- morrák-kutatás vezető orvosai és neves rákkutatók Finnországból, NSZK-ból, Angliából, Olaszországból, Japánból Mindez Jászberényben a városi tanács kórházában, ahol a gasztroenterológiai centrum működik és ahol a rangos rendezvények mellett a hétköznapokra is jut a jelentős eseményekből (Például szűrővizsgálat, ahol 1500 harminc éven felüli személyt vizsgáltak meg). Űj helyre, a volt palackozóüzem épületébe költözött év közben a jászalsőszent- györgyi ÁFÉSZ tésztaüzeme. Üj helyén lehetőség nyílt az üzem bővítésére, korszerűsítésére, szociális helyiségek építésére. A bővítéssel jelentősen nőtt az üzem teljesítő képessége. Kapacitásának teljes kihasználása mellett már évi tíz vagon házitészta gyártására alkalmas. Az ÁFÉSZ partneA kórházban százöt belgyógyászati ágyból huszonöt ágyat gasztroenterológiai céllal tartanak fenn a röntgen osztályhoz kapcsolódva. Az országosan és külföldön is jól ismert gyógyító és tudományos munkát végző részleg fejlődésének újabb szakaszához érkezett. Eddigi munkája alapján 1976. január 1-től — továbbra is gasztroenterológiai profillal — önálló osztályként folytatja munkáját. Az új osztályneve: II. sz. belgyógyászat. Felvevőterülete megegyezik majd a kórházéval. Az osztályra a szakrendeléseken keresztül utalhatnak az orvosok betegeket. A II. sz. belgyógyászati osztály vezetését Dr. Figus Albert, a kórház igazgatófőorvosa látja eL re a Pest—Nógrád—Komárom megyei FÜSZÉRT Vállalat azonban ennek a meny- nyiságnek akár a háromszorosát is átvenné. Ezért az ÁFÉSZ a FÜSZÉRT Vállalattal közösen 220 ezer forintért tásztakészítőgépot vásárolt. A gépet — amely nyolcórás műszak alatt 8—10 mázsa tésztát készít majd — a jövő év elején helyezik üzembe. Tészlakészíti gépel vásárollak 4
