Szolnok Megyei Néplap, 1975. november (26. évfolyam, 257-281. szám)

1975-11-01 / 257. szám

1975. november L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jövő évben kezdődik a gyártás a jászberényi Hűtőgépgyár új hűtőgépgyártó csar­nokában. A Szolnok megyei Állami Építőipari Vá'lalat jászberényi építésvezetőségé­nek dolgozói már a belső szerelési munkákat végzik Egyszerű és ölesé SysppzdáMési rendszer Zagyvarékaséi A kalandozó magyarok azért telepedtek le a Duna—Ti­sza közé, mert úgy találták, hogy ezen a vidéken nagyon szép a rétek gyeptakarója. Csakhogy erről a pásztorkodás tu­dományát mind jobban elsajátító kései utódok hem egyszer elfeledkeztek. Pedig a szarvasmarha nemcsak szereti a tö- megtakarmányókat — amelyek közé a fű is tartozik — ha­nem meg is hálálja. Tervezés közben erre gon- dolnli annál is inkább ér­demes, mert hazánk összes gyepes területe 1 millió 464 ezer hektár, s ebből 72 ezer megyénkben van. Az ország tehénállománya 1985-re el­éri a 910 ezer darabot és en­nek 30 százaléka — mivel a fű az egyik legolcsóbb ta­karmány — legelő húsmarha fajta lesz. Nem választott tehát rosszul a zagyvarékasl Béke Termelőszövetkezet, amikor a gyepgazdálkodási zárt rendszer technológiájá­nak kidolgozását magára vállalta. A falu határában lévő ős­gyepek zártsága, növényál­lományának összetétele, az ott élő gyomok tulajdonkép­pen semmiben sem külön­böznek az ország többi fü­ves területén előfordulóktól. Az üzemben viszont éveken át többek között azzal is foglalkoztak a szakemberek, hogy kidolgozzák azt a tech­nológiát. amellyel az ősgye­pek eredeti hozamuk tífc-ti- zenötszörösét adják. Zámbó Ernő. a rendszer vezetője el­mondta. hogy az általuk ki- kisérletezett eljárás — ős­gyepek felújítása intenzív kezlésbe vétellel — tulaj­donképpen nagyon egyszerű. Feketére «munkálják el a földet: a felaprított gyepne­mezt olyan mélyen keverik a talajba, hogy a káros sók még ne kerülhessenek a fel­színre. A? ősgyep 30—40 szá­zaléka ismét kikel, de már az időközben elvetett kultúr- fűfajtákkal együtt. A meg­felelő mennyiségű műtrágya és az öntözés együttes hatá­sára egy hektáron 700 má­zsa zöld takarmány is terem­het. Az így átlakított intenzív legelően a szarvasmarhák kora tavasztól késő őszig kint vannak, télen pedig szi- lázst és szénát esznek. Az a-.zgo,.t lageiw.i^t félauto­maták irányítják. Az állat maga előtt tolja a berende­zést, egészen addig, amíg az aznapra rendelt területha­tárán meg nem állítja a vil­lanykarám bezáruló áramkö­re. A lekaszált zöld takar­mányt a tál beálltáig fáiké á silóban tárolják, s innen táp­lálkoznak a szarvasmarhák a következő év tavaszáig. Az önetstő adgjaival még kísér­leteznek a szakemberek, hi­szen egyes jó étvágyú egye- dek képesek elfogyasztani 60 kiló szilázst is, pedig ennyire nincs szükségük. Arra sincs rákényszerítve az állat, hogy mindent megegyen, mert a válogatás lehetősége is adott. A zagyvarékasi gyepgaz­dálkodási rendszer a hús­marhatartásban nagyon jó' eredményeket ért el, de a fejlődés még gyorsabb üte­met diktál. A technológiát újabb variánsokkal kellett kiegészíteni, hiszen a part­nerek — Fejértől Borsod megyéig — nem csak hús­termelő szarvasmarhákat te­nyésztenek. Zagyvarékasról jó tanáccsal láthatják el azo­kat az üzemeket is, amelyek intenzív viszonyok között művelik és tejelő tehenek­kel hasznosítják az ősgyep­ből átalakított legelőket. Azokban a gazdaságokban, ahol ősgyep nincs, lehetőség van arra, hagy szántóföldön telepített füvek termésével e.csoju a tejtermelő szarvas- marhákat. A félintenzív gyeptelepítési technológiát juhtenyésztő, az öntözés nél­küli gyeptelepítés módsze­rét húshasznú marhákul tar­tó gazdaságok számára dol­gozta ki a Béke Termelőszö­vetkezet. A választék tehát bővült, most már csak élni kell velük. B. A. Ám ny pia kettesek — Kelj fel kisfiam. Indul­nod kell! — ébresztette a barna, erőteljes fiatalembert édesanyja. Nánási Kálmán felkászálódott. Egy szőke, jó vastag fia­tal, Sáfár János kilépett Pe­tőfi utcai házuk kapuján.. A 19 esztendős Nagy Sándor a Kossuth utcában szedte lá­bait. A negyven fölötti ala­csony, törŐlvágott ember, Szegi Lajos szuszogva igye­kezett. Vitális Sándor, ez az igen magas, roppant erős fiatalember az Ady Endre utcán lépett öleseket. A jó vastag, vasgyúró Varí?a Sán­dor kifordult a Kígyó utcá­ból. SipOs János az óváros felől trappolt. Jó reggelt! Jó reggelt! — köszönhettek egymásnak a kisújszállási gimnázium ud­varán. Horváth Károly bri­gádvezető már adta is az ukászt. Égett a munka a ke­zük alatt. Vasárnap reggel öt óra -volt. A kisújszállási Építőipari Szövetkezet Kinizsi szocia­lista brigádja lebontott egy épületet, hogy helye legyen a sportpályának. Egy másik alkalommal megcsinálták a szennyvízcsatornát, termés­kőből falat építettek a sport­pálya körül vízszivárgót húztak. Egy éve elkészült a gimnázium sportudvara. — Ejnye, gyerekek, csak nem hagyjuk azokat a diá­kokat a pályán vakoskodni? ’“Több sem kellett a TI- TÁSZ kisújszállási kirendelt, sége Kossuth szocialista bri­gádjának. Osztós Károly mérnök megcsinálta a terve­ket, Szabó Pál üzemvezető mérnök szervezni kezdte az anyagbeszerzést; használat­ból már kivont, de rendbe- hozött. átalakított oszlopo­kat. lámpa’mrokat szereztek olcsón. Azután a kábel... A betonoszlopokat ideszállítot- ták. Speciális fúrószerkezetet csináltak, leállították az osz­lopokat (ehhez a Mezőgép' adott darut), beszerelték a kábelt, visszatöltötték a föl­det ... — Az államvizsgán nem volt bennem olyan drukk, mint akkor este, amikor elő­ször bekapcsoltuk a világí­tást — mondja Szabó Pál. — Sikerült, minden rendben volt. Olyan ez a sportudvar, hogy bármelyik sportegyesü­let megirigyelhetné. Ünnepélyes pillanatok a kis’pS7áll*«i Városi Tanács nagytermében, a jubileumi tanácsülésen. — Társadalmi munkáju­kért aranyplakettet kaptak: az Építőipari Szövetkezet Ki­nizsi szocialista brigádja ... a TITASZ Kossuth, szocia­lista brigádja ... Nem nyughatnak. A Kos- ■suth brigád a napokban to­vább tökéletesítette a világí­tást, a Kinizsi brigád újabb csatornázási munkákat vég­zett ... Jönnek és dolgoznak. — Körmendi — Szakszervezeti kongresszuson a ruházati iparról A több mint negyvenezer tagot számláló Ruházati Dol­gozók Szakszervezetének 25. kongresszusa tegnap, az ÉDOSZ székházában meg­kezdte kétnapos munkáját. A tanácskozáson 223 válasz­tott küldött értékeli a leg­utóbbi kongresszus óta vég­zett munkát és meghatároz­za a feladatokat. A tanács­kozáson részt vett Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter, Erdei Lászlóné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke és Duschék La­josáé, a SZOT titkára. Varga Józsefnek, a szak- szervezet elnökének megnyi­tója után Tóth Tiborné fő­titkár számolt be a legutób­bi kongresszus óta eltelt idő­szak munkájáról. Mint el­mondotta, az iparág nagy­szabású rekonstrukciója nyo­mán a negyedik ötéves terv­időszakban 33 százalékkal növekedett a termelés. A gép­cserékkel az összes gépállo­mánynak 50 százalékát kor­szerű, új, termelékeny be­rendezések váltották föl, így többek között nagyteljesít­ményű célgépek, félautoma­ták és teljes automata va­salógépsorok működnek ma már. A főtitkár beszámolója után a számvizsgáló bizottság tett jelentést, majd megkezdő­dött a vita. Felszólalt Erdei Lászlóné, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevé­ben köszöntötte a kongresz- szus résztvevőit, méltatta az iparág és a szakszervezet négyéves eredményes mun­káját, sok sikert kívánt a következő ötéves tervidő­szak célkitűzéseinek megva­lósításához. Ma a kongresszus folytat­ja munkáját. Hitel, hasítás, társasutazás n „szövetksreü bankok” munkája A takarékszövetkezeti ta­gok száma meghaladja az 1,1 milliót. A befizetett rész- iegyaláp összege 1970 millió forint. A megyében 55 ezer a tagok száma, a részjegyek értéke csaknem 7,5 millió forint. A takarékszövetkezet leg­fontosabb feladata a nép­gazdaság és a tagság érde­keit egyaránt szolgáló betét- gyűjtés. és a takarékos élet­vitel népszerűsítése. A beté­tek értéke közel 9 milliárd forint, ebből 8 5 milliárd ka­matozó, a többi nyeremény­betét. A betétkönyvek szá­ma évről évre növekszik. A megyei betétállomány közel 400 millió forint. A takarékszövetkezetek ki­zárólagos tagsági szolgálta­tása a hitel. Tatarozásra, la­kások korszerűsítésére, bőví­tésére 1 milliard forintot fü­zeitek ki. Sokan igényelnek áruvásárlási kölcsönt is na­gyobb értékű iparcikkek vá­sárlására. A fiatal házasok és a sok­gyermekes csál&dók kedve­zőbb feltételiéi kapnak hi­telt. A pénzügyi szolgáltatá­sok körét bővíti az Állami Biztosító és takarékszövetke­zetek megállapodása. Az utóbbiak ebben áz évben száznegyvenszer új biztosí­tást kötöttek, a beszedett biztosítási díjak összege 75 millió forint. A valutabeváltás főleg a nyaralóhelyeken és a határ­állomások közelében jelen­tős. Néhány szövetkezét pe­dig a CÓÖPTOUfUST-tal kö­tött megállapodás álapján bel- és külföldi társasutazá­sok, illetve a fizetővendég­szolgálat szervezését IS vál­lalta. Heti jegyzeteink Üimcdozás, célszerűség Nem felejtem el egyik építőipari vállalatunk igaz­gatójának a kiíakadását: ma a tervezők nagyrésze nem gyárépületet, iskolát, lakóházat álmodik a papírra, amikor munkához kezd, hanem a saját Ybl-díját. A kifakadásban túlzás ellenére is igazság van. ' A szándékról csak a legnagyobb tisztelet' 1 lehet szólni. A tervezők nagy része ugyanis nem sajht fan­táziájának kiélése céljából ad bele „apait-anyait”. Al­kotását az utókornak szánja, városképben, maradandó- ságban gondolkodik. Éppen ezért az általa vélt leg­modernebbet szeretné megvalósítani. A nemes szándék önmagában még nem elítélendő, de a tervezői-tervezteíői álmodozást alá kell rendelni a realitásolmak. A józan számításoknak, a megalapo­zott település-fejlesztési terveknek, és nem utolsósor­ban az évezredes tapasztalatokon alapuló építészeti — esztétikai elveknek. Mert hiszen soha nem volt olyan korszak, amikor az emberek életét szolgáló különböző épületek mindegyike azonos színvonalú remekmű lett volna. Az építmények többsége egyszerűen betöltötte a mdga funkcióját. Lakni lehetett benne, vagy imád­kozni, folyón átkelésre volt alkalmas, vagy megvédte az időjárás viszontagságaitól a kisműhely felszerelését. Ma is így van ez, s így van rendjén. Természete­sen igény ma is, hogy építészeti alkotásaink is kifejez­zék, reprezentálják korunkat. De ezt elsősorban olyan egyedi középületeknek kell vállalni, mint mondjuk — égy új tanácsi székház, új színház, vagy egy újonnan létesített egyetem, kutatóintézet épülete. Más a helyzet azokkal a mindennapi funkciót be­töltő épületekkel, irodaházakkal, iskolákká], lakóhá­zakkal, amelyeknek csak kivételes alkalmakkor sza­badna egyedi tervezésűnek lenni, mert egy-egv típus sorozataiként is nagyon jól betöltik rendeltetésüket. Amikor a tervezői fantázia és a realitások kötele­ző egyeztetését hangsúlyozzuk, nem arról van szó, hogy településeink fejlesztését, városaink képének alakítá­sát átmeneti nehézségek okozta takarékossági meggon­dolásoknak rendeljük alá. A fenti példákban is az ál­talános érvényű elvekről van szó. Amf hangsúlyozásu­kat aktuálissá teszi: a népgazdaság mai helyzete az ál­talános érvényű követelmények megtartásának fontos­sága. K. V. Mire jó a brigádnapló Például arra. hogy alaposan bemutassa a brigádot, hogy bejegyezzék a versenyvállalisokat,' meg arra is, hogy lapjai megőrizzék» társadalmi munkák, a közös kirándulások, mozi- és színházlátogatások emlékét. Használható „puskának" is. Vagyis: beszélgetéseknél biztos támasz, ha adatokat, esemnéyeket kell felidézni — hisz az ember feje nem káptalan. De mi van akkor, ha a brigádhoz vendég — jelen esetben újságíró — érkezik, és. nincs kéznél á napló? (Mint legutóbb egy mezőtúri brigádnál történt.) Több­szöri és villámgyors „fiókvizit” után sajnálattal köz­ük, hogy nem tudnak semmit mondani, mert a füzetet a brigádvezető hazavitte és most beteg. Nem baj, ak­kor napló nélkül beszélgessünk a brigádról — mikor alakult, a munkaverseny, a vállalásaik... Sajnos, ezt így kívülről ... nehéz dolog. A brigád mindenben részt vesz, dolgozik, de hogv pontosan mit... Még néhány kísérlet — ugyanannyi kudarc. Az újságíró elköszön ... Talán majd később, majd máskor, ha a napló és a ve­zető is itt lesz... Elgondolkodtató, hogy egy jónak mondott szocia­lista brigádban senki nem tud semmiről a vezető és a keményfédales füzet nélkül. Pedig ha közösen vállal­nak valamit, arról közösen kell dönteniük. Ha egy-sgy versenybe, mozgalomba beneveznek, ehhez is együttes jóváhagyás kell. Nem elég a brigádvezetó jó admi­nisztrációja, tájékoztatni kell a többiekét, még akkor is, ha abró dologiról van szó. Mert ha ez — a beszélge­tés, a tájékoztatás — nincs meg, akkor mitől közösség a közösség? Sz. E. ■* Néhány nappal a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója élőit tegnap bensőséges hangulatú ünnepségre érkeztünk a kunsági város pártszékházába. Száraz László, a tűrkevei városi bizottság első titkára páríakfivistáknak kö­szönte meg eddig végzett odaadó, lelkiismeretes munkájukat. Képünkön Rácz Jánosné veszi át a pártbizottság elismerő jutalmát 4 \

Next

/
Oldalképek
Tartalom