Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)
1975-08-01 / 179. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI Ara: 80 fillér XXVI. évf. 179. sz. 1975. augusztus 1., péntek E gy város élni tudásának, fejlődése kitárulkozásának szép példáját mutatja Szolnok, a kilenc évszázad sok. viharát megért város. Hosszú lenne a sor, míg elmondanánk a közelmúlt rendezvénysorozatait, a születésnap és felszabadulásunk tiszteletét hordozó tanácskozásokat, •ünnepségeket. A jubileum egyik záró, de talán a leglátványosabb eseménye a ma nyíló ipari és élelmiszergazdasági kiállítás és vásár. Bemutatkozás és üzenet is egyúttal. Magunk üzenünk magunknak, itt megfigyelhetjük, mit örökítettünk át eddig a felnövekvő nemzedékre. Felszabadulásunk harminc esztendeje alatt kiderült, hogy ebben a sokáig elnyomott, a haladástól visszatartott népben óriási alkotó erő és akarat van. A ma nyíló kiállítás — mint ahogy minden számadás az — emlékidéző is a szó legtágabb értelmében — az ország legelmaradottabb tájegysége, ahol kis számban munkások, nagy számban napszámosok és szegényparasztok, a szétszórt tanyák és településeik emberei éltek, miként lett három évtized múltán fejlődő iparral és mezőgazdasággal rendelkező megye. Követhetjük a szocialista társadalom építéséért folytatott küzdelem kilométerköveit, amelyeket a korszerű ipar, a tudományos-technikai haladás, a nagy léptekkel haladó mezőgazdaság, s a művelt emberfők sokasága jelez. Észrevehetjük és felmérhetjük, hogy a hétköznapok természetesnek vett előre lépései vagy újdonságai így együtt, milyen sokat jelentőek, bőségesek. Bz a gazdaság a mienk, a mi vagyonunk. Élünk is vele, munkánkat, dolgainkat, céljaink, elérését segíti. Órákban, napokban mérhető az idő, míg rácsodálkozhatunk a termékek sokszínű, sokhasznú sorára... a mini- vizortól az óriás gépekig terjedő, a százhetven kiállító szám- lálhatatlanul sok árujára. S észrevesszük, mert észre kell vennünk, hogy a kiállítás középpontjában az ember, az alkotó munkás áll. Emberi szemmel, emberi erővel mérünk, a felszabadult, a békében és nyugalomban élő ember erejével, de a munkásnapok nagyon is harcos, máról holnapra átalakuló mértékével. A 900 éves Szolnok méltó, szép születésnapi aiándéka megyénk, szomszédaink gondosan tervezett bemutatója. Méltó, mert az újjászületni, megújulni mindig képes megyeszékhely 450 ezer embernek — nekünk Szolnok megyeieknek — egy kicsit a „fővárosunk” is, példaképünk is, és gyarapodásunk mércéje is. A kiállítás olyan időszakot tár elénk, amelyben gazdag, maradandó eredmények születtek, s amely idő biztos alapot ad a jövőhöz, terveinkhez. A kiállítás tehát nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem a fejet, a gondolatot is megmozgatja. Az említett múltbeli dolgaink mellett főleg és elsősorban a jövő egyenes útjának mutatója. n mostani bemutató az első ilyen nagyszabású megyei kezdeményezés. Találkoznak a gyártók és a vásárlók, a partnerek és a rokons-r-kmák kénviselői, a forgalmazók és az előteremtők, a milliókban számolók és a filléres közhasznú cikkeket gyartóK, ipariak és mezőgazdaságiak. Jó alkalom a bizonyításra is: ime itt tartunk, szebbet, jobbat, korszerűbbet is adunk, adhatunk. A jubileumi kiállítás és vásár tíz napja így válik mindennapjaink főszereplőjévé, munkánk, életünk, múltunk, jelenünk és jövőnk színes, vonzó tükörképévé. T Rt E. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. A kormány megtárgyalta James Callaghan-nek, Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság külügyminiszterének július 28—29- én hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A konstruktív légkörű megbeszélések a két ország közötti kapcsolatok fejlesztésének új lehetőségeit tárták fel. A Minisztertanács a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az V. ötéves népgazdasági terv kidolgozásának állásáról. Beszámolt arról, hogy a tervezés az eltelt hónapokban a kormány januári határozata és irányelvei alapján a megfelelő ütemben folyt. A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a beszámolót és határozatot hozott a terv kidolgozásával kapocso- latós további munkálatokra. A kohó- és gépipari miniszter* jelentést tett a közúti járműgyártási program II. szakaszának eddigi megvalósításáról. Tájékoztatta a Minisztertanácsot, hogy az érdekelt hat vállalat a kiemelt termékek termelési előirányzatait jórészt túlteljesítette. Dinamikusan, a gépipari átlagot meghaladóan növekedett a termelésük és ennek nyomán az exportjuk. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a további teendőkre. 1 A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter jelentését a földgázfelhasználás központi fejlesztési programjának 1974. végéig megvalósított, illetve 1975. végéig várható teljesítéséről. Megállapította, hogy a földgáz részesedése a népgazdaság energiaellátásában a program előirányzatának megfelelően alakult. A felhasználásban emelkedett a lakosság és a vegyipar részesedése, csökkent a kohászaté és a gépiparé. A Minisztertanács e jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. Utasította az érdekelt szerveket, hogy működjenek együtt a program V. ötéves tervidőszakra vonatkozó célkitűzéseinek meghatározásában. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a Minisztertanácsot a budapesti agglomeráció ipara szelektív és intenzív fejlesztésének szabályozásáról. A kormány a pénzügyminiszter javaslatára határozatot hozott építési adó bevezetésére. 1976. január 1-től a vállalatok — fejlesztési forrásaik felhasználásának tervszerű befolyásolása érdekében — a saját döntési körükben fellépő fejlesztési építési szerelési költségek után építési adót fizetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Folytatta munkáját Helsinkiben az EBK zárászakasza Tegnap szólalt fel Leonyid Brezsnyev és Kádár János Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának a csehszlovák küldöttség vezetőjének felszólalásával folytatta munkáját tegnap délelőtt helyi idő szerint néhány perccel fél tíz után a Finlandia-palota nagytermében az európai biztonsági értekezlet zárószakasza. Az ülésen Joszip Broz Tito jugoszláv államfő elnökölt. Az európai biztonsági konferencia tegnap délelőtti ülésének első szónoka, Gustáv Husák, a CSKP KB tőtitkára, csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelentette: Ez az első alkalom a történelemben, amikqr Európa megragadta a lehetőséget arra, hogy megteremtse a béke, a Diztonság és a békés együttműködés reális feltételeit, annak ellenére, hogy továbbra is fennállanak politikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözőségek. Különösen nagyra értékeljük azt a Szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tárgyalásokon a Szovjetunió betöltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Ugyanakkor elismeréssel adózunk azoknak a reálisan gondolkodó erőknek, valamint a nyugateurópai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számtalan agresszió származott abból, hogy visszaéltek á hatalommal, erőszakoskodtak és riépeket nyomtak el. A müncheni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyelország lerohanása, Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta támadás, a második világháborúnak mindezek a borzalmai bizonyítják ezt. A béke és a biztonság szavatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból. Ezután Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondotta el beszédét. Felszólalásában a többi között a következőket mondotta: A béke — rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és szabadsága kivívásáig. Országunk, szövetségeseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítéseket tesz a béke megszilárdítása érdekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét, mivel a tanácskozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a résztvevő országok által elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdonítunk az aláírásra kerülő dokumentumoknak. A tanácskozás megrendezésében és alapvető állásfoglalásaiban a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének alátámasztását látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja az államhatárok és az államok területi épsége 1 sérthetetlenségének fontosságát. A dokumentum elfogadása azt jelenti, hogy a résztvevő államok egyszersmindenkorra lemondanak mindenféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó határozatok elősegítik a béke anyagi alapjának kibővítését — a kereskedelem szabad fejlődését, az ipari és tudományosműszaki együttműködést. A tanácskozásnak a kulturális cserére és egyéb kapcsolatokra vonatkozó döntéseit mindenek előtt a jóakaMi, az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának összes résztvevői érzékeljük ennek az eseménynek különleges jellegét és politikai hordere- jét. Meggyőződéssel állíthatom, hogy ugyanezt érzik milliók és milliók a tanácskozáson résztvevő országokban, sőt más országokban is. Velünk együtt mélységesen tudatában vannak annak, hogy mi is zajlik le ezekben a napokban a finn fővárosban. Mi a nyitja ennek az érdeklődésnek, amely á teremben jelenlevő magasrangú politikusok és államférfiak tanácskozása iránt megnyilvánul? A válasz nyilvánvalóan az, hogy a tanácskozás eredményeihez olyan várakozások és remények fűződnek, amilyenekre a háború utáni idők közismert együttes szövetsé- gesi döntéseit követő időszakban egyetlen kollektív akció sem jogosított fel. Az a nemzedék, amely átélte a második világháború szörnyűségeit, különösen jól látja ennek a tanácskozásnak történelmi értelmét. A tanácskozás célkitűzései annak az európai nemzedékeszéhez és szívéhez is szólnak, amely már a béke korát és a kölcsönös bizalom érdekében kell alkalmaznunk. A délelőtti ülés következő szónoka Valéry Giscard d’ Estaing francia köztársasági elnök a brit és a nyugatnémet kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyu- gat-Berlinre is. Állást foglalt a francia „védelmi erő” fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy, Franciaország továbbra is távolmarad a NATO integrált katonai szervezetétől. A .francia államfő njinde- nekelőtt azt a kérdést vetette fel, mi is tulajdonképpen a célja a biztonsági értekezletnek és az ott aláírásra kerülő záróokmánynak? Mint mondotta, a cél Európa biztonsága. Ez azt jelenti — folytatta —, hogy elsősorban Európával kell foglalkozni; A konferencia bebizonyította, hogy általános az óhaj a dialógusra — mutatott rá a francia államfő, majd így folytatta: Az értekezlet azonban nemcsak az enyhülés szellemében fogant, hanem a záróokmányban rögzítette is az rülményei között nőtt fel és él, s ma jogosan úgy érzi, hogy ez másképp nem is lehetne. Rengeteg vér áztatta Európa földjét a két világháború ,alatt. A 33 európai állam, az Egyesült Államok és Kanada legfelsőbb politikai és állami vezetői azért gyűltek össze Helsinkiben, hogy közös erővel olyan kontinenssé változtassák Európát, amely mindörökre megszabadul a háborús megrázkódtatásoktól. A békére való jogot biztosítani kell Európa valamennyi népe számára. Természetesen amellett vagyunk, hogy ugyanezt a jogot biztosítsuk földünk valamennyi népe számára. Európa, amely számos nagyszerű nemzeti kultúra hazája, a világcivilizáció egyik kiemelkedő hegycsúcsa, képes rá, hogy példát mutasson a tartós békén alapuló államközi kapcsolatok felépítésére. A Szovjetunió a tanácskozás eredményeit nem egyszerűen a második világháború politikai mérlege szükséges megvonásának tekinti. Ennek a tanácskozásnak az is feladata, hogy a jelen realitásai és az európai népek több évszázados tapaszLEOKYID BREZSÜYEV: Felelősek vagyunk Etarőpa jövőjéért enyhülésnek bizonyos szabályait. Kétségtelen, hogy ez a záróokmány önmagában még nem biztosítéka a békének. Ez nyilvánvaló és nem szorul külön hangsúlyozásra. Ugyanakkor a záróokmánynak nincs nemzetközi szerződés jellege, és Franciaor-’ szág úgy vélekedik: a záróokmányból nem következik olyan helyzetek elismerése, amelyeket egyébként nem ismernénk el. Hozzáfűzte: a maga részéről kétségtelennek tartja, hogy ez a záróokmány bizonj’os vonatkozásban nem megy el olyan messze, mint ahogyan azt a francia kormány szerette volna. Itt különösen az úgynevezett harmadik kosárban szerepelt kérdésekre utalt. Befejezésül Giscard d’ Estaing hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet az enyhülés több mint tízesztendős folyamatát koronázza meg. Ahhoz, hogy tovább lépjünk — mondotta —, pozitívan kell viszonyulnunk a záróokmányban foglaltakhoz. A francia köztársasági elnök után Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszédét. talatai alapján elképzelje és felvázolja a jövőt. Itt, Európában nem egyszer ékesítették magukat kétes „babérokkal” az agresz- szorok, akiket azután elért a népek átka. Itt, Európában politikai doktrínává kiáltották ki a világuralomra való törekvést, amely azután több állam csődjével ért véget, amelyek erőtartalékaikat bűnös és embergyűlölő célkitűzések elérésére áldozták fel. Ezért érkezett el az ideje, hogy levonjuk a szükséges kollektív következtetéseket a történelem tapasztalataiból. És mi itt ezeket a következtetéseket annak tudatában vonjuk le, hogy felelősek vagyunk az európai kontinens jövőjéért, mert ennek a kontinensnek békés viszonyok között kell léteznie és • fejlődnie. Aligha tagadja bárki, hogy a tanácskozás eredménye valamennyi résztvevő állam érdekeinek gondosan kimért egyensúlyát tükrözi. Az eredményt tehát különös óvatossággal kell kezelni. Az európai értekezlet eszméjének felvetésétől a tetőpontig — a csúcsszintű befejezésig — megtett nem könnyű út immár mögöttünk van. A Szovjetunió, amely (Folytatás a 2. oldalon.) A zárószakasz tanácskozása a Finlandia-palota impozáns koncerttermében Haram éuKszec9 tükrében
