Szolnok Megyei Néplap, 1975. augusztus (26. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI Ara: 80 fillér XXVI. évf. 179. sz. 1975. augusztus 1., péntek E gy város élni tudásának, fejlődése kitárulkozásának szép példáját mutatja Szolnok, a kilenc évszázad sok. viharát megért város. Hosszú lenne a sor, míg elmondanánk a közelmúlt rendezvénysorozatait, a születés­nap és felszabadulásunk tiszteletét hordozó tanácskozásokat, •ünnepségeket. A jubileum egyik záró, de talán a leglátványosabb ese­ménye a ma nyíló ipari és élelmiszergazdasági kiállítás és vásár. Bemutatkozás és üzenet is egyúttal. Magunk üzenünk magunknak, itt megfigyelhetjük, mit örökítettünk át eddig a felnövekvő nemzedékre. Felszabadulásunk harminc esztendeje alatt kiderült, hogy ebben a sokáig elnyomott, a haladástól visszatartott népben óriási alkotó erő és akarat van. A ma nyíló kiállítás — mint ahogy minden számadás az — emlékidéző is a szó legtágabb értelmében — az ország legelmaradottabb tájegy­sége, ahol kis számban munkások, nagy számban napszá­mosok és szegényparasztok, a szétszórt tanyák és telepü­léseik emberei éltek, miként lett három évtized múltán fej­lődő iparral és mezőgazdasággal rendelkező megye. Követ­hetjük a szocialista társadalom építéséért folytatott küzde­lem kilométerköveit, amelyeket a korszerű ipar, a tudomá­nyos-technikai haladás, a nagy léptekkel haladó mezőgaz­daság, s a művelt emberfők sokasága jelez. Észrevehetjük és felmérhetjük, hogy a hétköznapok ter­mészetesnek vett előre lépései vagy újdonságai így együtt, milyen sokat jelentőek, bőségesek. Bz a gazdaság a mienk, a mi vagyonunk. Élünk is vele, munkánkat, dolgainkat, cél­jaink, elérését segíti. Órákban, napokban mérhető az idő, míg rácsodálkoz­hatunk a termékek sokszínű, sokhasznú sorára... a mini- vizortól az óriás gépekig terjedő, a százhetven kiállító szám- lálhatatlanul sok árujára. S észrevesszük, mert észre kell vennünk, hogy a kiál­lítás középpontjában az ember, az alkotó munkás áll. Emberi szemmel, emberi erővel mérünk, a felszabadult, a békében és nyugalomban élő ember erejével, de a munkásnapok nagyon is harcos, máról holnapra átalakuló mértékével. A 900 éves Szolnok méltó, szép születésnapi aiándéka megyénk, szomszédaink gondosan tervezett bemutatója. Méltó, mert az újjászületni, megújulni mindig képes megyeszékhely 450 ezer embernek — nekünk Szolnok me­gyeieknek — egy kicsit a „fővárosunk” is, példaképünk is, és gyarapodásunk mércéje is. A kiállítás olyan időszakot tár elénk, amelyben gazdag, maradandó eredmények születtek, s amely idő biztos alapot ad a jövőhöz, terveinkhez. A kiállítás tehát nemcsak a szemet gyönyörködteti, ha­nem a fejet, a gondolatot is megmozgatja. Az említett múlt­beli dolgaink mellett főleg és elsősorban a jövő egyenes útjának mutatója. n mostani bemutató az első ilyen nagyszabású me­gyei kezdeményezés. Találkoznak a gyártók és a vásárlók, a partnerek és a rokons-r-kmák kénvi­selői, a forgalmazók és az előteremtők, a milliókban számo­lók és a filléres közhasznú cikkeket gyartóK, ipariak és mezőgazdaságiak. Jó alkalom a bizonyításra is: ime itt tar­tunk, szebbet, jobbat, korszerűbbet is adunk, adhatunk. A jubileumi kiállítás és vásár tíz napja így válik mindennap­jaink főszereplőjévé, munkánk, életünk, múltunk, jelenünk és jövőnk színes, vonzó tükörképévé. T Rt E. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács tegnap ülést tartott. A kormány megtárgyalta James Callaghan-nek, Nagy- Britannia és Észak-lrország Egyesült Királyság külügy­miniszterének július 28—29- én hazánkban tett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. A konstruktív légkörű meg­beszélések a két ország kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­nek új lehetőségeit tárták fel. A Minisztertanács a je­lentést jóváhagyólag tudo­másul vette. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett az V. ötéves népgazdasági terv ki­dolgozásának állásáról. Be­számolt arról, hogy a terve­zés az eltelt hónapokban a kormány januári határozata és irányelvei alapján a meg­felelő ütemben folyt. A Mi­nisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette a beszámo­lót és határozatot hozott a terv kidolgozásával kapocso- latós további munkálatokra. A kohó- és gépipari mi­niszter* jelentést tett a köz­úti járműgyártási program II. szakaszának eddigi meg­valósításáról. Tájékoztatta a Minisztertanácsot, hogy az érdekelt hat vállalat a ki­emelt termékek termelési előirányzatait jórészt túltel­jesítette. Dinamikusan, a gépipari átlagot meghaladó­an növekedett a termelésük és ennek nyomán az export­juk. A kormány a beszámo­lót jóváhagyólag tudomásul vette és határozatot hozott a további teendőkre. 1 A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter jelenté­sét a földgázfelhasználás központi fejlesztési program­jának 1974. végéig megvaló­sított, illetve 1975. végéig várható teljesítéséről. Meg­állapította, hogy a földgáz részesedése a népgazdaság energiaellátásában a prog­ram előirányzatának megfe­lelően alakult. A felhaszná­lásban emelkedett a lakos­ság és a vegyipar részesedé­se, csökkent a kohászaté és a gépiparé. A Miniszterta­nács e jelentést jóváhagyó­lag tudomásul vette. Utasí­totta az érdekelt szerveket, hogy működjenek együtt a program V. ötéves tervidő­szakra vonatkozó célkitűzé­seinek meghatározásában. Az Országos Tervhivatal elnöke tájékoztatta a Mi­nisztertanácsot a budapesti agglomeráció ipara szelektív és intenzív fejlesztésének szabályozásáról. A kormány a pénzügymi­niszter javaslatára határoza­tot hozott építési adó beve­zetésére. 1976. január 1-től a vállalatok — fejlesztési for­rásaik felhasználásának terv­szerű befolyásolása érdeké­ben — a saját döntési kö­rükben fellépő fejlesztési építési szerelési költségek után építési adót fizetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Folytatta munkáját Helsinkiben az EBK zárászakasza Tegnap szólalt fel Leonyid Brezsnyev és Kádár János Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának a csehszlo­vák küldöttség vezetőjének felszólalásával folytatta munká­ját tegnap délelőtt helyi idő szerint néhány perccel fél tíz után a Finlandia-palota nagytermében az európai biztonsági értekezlet zárószakasza. Az ülésen Joszip Broz Tito jugoszláv államfő elnökölt. Az európai biztonsági kon­ferencia tegnap délelőtti ülé­sének első szónoka, Gustáv Husák, a CSKP KB tőtitká­ra, csehszlovák köztársasági elnök többek között kijelen­tette: Ez az első alkalom a tör­ténelemben, amikqr Európa megragadta a lehetőséget ar­ra, hogy megteremtse a bé­ke, a Diztonság és a békés együttműködés reális felté­teleit, annak ellenére, hogy továbbra is fennállanak poli­tikai, gazdasági, ideológiai és társadalmi különbözősé­gek. Különösen nagyra értékel­jük azt a Szerepet, amelyet a konferenciát megelőző tár­gyalásokon a Szovjetunió be­töltött, nagyra értékeljük a Szovjetunió békepolitikáját. Ugyanakkor elismeréssel adózunk azoknak a reálisan gondolkodó erőknek, vala­mint a nyugateurópai, az amerikai és a kanadai politi­kusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására törekednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számtalan agresszió szárma­zott abból, hogy visszaéltek á hatalommal, erőszakoskod­tak és riépeket nyomtak el. A müncheni diktátum, Cseh­szlovákia hitleri megszállása, Lengyelország lerohanása, Franciaország, Jugoszlávia, a Szovjetunió és más európai országok elleni fasiszta tá­madás, a második világhá­borúnak mindezek a borzal­mai bizonyítják ezt. A béke és a biztonság sza­vatolása megköveteli, hogy mindezeket a módszereket elutasítsuk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatokból. Ezután Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára mondotta el be­szédét. Felszólalásában a többi kö­zött a következőket mon­dotta: A béke — rendkívül fon­tos kérdés a lengyel nép számára, amely hosszú és nehéz utat tett meg függet­lensége és szabadsága kiví­vásáig. Országunk, szövetsé­geseinkkel és barátainkkal együtt komoly erőfeszítése­ket tesz a béke megszilárdí­tása érdekében. Népünk rendkívüli megelégedéssel üdvözli az európai biztonsá­gi és együttműködési érte­kezlet sikerét, mivel a ta­nácskozás munkájában kez­dettől fogva aktívan részt vettünk. Nagyra értékeljük a résztvevő országok által elért eredményeket, s külö­nösen nagy jelentőséget tu­lajdonítunk az aláírásra ke­rülő dokumentumoknak. A tanácskozás megrende­zésében és alapvető állásfog­lalásaiban a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése elvének alátámasztását lát­juk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatko­zat bizonyítja az államhatá­rok és az államok területi épsége 1 sérthetetlenségének fontosságát. A dokumentum elfogadása azt jelenti, hogy a résztvevő államok egyszersmindenkorra lemon­danak mindenféle területi követelésről. A gazdasági kapcsolatok­ra vonatkozó határozatok elősegítik a béke anyagi alap­jának kibővítését — a ke­reskedelem szabad fejlődé­sét, az ipari és tudományos­műszaki együttműködést. A tanácskozásnak a kul­turális cserére és egyéb kap­csolatokra vonatkozó dönté­seit mindenek előtt a jóaka­Mi, az európai biztonsági és együttműködési konferen­cia zárószakaszának összes résztvevői érzékeljük ennek az eseménynek különleges jellegét és politikai hordere- jét. Meggyőződéssel állíthatom, hogy ugyanezt érzik milliók és milliók a tanácskozáson résztvevő országokban, sőt más országokban is. Velünk együtt mélységesen tudatá­ban vannak annak, hogy mi is zajlik le ezekben a na­pokban a finn fővárosban. Mi a nyitja ennek az ér­deklődésnek, amely á terem­ben jelenlevő magasrangú politikusok és államférfiak tanácskozása iránt megnyil­vánul? A válasz nyilvánvalóan az, hogy a tanácskozás eredmé­nyeihez olyan várakozások és remények fűződnek, amilye­nekre a háború utáni idők közismert együttes szövetsé- gesi döntéseit követő idő­szakban egyetlen kollektív akció sem jogosított fel. Az a nemzedék, amely át­élte a második világháború szörnyűségeit, különösen jól látja ennek a tanácskozás­nak történelmi értelmét. A tanácskozás célkitűzései an­nak az európai nemzedék­eszéhez és szívéhez is szól­nak, amely már a béke ko­rát és a kölcsönös bizalom érdekében kell alkalmaz­nunk. A délelőtti ülés követke­ző szónoka Valéry Giscard d’ Estaing francia köztársa­sági elnök a brit és a nyu­gatnémet kormányfőhöz ha­sonlóan úgy értelmezte a helsinki záróokmányt, hogy annak hatálya kiterjed Nyu- gat-Berlinre is. Állást fog­lalt a francia „védelmi erő” fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy, Franciaország tovább­ra is távolmarad a NATO integrált katonai szerveze­tétől. A .francia államfő njinde- nekelőtt azt a kérdést ve­tette fel, mi is tulajdonkép­pen a célja a biztonsági ér­tekezletnek és az ott alá­írásra kerülő záróokmány­nak? Mint mondotta, a cél Európa biztonsága. Ez azt jelenti — folytatta —, hogy elsősorban Európával kell foglalkozni; A konferencia bebizonyította, hogy általá­nos az óhaj a dialógusra — mutatott rá a francia állam­fő, majd így folytatta: Az értekezlet azonban nemcsak az enyhülés szelle­mében fogant, hanem a zá­róokmányban rögzítette is az rülményei között nőtt fel és él, s ma jogosan úgy érzi, hogy ez másképp nem is le­hetne. Rengeteg vér áztatta Euró­pa földjét a két világháború ,alatt. A 33 európai állam, az Egyesült Államok és Ka­nada legfelsőbb politikai és állami vezetői azért gyűltek össze Helsinkiben, hogy kö­zös erővel olyan kontinenssé változtassák Európát, amely mindörökre megszabadul a háborús megrázkódtatások­tól. A békére való jogot biz­tosítani kell Európa vala­mennyi népe számára. Ter­mészetesen amellett va­gyunk, hogy ugyanezt a jo­got biztosítsuk földünk va­lamennyi népe számára. Európa, amely számos nagyszerű nemzeti kultúra hazája, a világcivilizáció egyik kiemelkedő hegycsú­csa, képes rá, hogy példát mutasson a tartós békén alapuló államközi kapcsola­tok felépítésére. A Szovjetunió a tanácsko­zás eredményeit nem egy­szerűen a második világhá­ború politikai mérlege szük­séges megvonásának tekinti. Ennek a tanácskozásnak az is feladata, hogy a jelen realitásai és az európai né­pek több évszázados tapasz­LEOKYID BREZSÜYEV: Felelősek vagyunk Etarőpa jövőjéért enyhülésnek bizonyos szabá­lyait. Kétségtelen, hogy ez a záróokmány önmagában még nem biztosítéka a bé­kének. Ez nyilvánvaló és nem szorul külön hangsúlyozásra. Ugyanakkor a záróokmány­nak nincs nemzetközi szer­ződés jellege, és Franciaor-’ szág úgy vélekedik: a záró­okmányból nem következik olyan helyzetek elismerése, amelyeket egyébként nem is­mernénk el. Hozzáfűzte: a maga részéről kétségtelen­nek tartja, hogy ez a záró­okmány bizonj’os vonatko­zásban nem megy el olyan messze, mint ahogyan azt a francia kormány szerette volna. Itt különösen az úgy­nevezett harmadik kosárban szerepelt kérdésekre utalt. Befejezésül Giscard d’ Es­taing hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet az eny­hülés több mint tízesztendős folyamatát koronázza meg. Ahhoz, hogy tovább lép­jünk — mondotta —, pozití­van kell viszonyulnunk a záróokmányban foglaltakhoz. A francia köztársasági el­nök után Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára mondotta el beszédét. talatai alapján elképzelje és felvázolja a jövőt. Itt, Európában nem egy­szer ékesítették magukat ké­tes „babérokkal” az agresz- szorok, akiket azután elért a népek átka. Itt, Európában politikai doktrínává kiáltot­ták ki a világuralomra való törekvést, amely azután több állam csődjével ért véget, amelyek erőtartalékaikat bű­nös és embergyűlölő célkitű­zések elérésére áldozták fel. Ezért érkezett el az ideje, hogy levonjuk a szükséges kollektív következtetéseket a történelem tapasztalataiból. És mi itt ezeket a következ­tetéseket annak tudatában vonjuk le, hogy felelősek vagyunk az európai konti­nens jövőjéért, mert ennek a kontinensnek békés viszo­nyok között kell léteznie és • fejlődnie. Aligha tagadja bárki, hogy a tanácskozás eredménye va­lamennyi résztvevő állam ér­dekeinek gondosan kimért egyensúlyát tükrözi. Az ered­ményt tehát különös óvatos­sággal kell kezelni. Az európai értekezlet esz­méjének felvetésétől a tető­pontig — a csúcsszintű be­fejezésig — megtett nem könnyű út immár mögöttünk van. A Szovjetunió, amely (Folytatás a 2. oldalon.) A zárószakasz tanácskozása a Finlandia-palota impozáns koncerttermében Haram éuKszec9 tükrében

Next

/
Oldalképek
Tartalom