Szolnok Megyei Néplap, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)
1974-05-01 / 100. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1974. május 1. TV -jegyzet ARANYBORJÚ Jóllehet Gyurkó László átvette. Jlf és Petrov, a hírneves szovjet írópáros szatirikus regényének alapötletét — Bender Oszkár épp úgy nagy kombinátorként igyekszik hozzájutni a milliókhoz, miként az ihlető regény hőse, Osztap Bender —, tévéjátékában a megtermékenyítő ihleten kívül minden eredetien hazai, mindennapjaink valóságából való: hamisítatlan magyar Aranyborjú. Természetesen az arányokat eltúlozva, felnagyítva életünknek azokat a fonákságait, amelyek nap mint nap bosszúságot okoznak, amelyek többnyire otrombán állnak útjában társadalmunk egészséges fejlődésének. Az Aranyborjú tévészatíra, szerzője bátran használja a gúny fegyverét. Valójában nem a nagystílű szélhámos manőverei képezik a játék lényegét — olykor el is halványulnak a milliókért folytatott hadműveletek részletei —, sokkal inkább az, amire a kalandok *során élesen áve- tődik a fény; ahogyan lelepleződik az eléggé el nem ítélhető hivatali bürokrácia, az értelmetlen aktatologatás, az érdekek összefonódásán alapuló manipuláció, ahogyan fricskát kap az elvtelen idegenforgalmi szemlélet, a kul- túra-megcsúfoló haknizás, az üzletszerű művészkedés, az újmódi úrhatnámság. Vaskosan megkapja a magáét a provincializmus is, a vidékiesség és a nagyzási hóbort is. Sorolhatnám tovább, olyan dudvák ezek. amelyek elcsúfítják a „szocializmus kertjét”, éppen ezért ki kell gyomlálnunk, irtanunk őket. A szatíra ostora tehát elsősorban azokon csattan, akik illegális úton-módon sütögetik pecsenyéjüket a szocializmus tüzén, s akik nem sáfárai, hanem kufárai az igaz ügynek. Többségében olyan negatív figurákat és jelenségeket állít pellengérre a háromrészes tévéjáték, akik és amelyek így vagy úgy, gyengébben vagy erősebben, közvetve vagy közvetlenül ahhoz az úthoz kapcsolódnak, amelynek végén az ótestamentum- l mii jelképes jószág, az aranyborjú vigyorog. A tisztító erejű szatírái Szinetár Miklós rendezte képernyőre nagy hozzáértéssel, igyekezve a széteséssel fenyegető, epizódokból álló mű szilárd egy- betartására. Sajnos, minden erőfeszítés ellenére sem tudta igazán egységbe forrasztani a kalandok halmazát. Helyenként egy-egy részlet még érdektelenné is vált, és az egészet is jellemezte bizonyos vontatottság. Rendezői fantáziája azonban szinte megtáltosodott a befejező képsorokban. Bonyolultabb gondolati összefüggéseket sikerült képekben kifejeznie, lásd például az aranyborjú * után zsákban loholó tömeg lálomásos ábrázolása. A sze- rcvlök közül kiemelkedett Darvas Iván, játékkultúrája, eleganciája kitűnően érvényesült a milliókért „ideológiai síkon” küzdő nagystílű szélhámos megformálásában. Bínhidy László, Öze Lajos, Harkányi Endre, Kibédy Ervin jól látták el kisebb feladatukat. A tévéjáték szövege a bemutatót megelőzően könyvalakban is megjelent, ami jó példája a televízió és a könyvkiadás kultúrpolitikai együttműködésének. V. M. Könyvhéti nyitány Eger lesz az idén az ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitójának színhelye, ahol színes, gazdag és változatos programmal készülnek a nagy eseményre. A könyvhét minden napján gazdag műsorprogram és sok meglepetés várja majd az érdeklődőket. A könyvhét előkészítésére alakított szervezőbizottság terve szerint az 1974. évi ünnepi könyvhét országos vidéki megnyitójára június 2-án de. 11 órakor kerül sor az Egri Tanárképző Főiskola udvarában. írni ■ j ■> Ili mü „A mezőtúri fazekasoknak”. Veress művész Mezőtúron felállított szobra névtelen fazekasainak á'lít emléket Miklós kerámikus- a város neves és Papi Lajos kapta a megyei tanács művészeti díját A füredi csata Egy versenyről, amelyiknek nincs vesztese A számlapok magasba lendülnek: hetes, hetes, nyolcas, hatos, kilences... Mintha jégtánc versenyen lenne az ember, ahol szigorú bírák pontoznak. A zsűri ezen a versenyen inkább segítőkész, minit szigorú: vesztes sincs. Megszólal a gong, kezdődhet a játék. A homo ludens, a játékos ember játszik. Mégpedig nagyon hasznosan, nem a véletlen kedve szerint. A tudás a partner. Papi Lajos szobrászművésznél boldogabb ember nem nagyon akad ma szőkébb pátriánkban. Alkotó kedve kiterjedését biztosító lakást kapott a kisújszállási tanácstól, szolnoki kiállítását több ezren nézték meg a vendégkönyv tanúsága szerint, (s hányon nem írták be a nevüket!) s mindez mellett tegnap megkapta a Szolnok megyei Tanács művészeti díját. A művészeti díjat Boros Ottóné, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Árvái István, az SZMT vezető titkára és Tóth Tibor, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője jelenlétében Sípos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese adta át a következő szavak kíséretében : — Örömmel és nem kis büszkeséggel nyugtázzuk, hogy a díj megalapítása óta (1969) nem volt egyetlen esztendő sem, hogy Szolnok megyében a művészeti teljesítményeket értékelve ne lett volna méltó az elismerésre egy-egy művész, vagy művészeti kollektíva. Az elmúlt közel három évtizedben a szocialista művészet eszményei a közérdek szolgálatára mozgósították a művészeket. A megtett út jól követhető megyénk művészeti életében. Sok jelentős alkotás született, melyek, helyes irányba bei'o- lyásoltáK az emberek esztétikai igényét. Sokszor hangoztatjuk, hogy a népnek szóló, a nép érdekéért harcoló művészet a legbecsesebb számunkra. Papi Lajos ezt tette, ezt teszi és biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben is ezt fogja tenni. Azt hiszem a művész egyetért velem, amikor azt mondom. a nép szolgálatánál fel- emelőbb tett nincs. E, gondolat jegyében nyújtom át Papi Lajos szobrász- művésznél; Szolnok megye képzőművészeti kultúrájának országos «népszerűsítésében kifejtett tevvékenységéért, az 1974. évi gyűjteményes kiállításán bemutatott alkotásaiért, valamint a közművelődési munkában elért eredményeiért a „Szolnok megyei Tanács Művészeti díja” emlékplakettet és az ezzel járó pénzjutalmat. Papi Lajos meghatott szavakkal mondott köszönetét a művészeti díjért. Tizenöt vasas szocialista brigád figyel a játékvezetőre, a zsűrire a tiszafüredi járás művelődési központ nagytermében. A nagyközség legjobb vasas brigádjai, akik önmagukat is formálná akarják. December óta versengenek, ki tud többet a szakmáról. a világpolitika, min- dennap iáink eseményeiről, a természet világáról, művekről és alkotókról. Ez a vasárnap az elmúlt félév fináléja, a döntő. Tízes, tizes... Remeg a kéz, amelyik a kérdést húzza. — Ki játszotta a Sutjeska című film főszerepét, kit személyesített meg, miről szólt a film? Egy perc a gondolkodási idő. Néma csend mindenki figyel: mit tud a Magvar Hajó- és Darugyár Petőfi Sándor brigádja. Újabb gong... — Kérjük a választ... — A Sutjeska című monumentális jugoszláv film főszerepét a. világhjirű Richard Burton játszotta, Tito mar- sallt személyesítette meg... Tízes, tízes... tökéletes válasz, minden zsűritag a tízest jelző táblát tartia fel... A szünetben fokozódik az izgalom. Értékelik a pont- számodat. A „darusok” Vörös Október szocialista brigádia. amely az elmúlt hónapokban a „mezőnyt” vezette. lemaradt egy ponttal a Vegyeisinari Szövetkezet Kun Béla ifjúsági szocialista brigádja mögött. De ezt a hátrányt még he lehet hozni. Még nyílt a verseny. Dániel József lakatos, a Vörös Október brigádvezetője kicsit lehangolt: — A csoda vigye el, hat ponttal vezettünk. Hiába, kifogtunk egy rossz kérdést... Antal István hegjeszitő közbeszól : — Tudtuk mi azt is. de lámpalázunk volt, ez az igazság... Művelődés - otthon nélkül Mégis jól dolgoznak Jászkiséren 1973 júniusában bezárt a jászkiséri művelődési ház. Az 1893-ban épült, egykori 48-as olvasókörre öt évvel ezelőt hiába költöttek több mint hatszázezer forintot, az (ki tudja hányadszor?) újra életveszélyessé vált. Csak tatarozásra telik Az életveszélyes régi helyett építendő úi művelődési ház ügyében valóságos „delegáció hadjárat” indult el Jászkisérről. A megyei tanácstól a Művelődésügyi Minisztériumig szinte minden illetékesnél megfordultak a nagyközség „követei” — sajnos eredménytelenül. Rövid pár nap alatt bebizonyosodott: kizárólag saiát erőforrásaikra támaszkodva vállalhat! ák az építkezést. Talán felesleges is mondani: az építkezés e'maradt, illetve az ötödik ötéves terv v'gére elhalasztották. A tízegynéhány milliós „váratlan kiadás” jócskán meghaladta volna a nagyközség anyagi lehetőségeit, hiszen a helyi üzemek, szövetkezetek hozzájárulásával együtt „mindössze” két és fél mil'ió. a szükséges összeg alig egyötöde gyűlt össze. Építkezés helyett tehát: tatarozás, felújítás következik. Győri Jánosné, a művelődési ház igazgatónője kicsit szomorúan vette tudomásul az „ítéletet”, annál is inkább, mivel az intézményt ideiglenesen egy lakásba költöztették. S ha a négy sz ibn összkomfort lakásnak fejedelmi is, művelődési háznak szűk. szegényes, afféle ..közönségkergető”. Legalábbis annak | tűnt, amíg .. .Klubrendelő’ Dolgozhat-e jól egy köz- művelődési intézmény megfelelő épület nélkül? A jász- kisériek néhány hónap alatt bebizonyították, hogv igen. A művészeti csoportok, klubok. szakkörök, tanfolyamok foglalkozásaira estérői estére a volt orvoslakásban (most „klubrendelő”) kerül sor. az ismeretterjesztő előadásoknak az általános iskola adott otthont, a műsoros estek és a kiállítások színhelye pe.- dig a mozi. Ezeket a könyvtár, s a helyi üzemek, sző-. vetkezetek rendezvényei egészítik ki — csaknem teljessé. A munka színvonaláról bizonyán hatásosan árulkodik a sikert. sikerre halmozó ifjúmunkás kórus, vasv a kiváló címmel kitüntetett ifjúsági klub. Mindent persze lehetetlen a ió munkává1 pótolni. De hogv megkísérlik, azt jelzi többek között az is, hogy Szolnokra. Szegedre. Budapestre sikeresen szerveztek hangverseny-, színház- és múzeumlátogatásokat. Mikrobusszal. Ikarusszal, vonattal kirándul a falu... Ha elfogy a pénz... Évi kilencvenezer forint állami támogatással gazdálkodhat a jászkíséri műve'ő- dási ház. Ez bizony nem sok. ráadásul a költözködés újabb anyagi gondokat okozott: a tervezett bevételes rendezvények többsége ugvanis elmaradt. S hogy a költségvetés mégsem „borult fel”? Ez a patrónusoknak köszönhető. A Zománcipari és Szolgáltató Szövetkezet az énekkar, az ÁFÉSZ, az irodalmi színoad. a Kossuth Termelőszövetkezet pedig a fotó és a helvtörténeti szakkör működési költségeit vállalta, sőt az utóbbi negyven mázsa tüzelővel is segített a télen. Üröm az öröm mellett viszont, hogv mindebből eddig kimaradt a MÁV Énílő- génjavító. a nagyközség leg- jeientpsebb üzeme. (Pedig például az ifjúsági klub fiataliainak 80 százaléka ott dolgozik.) A művelődési ház vezetői joaeai remélik, hogv mire a felújított épületbe visszaköltöznek (ió két hónap múlva', ebben is történik változás. Jászkiséren q közművelődés közös üffv s az eredmények jelentős része ennek köszönhető. Nem hinnénk, hogv az építőgépjavító üzem vezetői továbbra is „kívülállóként” akariák nézni, mint fáradoznak mások a nagyközség közművelődéséért. H. D. Puczik Sándor megmosolyogja a brigád társakat: — Várjatok már, no! Amikor nekifogtunk, gondoltuk volna, hogy ilyen jól megy? Nem, no, ugye. Maid legközelebb... Kovács Pálné. a művelődési központ igazgatója rögtön „belekapaszkodik” a szóba. — Mikor legközelebb? — Hát az ősszel, mert biztos lesz revans is... Persze hogy lesz visszavágó, hiszen a népművelők munkájának középpontjában a munkások művelődése áll. Az új gyárak modem technológiái művelt munkásokat igényelnek. A brigádvetélkedők igen népszerűek, de vajon elég eredményesek-e ? — Mi úgy látjuk. hogy igen — mondják a MHD tiszafüredi gyáregységének vezetői —, mert a vetélkedőbe benevezett szocialista brigádok becsületbeli ügynek tekintették a tanulást. A brigádtagok felváltva bújták a könyveket. A vegyesipari szövetkezet elnöke is hasonlóképpen vélekedett: — Minden dolgozónk drukkol a „Kun Bélások” győzelméért, segítették is őket. A fiatalok meg is tették a magukét. Példát teremtettek: tessék tanulni. A döntő utolsó fordulója következik. A Villám szocialista brigád feladata: a brigád valamelyik tagja — értelmezés után — olvassa fel Garai Gábor Más tömeg című versét. Gál Flórián brigádtag vállalkozik rá, hogy pódiumra lépjen. Kicsit remeg a hangja, de érzi, érti a verset. „...más ez a tömeg, más már ez a nép”. Tegyük hozzá a költői sorhoz: holnap már nem az lesz, aki ma ... Beszélgetés „Petőfivel“ A Hámán Kató Tsz vasas brigádja játékos, de igen nehéz „tételt” húz. — Mutassa be Petőfi Sándornak három percben a mai Tiszafüredet. Petőfi szerepkörére egy debreceríi egyetemista vállalkozik. Oda áll a brigád elé: — Hallgatom a mester urakat. Az alkalmi idegenvezető, a brigád tagja, szépen mondja: „tizenkétezer lakos, új gyárak, rendelőintézet, röntgenszolgálat, vízvezeték, mozi, autóbusz közlekedés, vízlépcső ... Igenám. de „Petőfi” sehogy se érti: — Mi az. hogy mozi? Mi az, hogy röntgen? Ezek mire való dolgok? A brigádban elhűl a vér: hát erre igazán népi számítottak, de elismerik, hogy a kérdés jogos, hiszen Petőfi, sajnos, 1849 nyarán elesett, — hol volt még akkor a mozi, meg a röntgen! — Az meg. hogy lépcső vízből, ki hallott még olyat Mire jó az! Végül is kivágja magát a brigád a bajból, „Petőfi” megérti a magyarázatukat. / IJjabb izgalom A Vörös Október 10 pontot szerzett az utolsó — művészeti — fordulóban, tehát kilenc ponttal elhúzott a Kun Béla brigád előtt. De azok még ezután szerepelnek. Végül is tehát — a négy „írásos” és három „szóbeli” forduló után az utolsó percekben dől el. ki nyeri a versenyt. A szó fennakad, amikor a Kun Béla brigád felbontja a borítékot: — Mit tud naiv Lumumbá- ról, Martin Luther King- rői... Indul a stopper: a válasz tíz pontos. A vasas brigádok monstre szellemi vetélkedőjét tehát a Kun Béla ifjúsági brigád nyerte. Kiss Gyula géplakatos — esztergályos, brigádvezető hitte volna, hogy ők nyerik a nagyszabású versenyt? — Nehéz volt, de ha a vége jó, minden jó. Nemigen számítottunk mi ilyen eredményre, nohogy sokat tanultunk, készültünk rá, az biztos. Ráment nekem is jó pár estém, éjszakám, mert nappal hajtani kell a munkában — most építettem, kell a pénz — a gimnázium harmadik osztályát is végzem... szóval volt mit a tejbe aprítani. Nem a díjért Oláh Barnabás a brigád „művészettörténésze”, — úgy mondták nekem, mindent tud... — Dehogy is... A reneszánsz érdekel, abba kétségtelen valamelyest beledolgoztam magam, de hol vagyok attól, hogy mindent tudjak... Mihalcsik András a szakmai és a természettudományos kérdések „referense” a brigádban. — Az volt a módszerünk, hogy egy-egy kérdéscsoportot kidolgozott valamelyikünk. s továbbadta a brigád többi tagjának. Nagyon sokat tanultunk, ez kétségtelen. Szarvas László a brigád „Benjáminja”. — Az első díj 10 ezer forint. Megérte a fáradtságot? — Nem a díjért csináltuk. Tudja, hogy van: a pénz, jön, aztán megy. De amit jól megtanul az ember, az megmarad az az igazi haszon. Tiszai Lajos Módszertani kiadvány SZOUNOK-KÜfET Hasznos kiadvány látott napvilágot — sokszorosító technikával — a Szolnok megyei művelődési központ gondozásában. Szerkesztői szerzői, a központ munkatársai módszertani segítségül szánják a megveszékhely jubileumi ünnepségeinek ^előkészületeihez. A 900 éves város történelmének vázlatos áttekintését adják és az első kísérletet teszik meg, hogv átfogó bibliográfiát kö- zölienek a Szolnokkal kapcsolatos irodalmi termékekről. Hasznos ismeretek tára a több mint 200 oldalas kiadvány. s valóban hasznosítható ötleteket, gondolatokat nvújt különböző vetélkedőkhöz és ismeretekkel szolgál — ha nem is mindig a leg- pon*osabhan — üzemekben, klubokban, kis közösségekben tartandó várostörténet! előadásokhoz. Minden bizony- nval eredménnyel forgatják maid az üzemek szocialista brigádjai, s meríthetnek belőle különböző munkahelyek közösségei. A történelmi és irodalmi ismereteket nagy igyekezettel kötötték csokorba, de nemcsak a város múltját. hanem jelenét is igyekeznek bemutatni a legfontosabb adatok tükrében. Ismétlem. hasznos kiadvány, s akár városnéző sétához útikalauznak is megfelel. A kötet Most vagvok itthon fejezete. amelvben költők, írók. utazók vallomásai sorakoznak a Tisza-parti városról a megyei könyvtár gvűitőmunkáián alapszik, az ő szorgalmukat dicséri. Ilyen értelemben a vonzó kiállítású kiadvány szellemi összefogás tevméke. Figyelmükbe ajánljuk mindazoknak, akik a jubileumra készülnek. X
