Szolnok Megyei Néplap, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-02 / 77. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP mi áprffls % A szerencsés üstökösvadász Ezen a készüléken tanulmányozható a most felfedezett üstökös pályája Helyesbített világtérkép Beszélnek-e a méhek? Légpárnás tartályáttelepítés Fémkinyerés barnakőszénnel tő ki ércekből, meddőhá kesztett, amelynek a legna­gyobb erénye, hogy kétdi­menziós ábrázolásban is hű marad a tényleges arányok­hoz. Ezen immár nem Euró­pa a világ közepe, és az egyenlítő is, annak rendje és módja szerint középen szeli át a térképet. A kontinensek képe természetesen erősen átformálódott; Afrika példá­ul megnyúlt, Grönland vi­szont teljesen összelapult. Az arányok helyesbítése mellett azonban hátrányai is van­nak az új térképnek a régi­vé; szemben: bonyolult pro- jekciós felépítése miatt nem használható a tengeri hajó­zásban. Peters tárgyalásokat kezdett a nagy televíziós társaságokkal, hogy a napi híradók felolvasásának hát­terét képező világtérképet az általa készített térképpel he­lyettesítsék. teljes nyugalmában is ész­lelhető egy mélyebb nyu­galmi hang. Mindez a posz- méhek társas életének fej­lettségét érzékelteti. E hang­jelek nagy része faji sajá­tosságú és merőben eltér más vadonélő méhekétőh Például egy vadméhfaj a fészek megzavarása esetén sajátos védekező magatar­tást tanúsít: szárnyait a test felett gyors ütemben, sokszor egymás után össze­csapja, miközben a potro­hút magasra domborítja. Így rövid sziszegő hang képződik. Ezt a reakciót le- vegőbefúvással vagy lépsí- mogatással is ki lehet válta­ni. Ha egy pontszerű légbe- fúvással egy egyed sziszegő hangot hallat, a szomszé­dos állatok is hamarosan utánozzák, és átveszik eztr reltek fel, a tartály alatt pedig fúvókákat helyeztek eL Nagynyomású levegőnek a tartály alá való beprése- lésével egy kevéssé meg­emelték azt, majd e lebegő állapotban tova-vontatták a hatalmas objektumot (előbb természetesen leürítették a benne tárolt kőolajat).' Az elvet a légpárnás járművek tervezőitől „kölcsönözték” a feladat végrehajtói. Országos folklórfesztivál Keszthelyen Keszthelyen vasárnap este megkezdődtek a hagyomá­nyos Helikon ünnepségek. A KISZ Központi Bizottsága és » Művelődésügyi Minisztéri­um megbízásából a Keszthe­lyi Agrártudományi Egyetem rendezi meg idén a Helikon­ünnepségek jegyében az or­szágos egyetemi folklórfesz­tivált. Az országos találkozóra mintegy harminc tanintéz­mény több. mint ezer hall­gatója nevezte be legjobb néptánc- és népzenei együt­teseit. A vasárnap esti ünnepi megnyitón megemlékeztek a Festetics György kezdemé­nyezésére szervezett Helikon- ünnepségekről. a magyar nyelv és a hazai kultúra fel­karolására irányult törekvé­sekről. A megnyitó ünnepség után megkezdődött a néptánc­együttesek bemutatója. A négynapos program teg­nap a népművészeti kiállítás megnyitásával, további tánc- bemutatókkal és a népzenei együttesek műsorával folyta­tódott Keszthely több közin­tézményének nagytermeiben. * • Különleges robbantás receptje A Bányászati Kutató In­tézet robbantástechnikai szakemberei már hat éve közreműködnek a budapesti metró építésénél. Kizárólag erre a célra épített különle­ges robbantási „recepteket” dolgoztak ki. Az egyik ilyen egyedi eljárás az úgynevezett kőzetkímélő robbantás. Ez a módszer a legszigorúbb biz­tonsági előírásoknak is meg­felel. mert csökkentig a kül­színi létesítményekre veszé­lyes rengéshullámokat, meg­akadályozza a „miniföldren­gést”. Különösen a kelet- nyugati metró építésénél. An­nak is a Duna alatti szaka­szán vették gyakran igény­be a kutató intézet új mód­szereit; Az észak—déli metró épí­tésénél is állandó ügyeletet tartanak, mindig bevetésre készen állnak a kutató inté­zet robbantómesterei. Jól sikerült a balatoni • víkend. Főleg a Dan- ner-házaspár érezte kitűnően magát. Frank olyan figyelmes és előzékeny volt a két nap so­rán. hogy ezzel nemcsak az asszonyt bűvölte el végképp, hanem jelentős lépést tett Danner rokonszenvének megszerzése felé is. Csak Edit érzett viselkedé­sében valami olyan feszült­séget, idegen elemet, amit eddig nem tapasztalt. Mint­ha izgatott, sőt kifejezetten ideges lett volna egyes pil­lanatokban a férfi. S hiába kérdezte ilyenkor, hogy nincs-e valami baja. mindig kitérő választ kapott. Aztán látta azt is, hogy Frank időnként maga elé bá­mul, mintha erősen töpren­gene valamin. Ez se tetszett neki. Dehát végül azzal nyugtat­ta magát — mintegy magya­rázatot is kölcsönözve ezzel a szituációnak, amely meg­fejtéséhez a férfi nem segí­tette hozzá —. hogy Frank bizonyára a közeli búcsú mi­att ilyen. S ez némi elégedettséggel töltötte el. Edit ugyanis a férfi múltkori vallomása óta, amikor az haladékot ajánlott s arra kérte őt, fontolja meg alaposan magában egy Szerencsés volt az elmúlt hét Lovass Miklósnak, bár az akkor kihúzott több mint 2 milliót fizető lottóötöst nem ő nyerte meg. Helyette két nap alatt, 20-án és 21-én, jobban mondva két éjszakán egy üstököst és két szupernóvát talált a mérhetetlenül nagy csillagégen. Jobban a milli­óknak sem örült volna, ez látszik is az arcán, ahogy a zsákmányról beszél. Itt a Nemzetközi Csillagá­szati Unió Párizsból érkezett távirata: ez a bizonyíték, amelyen elismerik a lelet új­donságát és tulajdonjogát. Lovass-üstökös, így nevezik. Az a szokás, hogy a felfedező a névadó. Egy ilyen lélet mindig világszenzáció. Ta­valy egy Kohutek nevű cseh csillagász talált egy üstököst, s annak közeledését is az egész világ várta. Néhányan még emlékeznek a Halley üs­tökösre, amelyet a századfor­duló tájékán a világvége hír­nökeként vártak, de ma már tudjuk, hogy az üstökösök bármilyen érdekesek, nem jósolnak se jót, se rosszat. Magyar csillagász korábban 1939-ben talált üstököst az égen, de a felfedezőnek, dr. Kulin Györgynek még két külföldi kollegájával kellett megosztani a dicsőséget. „Ez az üstökös az enyém, csak az enyém” — mondja széles mosollyal a csillagász, és invitál, nézzük meg. Két filmlemezt helyez egy készü­lékbe; s mutatja büszkén üs­tökösét. Fényes körök látszanak a képen, amely olyan, mintha távcsőn keresztül néznénk a csillagos eget. Az ott, az a ho­mályos — segít a gazda a ke­resésben. „Miről ismeri meg?” — adódik a kérdés, mire magyarázza, hogy az éles körök csillagok, és áll­nak, az a homályos, pontok­ból álló pedig üstökös. Az üstökös jégbefagyott kő- és fémdarabokból álló tünemény, de ha közel kerül a Naphoz, felolvad és a nap­sugarak hatására kialakul hí­res csóvája, amely ha látható, ilyesztően szép. Mozog is, igen. Egy gomb­nyomás és az üstökös való­ban megindul, csillagtársai pedig a helyükön maradnak. A műszer két fényképet vetít egybe, az egyik 20 perccel ké­sőbb készült mint a másik, így idézhető fel mozgása, és esetleges házasság lehetősé­gét, abban a hiszem ben élt, hogy fölibe kerekedett Frank­nak. A férfi érzelmei olyán hőfokra hágtak, ahová Edit nem is tudta, nem is akarta követni. Téves magyarázat volt, de a látszat némiképp tényleg alátámasztani tűnt. S ez okozta, hogy a lány végül tudomásul vette Frank visel­kedését. Ettől kezdve nem zaklatta kérdéseivel, hanem igyekezett alkalmazkodni hozzá. Vasárnap délután négv órakor indultak vissza, öt­órányi volt az út. Frank úgy számolta, kilencre bizonyá­ra hazaérnek. De azért biz­tos akart lenni a dolgában, és nyomta, egyre csak ta­posta a gázpedált, mert tud­ta. hogy mire a nagy alföldi városba érnek, akkorra már Bódi a szálloidai szobában lesz, az asztalon pedig ott áll majd a láda, amelynek a kulcsa — annyi éven át megőrzötten — most is az ő zsebében lapult. Egy-egy élesebb, meré­szebb kanyarnál Edit még el is sikkantotta magát, amikor látta, hogy a férfi egyáltalán nem csökkenti a sebességet. De szerencsére nem történt baj. A lány meg azon mor­fondírozott, hogy jobb ilyen­kor nem szólni, mert az ebből számítható ki pályája is. A budapesti Szabadság- hegy tetején lévő csillagvizs­gálóban vagyunk, persze éj­szaka — a csillagászok ilyen­kor élnek —, de a felfedezés nem itt, hanem a mátrai, piszkéstetői obszervatórium­ban történt. „Kiűzött bennünket az iparosodó Budapest” — mu­tat a nekünk tisztának tűnő, de számára használhatatlan égre. A város higanygőz lámpái is zavarják munká­jukat. A csillagászok ma már nem szabad szemmel néznek táv­csöveikbe. Fényképezik aí eget, vagy pedig eletronikus műszerekkel értékelik a táv­csövek képét, mivel ilyen tá­volságokban az emberi szem már nem lát semmit. A rrv sí talált üstökös lehet, hogy többmillió fényév távolságra van tőlünk. Egy fényév akko­ra út, amelyet a fény egy esz­tendő alatt jár be, s hogy ez nem kicsi, érzékelhető azzal, hogy a Napból mintegy 8 perc alatt érnek a fénysu­garak földünkre. Ahogy megyünk az obszer­vatórium felé, kiderül, hogy az üstökös felfedezése csak melléktermék volt. Aki azért ül neki a csillagoknak, hogy közöttük üstököst találjon, az nem csillagász, csak amatőr. A magyar csillagászok nem­zetközi együttműködés része­ként főleg szupernóvákat ku­tatnak. Azokat a furcsa égi képződményeket, amelyek egyszer felvillannak, és úgy bevilágítják a hatalmas eget, amint a fotós vakuja egy kis szobát, s aztán néhány száz esetleg fölidegesíthetné a kü­lönben is belső feszültseggel küzdő férfit. Meg aztán különben is a Danner-házaspár a sok fa­radalom. a bőséges étkezes és az elfogyasztott sör együt­tes hatásaként békésen, sőt mély álomba merülten aludt a hátsó ülésen, ök tehát nem is tudtak semmit erről az eszeveszett száguldásról. Edit pedig igyekezett nem nézni az útra. Mindenesetre nagyon fel- lélegzett. amikor baj nélkül megérkeztek a városba, és Frank hirtelen lefékezett a kettes számú villa előtt. — Akkor ahogy megbe­széltük — mondta a férfi. — Holnap hat órakor érted jö­vök, és megtartjuk a búcsú­Edit elégedett pillantással nyugtázta a hallottakat, majd hátraszólt: — Apuka, anyuka! Ébresz­tő! Itthon vagyunk, megér­keztünk! Vár benneteket a jó ágyacska. ­Frank pedig gázt adott a motornak, és elszáguldott. A portás szerencsére nem akadékoskodott. Első kérésre fölengedte Bódi szobájába. — Na mi van, beszélj! — rontott be kopogtatás nélkül. A láda ott állt az asztal közepém — Még szépen ki is fénye­napig haldokolnak, míg el­vesz minden fényük. Az el­múlt 10 év alatt 17 szuper­nóvát találtak a világ csilla­gászai, köztük 13-at pedig Lovass Miklós. Ez már nem szerencsére, „mázlira” vall. Lottóötöshöz is könnyebb jutni. „Nem irígylik érte a kollegák?” „Nem jobban, mint a más szakmákban.” „És ön irigyke­dik, ha társai találnak vala­mit?” „Szerencsére engem eddig többször ért szerencse, mint másokat”. Egy szupernóváját elvitték tőle. Egyetlen felvételen két ilyen ilyen képződmény volt — a ritkaságok ritkasága — és ő amint az elsőt megtalál­ta félretette a képet, de egy szemfüles örmény csillagász­nő észrevette, s így az övé lett. „Elhappolta előlem” — mondja Lovass Miklós nem dühösen, de azért bánón. Itt az obszervatóriumban egy öreg távcső alatt nézzük az eget. Teli van, elképzelhe­tetlenül is teli. A századfor­duló táján még a kisbolygó­kat is női nevekkel illették, de aztán elfogytak a névén, ma már csak számozzák őket Lehet, hogy az emberekkel is ez lesz? A Lovass-üstökös azonban még névvel ellátott magántulajdon. S talán ez az évszázad üstököse, hiszen csak most számolják majd komputerrel a pályáját. Lo­vass Miklós nem is tagadja, hogy bízik ebben, de addig is, ahogy egyedül marad, kimegy és dolgozik tovább kedves birodalmában, a csillagos éj­szakában. sítettem, látod — mondta Bódi, és szinte szeretettel végigsimította az oldalát. — Minden úgy ment, akár a karikacsapás. Mondtam én neked akkor is, hogy elég lesz rá egy nap. Már délre elkészültem az egész hóbele- vanccal... Képzelheted, at­tól kezdve ott kuksoltam a pincében, a szén,rakáson ül­ve, és még egy cigire se mer­tem rágyújtani, mert olyan szigorúan rámparancsolták. — Hát persze — mondta Frank. — Ilyenkor a legki­sebb dolog is, ami eltér _a szokványos körülményektől, végül áruló iel lehet. — Nem is gyújtottam rá. Kivártam az estét, pedig majd megevett a fene egy jó cigi után. Szépen, felsétál­tam az alagsorból, visszahaj­tottam a csanóajtót, aztán ki­jöttem. Még egy kutya se vakkantott utánam. Frank eközben már a zár­ral bajlódott. Egyelőre nem akart kinyílni a láda. — A csoda vigye el, nem fordul benne a kulcs. — Hát persze hogy nem, mert huszonhat év alatt egy kicsit berozsdásodott a zár. Ügy látszik, ennyi időn át mégse használt a génzsír, pedig jó alaposan megken­tük vele... No, add csak ide, majd most én próbál­kozom vele. Hátha nekem nagyobb szerencsém lesz... Olajat spriccelt a zárba a kis tubusból, és megolajozta a kulcsot is. — így ni... szép lassan... Először csak egy milliméter­nyit ... Na látod .;. A zárban, lassan elfordult a kulcs, és ők egyszerre kap­tak oda. hogy felnyissák a láda tetejét, (Vége következik.) Az eddig ismert hagyomá­nyos világtérkép a 400 évvel ezelőtt élt Gerhard Kremer (latin nevén Mercator) né­met geográfustól származik. Ennek Európa van a közép­pontjában. és az egyenlítő a térkép alsó harmadán fut végig. így az északi orszá­gok a térkép összft. ületének kétharmadát teszik ki, ami egyáltalán nem fele; meg a valóságos arányoknak. Euró­pa majdnem akkorának lát­szik, mint Dél-Amerika, jól­lehet ez utóbbi kétszerte na­gyobb nála. Ezek a torzítá­sok onnan erednek, hogy a földgömb háromdimenziós kiterjedését kétdimenziós fe­lületen ábrázolják. Ehhez járult még Peters bonni történész szerint a fehér em­ber hagyományos európa- centrikus világképe is. Peters új térképet szer­A virágról virágra járó méheknél jóval nagyobb, fe­ketén szőrözött, hasznos poszméheket vizsgálva kide­rítették, hogy fészkükben különböző hangjeleket adnak és érzékelnek. E hangokat képzésük módja szerint két csoportba oszthatjuk: szárny­mozgás és tor-rezegtetés út­ján keletkezőkre. A szár­nyak mozgatása útján kel­tett hangok biológiai szere­pe lehet: repülést előkészí­tő, riasztó és legyező. A tor rezegtetése révén keletkező hangok is többféle társas célt szolgálhatnak: a posz- méhek a fészkükbe való visszatérésükkor belépő han­gokat hallatnak, a fészek megzavarásakor riasztó hangjeleket képeznek torre- zegtetés útján is. A fészek Nagy berendezési tárgya­kat — sőt. időnként még bizonyos épületeket is — úgy szoktak áttelepíteni, hogy síneken elmozduló gör­gőket szerelnek alájuk. A képen látható tartály elmoz­dítására és 30 méterrel odább való felállítására en­nél olcsóbb megoldást al­kalmaztak angol szakembe­rek. A tartály alsó peremé­re erős gumi-„kötényt” sze­Oldatokban levő fémek ki- illetve visszanyerésére, új módszerként barnakősze­net alkalmaztak a melbour- ne-i egyetem kutatóintéze­tében. A fémet tartalmazó ammóniákos oldathoz bar­nakőszén finom porát ada­golják. A fém rövid idő alatt az oldatból a szénpor felületére kötődik. A meg­kötött fémeket a szénpor­ból egyszerű hevítéssel, vagy a szén elégetésével nyerik vissza. A fémgőzö­ket fokozatosan lehűtik, és így kapják a különböző, tiszta fémeket. Ilyen mód­szerrel cink, kadmium, ill. ólom, nikkel és réz nyerhe­nyókbói vagy ipari szenny­vizekből. Az arany kinyerése is csak alig valamivel bonyo­lultabb eljárás. Az arany­tartalmú oldathoz olyan szénport adagolnak, mely­nek felületére előzőleg cin­ket vagy rezet kötöttek. A bekeveréskor a cink ill réz és az arany helyet cse­rélnek. és az arany megkö­tődik a szénpor felületén míg a másik fém oldatba megy. A kinyerés — hason­lóan az egvéb fémekhez —• a sz'noor r'' "','isévei tör­ténik. Benedek B. István AZ ALAGSORBA PAPP ZOLTÁN LÉPCSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom