Szolnok Megyei Néplap, 1973. június (24. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

1973. Június 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gyors ütemben épül Szolnokon a fedett vásárcsarnok. A szolnoki MEZŐGÉP Vál­lalat dolgozói már a transzformátorházat építik, a napokban pedig sor kerül a víz- és elektromos vezetékek beszerelésére. Képünkön: a vásárcsarnok felülről Ötvenmillió forint lakásépítésre Százszemélyes üzemi óvoda lanács vb-üés a Hűtőgépgyárban Hogyan tovább? A gyermekgondozás segély hat évének tapasztalatai „A felnövekvő nemzedék, a szocialista Magyar- ország jövendő lakossága iránti mélységes felelősség­től áthatva, biztosítanunk kell a népszaporulat kedve­zőbb alakulását” — mondta Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke az országgyűlés tavaszi ülésszakán. A Hűtőgépgyárban tartot­ta tegnap ülését a jászbe­rényi tanács végrehajtó bi­zottsága. A helyszínt a na­pirenden szereplő téma ha­tározta meg. A vb tagjai ugyanis a vállalat dolgozói érdekében hozott művelő­désügyi, egészségügyi, szo­ciális és munkavédelmi jog­szabályok, intézkedések végrehajtásáról tárgyaltak. A dolgozók általános mű­veltségének emelésére, a szabad idő hasznos eltölté­sére és a tömegsportra ta­valy 200.000 forintot for­dítottak a Hűtőgépgyárban, az 1973-ra tervezett összeg pedig meghaladja a 290 ezer forintot — hangzott a jelentés. A negyedik ötéves terv­ben lakásépítésre 50 millió forintot fordítottak. Ebből 5 milliót vissza nem térí­tendő hűségjutalom címén, 5 milliót pedig kamatmen­A szovjet pártmunkás­küldöttség vezetőjétől, A. P. Filatov elvtárstól, az SZKP Központi Bizottsága póttagjától, a novoszibirsz- ki városi pártbizottság első titkárától interjút kértünk elutazásuk előtt. I Rövid látogatásuk során hogyan érez­ték magukat ná­lunk? A magyar és a szovjet nép közötti barátságnak történelmi hagyományai vannak. A barátság a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom idején született, és tovább erősödött a Nagy Honvédő Háború és Ma- gyorország felszabadítása idején. Megnyilvánul ez a szooialista építés minden ágában. A barátság és a kölcsönös segítségnyújtás mélyen él népeink között, és napról napra erősödik a két nép, a kommunisták és a pártonkívüliek segítségé­vel. Az együttműködésnek fon­tos része a tapasztalatok kölcsönös cseréje. Az SZKP járási és városi titkárainak csoportja most megismer­kedhetett az MSZMP tevé­kenységével, ezen belül a Szolnok megyei és városi, a jászberényi járási és a jászapáti községi pártbizott­ság munkájával. tes kölcsönként adnak a lakást építő dolgozóknak. A vb elé terjesztett je­lentés a továbbiakban a vállalat dolgozóinak egész­ségügyi helyzetével foglal- * kozott. Csökkent az üzemi balese­tek száma. Egyes munkahe­lyeken kötelezővé tették a biztonságtechnikai Vizsgá­kat, tavaly kétszáztizenha- tan tettek ilyen vizsgát. Egyes, eddig balesetveszé­lyes munkafolyamatok kor­szerűsítésére az elmúlt két évben körülbelül 20 millió forintot költött a gyár. A végrehajtó bizottság miután megállapította, hogy a Hűtőgépgyárban megfe­lelő intézkedéseket tettek a dolgozók kulturális, egész­ségügyi, szociális és mun­kaügyi helyzetének javítá­sára, elfogadta az előter­jesztést. Teljes megelégedéssel ta­pasztaltuk azt a meleg, ba­ráti, elvtársi vendégfogad­tatást, melyben minket ba­rátként részesítettek. I Milyen tapasztala­tokat szereztek Szol­nok megyében? Nagyon elégedettek va­gyunk tárgyalásainkkal, megbeszéléseinkkel, melye­ket tapasztalatcsereként folytattunk. Ezeken a párt- politikai, gazdasági, építő és kulturális munka kérdései kerültek szóba. Érezzük, hogy a magyar elvtársak alkotó módon dolgoznak az új társadalom felépítéséért. A pártmunkában különö­sen megragadtak bennün­ket a kádermunka tapaszta­latai, főként a káderek elő­készítésének, nevelésének módszerei. Helyes, hogy a pártbizottságok munkájának középpontjában az emberek közötti élő szervező munka áll. Elvtársaink őszintén szól­tak saját életükről, terveik­ről a jövőbeni elképzeléseik­ről. Ilyen közvetlen eszme­csere csak barátok között lehetséges. Mély benyomásokat tett ránk Magyáország természe­ti szépsége. Nagyon magas színvonalú a mezőgazdasá­gi kultúrájuk, melyet a föl­dek láttán tapasztaltunk. Megragadott bennünket az Belvízrendezési munkák a liszamentén A kiskörei Tisza II. víz­lépcső üzembe helyezése óta, illetve a Tisza emiatti magasabb vízállása követ­keztében a poroszlói és az újlőrincfalvai belvízöblözet- ből nem lehet gravitációs úton a Tiszába vezetni a káros belvizet. A több mint nyolcvan négyzetkilométer kiterjedésű területen éppen ezért nagyszabású belvíz­rendezési munkálatok kez­dődtek. Átépítik a főcsator­nákat, és a rajtuk levő „műtárgyakat” — a hida­kat és az átereszeket. Po­roszló határában és a Las- kó-patak torkolatánál má­sodpercenként két köbméter teljesítményű szivattyútele­peket szerelnek fel a csa­tornákból érkező víz át­emelésére. A jelentős bel­vízvédelmi munkákat jövő­re fejezik be. emberek munkakészsége és vendégszeretete. Teljes szívünkből kíván­juk barátainknak, hogy si­keresen teljesítsék az MSZMP X. kongresszusá­nak határozatait, Központi Bizottságunk 1972. novem­beri határozatát, és újabb sikereket érjenek el Szol­nok megye gazdaságának és társadalmának fejlesztésé­ben. Az SZKP a mi i: pártunknál jóval na­gyobb tapasztalatok­kal rendelkezik. Vé­leménye szerint sze­reztek-e nálunk ott- £ hon is hasznosítható S tapasztalatokat? Itt tartózkodásunk ta­pasztalataiból sokat haszno­síthatunk odahaza. Például a már említett kádermun­kából. Több hasznos mun­kamódszert szereztünk. Eze­ket otthon elemezni kell és keresni a módokat, hogy saját viszonyainkra alkal­mazzuk őket. Látogatásunk hozzájárul munkánk színesítéséhez. Testvérpártunktól vesszük át a tapasztalatokat, ezt a célt tűztük magunk elé, mielőtt idejöttünk. I Köszönöm az in­terjút. Máthé László Mit mutat a gyermekgon­dozási segély hatévi mérle­ge? A kedvezménnyel $lők száma elérte a négyszázez­ret. Közülük ezren a három év lejárta után, százhúszez­ren pedig ennél korábban mentek vissza dolgozni. Két­százezer azoknak a száma, Az elmúlt években egy-egy esztendőben átlag egymilli- árd 300 millió forintot köl­tött államunk az anj’ák se­gélyezésére. Szolnok megyé­ben jelenleg 6787-en vannak gyermekgondozási szabad­ságon. Közülük 5749-en ipa­ri munkások, a többiek a mezőgazdaságban dolgoznak. Az adatok egyértelműen jelzik: főként azok az édes­anyák maradnak otthon, a havi 600 forintnyi segéllyel, akik rendkívül nehéz körül­mények között dolgoznak. Népgazdasági áganként is vizsgálják a helyzet alaku­lását. Az ipari tárcák terü­A gyermekgondozási se­gély bevezetésének rendkí­vüli társadalmi jelentőségét ma már nem kell bizonyí­tani, nemcsak nálunk, külföl­dön is elismeréssel szólnak róla. A statisztikai megfi­gyelés azonban azt is jelzi, hogy fokozatosan veszít vonz­erejéből. A segélyt igénybe­vevő nők mintegy fele ha­marabb visszamegy a mun­kahelyére dolgozni. Magya­rán szólva: a 600 forintos segély összege alacsonynak bizonyul. Meglehetősen általánosít­ható, jellemző körülmény, hogy az első, illetve a má­sodik gyermek megszületése a családok többségénél egy­beesik a fiatal házasok éle­tének egyik legnehezebb gondjával: az otthonterem­tés komoly anyagi áldozato­kat is kívánó időszakával. Ezért egyre több kisgyerme­kes családban az anya újbóli munkábaállásában látnak kivezető utat az anyagi gon­dokkal küszöködő fiatalok. A statisztika szerint az anyák KlSZ-védnökség a nagyobb cukor­répatermésért (Tudósítónktól.) A KISZ Szolnok megyei bizottságának kezdeményezé­sére — elsőként az ország­ban — a cukorrépa zárt ter­melési rendszerének KISZ- védnökségére született meg­állapodás. Az erről szóló szocialista szerződést tegnap írták alá Szolnokon, a KISZ megyei bizottsága, a vezető, gesztor-gazdaság szerepét be­töltő Héki Állami Gazdaság és a Mezőgazdasági Ellátó Vállalat, az AGROKER párt-, gazdasági és ifjúsági vezetői. A hasznos szerződésben megfogalmazták, hogy az ifjúsági szervezet mozgósít­ja a Héki Állami Gazdaság fejlett termelési rendszeré­hez tartozó 27 nagyüzem, 22 tsz és 5 állami gazdaság fia­taljait; vegyenek részt a mozgalomban, ismerjék meg a korszerű termelési mód­szerrel kapcsolatos új fel­adataikat. A Mezőgazdasági Ellátó Vállalat KlSZ-esei a rend­szerhez soron kívül biztosít­ják a speciális gépeket, nö­vényvédőszereket, műtrágyát, a Héki Állami Gazdaság pe­dig megteremti a feltéte­lét az összehangolt, korsze­rű nagyüzemi termelő mun- | kának. E. S. akik jelenleg is igénybe ve­szik a segélyt. A tapaszta­lat azt bizonyítja, hogy a gyermeküket otthon nevelni kívánó anyák intézményes állami segítése jó kezdemé­nyezés volt, de tovább kell fejleszteni. létén például legtöbben, a textil-, a ruházati iparban, a bőr-, a szőrme- és a cipő­iparban dolgozó, gyermeket szülő nők közül maradnak otthon három évre. Utánuk az egészségügy és a szociá­lis szolgáltatás következik, majd a kereskedelem. Eze­ken a területeken természe­tesen egy ideig hiányoznak az otthon maradt nők, s na­gyobb munkaerőgondokkal küzdenek, mint másutt. De a gondok a segélyben része­sülő nőktől függetlenül is je­lentősek; vagyis nem első­sorban ezeknek az anyák­nak a munkából való kiesé­se jelenti a problémát. 40 százaléka emiatt a ter­vezettnél korábban tér visz- sza munkahelyére. A gondozási segély — mint ismeretes — biztosította a gyermekével otthon tartóz­kodó anyák jogfolytonossá­gát. De közben itt is prob­lémák jelentkeztek. Például az, hogy jónéhány üzemben a fizetésemelésre javasoltak listájáról sorozatosan le­hagyták a gyermekgondozási segéllyel otthon tartózkodók nevét, azzal az indoklással, hogy majd akkor rendezik a bérüket, ha újból munká­ba állnak. Amikor ezután er­re sor került, sok munkahe­lyen újabb kifogást találtak, s ismét elodázták a fizetés- emelést. Az elmúlt két évre, de különösen 1972-re jellem­ző, hogy a legdinamikusab­ban fejlődő iparág — a vas- és gépgyártás — iránt csökkent a megrendelés. Különös nehézséget okozott ez a szolnoki Vas- és Fa­ipari, a törökszentmiklósi Gépgyártó, valamint a kar­cagi FELISZ szövetkezetben. Ugyanakkor mindez figyel­meztető a többi szövetke­zetnek. Túlzott biztonságot reméltek a kooperációs kap­csolatoktól és nem töreked­tek a kétségtelen komoly Annyi nagyjából már vilá­gos, hogy a gondozási se­gély igénybevétele hátrálta­tó tényezőként jelentkezik a nők munkájában, hivatá­sában, általános fejlődésében. Sajnos, nemcsak a munka­helyén éri gyakran olyasfaj­ta sérelem. amelyet az előbb említettünk; a csalá­don belül is felborul a ko­rábbi, többé-kevésbé egész­séges munkamegosztás férj és feleség között. Azzal a kimondott, vagy ki nem mondott érveléssel, hogy az asszonyka úev is egész nap otthon van. ismét minden gond, teher a nő vállára há­rul. S a logikai lánc ilyen­kor természetesen így foly­tatódik: kevés, vagy semmi idő nem jut az önképzésre, az olvasásra, nem is beszél­ve olyan kulturális igények­ről, mint egy-egy színházi előadás, koncert, múzeumlá­togatás. Szemléletbeli és anvagi okok A gondozási segély igény- bevételének csökkenését a demográfusok abban látják, hogy az első, illetve a máso­dik gyermek megszületését a családok általában a ter­vezettnél korábbra hozták. Miután azonban a harmadik gyerek vállalását a családok túlnyomó többségében — szemléletbeli és anyagi okok miatt — nem kívánják, egy­re többen gondolják, hogy a gondozási segély összegének differenciálásával is lehetne segíteni a harmadik gyerek vállalását. A segély mai formájának továbbfejlesztése természe­tesen és elsősorban népgaz­daságunk teherbíróképességé­től függ. A kormányzat — és ezt a miniszterelnök idé­zett parlamenti felszólalása is nyomatékkai megerősítet­te — mindent megtesz annak érdekében, hogy ezen a téren minél előbb tovább léphes­sünk. De a legnagyobb se­gítséget itt is az jelenti, ha gyermek-centrikusabbá tesz- szük társadalmunkat, a köz­szellemet. vetkezetekben dolgozók át­lagkeresete pedig 6,2 száza­lékkal növekedett. Meghök­kentő azonban, hogy a la­kossági szolgáltatások csök­kentek a tavalyi első négy hónaphoz képest, és főleg emiatt 9 szövetkezet vesz­teséggel zárta az első ne­gyedévet. A küldöttközgyűlés bizott­ságainak beszámolóját vita követte, majd a megyei szö­vetség ügyrendjének változ­tatásában és a kölcsönös fejlesztési alap kérelmek ügyében hoztak határozatot. — illés — H rr Őszinte eszmecsere csak barátok között lehetséges Interjú a szovjet pártmunkás-küldöttség vezetőjével Esztendőnként 1,3 milliárd forint Fokozatosan veszít vonzerejéből U. L • • Önkritikusan, javító szándékkal Tanácskozott a KISZÖV küldöttközgyűlése Fontos kérdéseket tár­gyalt tegnap a KISZÖV küldöttközgyűlése. Az ipari szövetkezetek megyei szö­vetsége elnökségének nevé­ben a tagszövetkezetek 1971—72-es fejlődéséről szó­ló írásos jelentést Bordás László, a KISZÖV elnöke egészítette ki, tájékoztatta a küldötteket az elnökség, az ügyviteli szervezet mun­kájáról, szólt a szövetke­zetek káderhelyzetéről. A negyedik ötéves terv első két évének eredményeiről elmondta, hogy megyénk ipari szövetkezeteinek 1971— 72-es gazdálkodási eredmé­nyei a szövetkezeti ipar or­szágos átlagán belül csak néhány mutató tekinteté­ben állják a versenyt. A legszembetűnőbb változás, hogy a termelés üteme le­lassult, csökkent a szövet­kezeti tagok száma, és to­vábbra is alacsony a szol­gáltatások színvonala. szellemi és anyagi befekte­tésekkel járó saját gyárt­mányok, termékek fejlesz­tésére. Annak ellenére, hogy az elnökség értékelése negatív, néhány szövetkezet kiemel­kedően gazdálkodott. Tava­lyi munkája alapján az ÉVM kiváló szövetkezete lett a Jászsági Építőipar) Szövetkezet. Ugyanezt a cí­met nyerte el a Szolnok megyei Fényképész, a kis­újszállási Cipész, a török­szentmiklósi Ruhaipari és a szolnoki Vas- és Faipari Szövetkezet. Az 1973-as tervekből érez­hető a felelősség, hogy a szövetkezetek emelték a mércét. A termelési értéket 17.5 százalékkal, a belkeres­kedelmi értékesítést 22, az exportot pedig 30 százalék­kal tervezik növelni. Az év első négy hónapjának ada­taiból kitűnik: a termelési érték 11 százalékkal, a sző-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom