Szolnok Megyei Néplap, 1973. március (24. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-15 / 62. szám

1973, március IS.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

7

Márciusi napozás — az ablakból, tiszafüredi, öreg nádtetős házban

(Foto: Nagy Zsolt)

Utascsúcsok a me rőn

Meglepetéseket hozott az utasszámlálás első napja a metrón: Március 12-én, hétfőn több állomáson utas-csúcsot mértek. Az Astoria-állo- más forgalma — a két évvel ezelőttihez képest — több mint 70 százalékkal emelkedett A reggeli időszak legforgalmasabb megállója a Fehér úti, a délutánié a BLaba Lujza téri volt. Mindkét csúcsforgalmi időszakot együtt számítva a legnagyobb forgalmat a Keleti pályaudvari állomáson mérték.

Március 12-én több mint őOO ezren utaztak a föld alatt vagyis kétszer annyian vették igénybe a metrót — mint tavaly, év végén. — A megfigyelések szerint a reggeli és a délutáni csúcsforgalmi időszakban az eddiginél jóval többen utaztak, mint bármikor.

Aki nem kérkedett a találmányával

Irinyi János a gyufa feltalálója

Zöld ruhát öltött a töröktnogyorófa

Heves megyében szinte egyik napról a másikra ta- vaszias ruhát öltöttek a fák és a cserjék. A Mátra déli oldalán több helyen virágba borultak a mogyoró bokrok és kipattantak a fűzfák rügyei. A védettebb völgyekben kizsendültek az aljnövények, a patakok mentén zöld fű díszük. Egerben a köztereken és a parkokban néhány bokor már zöld levelet bontott. A Szabadság téren külön látványosság a tavaszi díszbe öltözött hatalmas törökmo- gyorófa.

Balatoni előkészületek

A Balatonon jórészt már elolvadt a „sarok-öblökben” összetorlódott jégtömeg, s eltűntek az úszó jégszigetek is. Ezzel lehetővé vált, hogy a vízi járművek fokozatosan kivonuljanak a tóra. MegKez- dődött a tengerhajózás is. A Balatonrendes közelében levő pálköved rakodónál folyamatosan töltik kővel az uszályokat.

Rövidesen megindul a sae- mélyhajó forgalom is, — a klubházaKban pedig megkezdték az előkészületeket a vitorláshajók vízrebocsátá- sára.

KEREKES IKRE:

Ahogy legközelebb Pereez Vince meglátta Elzát a gyárudvaron, ha akart volna, se tudott volna ellenállni az ugatásnak. Szerintem olyan ez, mint az ének, ha ezzel nem szélesítem a tudatlanságom. Természetesen ezzel azt akarom mondani, hogy van eset, amikor az éneknek sem lehet ellenállni. Ha nem hazudnak a szesztestvérek. Elég az hozzá, hogy minden ember tud ugatni, ha akar. Jócskán akarnak, mert most már hiába is próbálnék mei- lébeszólni, ezt a cirkuszt a gyárban megállítani nem lehet. Nem létezik. Ha kutyás Elza megjelenik a műhelyajtóban és körülötte nem tiszta a levegő, a gyárudvaron úgy szólal meg a kutyakórus, mint a holdvilágos faluvégen. Vakuljak meg, ha nem így van. Napról napra mindezt ezzel a két saját fülemmel hallom.

Még azt is hozzáfűzöm, pusztán a tárgyilagosság kedvéért, hogy engem is 6zinte elkap ez a láz, ahogv Elzát látom egyik műhelyből a másikba átslisszolni *>•» •• '- varon. Mint megfigyelő állítom, már amennyire az éije- Xiőr az esti órákban láthatja

Sok vitát váltott ki a XIX. század közepe táján a gyufa. Korántsem azért, mintha hiánycikk lett volna. Feltalálását kívánta több európai ország a maga dicsőségének elkönyvelni.

Ma már nem vitás, hogy a világ mindennapi „tűzi szerszámát” a magyar Irinyi Jánosnak köszönheti. Az 1336-tól ismert gyújtóról azonban csak az 1860-as években vált ismertté, hogy valóban ki a feltalálója. Az Athenaeum 1840. május 17-i száma hírül adta, hogy Irinyi gyufagyárat állított fel Pesten. Arról azonban sejtelme sem volt, hogy a feltaláló maga a gyáros. Amíg Irinyi a 60-as évek elején a Vasárnapi Üjság egyik számában nem mondta el ezt, csak bizalmas barátai tudták, hogy övé a nagy találmány.

Érdemes visszapillantani Tóth Bélának, a népszerű írónak, hírlapírónak 1896-os írására, amelyben felelevenítette a gyújtó történetét. Leírta azokat a gyufát megelőző bonyodalmas „tűzi szerszámokat”, amelyekkel a civilizáció ki akarta szorítani az ősi „acél-kova- taplót”. Többek között bea -terepet, az első vrtckan- tásra végig a gvársoron kivágódnak az ablakok, megtelnek a műhelyajtók, megáll a targoncás az udvaron, és a levegő remeg az u<«i- tástól. Pillanatnyilag a kutyás Elza a legnagyobb szám a gyárban. Egy üzemnek is megvan a magánélete.

De menjünk tovább, ha már a szórakozásnál tartunk. Már amin az éjjeliőr szórakozik, minthogy ki van re- kesztve az éjszakai murikból. Ez hétszentség. Ha nem így lenne, nem létezne a világon éjjeliőr. De szabadság még annak is jár, amint céloztam rá. Tudja ezt még a szakszervezet bizalmija is, mert idejön hozzám, mi a véleményem, v**n eg” út a külföldi tengerhez.

— Maga Gáspár ugyanis erre rászolgált.

Rászolgált erre már az apám meg az anyám is, aki világra hozott Miért ne hozott volna? Éjjeliőrre mindig szükség van, amíg lesz éjszaka. Ez pedig úgytudom, nem fogyóeszköz. Nahát. Ma este várom a Nellit.

Szóval azt mondtam neki, mármint a bizalminak,

mutatta a baseli Fürstenberg 1770-ben készült gyújtó masináját és Döbereiner jénai kémikus gyújtószerkezetét. Igazi gyújtószálkákat először 1832-ben készítettek. A híres angol pirotechnikus, Congreve a kénbe mártott fapálcácskák végét kálium- chlorát és kénantimon keverékével kente be, aztán érdes üvegpapír között végigrántotta és így meggyulladt. Mivel ez valóságos robbanással járt, sok szerencsétlenséget okozott, és a Congreve-gyújtók árusítását a legtöbb országban betiltották.

Irinyi a bécsi politechnikum hallgatója volt, amikor 1836-ban egyik tanára a kísérletek során ólomhiperoxi- dot kénvirággal dörzsölge- tett egy üvegmozsárban, hogy meggyújtsa a ként. A kísérlet nem sikerült, mert nem elég gondosan készítette el a keveréket. „Nekem hamar eszembe jutott — írta Irinyi a Vasárnapi Újságban —, hogyha kén helyett foszfort vett volna, már régen égne.” Az ötletből megszületett a találmány

A fiatal kémikust a kísérlet érdekelte, de köny- nyen lemondott a gyújtó

anyuskám utazz magad. Engem ne tegyetek boldoggá azzal, hogy a ■dán dörgöljétek az orrom alá. Különben is, jártam már külföldöm.

Egyszer. Ühüm. A hegyek ugye... a nagy zöld hegyek. Fehér meg színes dobozok ragasztva az oldalukhoz. Na persze. Szép látvány. És akkor csak fogtam és mentán és mentem. Míg csak fel nem szálltam egy vonatra, és addig néztem a tájat, míg egyszer csalt azt látom, hogy itthon vagyok. Ahogy mondom, ez aztán jól sikerült...

Ezért ne menjen külföldre az, aki semmit nem ért. Csak magyarán.

A tengerre pedig csak az menjen, aki úszni tud. Jöhet hozzám a bizalmi, de az hétszentség, hogy én a tengerhez nem megyek. MaM ha tudok úszni. Ez van. így bizony, és a többi...

Az «satöbbiről pedig úgy akarom folytatni, mielőtt még teljesen ellövöm a puskaporom a kutyás Elzával, senki ne higgye, hogy rám nem ugatnak. Ugatnak bizony. Rám például ugat a rendész, hoev az éjjeliőr minek áll koraeste a portásfülkénél, annak nem ott a helye.

Tudom én azt nagyon is jól. Mert ha én nem is utazom a tengerre, de ilyenkor az esti órákban "tazik a szajré. Ilyenkor a gépkocsiknak még szabad kiiárá- suk van az esti műszak miatt, és ilyenkor töri a nyavalya a rendészt, hogy miprivilégiumáról Néhány forintért eladta Enyickei Römer István gazdag bécsi kereskedőnek, aki a szabadalommal már abban az évben, 1836-ban nagy gyújtógyárat alapított. A negyedszázadon át virágzó üzeméből nagy vagyont szerzett.

Mivel a gyufa világszerte egyre jobban terjedt, feltalálóját viszont nem ismerték, számos mende-monda kelt lábra. A németek, az angolok, az oroszok, majd a franciái!: is magukénak vél- t£ka dicsőséget.

Irinyi csak később, 1840- ban jött rá, hogy kár volt megválnia szabadalmától. Ekkor egy konkurrens gyárat alapított, de azt 1848- ban bezárta, mert magát és tudományát a szabadság- harcnak szentelte. Nagy érdemeket szerzett a nagyváradi puskamalom és ágyúöntő munkájában, ahol Kossuth megbízására vezetőként ténykedett. Egész életében nagy figgyelemmel kísérte a természettudományok fejlődését. 72 éves korában, 1891-ben ott volt a természettudományi társulat fél évszázados jubileumán, a még élő négy alapító tag között.

ért állok a portásfülkénél, és rágom ott a körmöm, és szivarozok, és fieyeto.n, hogy idegesek-e a mucusok. Mert ha a mucusok idegesek, az mond valamit. Mondjuk, jön a front, az átvonulás. A mucusok már idegesek a front előtt Ez ípv van. A front meg ideges lesz tőlük. Ez így halad. Világos, hogy tudnom kell, idegesek-e a mucusok, mert nálam ettől függ, hogyan sikerül az éto-vaka. Hogy félre ne beszéljünk.

így aztán hiába várja a rendész. hogy takarodjak a portásfülkétől. Nekem ugvan nem főnököm. Pofája másnak is van. Ez való igaz, úgy mint ahogy az is, hogy valahol a kocsi farában utazik a szajré. Kutatni nem vagyok illetékes, de az se kötelező, hogy vak legyek. Tudja ezt a rendész.

Csak egyszer tudnám, hogy mit hoz az éjszaka. Amióta először leütöttek ez minden este megfordul - fejemben. Azóta megpróbálom kikalkulálni, hogy ha tol áll a hold az égen és szellő jön q temetőből éé a gyárfalak jól verik vissza a kutyá- Elza nyomában az ugatást és Pereez Vince időben kibiceg a gyárkapun, minthrvoy biceg. ha a mucusok nyújtiák a lépést, hogy lobban mutasson a lábuk és a gyárkéményből a füst egyenesen száll akkor érdemes-e idegeskedni az éifeüőmek, vagy ez valami jót jelent. Csak egyszer tudnám előre, hogy mit hoz as éjszaka isi

i2- Este tíz után

Milyen változások lesznek az egyetemi- iőiskolai ielvéieli eljárásban ?

Válaszolnate a rn üvei ődesügyt minisztérium illetékesei

Az oktatáspolitikai párt- hározat alapján döntés született az érettségi és a felvételi vizsga közelítésére. Ennek végrehajtásaként már az idén több új intézkedés lép érvénybe. A fiatalok tízezreit érintő intézkedések részleteiről beszélgetett a Művelődésügyi Minisztérium illetékeseivel az MTI munkatársa.

— Hogyan dőlt el a „pontszám” sokat vitatott kérdése?

— Átmenetileg 1973-ban a középiskolai eredményeket az összpontszám szempontjából kétféleképpen kell megállapítani, és a tanulóra nézve kedvezőbbet kell figyelembe venni. A felvételi tárgyakból szerzett középiskolai osztályzatok átlagát a két vagy három felvételi tantárgy osztályzatából kell kiszámítani. Az eddigi gyakorlattól eltérően nem három, hanem csak két tanév végén szerzett osztályzatot kell figyelembe venni. Ez általában a harmadik és a negyedik osztályt, a gimnáziumban a kémia és a földrajz esetében pedig a második és a harmadik osztályt jelenti; első osztályos eredményt semmiképpen sem szabad alapul venni. Ha a pályázó 1972- ben vagy előbb, illetve esti vagy levelező tagozaton érettségizett, a számára kedvezőbb pontszámítási módszert — vagy a nappali, vagy az esti-levelező tagozat módszerét — kell alkalmazni. Ez utóbbi a középiskolai eredményeket teljesen figyelmen kívül hagyja, és csak a felvételi vizsgák alapján szerzett — maximálisan 20 — pontot veszi figyelembe.

— Mit kell tudni a közös matematikai írásbeli vizsgáról?

— Az idén nappali tagozaton érettségizők számára közös írásbeli felvételi és érettségi vizsgára kerül sor, kísérletképpen matematikából. Azok a tanulók tehát, akik olyan felsőoktatási intézményekbe pályáznak, ahol a matematika felvételi tárgy. 1973. május 12-én (szombaton) a számukra

A Lipták űr például tudja, mert mától fel<v"'~1+ék a sör árát, és akárhogy is számítja, neki ez rámegy az életszínvonalra. A Slezák- né pedig, ha sör-árfolyamon számolja a rezsO-'ütséget, a mínusz nála is rögtön jelentkezik. A Vajda úr, a KÖZÉRT-es, .azt forgatja a fejében, ha r-ajd lefekszik, hogy jól blokkolták-e az áremelkedést. mert ha nem, a saját zsebére megy. Richter | űr, a csapos, most aztán igazán úgy érzi magát, mint a világ közepe. Minthogy a ser került terítékre, a mese pont róla szól. Erdélyi úr, a festő, fixre lehrt venni, hogy három nap kerüli a sört. Csak töményét urak, c^ak töményét! Mégis van bánság a világon. Vagyis tüntetés az árak ellen. De harmadnap már ő is megadja magát a sorsnak, mert hiába a tömény, ha sör nélkül szomjan halunk. Csak Trtcs- váry Adrienné tesr úgy, mintha a világon semmi nem történt volna. Félreva^a a fejét és cs»k akkor húzza fel az orrát, ha a daxlival meg kell állni, mert így szükségeltetik. Van ilyen helyz ’ is.

Egyébként, hogy ne csapjuk arcul az igazságot, a Nelli késik. Most mondjak valamit? Az éjszakáról vagy Jók vagy semmik

megyénként kijelölt központi helyen írnak matematikai írásbelit. Ez a dolgozat az érettséginek is része és a felvételi vizsgának is.

— Milyen szervezési feladat hárul a középiskolákra?

— A középiskolák kézhez fogják kapni azt a minisztériumi intézkedést, amely szerint a megyei (fővárosi) tanácsok művelődésügyi osztályai útján márciusban jelenteniük kell a közös írásbelin részvevő tanulók számát.

— Milyen feladatok várnak a vizsgázókra?

— A közös írásbeli vizsga lebonyolítása országosan egységes feladatsor alapján történik. Ugyanazokat a feladatokat kell tehát a gimnáziumi és a szakközépiskolai tanulóknak megolda- niok, ebben nincs eltérés a továbbtanulás iránya szerint sem. Legalább nyolc feladat szerepel majd. a középiskolai tanulók közül a jobb íelkészültségűek tehát a rendelkezésükre álló 150 perc alatt képesek azokat megoldani. Szögfüggvénytáblázat használatára nem lesz szükség.

— Hogyan javítják, értékelik a dolgozatokat?

— Az írásbeli dolgozatokat névtelenül (számozva) kapják meg a középiskolák matematika-tanáraiból és a felsőoktatási intézmények oktatóiból álló javító csoportok. A javítás részletes és objektiv értékelési útmutató alapján történik, amely tartalmazza a feladatok (részfeladatok) helyes megoldásáért adható pontszámot, A javítóknak a dolgozatokról három példányban értékelési lapot kell kiállíta- niok. Ez tartalmazza az egyes feladatokért (részfeladatokért) adott pontszámot és ezek összegezését.

—• A kijavított és értékelt dolgozatokat a számozás alapján azonosítják, és az egyik értékelési lappal együtt megküldik annak a középiskolának, ahol a pályázó érettségizik. Az értékelési lap másik példányát az illetékes felsőoktatási in tézmény kapja, a harmadik példány letétben marad.

A dolgozatokat a szóbeli érettségi után a Uözépisko ta haladéktalanul megküldi annak a felsőoktatási intézménynek, ahová a tanuló pályázott. A középiskola tehát e dolgozatok helyett az értékelési lapot őrzi meg.

— Van-e változás a „többiek” érettségi vizsgáin?

— Azok a tanulók, akik, nem pályáztak olyan intézményekbe, amelyekben a matematika felvételi tárgy, az iskolában írják meg a matematika érettségi dolgozatot a szokásos módon, öt óra alatt.

— Kell-e a jeleseknek dolgozatot írniok?

— Ha a továbbtanulás érdekében ez szükséges, akkor a közös dolgozatot meg kell a pályázónak írnia. Az érettségi szempontjából azonban ezt nem kell értékelni. Akinek a matematika nem felvételi tárgy,' változatlanul felmentést kaphant az írásbeli alól a második, a harmadik és a negyedikben elért jelese alapján.

— Mi a teendőjük a külföldi ösztöndíjra pályázóknak?

— A pályázók egy része értesítést kapott, hogy a januári felvételi vizsgán nem felelt meg, ők tehát ugyanúgy készülhetnek a további vizsgákra, mint azok a tár« saik. akik nem pályáztak*