Szolnok Megyei Néplap, 1973. január (24. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 80 FILLÉR XXIV. évf. 1. sz. 1973. január Á, szerda. Az év e!ső miniszteri látogatása A MÉM es a megye vezetőinek konzultációja Szolnokon — 'lat cskozás a zártrendszerű termelésről Nem először hallunk ar_ ról. hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium milyen nagy szerepet tulajdonít megyénk élelmi- »izargazdaságának. Ennek oizcxnyítéka az is, hogy a szabadságon levő dr. Dimény Imre miniszter pihenőnap­tőségektől függ. Azt azonban kérjük, hogy ebben az év­ben még ne új telepek épí­tésére gondoljanak, hanem a meglévők korszerűsítésére. Megköszönte azt a tanul­mányt is a miniszter, ame­lyet Szolnok megye készí­tett a juhtenyésztés ösztön­ön Hegedűs Lajos el­mondta, hogy Szolnok még mindig az ország legfátla- nabb megyéje, s a Tisza II. építkezéseivel már eddig 560 hektárral fogyott a zöldte­rület és még további csökke­néssel lehet számolni. Kér­te. hogy már 1973-ra emelje A tárgyaláson balról jobbra dr. Hegedűs Lajos. Fodor Mihály, úr. Dimeny Imre és dr. Gergely István jait rövidítette meg eggyel, hogy személyesen vezesse azt a minisztériumi küldött­séget, amely a megye veze­tőivel konzultált tegnap. Téma volt: mit vár a kor­mányzat 1973-ban a megye élelmiszergazdaságától, ho­gyan tudja támogatni céljait. Erről mondta a miniszter: — Köztudottan jó az együttműködés a tárca és Szolnok megye között. Ez a megye a magyar élelmiszer- gazdaság jelentős alapja. Úgy is fogalmazhatnám: a mi sikerünk Szolnok megye élelmiszergazdaságától is függ. A megye jó vagy rossz munkája az egész or­szág élelmiszergazdaságát befolyásolja. Ezért jövünk ide mindig örömmel. Most •is azt állapíthatjuk meg, hogy az országos átlagnál nagyobb volt a fejlődés Szolnok megye mezőgazda­ságában. Dr. Gergely István, a me­gyei pártbizottság első tit­kára vezette a konzultációt, amelyen részt vett Fodor Mihály, a Megyei Tanács elnöke, Tóth János, a me­gyei pártbizottság titkára is másokkal együtt A szóvivő dr. Hegedűs Lajos, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese volt. Ö mutatta be, mire jutott 1972-ben Szolnok me­gye mezőgazdasága, s ő ter- j esztette elő a tárgyalási anyagot is. — Ügy érezzük — mond­ta — nem kaptunk olyan fejlesztési hozzájárulást 1973r ra szarvasmarha-tenyésztési programunkhoz, mint azt a megye megérdemelné. Ah­hoz. hogy elgondolásaink valóra váljanak, legalább 8— 10 millió forint állami tá­mogatást kérnénk. — Elsősorban a hagyomá­nyos szarvasmarha-tenyésztő megyékre koncentráltmik, mint Somogy. Zala és Vas is — válaszolta dr. Dimény Imre. — Az azonban jogos kérés, hogy Szolnok megye is részesedjen már 1973-ban is a támogatásból. Négy-öt millió forintot tudunk ígér­ni, a többi a későbbi leh©­zőbb feltételeinek megterem­téséhez- Kérte a jelenlévő­ket, biztassák az üzemeket, ne számolják fel elhamar­kodottan a juhtelepeket. a kormány igyekszik megte­remteni a juhtenyésztés gaz­daságosságát. Ez a megye derekasan kivette részét a sertésprogramból — mondta a miniszter — jól indul a szarvasmarhaprogram is. Dicséretes erőfeszítéseket lá­tunk a cukorrépatermesztés­ben. Szívesen figyeljük a héki zártrendszer kibontako­zását, nagyon elégedettek vagyunk a megyei húsipari vállalat helytállásával is. Szó esett a közeledő zár­számadásokról. — Azt mondta Hegedűs elvtárs — idézte dr. Dimény Imre — hogy a részesedési alap nem sokkal lesz maga­sabb a megyében. Igen. de négy-öt százalékkal fogyott a tsz-tagság ebben az év­ben is, ugyancsak négy-öt százalékkal kevesebb a tel­jesített munkanapok száma is Szolnok megyében. Ez pedig azt jelenti, hogy egyen­ként tisztességesen nőtt a szövetkezeti tagok jövedelme. Mi arra kérjük a szövetke­zeteket. megfontoltan ossza­nak. Töltsék fel a tartalék- alapokat, a biztonsági ala­pot. Ezekben a napokban váltsanak szót a szövetségek a termelőszövetkezetek köl­csönös támogatási alapjá­nak létrehozásáról is. Is­merjük gondjaikat. Törté­netesen, hogy a törökszent­miklósi Aranykalász Terme­lőszövetkezet harmadszor zár veszteséggel egymást köve­tően. Az a véleményünk, szanálni kell a tsz-t s hogy később térjünk rá vissza, mit tudnánk ott tenni. A gyenge szövetkezetek támogatásáról jelentette ki dr. Dimény Imre: — Mi mindig szívesen se* gítünk azokon a gazdaságo­kon, amelyek kedvezőtlen adottságaik miatt kerültek nehéz helyzetbe. De mindig fájó savvei adunk egy fil­lért is olyan helyekre, ahol saját hibájuk miatt jutottak oda, ahol vainnalt meg a minisztérium az er. dőtelepítésre biztosított 5.6 millió forintot A megye vezetőinek kérése meghall­gatásra talált, és újabb két millió forintot bizto­sított a MÉM. Több min­dennel együtt tárgyaltak a szolnoki kenyérgyár jövőjé­ről is. Az eredeti tervektől eltérően ugyanis tízmillió fo­rinttal többe került a gyár. Március 31-jg megvizsgálják, hogyan lehet segíteni a sü­tőiparon. Megállapodás szü­letett abban is, hogy a me­gyei állattenyésztési felügye­lőség új telephelyet épít Szolnokon. Szó volt az önhi­báján kívül veszteségesen gazdálkodó Nagykunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság jövőjéről és még több min­denről. Szót kért a konzultáción dr. Gergely István is. — Természetesen nemcsak ennyi a gondunk, mint amennyiről szóltunk — mon­dotta. — A MÉM vezetőivel tárgyalunk jelenleg is, leg­alább húsz olyan, dologról, amelyek megoldása szépen halad. Ismerjük azokat a te­endőket is, amelyek ránk várnak. Többek között nem jó a szakemberellátottság megyénkben se a termelőszö­vetkezetekben, se az állam i gazdaságokban; se az élelmi­szeriparban, Agronómus még csali van, de közgazdász, gé­pész, jogász már nagyon ke­vés. Ezért határoztuk el, hogy már ezen a télen megkeres­sük az egyetemek vezetőit, és fiatal szakembereket hí­vunk a megyébe. Az orszá­gos átlagnál rosszabb a szak­munkásellátottság is. Már pedig a mezőgazdaság hala­dásénak a szakértelem, a technika egyaránt feltétele. Arra is felhasználjuk a te­let, hogy az alaptalanul gyen­gén gazdálkodókkal szembe­nézzünk. Ezekben az üzemek­ben is megteremtjük a ki­bontakozás személyi és szer­kezeti feltételeit. Beszélt arról is a megyei pártbizottság első titkára, hogy nein fogják szó nélkül (Folytatás a 3. oldalon) Ma: Űj fejezet Európában Az ünnepek múltán Hogy kezdődött, s hogy tűk fel telefonon két mun- végződötti Ezt a kérdést tét- kahely vezetőinek. Megállás nelfefii A szolnoki nagyüzemek közül elsők között teljesítette 1972-es tervét a Tiszamenti Vegyiművek. A vállalaton belül elsőként a garnuláló üzem, majd a, szuperfoszfát szemcséző gyáregység októ­ber végén gyártotta le az utolsó zsák műtrágyát. A Amíg az elnöki irodában az utolsó simításokat, javítá­sokat végzik az 1973-as ter­melési terven, addig a mű­helyekben megkezdődött a munka. A sikeres év után már az új év feladatainak megoldásán fáradoznak a Karcagi szerelő szövetkezet­ben. Az új telephelyen a KÁSZ 1972. évi tervét túlteljesítve 65 millió forint nagyságban gyártott öt és 16 tonnás daru- fülkékot, valamint kooperá­Tegnap ötnapos vezetőkép­ző-tanfolyam kezdődött Szol­nokon a Hazafias Népfront járási-városi, községi titká­rainak, valamint a megyei titkárság munkatársai részé­re. Az ötnapos továbbkép­zésben nyolcvanegyen vesz­nek részt. A tanfolyam célja — mint Oláh János, a Hazafias Nép­front megyei titkára elmond­ta — a népfomtmozgalom előtt álló legfontosabb fel­adatok ismertetése, a vezetők felkészítése a tanácsválasztá­sokra. A program szerint hátralévő két hónapban már terven felül termelt. A folyamatos termelésű gyárban a porfestékgyártó részleg kivételével nem volt megállás. Tovább Készülnek a népszerű Tomi mosószerek is, amelyekből 300 tonnával gyártanak többet, mint az 1972-re tervezett mennyiség. cióban különféle műszerfa­lakat. A terveteljesítés érté­két növeli, hogy ebből mint­egy 50 millió forint értékben exportáltak. Legutóbb Algé­riába. ahol a magyar segít­séggel épülő konzervgyárban az elektromos vezérlőpultot készítették el rekord idő alatt. Szeptemberben Kapták meg a tervrajzokat és a szövetke­zet a hárommillió forintos berendezést december köze­pén már le is szállította. központi előadók, megyei vezetők tartanak előadáso­kat. Az első napon például S. Hegedűs László, a HFN Or­szágos Tanácsának titkára a népfrontmozgalom munka- módszereiről, munkastílusá­ról tájékoztatta a résztvevő* két A évente megrendezett téli továbbképzés új vonása, hogy ez. alkalammal a nép­frontvezetők vitafórum kere- retében kapnak választ az őket foglalkoztató kérdések­re megyénk párt" és tömeg­szervezeteinek vezetőitől. i.--- faBiaMWMewwHBEMi A szerkesztőség postájából Jogi tanácsadó Gyáros család A IV. ötéves terv Gazdasági bírság Autó-motor Budapest hullámhosszán Munkásműveltség Január 2-től 6-ig úttörő olimpia Kád r J^n s és Fock Jenő fogadta Le Thanh Nglsit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnöke kedden délután fo­gadta Le Thanh Nghit, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tag­ját, a VDK Minisztertanácsá­nak elnökhelyettesét, a ha­zánkban tartózkodó vietnami küldöttség vezetőjét Ä baráti eszmecserén részi vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag* ja, a Minisztertanács elnök­helyettese, Roska István kül­ügyminiszterhelyettes — és Hoang Cuong. a VDK buda­pesti nagykövete is. Öí ' enmitíió forintos export Fdlfeész'lésta tanács váSszt sofsra Népíz on t-vezefők megyei továbbképzése HÍRÉK.TUDÓSÍTÁSOKÉ HÍRKkj Jégtörőhajók Tiszalök és Kisköre védelmére Az ünnepek alatti ke­mény éjszakai fagyok to­vább hizlalták a borsodi vi­zeket borító jégpáncélt A jegesedés elleni védekezésre felkészültek az Égzak-ma- gyarországi Vízügyi Igazga­tóság dolgozói. A folyók töl­tésein jégfigyelő szolgála­tot szerveztek; és készenlét­be helyezték a tokaji kőbá­nya robbantó osztagait. A Felső-Tiszán az idén öt jég­törőhajó teljesít szolgálatot. Ezek közül három a Keleti­főcsatornában berendezett téli kikötőben kifutásra ké­szen áll, kettő pedig az el" múlt napokban úszott le és vetett horgonyt Kisköre tér­ségében. A jégtörőhajók el­sősorban a. hét fontos vízi létesítmény: a tiszalöki duzzasztómű és a nemrég felépült Tisza II. vízlépcső védelmét látják eL Az év első exportja Kedden útnak Indu't az az év első exportszállítmá­nya. A MASPED 85 tonna hűtött csirkét és Csirke­combot szállít a távoli Ja­pánba. A nagy mennyiségű hűtött baromfihús hűtőka­mionokban indult útnak, Letenyénél hagyja el az or­szágot és három nap alatt érkezik a genovai kikötőbe. Az olasz partoktól Yoko­hamáig tart« több mist M napos utat francia hajón, a Medarianán teszi meg és várhatóan február közepe táján érkezik rendeltetési helyére. Japánban már nem újdonság a magyar csirke, hiszen csak az elmúlt év­ben több mint négyezer ton­nát szállítottunk a „felkelő nap országába”. AB-bébik Az új év első órájában tíz gyermek született ha­zánkban. Budapestnek csak­úgy mint tavaly „egykéje” volt. vidéken kilenc csecse­mő látta meg a napvilágot, négy lány, öt fiú. Közülük éjjel két órakor sorsolással döntötték el az „elsőt”; azt aki megkapta az Állami Biz­tosító 20 ezer forintos, 18 éves korban készpénzben felvehető élefbiztosítási köt­vényét. A főváros első új­szülöttjének kiléte nem volt bonyolult, hiszen az első óra egyetlen ÁB-bébije a János kórház II, számú szü­lészeti osztályán jött á vi­lágra 3100 grammos súllyal, neve: Soós Ágneska. A vi­déki első Kiss Déneske, aki az egri megyei kórházban született Filmsorozat a mezőgazdaságról Mezőgazdasági szakfilm­sorozatot indít a szanda- szőllősi klubkönyvtár és a helyi Vörös Mező Termelő- szövetkezet január elején. A mosat » korszerű gabo­natermesztés, az állatte­nyésztés, a gépesítés, vala­mint a mezőgazdasági bal­esetvédelem legfontosabb kérdéseivel foglalkozik. Az első előadást Hogyan véde­kezzünk a mezőgazdasági balesetek ellen? címmel holnap délután 18 órakor tartják a tsz I. sz. üzem- 1 egységében. Űj óvoda Karcagon l Karcagon, a Rákóczi Fe- í renc úton ötven gyerek el- i helyezésére alkalmas óvodát 1 építenek. A karcagi Építő- I ipari Ktsz jelenleg a födém vasszerelését készíti; Az óvodát 1973. szeptember 1- én szeretnék megnyitni. Több magyar sör Az idei évben 6*3 millió hektoliternyi sort készíte­nek a gyárakban. így az időjárástól függetlenül több sör jut majd a kereskedel­mi hálózatba. Az év első és negyedik negyedében ki­zárólag hazai sörrel elégí­tik ki a fogyasztói igénye­ket nemcsak a mennyiség, hanem a választék tekinte­tében is. A második és a harmadik negyedévben, amikor; a legnagyobb a fo­gyasztás, átmenetileg szük­ség . lesz még import sörök­re is, de már nem olyan mennyiségben, mint tavaly vagy 1971-be* —

Next

/
Oldalképek
Tartalom