Szolnok Megyei Néplap, 1972. augusztus (23. évfolyam, 179-205. szám)
1972-08-01 / 179. szám
1972. augusztus 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A siker forrása az összefogás Gondolatok a szarvasmarha-tenyésztésről A szarvasmarha-tenyésztés üzemi és népgazdasági jelentősége abban van, hogy ez az ágazata adja a mező- gazdaság termelési értékéneik 13—14 százalékát, az állattenyésztés termeléséből pedig 32 százalékot tesz ki. Ennek tulajdonítható, hogy a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésére az utóbbi években — főként a múlt héten — több központi intézkedés történt,. Nem hatástalanul, de ma még sem az országban, sem megyénkben nem olyan a szarvasmarhaállomány, mint azt a népgazdaság érdeke megkívánja. hvről-évre stagnált A megye tehénállománya 1970-ban a II. ötéves terv átlagával volt egyenlő, 1971- ban minimálisan fejlődött, de 1972-ben ismét csökkent. Mégpedig úgy, hogy a nagyüzemek állománya sem a kívánt mértékben fejlődik, a háztáji és kisegítő gazdaságok pedig a vártnál gyorsabb ütemben számolják fel a tehéntartást. 1971- ben például, a megyében 13 961 háztáji gazdaságban tartottak tehenet, 1972-ben már csak 12 729-bén. A csökkenés egy év alatt 8,8 százalékos. A háztáji gazdaságok állatállománya az utóbbi 12 év alatt évente 1200— 1300 szarvasmarhával lett kevesebb. E nagyarányú csökkenést az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nem tudták ellensúlyozni. Ezzel egyidőbem olyan tényezők is hatották, amelyek a nagyüzemekben sem tették lehetővé az ágazat megfelelő fejlesztését. Történetesen az ágazat kedvezőtlen jövedelmezőségéről, a beruházási kötöttségekről, a technológia lassú haladásáról, a meg nem felelő takarmányellátottságról, a visszatérő állategészségügyi gondokról és az időnkénti értékesítési nehézségekről van szó. A IV. ötéves terv a szarvasmarha ágazat 17 százalékos fejlesztését írja elő. A belföldi fogyasztók igénye és a külkereskedelmi érdek a tehénállomány 10, a tejtermelés 20, a vágómarha hizlalás 11 százalékos növelését kívánja meg 1975-ig. Megyénkben a szarvasmarha-tenyésztés kiemelt fejlesztését még külön is több tényező indokolja-. Többek között az, hogy a II. Tiszai Vízlépcső megépítésével, az öntözés nagyobb alkalmazásával megváltozik a takarmányalap összetétele és növekszik a talajerővisszapót- lás szükségessége. Továbbá a növény termeszlés és az élelmiszeripar melléktermékeinek fokozottabb felhasználására lesz lehetőség. A legelő- gazdálkodás fejlesztésével, a szálastakarmányok, illetve a pillangósok termesztésének korszerűsítésével növekszik a fehérje alap, javul a szá- lastakarmány-ellátás. Indokolt tehát az ágazat fejlesztését kiemeltebben kezelni, mint eddig tettük. A kormány éppen e napokban határozta el a szarvasmarha- tenyésztés fejlesztési programját, amely biztosítja, hogy "jövedelmezőbb legyen az ágazat. Ahhoz azonban, hogy ezek a központi intézkedések a termelésben, a fogyasztásban és az üzemi jövedelmezőség alakulásában megvalósuljanak, — a megyében is nagyon sokait kell tennünk. Te n j ész tés poll 1 i k a és tartástechnológia Sürgető probléma a megyében eddig kialakult fajtapolitika felülbírálata. Célúnk a jelenlegi fajták modernizálása, illetve, a táj termelési adottságaihoz igazodó típus kialakítása. A jelenlegi kettős hasznosítású fajtákat tej- és hústermelőképességben, tőgy alakulásban, gépi fejhetőségben, és a nagyüzemi technológia „tűrésében” kell elsősorban javítanunk. Állományunk ugyanis formában, élősúlyban, termelésben, viselkedésben nagyon kiegyenlítetlen. A megyére jellemző magyartarka állomány modernizálását és típusformálását elsősorban a megfelelő minőségű apaállatok használatára alapozzuk. Az üzemen belüli szelekció lehetőségével a jövőben céltudatosabban élünk, eredményét jobban kihasználjuk. Megalapozott, átgondolt genetikai program kidolgozása után elsősorban a szakosított szarvasmarha-tenyésztő telepeken javasoljuk idegen fajták felhasználásával a tejes hústermelés javítását. Megyénk állami gazdaságai már elindultak ezen az úton. Ajánlatos, hogy a termelőszövetkezetek a kormány által elfogadott szsarvasmarha-tenyésztési programot megismerve, üzemenként tárgyalják meg a tenyésztéspolitikát. Ehhez a Szolnok megyei Állattenyésztési Felügyelőség és az Állategészségügyi Állomás munkatársai szívesen adnak segítséget. A termelőszövetkezeteknek — megyei koncepciós tervünk alapján — a tejtermelés növeléséhez a vöröstarka lapály fajtát ajánljuk. Az intenzív körülményeket biztosító üzemekben — és hosz- szabb távon — az iparszerben üzemelő gazdaságokban, a vörös színre homozigóta, fekete-tarka lapály fajta használata a legsikeresebb. Húsirányú keresztezéshez, a piac igényeinek megfelelő Ümousin, vagy here- ford fajta látszik célszerűnek. A keresztezéshez az országos tenyésztéspolitikai program érvényesítése miatt a MÉM előzetes engedélye szükséges. A megye nagyüzemeiben olyan törekvéseiket tapasztalunk, hogy a szétszórt, többnyire közművesítetlen és nem gépesíthető tehéntartási épületeket egymásután kivonják a termelésből, illetve más célra hasznosítják. Ezzel párhuzamosain szemtanúi vagyunk annak is, hogy szakosított, iparszerűen termelő telepek építésére törekszenek az üzemek. Megyénkben, 29 állami gazdaság és termelőszövetkezet összesen 14 ezer férőhellyel épít szakosított. tehenészeti telepet. A tervek épület és technológia szempontjából is eltérnek egymástól.' Nem mindenütt élnek az előregyártott elemek alkalmazásával, emiatt az építkezések elhúzódnak. Ezeken a telepeken nagyon magas az egy férőhelyre eső beruházási költség, ezért az erre költött pénz megtérülése rendkívül lassú. Javasoljuk, hogy keressék a további korszerű férőhelyek építésének lehetőségét, ezek az épületek olyanok legyenek, amelyekben később is lehetővé válik fejlettebb technológiai rendszerek beépítése. A cél természetesen, hogy a beruházási költség is „elviselhető” legyen. Az ilyen típus-, illetve ajánlott tervek már készülnek a MÉM irányításával, előreláthatóan még 1972-ben hozzájuthatnak a termelő gazdaságok. Az állomány termelőképességét a tartási technológia és a takarmányozás együttes javításával tudják csak emelni. A jelenlegi tartási körülményeket alapul véve is, megfelelőbb takarmányozással 20—25 szállókkal növelni tudnánk a tehenenkén- ti tej hozamot a megyében. A biztonságos takarmányalap megteremtése. alapfeltétele a további fejlődésnek, hogy a takarmánynövények termesztési technikája nem haladt együtt az egyéb kultúrákéval. Minden üzemben követelmény a béltartalmon alapuló és a szükségleteknek megfelelő egyenletes takarmányozás. A takarmánytermelő terület szerkezetének kialakításában a szükséges táp- anyagcsoportokat, ideális irányban, lehetőleg üzemen belül, a szántóföldön és a legelőkön állítsák elő. Ehhez javaslom a kutató intézetek általi ajánlott és az üzemre adaptált takarmánytermesztési rendszerek alkalmazását. A takarmánytermesztésben nagyobb szerepet kell betöltenie a legelőgazdálkodásnak. Ennek fejlesztésében az eddigielvnél sokkal inkább törekszünk a komplexitásra, állami támogatással is elsősorban az ilyen fejlesztési terveket segítjük. Érthető, hiszen egy-egy feltétel kihagyása — megfelelő fajok és fajták, műtrágyázás, gyomirtás, öntözés, ápolás stb. — kudarcra ítélik a vállalkozást. A korszerű szarvasmarhatenyésztő szakosított telepeken, az új rendszerű technológiában túl, szükséges a komplex állategészségügyi rendszerek kialakítása is. Szigorú rendszabályokat érvényesítünk a telepek tervezésében és üzemelésében egyaránt. A belső fogyasztás növelése is, a szarvasmarha export fejlesztése is megköveteli, hogy a két legfontosabb szarvasmarha fertőző betegséget; a gümőkórt és a brucellózist mielőbb felszámoljuk. Terveink szerint, megyénkben az állomány gümőkór- mentesítését 1978-ra befejezzük. A fertőzött területek brucella mentesítését összekapcsoljuk a gümőkórmen- tesítésse' Következetességet várunk az állategészségügyi szakapparátustól is, ellenőrzéseikben, a szielekcióban és a szaktanácsadásban is. Szervezetten akarjuk felszámolni azokat az egyéb betegségeket is, amelyek az emberre ugyan kevésbé veszélyesek, de nagyban befolyásolják az állatok termelőképességét, meddőséget, tőgy-gyulladást okoznak például. Képzeltebb szakemberekkel A múlt években kialakult a szarvasmarha-tenyésztés irányításában a jól dolgozó, anyagilag megbecsült és elismert szakgárda. A korszerű termelési eljárások alkalmazásához azonban nélkülözhetetlen az itt foglalkoztatottak rendszeres szakmai továbbképzése, megfelelő végzettségű szakemberek további munkábaállítá- sa. Az üzemi érdekek azt diktálják, hogy a szakmai követelményeket széleskörűen, az egész ágazatban tartsuk szem előtt. A munkások és irányítók képzésére, továbbképzésére középtávú üzemi és megyei tervek készültek. A teljesség igénye nélkül vázoltam megyénk szarvasmarha-tenyésztésének helyzetét. Az ágazat fejlesztését szolgálja, az 1971-ben készített, a megye szakembereivel megvitatott, az üzemi szakvezetőgárda rendelkezésére bocsátott megyei tenyésztéspolitikai tanulmány is. Meggyőződésem a mostani kormányhatározat után, ha mindannyian összefogunk, akik ebben tehetünk valamit, munkánk csak sikerrel járhat. Csorna János az MTVB mezőgazdasági : és élelmezésügyi osztály vezetője Tízemeletesek — új kivitelben Domartics Károly és Békési Gyula vasbetonszerelők a 3-as gyártópadon készülő panel betonvas-szerkezetét készítik A megyei állami építőipari vállalat poligon-pa- nelüzemében megkezdték azokhoz a további (VIII., IX. és X. jelű) épületekhez szükséges falelemek gyártását, amelyekből Szolnokon a Zagyva-parti tízemeletesekben új kivitelű — az eddigiektől különböző belső elrendezésű — lakásokat építenek. A legfontosabb eltérés az, hogy — megnövelt alapterülettel — mindegyik lakásnak olyan konyhája lesz, amely a szabadba nyíló ablakon át szellőztethető. Előnyük még, hogy nappal természetes világítást kapnak. Ahhoz, hogy az üzem ilyen lakások építésére alkalmas falelemeket gyárthasson, át padot és egy födémsablont is. E munkálatok után a közelmúltban kezdték meg a módosított kivitelű lakásokból álló tízemeletes házak paneljeinek előállítását a kellett alakítani egy gyártó- poligonüzemben. „Fiatalabb" kismamák Egyre kevesebb nagylétszámú család — állapították meg a népességtudományi kutatók. Az utóbbi tíz évben a háromgyerekes nők száma 3, a négy-öt gyerekeseké 20, a hat- és több gyerekeseké 43 százalékkal csökkent. A termékenység általános visszaesését családonkénti gyermekszám alakulása mutatja a legjobban. A legutóbbi népszámláláskor például száz házas nőre 198 gyermek jutott. 34-el kevesebb mint a megelőző ösz- szeíráskor. A gyermekáldás mérséklődését bizonyos mértékig kiegyenlíti. hogy ugyanakkor a kétgyermekes családok száma 20-al, az egy gyermekeseké 26 százalékkal növekedett. A többi között figyelemre méltó demográfiai tapasztalat az anyák „megfiatalodása” vagyis a fiatalabb nők fokozódó részvétele a szülési mozgalomban. például az ötvenes évele elején a kismamák körülbelül egyharmada volt 20—24 éves, 1960-ban ennek a korcsoportnak a számaránya 38 százalékra növekedett az utóbbi két évben pedig már a szülő nők 41—43 százaléka az említett fiatal korosztályhoz tartozott. * A hidraulikával felemelt 2-es gyártópadról a uiár kész homlokzati panel leszakításához készülnek a 10 tonnás bakdaruval Meózás - men Határozott és ütemes növekedést mutat a teljesítményszint Kisújszálláson, az egyéni teljesítménybérezésre történt áttérés óta. Májusban 16 százalékkal több terméket gyártottak, mint februárban. Júniusban a mennyiség — kb 2 százalékkal — még tovább növekedett. Erről az aránylag magas szintről a legnehezebb tovább haladni, de erről nem mondhatnak le, mert a tervét legfiatalabb üzemünknek is teljesítenie kell. A minőség még hullámzó, a kényes, vékony anyagból készült belföldi és export szállítmányoknál is előfordult, elsősorban a gallérozással kapcsolatos reklamáció. — Mit tesznek a minőségi színvonal emelése érdekében? Herczeg Ferencné műszakvezető tájékoztat: — Nagyon vigyázunk a menet közbeni ellenőrzésre. A szalagvez.ető, a technikus már a beadáskor átnézi az idomokat, a szalagvégi meós pedig a gallér és a váll illesztésén kívül minden műveletet ellenőriz. Persze jó volna, ha már mi is ott tartanánk, hogy maguk a dolgozók vennék észre * legalább a saját vagy az előző műveletben elkövetett hibát. Így még a szalag végéig sem kerülne, menet közben lehetne javítani, — Az Alkotmány műszakban melyik szalagról kerül le a legjobb minőség? — Nincs közöttük nagy eltérés, aránylag egyik szalagon sem túl sok a belső visszavetés. Pedig a meó- saink szigorúak, tartják magukat az utasításokhoz. A legjobb talán mégis a 66-os szalag volt a legutóbbi időig. Teljes létszámmal 110— 115 százalékos teljesítmény- szintet ért el, de azután visszaesett, betegség miatt többen hiányoznak, a szalagvezető pedig kilépett. Az új vezetővel már kezdenek ösz- szeszokni, a hiányzók helyett pedig besegít a többi szalag. Minőségi hibáink nem alap- vetőek, kicsit több figyelemmel, igyekezettel tudunk rajta segíteni — amint ezt a Halom utcai meá-osztály vezetője is megállapította. Mi igyekszünk a vidékről bejáró fiataljainkat is ránevelni az üzemi munkafegyelemre ,a közösségi szemléletre, arra, hogy itt csak jól együttműködve, egymást segítve tudunk előbbre lépni. — Akkor lássuk a minőség al&kulásának számszerű mutatóit. Rácz Kálmánné adminisztratív vezető ad erről pontos képet. — Első osztályú termékeink aránya a februári 93,3 százalékról lassan és fokozatosan emelkedett a májusi 95,3 és a júniusi 96,7 'százalékra. Ugyanakkor fokozatosan csökkent a másod- osztályú termékeink aránya 6,5 százalékról 4.42 százalékra. .Meg kell jegyeznem, hogy ezeknek az ingeknek nagy része anyaghiba miatt került másodosztályba. Ugyanígy anyaghiba okozza az osztályon kívüli besorolások zömét is, ez a februári 0,55 százalékról májusra 0,17 százalékra csökkent. Természetesen nem akarunk megállni ezeknél az eredményeknél. Kisújszállás is mielőbb arról szeretne beszámolni, hogy túlteljesítette tervezett teljesítményszintjét és kifogástalan minőségben. (A „FÉKON” Hírlapban olvastuk)
