Szolnok Megyei Néplap, 1971. augusztus (22. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

FORINT N egyedszázados a második világháború utáni idő­szak magyar valutája, a Forint. 1946. augusztus 1-én a sikeres valutareform végett vetett a pénz történetében példátlan inflációnak. A pengő teljesen elérték­telenedett, mint pénz megszűnt funkcionálni, s ez alapjában veszélyeztette a háborús romokban heverő magyar gazda­ság újjáépítését. Ilyen körülmények között a gazda­ság helyreállításának, a termelés megszervezésének nélkü­lözhetetlen feltétele volt a stabilizáció, az értékálló valuta megteremtése. 1946. augusztus elsején nemcsak az új magyar valuta született meg, a stabilizációhoz kapcsolódó új árak az ak­kori politikai és gazdasági adottságoknak megfelelő elosz­tási viszonyokat is meghatározták. Az infláció kényszerítő hatása miatt olyan időpontban került sor a valutareformra, amikor annak jónéhány fontos feltétele hiányzott. 1946-ban a. termelés még nem érte el a háború előtti szint 50 szá­zalékát sem, az alacsony nemzeti jövedelem csak alacsony kereseti viszonyokra adott reális lehetőséget. Az alacsony bérszínvonal részbeni ellensúlyozására olyan árpolitika lé­pett életbe, amely az élelmiszerek és az alapvető szolgál­tatások — lakbér, közlekedés stb. — árát tudatosan ala­csonyan, a ruházati és egyéb iparcikkekét pedig magasan állapította meg. A stabilizáció messzemenően sikeresnek bizonyult; meg­gyorsította a gazdaság újjáépítését, az ipar termelése és az ország nemzeti jövedelme néhány esztendőn belül elérte, sőt némileg meghaladta a háború előtti szintet. Ebben az időpontban — 1948—1949 táján — elvben és gyakorlatban egyaránt mód lett volna az értékarányos árrendszer kiala­kítására, a forint pénzfunkcióinak fokozottabb érvényesí­tésére. Az ötvenes évek gazdaságpolitikája, figyelmen kívül hagyva a gazdasági egyensúly, valamint a tervszerű és arányos fejlesztés követelményeit, az iparosítás meggyorsí­tására törekedett, s ez a forint vásárlóerejének alakulására is kedvezőtlenül hatott. 1950-ig a fogyasztói árszint minimális mértékben emelkedett. Ettől kezdve azonban gyorsan nőtt az áruhiány, tehát az aránytalanság, a vásárlóerő és az áru­alap között. Az egyoldalú gazdaságpolitikánk ezt a következ­ményét az 1951. végi általános ár- és béremelés kívánta kiküszöbölni. E két intézkedés tulajdonképpen a valuta újólagos stabilizációját jelentette, mégpedig az 1950. évi­nél kb. 70 százalékkal magasabb fogyasztói árszinten. Más fogalmazásban: a fogyasztói forint vásárlóereje az ötvenes évek első esztendőiben igen nagy mértékben csökkent. Gazdaságpolitikánk a hatvanas évek elejétől előbb a mezőgazdaságban, majd 1968 óta a gazdaság minden ágá­ban hasznosítja az áru- és pénzviszonyok gazdaságszervező erejét. A vállalati önállóság pénzügyi vonatkozásban nem­csak" azt jelent, hogy a bevételeknek fedezniük kell a ki­adásokat, ideértve az állammal szembeni adókötelezettsége­ket és a bankhiteleket, kamatokat is, hanem azt is, hogy minden gazdasági történés, folyamat elindítója a pénz, a forint. A forint nem konvertábilis valuta, s így az iránta való nemzetközi bizalom nem mérhető az árfolyam alakulásá­val. Közvetett módon ez a bizalom Magyarország nemzet­közi hitelképességében tükröződik. Számos bizonyítéka van annak, hogy hitelképességünk jó, nincsenek törlesztési, fize­tési nehézségeink. Mindennek „aranyfedezete” a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődése, növekvő exportképessége. A fogyasztói forintról szólva utaltunk annak értékvesz­teségére. A gazdaságirányítás reformja során a hatósági ár­rendszert, vegyes árrendszer váltotta fel; mind a termelés, mind a fogyasztás szférájában egymás mellett alkalmazzuk a fix, a maximált, a korlátozottan változtatható és a sza­bad árakat. Jogosan vethető fel az a kérdés, vajon ebben a korábbinál kötetlenebb árrendszerben nem romlik-e majd az árszint-növekedése következtében a forint stabilitása, ér­téke? Nos, éppen a forint negyedszázada tanúskodik arról, hogy a valuta-értékekre ható árstabilitás nem az ármecha­nizmustól és az árrendszertől, hanem elsősorban a gazdaság arányos és egészséges fejlődésétől függ. Az árstabilitást egyensúlyi zavarok esetén — gondoljunk az ötvenes évek elejére — a fix árrendszer sem biztosítja. Az árstabilitás a gazdaságpolitika hatáskörébe tartozik. M ás kérdés, hogy nincs és nem is lehetséges abszo­lút értelemben vett árstabilitás, mert gyorsul a műszaki fejlődés, a termelés- és a fogyasztás struktúrája folyamatosan változik, az utóbbiban állandóan növekszik a tartós fogyasztási cikkek aránya. Mindennek fi­gyelembe vételével irrealitás a valuta értékállandóságáról, abszolút árstabilitásról beszélni. A józan gazdaságpolitiká­nak csak az lehet a törekvése, hogy alapvető céljaival, — pl. életszínvonal növelés, gazdaságfejlesztés, — összhang­ban alakítsa, befolyásolja a valuta értékének alakulását és az árszínvonalat. Napjainkban éppen ezért a viszonylagos r— az évi 1—2 százalékkal változó — árstabilitás a követel­mény, amit egyrészt a kormány árpolitikája, másrészt az egyensúlyi helyzet megteremtését, fenntartását szolgáló gaz­daságfejlesztési intézkedései, a népgazdasági tervek bizto­sítanák. Mellesleg a forint iránti belső bizalom erőteljes dokumentuma a lakosság takarékbetét-állománya, amely a legutóbbi tervidőszakban is megkétszereződött, több mint 42 milliárdra nőtt. Nagv eredményeket hozó, de gondoktól sem mentes ne­gyedszázad valutája a forint. Megalapozta a háborúban sú­lyos károkat szenvedett és szétzilált magyar gazdaság új­jáépítését és konszolidálását, segítette a szocialista gazda­ság építésének minden fázisát és folyamatát, az utóbbi években pedig a gazdaságirányítási rendszer fejlesztésének Jett nélkülözhetetlen eszköze. Tizenkilencmifilió utas az első félévben Uj autóbuszjáratok indulnak Amikor a kiselejtezett autóbusz is használható — Ev végén megnyílik a szolnoki Volán iroda Még nem tudják, hogy mi­kor kapják meg azt a 29 új autóbuszt, amelyből ti­zennégyet selejtpótlásra, ti­zenötöt járatfejlesztésre hasz­nálnak fel. Feltehető, hogy az összes kocsi az év végére érkezik meg, mert eddig csak 12 autóbuszt kaptak. Már eddig is sikerült azon­ban néhány új járatot be- indítaniok, egyes vonalakon sűríteni a közlekedő autó­buszokat. Vonat helyett A megyében több kisfor­galmú vasútvonalon szűnt meg a személyszállítás. Ter­mészetesen az első napokban voltak zökkenők, így példá­ul a Fegyvernek—örményes közötti kisvasút megszűnésé­vel eleinte a beállított autó­buszról sokszor lemaradtak az emberek. Éppen ezért gondolnak arra, hogy sűrítik a járatokat. A Kisújszállás —Dévaványa közötti kisfor­galmú vasútvonal felszámo­lása miatt erre a vonalra már három autóbuszt állíta­nak be. A most megkapott, illetve még ezután érkező autóbu­szok — a vidéki iparfejlesz­téssel összefüggésben — Szolnok—Nagykörű—Köte­ss HÍHEK — TUDÓSÍTÁSOK - HlKEK - TO DÚSÍTÁSOK - I1ÍKI.K Űj járatként közlekedik naponta kétszer egy autó­busz Szolnok—Törökszent­miklós—Mezőtúr útvonalon. Túrkeve és Dózsa major kö­zött naponta hatszor közle­kedik busz. Naponta négy­szer van kocsi Kisújszállás­ról Csorbán át Túrkevére. Ezeken kívül naponta 72 já­rattal több közlekedik a megyében 19 útvonalon, vagyis napi 1400 kilométer­rel nőtt a megtett kilométe­rek száma. lek, Szolnok—Tiszavárkony, Jászberény—Jánoshida, Kun- szentmárton—Mesterszállás, Tiszafüred—Tiszaszőllős út­vonalakra kerültek, illetve kerülnek. Szolnok város autóbusz közlekedését három új kocsi beállításával javítják az 1-es útvonalon. Ez azt jelenti, hogy csúcsforgalomban azon a vonalon 5 percenként in­dulnak majd autóbuszok. Egy új autóbusz Jászbe­rénybe kerül a város és a Hűtőgépgyár között szállít­ja majd az utasokat. Több távolsági járatot is bevezetett már eddig a Vo­lán, kooperálva a többi me­gyék társvállalataival. így Egerbe 2, Budapestre 2, Tisza túra A Szabolcs-Szatmári Tér. mészetbarát Szövetség az idén ötödik alkalommal rendezte meg a kajak Tisza túrát. Negyvenhét termé­szetbarát Csengerből indult el a Szegedig tartó 400 ki­lométeres vízi úton. A tú­rázókhoz Tokajnál harminc- három lelkes szolnoki vízi­túrázó is csatlakozott. Na­ponta a törékeny vízijármű- vekkel 30—35 kilométert tettek meg és tegnap Szol­nokra érkeztek. Itt hétfő reggelig pihenőt tartanak, majd a hajnali órákban ne­kivágnak a még mintegy 180 kilométeres távnak. Százhetvenezer vagon kenyérgabona Befejezéshez közeledik az aratás. A jelzések alapján becsült adatok szerint a jö­vő hét elejéip az ország ga­bonavetés területének meg­közelítően 90 százalékáról levágják a kalászt. A földe­ken folyó szorgos, megfeszí­tett munkával egyidőben gondoskodnak a betakarított termés megóvásáról, bizton­ságos tárolásáról. A gyorsjelentések szerint a gabona törszt eddig mint­egy 170 000 vagon kenyér- gabonát, 15 000—16 000 va­gon takarmánygabonát és 5000 vagon sörárpát vásárolt fel, s ez a mennyiség min­denütt biztonságos tárolóhe­lyen van. A várt termés 75 százalékát raktárakban tud­ják elhelyezni, 10—15 szá­zalékát a gazdaságok bér­tárolásban vállalták, s ugyanilyen mennyiség kerül néhány hónapra a felhaszná­lásig — megfelelő szükség­tárolókba. Az eddigihez hasonló jó összefogással, együttműkö­déssel augusztus első felé­ben raktárakba juthat az ország kenyere. Áruhitel Augusztus 2-től nem ad­ják részletre a Jawa M— 20-as típusú, a Jawa 250-es és 350-es motorkerékpáro­kat és — az MZ gyártmá­nyok kivételével — az egyéb import-motorkerékpárokat. Hitellevélre vásárolhatók viszont a 125, a 175, a 250 köbcentis és az ennél na­gyobb motorkerékpárok, to­vábbá az 1500 forintnál drágább vezetékes háztartá­si gáztűzhelyek és a hazai gyártmányú propán-bután gáztűzhelyek. A mosógépet ideiglenesen 5000 forintig 10 százalékos, azon felül 20 százalékos előleggel árusítják. Az év végéig 10 százalékos előleg lefizetésével kapható rész­letre mindenféle televízió, a Szatmár típusú Videoton gyártmányú rádió és 5000 forintig egyéb rádió, vala­mint magnetofon és háztar­tási varróeép. Húsz százalék előleget kérnek az 5000 fo­rinton felüli rádiók ,és mag­netofonok részletvásárlása­kor. Gyöngyösre 1, Baja—Jászbe­rény között 1, Jászberény— Szeged között 1 járat köz­lekedik már régebben. Üj- nak számít — főként a ta­nyai, a községek és városok külső kerületeiben lakók kö­zött örvend osztatlan elisme­résnek — a nemrég beindí­tott autóbusz, amely Kun- szentmárton—Cegléd—.Bu­dapest között közlekedik. Irány Európa Viszonylag még kevésbé közismert a VOLÁNTU- RISZT. Pedig egyaránt szerveznek kül- és belföldi társasutazásokat. Tavaly bel­földre 136, külföldre — Csehszlovákiába, Romániába, Bulgáriába, Ausztriába és a Szovjetunióba — 5 különjá­ratot szerveztek. Az idén már eddig 117 autóbuszuk indult az ország legszebb tá­jaira, a Mátra és a Bükk vidékére, Egerbe, Gyulára, Sopronba, Szegedre és a Ba­laton mellé. Augusztusban két különjáratuk indul Ro­mániába, novemberben pedig Kárpátaljára (Ungvár—Mun­kács) indítanak egy négy na­pos túrára autóbuszt, ame­lyet szeretnének a jövőben hetenként közlekedtetni. Helyiség hiányában eddig tulajdonképpen nem tudtak Szolnokon „színrelépni”. Ez év végére azonban a Ságvá- ri körúton elkészül irodá­ja':, amely vasárnap is nyit­va lesz és ahol jegyelővétel­lel, különjáratok indításával, társasutazások szervezésével és valuta beváltással foglal­koznak. A jövő év márciusáig ér­vényes az a rendelkezés, amely szerint a 125, a 175, a 250 köbcentiméteres és az annál nagyobb motorkerék­párokat, valamint az 5000 forintnál olcsóbb elektromos háztartási hűtőgépeket 10 százalékos előleggel, az 5000 forintnál drágább hűtőgépe­ket pedig 20 százalékos elő­leggel árusítják a hitelak­cióban. Melegszik az idő Az óceáni hűvösebb lég­tömegek valamelyest mér­sékelték a meleget a Kár­pát-medencében, de az év­szakban szokásosnál még így is két-három fokkal maga­sabb hőmérsékletet mértek az országban. Szombaton elsösorban az ország nyu­gati részén, a Dunántúlon borították felhők az égbol­tot és néhány helyen az eső is esett, másutt váltakozva adott enyhülést és hőséget a felhősödés és a napsütés. Nemcsak a Kárpát-meden­cében, hanem Közép-Európa nagyrészén is csökkent a felhőzet és számítani lehet arra, hogy az egész ország a szárazabb meleg levegő hatása alá kerül. Egyelőre nem fenyegeti ugyanis újabb hűvös légáramlat az orszá­got, mert az Atlanti-óceán felpl előrenyomuló, nedves és hűvösebb levegő Nyugat- Európa elhagyása után a Skandináv-félsziget felé ka­nyarodott. JfUt: Visszaélések a jászágői Kókai Tsz-ben Falják a lapokat Kezeket fel, nénik, bácsik! A közgyűlések előtt Képzőművészeti levél a Dél-Alföldről Egy lépésre a Naptól A Néplap lakásügyi tájékoztatója Jászkun Kakas Piaci szemle Holnaptól kéthetes kedvezményes ruházati vásár Országszerte augusztus 2—14-e között rendezik meg a hagyományos nyári sze­zonvégi ruházati vásárt —• jelentették be a belkereske­delmi minisztérium szombati sajtótájékoztatóján. A vásárban mintegy 600 millió forint értékű árut — a tavalyinál 35 százalékkal többet — kínálnak 20—40 százalékos engedménnyel. Budapesten 351 üzlet és áru­ház 190 millió forint érté­kű árut hoz forgalomba. A vásár árualapját és kedvez­ményét tekintve a lakosság körülbelül 220 millió forin­tot takaríthat meg. A szezonvégi vásárba be­vont cikkek köré és az en­gedmény mértékét a válla­latok ezúttal is önállóan ha­tározták meg. Központi in­tézkedés, hogy a vásárt nem hosszabbítják meg, s köz­ben az engedmény mérté­ke nem változhat. A tavaszi- nyári kiegyensúlyozottabb javuló ellátás következmé­nye a bőséges készletek kí­nálata, szezonvégi értékesíté­se a vásár, amelyben leg­több cikkből még gazdag a választék. A kiárusításhoz ezúttal az ipari vállalatok is tetemes árualappal és pénz­ügyi eszközökkel járultak hozzá. ☆ Szolnok megyében at iparcikk kiskereskedelmi vál­lalatok boltjai mintegy hét­millió forint értékű árucik­ket kínálnak leszállított áron Szolnokon, Jászberényben, Törökszentmiklóson, Kisúj­szálláson, Mezőtúron és Martfűn. Legtöbb a divatáru, közte 15 ezer nyári férfiing, de sok készruhát, cipőt és méterárut is olcsóbban ad­nak a vásár ideién. Kétezer­ötszáz leányka és bakfis mé­retű nylon steppelt köpenv, valamint fürdőruha, strand­cikk, szandál és más szezo­nális áru is a kínálat között szerepel. A szolnoki Centrum Áru­ház mintegy két és fél millió forint értékű ruházati cikket szerepeltet a leszállított áruk listáján. Nagy konfek­ció választéka minden kor­osztálynak kedvezménves vá­sárlási lehetőséget kínál. Huszonkilenc új autóbusz utazott különböző járataikon. Erre az évre tervük 38,3 mil­lió utas szállítása. Ha az adatokat vizsgáljuk, megál­lapíthatjuk: e tervnek min­den bizonnyal eleget tesz­nek. A Volán 7. számú vállalata összesítette az első félév eredményeit. Többek között kiderült, hogy 189 autóbusz 162 millió utaskilométert teljesített, vagyis hat hó­nap alatt 19,4 millió ember

Next

/
Oldalképek
Tartalom