Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

■ 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. Június 1. i Repülőgépeltérítés, diplomatarablás 1._ A% ügynök és a megcsalt férj 1971. első hetében a világ­sajtó nagy lapjai, visszate­kintve az előző esztendő po­litikai történetére, egyre- másra közöltek számokat és adatokat összegező írásokat. Szinte alig akadt olyan új­ság, amely ne úgy emlegette volna 1970-et, mint a repü­lőgéprablások rekordeszten­dejét és azt az évet, amely csúcsot jelentett a diploma­tarablások számát illetően is. Az olvasók talán még végig sem böngészték ezeket az írásokat, amikor megérkezett a jelentés az első 1971-es, Kubába térített amerikai re­pülőgép útjáról. Január 8-án reggel pedig Montevideoból sugározták szét a rádióhírt: az Uruguay-i főváros egyik szűk utcájában egy öt-hat főnyi • felfegyverzett csoport feltartóztatta Geoffrey Jack- son angol nagykövet autóját. Leütötték a diplomata két testőrét és a gépkocsivezetőt. Jacksont kocsijukba kény­szerítették és i pillanatok alatt eltűntek a forgalmas belvárosban. 80 ország tanácskozása Néhány nappal később Washingtonban, az amerikai külügyminisztérium épületé­ben kezdődött meg az 1971- es esztendő egyik érdekes nemzetközi tanácskozása. — Nyolcvan ország, — közöttük a Szovjetunió. Magyarország, Csehszlovákiá, Legyelország, Románia — képviselői hall­gatták meg John Volpe amerikai közlekedésügyi mi­niszter megnyitó szavait. A téma a légi biztonság kérdése volt; a különböző országok, közlekedési szakemberei azt vitatták meg a háromnapos tanácskozáson, hogy tulaj­donképpen minő indítványo­kat is tegyenek az ENSZ Polgári Repülésügyi Szerve­zetének a légi kalózkodás megakadályozására. Még két hét sem telt el és Washingtonban egy má­sik értekezlet is összeült: ezúttal az Amerikai Államok Szervezetéhez tartozó orszá­gok külügyminiszterei tár­gyaltak. A téma a diploma­tarablások elszaporodása volt. A nyugati újságok igye­keznek összekapcsolni a re­pülőgépeltérítési és diploma- tarablási történeteket; sőt, valaminő, nem létező össze­függést kísérelnek meg ki­mutatni az elmúlt évek ösz- szes ilyen eseményed között, így például a Financial Times című angol, elsősor­ban közgazdasági érdeklődé­sű lap, amely viszonylag rit­kán foglalkozik társadalom- lélektani problémákkal, hosszabb elmefuttatást kö­zölt arról, hogy napjainkban egyre többen „az erőszak korát” látják. A londoni új­ság egyenesen Ezekiel pró­fétára hivatkozik, aki azt jövendölte: „Az ország pe­dig vérengzésekkel lesz tele és a városon úrrá lesz az erőszak”. A bibliai jöven­dölést a Financial Times az 1970-es évekre tartja érvé­nyesnek és ezt egy olyan történelmi táblázattal tá­masztja alá, amely összefog­lalja 1898 és 1970 között elő­fordult fegyveres konfliktu­sokat, azaz háborúkat, a legkülönbözőbb „belső har­cokat”, azaiz forradalmi, fel­szabadító küzdelmeket, hoz­zájuk csatolja az ellenforra­dalmi jellegű fellépéseket és a legkülönfélébb erőszakos bűncselekményeket is. A < legutóbbi idők eseménylistá­jában előkelő helyet bizto­sít a repülőgéprablásoknak és diplomatarablásoknak. Az „erőszak kora” elnevezést éppen ezeknek az eseteknek elszaporításával indokolja. Mintha lehetséges volna azonos statisztikai kategóriá­ba sorolni a második világ­háborút, a fastemus elleni harcot és az amerikaiak vietnami agresszióját! Mint­ha elképzelhető volna egy­szerűen „belső harcok” cím­szó alatt egy lélegzettel szól­ni — ahogy az angol lap teszi — a Nagy Októberről és egy latinamerikai ország­ban lezajlott katonai hata­lomátvételről! Mintha lehet­séges volna egyszerűen csak „divatos erőszakcselekede­tek” címszó alatt — a kü­lönbségek alapos figyelemre- vétele. nélkül — együtt em­legetni minden repülőgépel­térítést vágy diplomatarab­lást! Nemcsak politikai indok Először is: a repülőgépel­térítések közül jóegynéhány- nál keresve sem lehet poli­tikai indokot találni. 1968 nyara és 1969 nyara között például az Egyesült Álla­mokból 27 repülőgépet térí­tettek el, ebből 25 a havan­nai repülőtéren szállt le. De a Kubába térített repülőgé­pek (a kubai kormány egyébként a gépeket és uta­sokat azonnal visszairányít- 1 ja, a repülőgépeltérítő Kubá­ban maradhat) esetei között akadt drámai esemény mel­lett tragikomikus is: ideg­beteg mániákus fogta a ke­zében a gépeltérítéshez használt revolvert, vagy csa­lódott, megcsalt férj érezte úgy. hogy repülőgépeltérítés­sel kell megmutatnia a fele­ségének, hogy ő is férfi a talpán. A kubai kormány beleegyezik ugyan, hogy a repülőgépeltérítő Kubában maradjon, de a hatóságok nagyon is nyitva tartják a, szemüket. Hiszen kiderült: a C1A úgy is küldhet ügy­nököt, hogy megbízza »repü­lőgéprablás megrendezésé­vel. Hiszen nyilvánvaló: lel­kibetegek számára nem „po­litikai menedékjog”, hanem idegorvosi felügyelet kell. „Castro undorodik“ A múlt év végén a svájci Weltwoche, annak okait vizsgálgatva, hogy miért csökkent 1970 első • kilenc hónapjában az USA-ból Ku­bába térített repülőgépek száma az előző évi huszon­ötről hét esetre, a lap így felelt: „A csökkenés oka vi­lágos: Fidpl Castro ismétel­ten kijelentette, hogy „un­dorodik aa egész dologtól”. Kubában egyre kevésbé hő­söknek, inkább bűnözőknek nézik a repülőgépeltérítőket. Kevés kivétellel valameny- nyiüket bíróság elé állítot­ták, börtönbe zárták vagy cukomádvágásra küldték, ami Kuba forró napsütésé­ben nagyon kevéssé kelle­mes foglalatosság”. A svájci lap cikkében per­sze jókora adag túlzás van. Kubában a nyilvánvalóan kalandor szándékkal érkező légikalózt börtönbe, az ideg­beteget gyógyintézetbe küld­ték, azoknak pedig, akik politikai indokkal magyaráz­ták tettüket, megmondották: a polgári utasok életének veszélyeztetése semmiképpen sem haladó cselekedet, s ha már haladás és Kuba hívei­ként akarnak tenni valamit, a munka várja őket, például a cukomádaratásra önként jelentkező külföldieket meg­becsüli Kuba népe. Igaz, a hijacking (ez a repülőgépeltérítés „amerika- nizált angol” neve, még a szeszcsempész világból meg­maradt’és a „helló, hé Jack” megszólításból származó rö­vidítés) nemcsak az USA— Kuba útvonalon jelentkezett az éltérítési hullám kezde­tén. (Következik: ilenc szamuráj-kard.) 1 iszai Lajos: A Barátság vonat utasa voltam Útközben. Május közepén háromszázharminc Szolnok megyei dolgozóval Barátság vonat indult a Szovjetunió­ba. Az IBUSZ és a? INTU- RISZT értő gondozásában lebonyolított turistaútnak három 1 állomása volt: Le­ningrad, Tallinn, Moszkva. A különvonat utasainak többsége most járt először a Szovjetunióban, így mégin- kább érthető volt az a kí­váncsiság, amellyel a lenin- grádi, tallinni és moszkvai „vizitet” várták. Nem csalódtak. Visszafelé jövet nem fogytak ki a di­csérő „kiselőadásokból”, — de ne vágjunk a dolgok elé.­Az ukrán síkság. Már mö­göttünk a Kárpátok* negyed­nap járásnyi hatalmas vonu­lata, már a síkság mutatja óriási tenyerét. A kelet-európai síkság — amelynek része az ukrán­föld — jó 'ötvenszer nagyobb hazánknál. Az utasok egy része azzal szórakozott, hogy a vonat sebességéből visszakövetkez­tetve „megsaccolta” a vasúti pálya melletti búzatáblák hosszát.. Valahol Zsmerinka város előtt egy 27 kilométe­resnek vélt búzatábla vitte el a pálmát, — persze le­het, hogy a tábla kisebbik oldalát láttuk. Volt tehát miről beszél­getniük a vonat tsz-tag uta­sainak. Persze nemcsak ne­kik. Lvov és Kijev mám- mulüzemeinek madártávla­ti látványa is lenyűgözte az embereket. A kijevi pályaudvarra ké­ső' este futott be a külön- vonat. A csupa üveg felül­járók neonfénybfen pompáz­tak, de nemcsak szépségük­kel, hanem praktikusságuk­kal is megnyerték utasaink tetszését. És ha már a kijevi állomásról esett szó, leírom azt az elismerést, amelyet a szovjet vasutasokról fogal­maztak meg a Szolnok me­gyei turisták. A Barátság vonat rádió- állomása mindig bemondta, hogy melyik napon hány óra, hány perckor érkezünk meg a következő célállo­másra. Az út elején a szol­noki IBUSZ kísérő viccesen megtoldotta az INTURISZT- os szpíker tájékoztatóját: „Tehát holnapután 8 óra 15 perckor érkezünk Lenin- grádba. Mindenki ehhez iga­zíthatja majd az óráját.” Hihetetlenkedés fogadta a vicces bejelentést, de aztán, az utazás vége felé, már mindenki tudta, a szovjet vasutak pontosságával nem lehet tréfálni. Ha x óra 28 percére jelezték a vonat ér­kezését, akkor mindenki mérget mert volna rá venni, hogy a vonat a jelzett perc­ben áll meg a pályaudva­ron, — éppen 1500, vagy 2000 kilométere^ út után. (Sajnos a MÁV Záhonyból több mint másfél óra késés­sel hozta haza Szolnokra a külojnvonatot.) Az orosz erdő. Fák, fák, fák. Végeláthatatlan erdő­rengetegben rohan a vonat. Fenyők, nyírfák, fenyők. Ez hát a bűbájos dallamú, fé­lelmetes orosz erdő. Behunyom a szemem. Iván Szuszanyint látom a sűrű­ségben. Becsalja az ellensé- * get az áthatolhatatlan út­vesztőbe, hogy ott pusztul­janak. Glinka hősének erdőt rengető basszusa zeng a vo­nat mellett. A nyírfák visz- szazúgják az öreg paraszt halálimáját. A brjanszki rengetegbe fúrja be magát a vonat. A fehértörzsű nyírek felkiáltó­jelek! Tanúi történelmünk rosszemlékű napjainak is. Hány ezer ide kényszerített Kiss Jánosnak adott szem­fedőt ez az erdő?! Híres brjanszki erdő, a partizánok hősi földje. Nyí­rek, lápok, fenyők, mocsa­rak, nyírek, ameddig a szem ellát és azon túL Leonyid Leonov írja: „Az orosz embert születésekor az erdő köszönti és elválaszt-; hatatlanul kíséri végig ' éle­tének minden korszakában... A csecsemő bölcsője, első cipőcskéje, mogyoró- és sza­móca. pörgettyű, fürdőbeli sutrika és balalajka, világító forgács a fonóban, járom a lakodalmas szekéren, ingyen méhes és hódvadászat, ha­lászbárka és hadinaszád, gomba- és illatos gyanta, vándorbot és koporsó...” Jeszenyin dala: „Én a sí­rig imádom a nyírfa / pa­tyolat-derekát és a haját, J ha a hajnali harmatot sír­va / a ködökbe csavarja magát. Vityebszktől északra már kevesebb a nyír, a fenyve­sek levegőjével telik meg a vonat. Közeledünk Leningrádhoz, a Hős Városhoz. (Folytatjuk) Robot tűzőrök a bányában A szénbányászat egyik leg­félelmesebb ellenségétől, az öngyulladás által fellobbanó füzektől érdekes és ötletes berendezés védi a tatabá­nyai szénmedencében a föld­alatti munkahelyeket, s a mélyben dolgozók életét. A legtűzveszélyesebb aknák­ban, távirányítású- automati- kával felszerelt, önműködő gázelemző készülékek „fi­gyelik” a vágatokból ki­áramló fáradt levegő vegyi összetételét, s azonnal vész­jelzést adnak, ha a legkisebb rendellenességet „észlelik”. E regisztráló és riasztó műszerek többek között a le­vegő szénmonoxid tartalmát mérik. A nagy nyomás alátt lévő szénrétegekből ugyanis már a viszonylag csekély mértékű melegedésnél is szénmonoxid szabadul fel, mielőtt még az öngyulladás bekövetkezne. A berendezé­sek érzékenységére jellemző, hogy a levegő mindössze néhány ezreléknyi szénmo­noxid tartalmát is „észreve­szik”, s a veszedelmes gáz megjelenése után nyomban bekapcsolják a távjelző au- tomatikát. A fény és a hang­jelzésből álló riasztó impul­zusokat egyszerre három helyre közvetítik a berende- , zések. A vészjelzések egy időben futnak ki a veszé­lyeztetett bányaüzem biz­tonsági felügyeletéhez, ezen­kívül az üzemektől távolabb levő Iftizponti bányamentő állomás főmérnökéhez és szolgálatos diszpécseréhez. A riasztójelek megjelenése 1 után rendszerint még ele­gendő idő, sokszor fél nap áll a szakemberek rendelke­zésére. hogy a tűzveszélyes melegedési gócokat felderít­sék, vagy az időközben fel­lobbanó tűzfészkeket lokali­zálják. Mi a KZ-szindróma? i Lengyel orvosok évek óta vizsgálják a megszállás idő­szakának egészségügyi kö­vetkezményeit a lengyel la­kosság körében. Figyelmük középpontjában áll az un. KZ-szindróma, más szóval a „tábori ’ jelenségcsoport”, amely a koncentrációs tábo­rok egykori foglyainál ész­lelhető (több idült betegség egyidejű jelentkezése: testi és személyiségbeli elváltozá­sok, pszichés zavarok stb.) A hajdani háborús fegy­vertársak körében végzett megfigyelések kimutatták, hogy a KZ-szindróma tüne­tei az utóbbi időben a lát­szólag egészséges emberek körében is erőre kaptak. A kutatásoknak fontos tudo­mányos és gyakorlati jelen­tősége van. Egyrészt lehető­vé teszik az orvosok számá­ra az e csoportba tartozó páciensek gyógyítási mód­szereinek kidolgozását, más­részt megismertetik a fia­talokkal — közöttük az or­vostanhallgatókkal is — a háború és a megszállás egészségügyi kihatásait. „Meleg-égbolt” alatt az Arktiszon Ügy hat, mint egy fantasz­tikus regény víziója: város az Arktiszon. Frei Ottó stutt­garti professzor és egy an­gol—japán építész-csoport tervei szerint itt már hama­rosan 15—45 000 ember fog lakni meleget nyújtó „má­sodégbolt” alatt. A hatalmas „sátor” 3,14 négyzetméteres nagy műanyaghuzalokból készült hálóból fog állni, vé­kony. átlátszó bőrrel behúz­va Ez alatt a lapos, a hóval és viharokkal dacoló kupola alatt — a kupola 240 méter magas, fesztávolsága két ki­lométer — egy városi tájék fog kibontakozni, mestersé­ges „tipikus középeurópai” klíma alatt (a felvétel felső része): teraszos házakkal, is­kolákkal, hotelekkel, egy nagy tóval, tudományos köz­ponttal és sportlétesítmé­nyekkel, továbbá egy atom­erőművel, egy repülőtérrel és hajókikötővel. A biztonságos kupola védelmében (alsó fel­vétel: a modell mértéke 1:2000) a város lakói idejü­ket , többek között sokoldalú kutatási feladatoknak szen­telhetik. Bolygók kozmikus mérlegen Amikor egy bolygóközi ál­lomás elrepül egy égitest mellett, sebessége változik. A rádió-távirászok ezt a változást 1 milliméter/má- sodperc pontossággal mérni tudják. Az űrmechanikai szakértők, akik grammnyi pontossággal ismerik az ál­lomás tömegét, a rádiósok adataiból kiszámítják a boly­gó tömegét. A bolygóhoz ké­pest porszemnyi űrállomá­sok segítségével sikerült a Hold, a Vénusz, a Mars, a Föld súlyát igen pontosan megmérni. A mérés pontos­sága kilencszerese a szoká­sos csillagászat» módszerek­kel eszközölt mérésnek. . Áramot fejleszt a kálium A Krzsizsanov nevét vise­lő . energetikai intézetben megalkották a világon az első, kísérleti jellegű, folyé­kony fémmel dolgozó áram- fejlesztő berendezést. Kapa­citása egy kilowatt. Ez ideig csak a plazmával működő áramfejlesztők voltak is­meretesek. A folyékony fé­mek villamos vezetőképessé­ge több százezerszerese a plazmáénak. így lehetővé vá­lik, hogy az új berendezések rögtön váltakozó áramot szolgáltatnak. A kísérleti berendezésben a folyékony és gőzhalmazál­lapotú kálium 900 C°-ra fel­hevített keveréke másodper^ cenkénti 500 méteres sebes­ségre felgyorsul, útja közben erős mágneses mezőt szelve át. így keletkezik a viliág mos áram, T~

Next

/
Oldalképek
Tartalom