Szolnok Megyei Néplap, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-01 / 227. szám

A FALUSI NÉPMŰVELÉS Az állami felügyelet nem a szövetkezeti önállóság megsértése Beszélgetés Csorna Jánossal és dr. Czakó Sándorral a tsz-ek törvényességi felügyeletéről A nnyiszor elmondottuk, hogy közhelyszámba menő; a mai falu már nem a régi. Megváltozott arculata. Mégis újra s újra csodál­kozunk az élet sodró áram­latán. Szövetkezeti parasztságunk mór nemcsak közösen gaz­dálkodik. Eltűnőben a föld­használat s a földtulajdon közti ellentmondás is. Fel­nőtt s a szövetkezetben dol­gozik az a nemzedék is, amely számára gyermekkori emlékként is csak közösen művelt vagy a közösből használatra kapott föld léte­zik. Mind szélesebb réteget ké­pez falun az az értelmiség, amely a szellemi s a fizikai munka választóvonala sze­rint a mezőgazdaságba szak­mai ismeretekeit „bevivő”, ott azt a közösség javára hasznosító intelligencia, s közben tagja is lett a szövet­kezetnek. Tulajdonviszonyait tekintve a szövetkezeti tag­ság sajátos rétege. N5 a falun élő — i ml több — a falun dolgozó munkások aránya, a terme­lésben. a közlekedés és szál­lításban, a különböző szol­gáltatásokban tevékenykedők létszáma. Munka- s tanulás-, szórakozási körülményeik, szokásaik alakulása nagyban befolyásolja egy-egy falu képét A közlekedés fejlődése — s a kollégiumi férőhelyek számának viszonylag lassabb ütemű növekedése — révén falun is számottevő diákré­teg él. A bejárók azon tá­bora, kik- a környező váro­sokba vagy éppen nagyköz­ségekbe járnak él délelőttön­ként, de hazahozza őket dél­utánra a busz, a vonat vagy éppen a robogó, és ilyenkor; falusi fiatalok. A diákok között ipari ta­nulók s érettségizett szak­munkásnövendékek, kiket ha a régi sémák szerint kellene valahová „besorolnunk”, za­varba jönnénk; diákok-e vagy ifjúmunkások? Az orvos, aki a nagyüzemi balesetek elleni védekezés során úgy ismeri a növény­védőszerek élettani hatását, mint az agrármérnök. Gyógyszerész, aki marxista középiskola tanára. Mind megannyi új szín. Változá­sok a falu társadalmi életé­ben. De a repülőgép ablakából vagy a gyorsvonatból kite­kintve tanyákat látunk, ahonnan két óra az út, ha orvosért kell szaladni. Ke­rékpárra ül a doktorért in­duló, eljut nyolcszáz métert. A gyepen, az árokparton vi­szi tovább biciklijét. Csendes őszi eső permetez. A televízióban a közismert parodista mosolya s hangja: Simogattam, simogattam, megsímogattam...” Nézik a szobában, ülők a képernyőn az ismerőst S ketten is ke­resztet vetnek, mert oda- kinn megkondult az estha­rang. Az egyik középiskola osz­tályában pasztell színű ha- risnyanadrágos, sporttól ed­zett testű leányok perleked­nek. Az egyik megrontással, boszorkánykodással vádolja a másikat Szociális otthon, fa­lain belül évekig külön s embertelen, Íratlan törvé­nyek szerint folyik valahol az élet. Újsághír: életveszé­lyesen megsebesítette sógo­rát egy férfi. Félház öröksé­gén vesztek össze. Csökken a felnőttoktatás­ban résztvevők száma. Köny­vesboltokat számolnak fel, mert sokáig „elfékszák a készlet”, s csökkenti a for­gási sebességet Tér- s időviszonyok fur­csán, olykor különös vetület- ben kerülnek egymás mellé a társadalmi fejlődés folya­mán. S az új. ellentmondá­sos világ, a mérföldes hala­dás, a kor „egyre gyorsuló ideje” is ósdi, — mi több — ősi szokások, megkövült elő­ítéletek maradványait von­szolhatja évtizedekig magá­val. Igen, így — ellentmondá­saival — fejlődik a világ. Ezért kell újra és újra községen­ként is külön, felmérni, hol állunk? Meddig jutottunk? Mit kell tennie a falusi nép­művelésnek ebben az ellent­mondásos, folyton változó, jövőtől űzött és- maradiság- tól még sok vonatkozásban előre megterhelt világban, új s ósdi tudat, szokások, ízlé­sek tengerében? TUT '*• kell tennie, milyen * * úton s módon küzdjön a népművelés az új faluban a visszahúzó, ósdi tudat, íz­lés, szokások ellen. Ezt a 6okágú, bonyolult kérdést lettük fel magunknak, s ke­ressük a választ az elkövet­kező hónapokban lapunk ha­sábjain. Munkatársunk felkereste Csorna Jánost, a megyeá ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetőjének helyettesét és dr. Czakó Sán­dor igazgatási csoportvezetőt. Arra kértük őket, mondják el olvasóinknak, hogyan tör­ténik a termelőszövetkezetek állatni felügyelete? — Tulajdonképpen nti tartozik a szövetkezetek állami felügyeletének fo­galmába? — Tömören annyi: bizto­sítani a termelőszövetkezetek és társulások működésében, gazdálkodásában a törvények, a törvényes rendelkezéseik betartását. — A szövetkezetek belső életét az új tsz-törvény sza­bályozza. Ez 1968. január 1-éved lépett hatályba. Erre épülnek a szövetkezeti gaz­daságok új alapszabályai. Feladatunk többek között a törvényekben és az alapsza­bályokban foglaltak betartta- tása. Hatáskörünkbe tartozik a kiegészítő üzemágak tör­vényes működésének vizsgá­lata. A felügyeleti munkában számszerűen is a fegyelmi és a tagsági jogviszony kö­rébe tartozó vitás ügyek el­bírálása a leggyakoribb. El­látjuk az áilaml szakfelügye-‘ letet, ellenőrizzük, hogy a személyzeti munkában érvé­nyesülnek-e az állami hatá­rozatok. — Mit jelent a szak­felügyelet? — Talán példával világi - tárnánk meg. Az állam nem szól bele abba, miből, meny­nyit tertmel.ien a szövetkezet. Az utolsó ilyen állami elő­írás a kenyérgabona kötelező vetése volt. Még tavaly is ragaszkodtunk hozzá. Mostan­tól kezdve nem. Mégis jelén van az állam az őszi veté­seknél. Éppen e napokban történt, hogy nem engedé­lyeztük a rákóczifalvi tsz- nek, s több jászsági szövet­kezetnek sem. hogv azt a vetőmagot vessék el, amit. szándékoztak. Az állami ve­tőmagfelügyelőség usmnis jelezte, hogy a vetőmag min­ták alapján kiderült, nem megfelelő a csíraképesség. — Mi történik, ha ® tsz nem veszi figyelembe a törvényes előírást? — Az kellemetlen követ­kezménnyel jár. Az állami szervek először figyelmezte­tik a tsz vezetőit, hogy meg­sértik a jogszabályokat. Ha önszántukból nem változtat­nak rajta. végső_ esetben megy a pénzbüntetés. ~t Ezt ki kapja? A termelőszövetkezet, vagy név szerint a szövetkezet vezetői? — A termelőszövetkezet. De köteles vezetőivel meg­fizettetni. — Szabtak is mÁr ki ilyen büntetést? — Nem sóikat. Büntetést kapott a jászboldogházi Aranykalász is. Történetesen azért, mert a háztáji földek kiosztásában nem a törvé­nyeknek megfelelően jártak el. A cibakház! Vörös Csillag Tsz-t pedig azért büntettük, mert az alkalmazottak java­dalmazásában nem tartották be a törvényes előirásolíat. — Az állami felügye­let nagy területe a szö­vetkezeti törvény betart- tatása. Ez hogyan törté­nik? — Tavaly június 30-ig jó­váhagytuk a termelőszövet­kezeti alapszabályokat. Pon­tosan százhuszonötöt a me­gyében. Azóta százhuszonhá- ram alapszabály van érvény­ben, mert közben két terme­lőszövetkezet más gazdaság­gal egyesült. Jóváhagyás előtt mintegy húsz alapsza­bálytervezetet adtunk vissza átdolgozásra, mert törvény- sértő kitételek kerültek volna az alapszabályba. Az örmé- nyesi Új Élet Tsz például alapszabályba akarta foglal­ni, hogy a szövetkezeti tagok köteleseik a háztáij terméket a közösben értékesíteni. — Egyébként az alapszabályok finomítása, módosítása még napirenden van. — Hogyan? Hiszen el- ■ fogadták, akkor hatályba — is lépett, — Ez igaz. De a gyakorlat eofc olyan dolgot felvet, amit előre nem lehetett a törvény­(Folytatás a 3. oldalon) Tovább nőtt a szövetkezeti szektor aránya a lakosság áruellátásában A SZÖVOSZ adatai sze­rint az év első nyolc hónap­jában a múlt évi azonos idő­szakhoz képest 113 száza­lékkal növekedett a szövet­kezeti kereskedelem forgal­ma. A kereslet legnagyobb mértékben vidéken is a ve­gyesipari cikkek iránt nőtt. 12,7 százalékkal többet ad­tak el. mint tavaly 8 hónap alatt A szövetkezeti kereskede­lem egyre fontosabb szere­pet tölt be a lakosság, első­sorban természetesen a vi­dék áruellátásában. Megfe­lelő beszerzési politikával Igyekeznek kiérdemelni a falusi lakosság elismerését. Az elmúlt időszakban egye­dül a húsellátás okozott gondot, a húshiányt azonban egyebek között 37 százalék­kal több baromfi. 71 száza­lékkal több hal, 10 százalék­kal több tojás forgalomba hozásával igyekeztek enyhí­teni. A forgalom nagyarányú fejlődéséhez hozzájárultak a szövetkezetek ötletes kezde­ményezései. „csábító” vá­sárlási lehetőségei. ,A mezőkovácsházi fogyasz­tási szövetkezet például a cipővásárlásnál nylon haris­nyát. illetve zoknit, öltö­nyökhöz nyakkendőt ad ajándékba a vásárlóknak. Az olaj kályha vásárlók 10 liter olajat kaptak ingyen, a me­zőtúri, a szeghalmi stb fo­gyasztási szövetkezet az en­gedményes vásárok, vala­mint a tsz-zárszámadások Idején buszokat bérel, s díjmentesen szállítja a tsz- ta gokat központi áruházába. Néhány helyen, például Szigetvárott a hitelbe vá- vásárolt árukért az első OTP részletet a szövetkezet fizeti a vásárlók helyett. Csehszlovák párt- és kormányküldöttség utazik a Szovjetunióba — Folytatódik a párbeszéd — Húsz éves a Kínai Nép- köztársaság — Aktívaülés Prágában Külpolitikai tudósításaink a 2. oldalon hírek - tudósítások — hírek — tudósítások HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK Elkészült az új telep Megkezdték Jászberényben a 7-es AKÖV 8 millió fo­rintos költséggel épülő for­galmi és műszaki telepének műszaki átadását. Az új te­lep 200 kocsi tárolására és tehergépkocsik műszaki szemléire alkalmas. Itt ala­kították ki az ország egyik legjelentősebb go-kart javító műhelyét is. A létesítmény­hez százhúsz embernek szo­ciális helyiségeket, valamint forgalmi irodát építettek. Jövőre 500 négyzetméter alapterületű darabárus rak­tárral bővítik a létesítményt, valamint olyan szervizzel, és üzemanyagkúttal látják el, amely nemcsak vállalati jár­műveket, hanem magánsze­mélyeket is kiszolgál. Aíapszabálykészítés ülésezett tegnap a KI­SZÖV vezetősége, A tanács­kozáson Balogh Mihály el­nökhelyettes beszámolt ar­ról, hogy hozzákezdtek az évi szakmai oktatási terv végrehajtásához. Megvitatta a KISZÖV ve­zetősége azt is, hogy halad a szövetkezeti alapszabályok készítése a megyében. Meg­állapították, hogy az előké­szítő munka nem mindenütt egyformán egyenletes, nem kísért azt megfeleld politikai felvilágosító munka, ami nél­kül pedig lehetetlen a jó sza­bályok kidolgozása. Ez alkalommal tanácsko­zott a KISZÖV vezetősége a kisipari szövetkezetekben lévő tömegsportról is. Meg­állapította, hogy a mintegy tízezer tag és alkalmazott között növekedett az érdek­lődés, a sportmozgalom ked­vezően fejlődik. Pritamin-idény a szegedi konzervgyárban A szegedi konzervgyárban megkezdték a gazdag C-vita­min tartalmú .Britamin” gyártását. A vastaghúsú, pi­ros szegedi paprikából ké­szülő ételízesítőből mintegy 30 vagonnyi készül az idén, nagyrészt exportra. A bel­földi szállítmányok jelentős részét a tejipar használja fel sajtízesítésre. Véménden épül az ország első tej-táv vezetéke A Baranya megyei Tejipa­ri Vállalat országosan egye­dülálló kezdeményezést va­lósít meg Véménden. A község tejgyűjtő háza és a feldolgozó üzem között 800 méter hosszú, kettős csőve­zetéket építenek kL A 32 milliméter átmérőjű, mű­anyag távvezetéken naponta 6000—7000 liter tej szállítá­sát bonyolítják le rövidesen, az eddiginél sokkal higléni- kusabb körülmények között és várhatóan gazdaságosab­ban. A vezetéket és a cső­mosó berendezést az NDK- ból vásárolták és ottani szakemberek végzik a szere­lést. A kísérleti vezeték üze­meltetése után szerzett ta­pasztalatok figyelembevételé­vel döntenek arról, hogy másutt is építenek-e tej­távvezetéket. Földrengés Hétfőn este heves földren­gés rázta meg Dél-Afrika két tartományát. Fokföldet és Natalt. A földmozgások helyi idő szerint este 10 órakor kezdődtek. Nagymértékben kilengtek a magas épületek, az afrikaiak rosszul épített kunyhói közül sok összeom­lott. Az emberek vak rémü­letben rohantak az utcára, sokan a parkokban töltötték az éjszakát A legtöbbet szenvedett vidék — mint kedden reggel jelentették — Tulbagh és környéke: a földrengés eddig bebizonyo­sodott 10 halálesetét innen jelentették. Ezenkívül a bortermő Wolseley, és Ce­res szenvedett sokat A se­besülésekről még nem közöl­tek számadatokat, de úgy tudják, hogy a legtöbb sérü­lés akkor történt, amikor az emberek az első földlökések okozta ijedelmükben egy­mást taposva indultak ki a mozikból és a színházakból. A fokvárosiak elmondták, hogy a földrengés közvetlen közelben elszáguldó gyors­vonat robajával tört a vá­rosra. Új műtrágya: melléktermékből Az összetett műtrágya- gyártás melléktermékeként keletkező mészsalétrom hasz­nosításának módjait vizs­gálta a Péti Nitrogénművek megbízásából a veszprémi Nehézvegyipari Kutató In­tézet. A mészsalétrom gyor­san ható, de alacsony — mindössze 15,5 százalékos nitrogén tartalmú anyag, amelyet csak korlátozott mennyiségben tud felhasz­nálni a mezőgazdaság fej- trágyázásnáL A műtrágya- gyártás rohamos fejlődésével a melléktermék mennyisége jóval túlhaladja a szükség­letet. A Nevűd által korábban kidolgozott kettős műtrágya­gyártási technológiát kiegé­szítve két eljárást bocsátot­tak az ipar rendelkezésére. Az egyik szerint a mészsa- létromot pétisóvá alakítják át. Figyelemreméltó az a variáció, amely szerint a mészsalétromot a magas, 46 százalékos nitrogén tartalmú karbamiddal kettős sóvá kö­tik össze. Az így kapott új műtrágya nagyhatású, és a keszthelyi Agrártudományi Főiskolán végzett kísérletek szerint kiválóan hasznosítha­tó a mezőgazdaság vala­mennyi területén. A nö­vénytermesztési tanszék ta­pasztalatai szerint a Calurea nevű új nitrogénműtrágya a hazánkban eddig ismertek­nél kedvezőbben hat a nö­vények fejlődésére. jpr VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK XX. évf. 22*7. sz. 1969. október I« szerda ■HHHHHMBBBaUBBflUHliHBoBiBAHilBBariNariHMadttHHMHkfiBflLiiLflHBHabJElMSSXUElMflJUHIHflBi

Next

/
Oldalképek
Tartalom