Szolnok Megyei Néplap, 1967. május (18. évfolyam, 102-125. szám)

1967-05-03 / 102. szám

\'m. májú« 3. SZOLNOK MEGYEI NEPLAf 3 Változatos akcióprogram Szolnokon w m Oteser ember lelkes demonstrációja Megalakult és elkészítet­te a tavaszi békeakciói a szóló programját a Hazafi­as Népfront Szolnok váro­si bizottságának operatív bizottsága. A rendezvényen bevezetéseképpen május 3- án békeaktívát tartanak, 12-ére pedig a város ke­reskedelmi dolgozóit, vala­mint Szenes Ottó ország- gyűlési képviselőt hívják meg békegyűlésre. Ugyan­csak vendégül látják a Ba­rátság klubban a Minőségi Szabó Ktsz dolgozóit is, s ezal kálómmal a beszélge­tés fő témája a béke jelen­tősége lesz. Orvosokat és gyógyszeré­szeket hívnak meg május 16-ára a városi tanács nagytermébe, ahol „Orvo­sok a béke védelmében’ címmel hangzik el előadás Ezt másnap a város kiske­reskedőivel és piaci árusai­val rendezett találkozó kö­veti, 20-án pedig a KISZ városi bizottságával közó­Most már tudom, miért pont május elsejére rendeztek cam- pingkiállítást Szolnokon. S mi­vel jó felfedezéseimet szerelem okulásként közre adni. hát *.iem rejtem véka alá mostani felfe­dezésemet sem. Majálist hirdettek Szolnokon május elsejére a Tisza-1 igeibe. Nagyszerű lesz — gondoltam magamban, de joggal hiszem, nemcsak én. mivel ezen a napon á délutáni jó meleg napsütésben »okán bandukoltunk át a Tisza­fádon, a ligetbe. Isteni a jó levegő! Jót tesz egy kis séta! Egy kis kikapcsolódás. Ez igen! Az első csalódás akkor ért, amikor egy pohár sört akar­tam inni, de fél órai várakozás után kiderült: itt én már nem iszom, hacsak nem akarom az egész délutánomat egy pohár Ital megszerzésére áldozni. No majd a borkóstolónál. Elvégre' majális van. Aztán erről is le­mondtam. Nem voii ínyemre palackos bort kóstolgatni, el­Plakátok hfrelték jóelőre: áp­rilis 30-án délelőtt megnyílik Szolnokon a Haditechnikai park című kiállítás a Fegyveres E~rők klubja és a Ság vári művelődési ház rendezésében. Nos, a kiállítás állítólag ün­nepélyes keretek között meg­nyílt — minden ellenkező hí­resztelésekkel szemben. Leg­alábbis a rendezők ezt állítot­ták. Száznál is többen voltak a megnyitón, volt ünnepi beszéd, tárlatvezetés, satöbbi, satöbbi. Csakhogy! A szegény hiszékeny szolnoki honpolgárok hívén a p lakátok szavának május l-én „elzarán- doklának” a kiállításra. Illetve csak zarándokoltak volna. Ugyanis a Haditechnikai park ezen a napon zárva. volt. Most mondhatná bárkit előre hirdet­ték, hogy hétfőn zárva tartják. No. de május 1 -én, ünnepna­pon? Hétfő, az hétfő! A kiállí­tás zárva! Á cukorgyári gyere­kek és az alcsi-szigeti felnőtték nézzék meg máskor. Iskolaidő, vágy munkaidő alatt. Bár! Az élelmesebb je az udvaron kiáilí­sen adják át a személyi igazolványokat ünnepélyes keretek között a fiatalok­nak. Két nappal későbbre a fodrász és a fényképész szövetkezet tagjait, dolgo­zóit hívják meg, ugyanak­kor a KÖJÁL dolgozói kö­rében is rendeznek béke­gyűlést. A városi tanács, a víz­ügyi igazgatóság, valamint a tervező iroda műszaki dolgozóit várják május második felében arra a bé­kegyűlésre, amelyet a Ba­rátság klubban rendeznek. A városi nőtanács a nőket hívja össze. Találkoznak az egy hónap alatt a város jo­gászai, magyar és szovjet orvosok, gyógyszerészek is. Az iskolákban, az üzemek­ben is sok-sok rendezvény lesz annak demonstrálásá­ra, hogy Vietnam és a vi­lág békéje számunkra is a legnagyobb kincs, legfőbb feltétele országépítő mun­kánknak. végre azt megvehetem majd a csemegében is hétköznap. Meg­próbálkoztam 1 án g o 3S 7. c r z é s s el — kabátom két gombja bánja — sikertelenül. És sikertlenül hadakoztam palacsintáért is. Néhány órai ténfergés után ét­ien, szomjan úgy vágytam már egy padra, mint sivatag vándo­ra az oázisra. S ekkor jött a felfedezés! Pad nem volt sehol. De: ha veszek előzőleg egy felfújható campingszéket, vagy egy másik kis ülőalkalmatossá­got, megpihentethettem volna fáradt tagjaimat. Tévedés ne essék, nem a ma­jálisok ellen szólok, egy vidám majális nagyszerű, ahol vidá­man szórakozhat, pihenhet az ember. Csakhogy ehhez szak­szerűen fel kell készülniük mindazoknak, akik majálisra hívják egy hatvanezres lélek­számú város lakosságát. Ügy, mintahogy azt tavaly tették. tott tankot, repülőgépet, gép­puskákat, aknavetőt igyekeztek jól szemügyre venni. És jött a következő nap: má­jus 2, kedd. No, majd most. És ismét ménének a szolnokiak, és ismét potyára! A kiállítást ismét zárva találták. ,,Ez a nap a karbantartásé!” — közölte a kapuban egy kiskatona. Hogy ma nyitva lesz-e a Ha­ditechnikai park? Hát lehet ezt ezek után előre tudni? Milyen a kiállítás? Hát tud valaki a falak mögé látni? Mindeneseire akik ma akarnak útrakelni, azokkal csupán jóindulatból kö­zöljük: a kiállítás nem á sza­badtéri színpadon van, mint ahogyan azt a rendező szel vek hírelték — hanem az inaritanu- lók diákotthonában, illetve an­nak udvarán Reméljük — ami a megtekintést illeti — önök­nek több szerencséjük lesz, mint az előbb említett két nap látogatóinak. Egy bizonyos: az ilyenfajta szervezés nem dicséri a rende­zők munkáját. (Folytatás az 1. oldalról) Kunszentmártonban az idő és a hangulat is kiváló volt május elsején. Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az utóbbi 5—6 évben egyszer sem volt a község­ben ilyen tömegdemonstrá­ció. Most, mintegy ötezer em­ber vonult zászlókkal, szí­nes dekorációkkal a sport­pályára, ahol Kézsmárki István, a községi tanács vb elnökének megnyitója után Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára mondott beszédet. Csáki István bevezetőjé­ben május elseje jelentő­ségét méltatva említette, hogy a nemzetközi munksáosz- tály nagy ünnepének most külön hangsúlyt ad az. hogy az idén ünnepeljük a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 50. év­fordulóját. Majd arról szólt, hogy az európai kommunista és munkáspártok Karlovy Va- ry-ban tartott értekezlete milyen erőfeszítést tett, ho­gyan munkálkodott azért, hogy elősegítse a kommu­nista és munkáspártok test­véri kapcsolatainak erősö­dését, a békeszerető és ’an- tiim.perialista erők összefo­gását, a béke megvédését Európában és az egész vi­lágon. Az ünnepi szónok a leg­frissebb külpolitikai ese­ményeket ismertette. El­ítélte az amerikai impéria- tisták vietnami agresszió­ját, a görögországi katonai puccsot, a görög hazafiak üldözését, bebörtönzését. Egyetértettek ezzel a gyű­lés résztvevői annál is in­kább, mert tiltakozásukat, csakúgy mint más községek lakói már táviratban is kifejezték, s egyben köve­telték Manolisz Glezosz szabadon bocsátását. A belpolitikai kérdések­ről szólva részletesen mél­tatta az előadó az első ter­melőszövetkezeti kongresz- szus jelentőségét. Elismerését fejezte ki a kunszentmártoni terme­lőszövetkezeti gazdáknak, vezetőknek jó munkáju­kért, eredményeikért. Külön gratulált a Kun­szentmártoni Gépjavító Ál­lomás kollektívájának az utóbbi években elért fejlő­désért, a kongresszusi mun­kaverseny sikeréért, kiváló munkájukért, amellyel mél­tókká váltak a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács, az SZMT és a KISZ megyei bizottsága okleve­lére. Csáki István befejezésül további eredményes mun­kát, újabb sikereket, erőt, egészséget kívánt a gyűlés résztvevőinek, a község, il­letve járás lakóinak. A gyűlésen tanúsított lelkes hangulat és jókedv a délutáni sportrendezvé­nyeken is megnyilvánult. A kunszentmártoniak számára emlékezetes marad az 1967. évi élményekben gazdag vidám május elseje. Jászberény Jászberényben a mun­kásság nagy ünnepét újsze­rűvé tette, hogy szakítottak a hagyományos felvonulás­sal és a Hűtőgépgyár köze­lében lévő Béke és barát­ság ligetben egésznapos majálison szórakozhattak a város lakói. Az erdővel, üde zöld pázsittal borított kis ligetben hatalmas szín­padot állítottak fel. A délelőtti program har­sonaszóval, ünnepi zászló- felvonással vette kezdetét, amelyet az úttörők felvo­nulása követett. — Ezután Bányai János, a városi ta­nács vb elnöke mondott megnyitót, majd Bacsa Fe­renc, az MSZMP városi bi­zottságának titkára emlé­kezett az elmúlt május el­sejékre. Az ünnepi beszédet az iskolások műsora követte. Ebédszünetben a város tánczenekarai szórakoztat­ták a majális résztvevőit. Délután került sor a sport­rendezvényekre. A vendég- tátóipari vállalat és a ter­melőszövetkezetek az ár­nyas fák alatt ütötték fel sátraikat. Ínycsiklandozó il­latok szálltak, repült a körhinta, s a céllövöldék előtt is nagy volt a forga­lom. Az ünneplő, pihenő em­bereket este újabb szép élmény várta. A vietnami őrtűz hatalmas lángjainál az Aprítógépgyár gitárze­nekara a népek dalaiból adott elő, a művelődési ház tánccsoportja szép táncai­val szórakoztatta a jelen­lévőket. A jól sikerült na­pot nagyszabású, szineß tűzijáték zárta. 7 iszafüreden lobogó zászlók, színes má­jusfák erdeje alatt mintegy négyezer dolgozó, vonult a sporttelepre. Különösen a háziipari szövetkezet és a Szabad Föld Tsz tűnt ki nagy létszámával, a tégla­gyáriak pedig üzemük nagy gonddal készített, kicsinyí­tett mását mutatták be. Mándi Sándornak, a járási pártbizottság első titkárának köszöntő szavai után Náná- si László, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képvi­selő mondott ünnepi be­szédet. Ezt követően kul­túrműsor, tánc és énekszá­mok szórakoztatták az ün­neplőket. A sátrakban hur­kát, kolbászt, halászlét szol­gáltak fel a földművesszö­vetkezeti dolgozók. A járás öt községében majálist rendeztek. Abád- szalókon, Kunmadarason, Ti- szaszentimrén két-három- ezer ember vett részt a május elsejei megemléke­zésen és szórakozáson. Karcagon reggel 6 órakor a munkás­őrség zenekara ébresztette a város lakóit. Délelőtt 9 órakor már szinte végelát­hatatlan sorokban megkez­dődött a felvonulás. A ma- darasi úton felállított dísz­tribünön helyet foglaltak a párt, a tanács vezetői, a különböző szervek, tömeg­szervezetek képviselői és a szovjet vendégek. A felvo­nuláson mintegy nyolcezer ember vett részt. Délután sportműsor volt. A földművesszövetkezet és termelőszövetkezetek gon­doskodtak az ünneplők étellel és itallal való ellá­tásáról. Mezőtúron április 30-án nyílt meg a művelődési ház kiállítási termében a helyi képzőmű­vészeti kör tavaszi tárlata. Május elsején az ünnepi felvonulás tíz órakor kez­dődött a Kossuth téren. Aa első sorokban a város veze­tői haladtak, őket követte a tanuló ifjúság. Impozáns látványt nyújtott a Teleki Blanka Gimnázium több mint hatszáz, formaruhás diáklánya. Büszkén vonul­tak a magtermeltető vál­lalat dolgozói, akik május 1-re elnyerték az élüzem címet. A felvonuláson mint­egy nyolcezren vettek részt. Délután változatos sport- és kultúrműsor szórakoztat­ta az ünneplőket. Kisújszálláson tíz órára mintegy három­ezren vonultak zászlókkal, színes dekorációkkal a pi­actérre, ahol Zsarnóczai Sándor, a Társadalmi Szemle munkatársa mon­dott rövid ünnepi be­szédet. — A felvonulók között létszámban és de­korációival is kiemel­kedett a faipari vállalat, az Ady Tsz, a földművesszö­vetkezet, valamint a váro­si tanács. A délelőtti ün­nepség színvonalát emelte, a zeneiskola énekkarának közreműködése. A május elsejei gyűlés résztvevői a görög követ­ségnek címzett táviratban követelték a görög hazafi­ak szabadon bocsátását. Délután a városi műve­lődési ház színjátszói és tánccsoportja, illetve sport­műsor szórakoztatta a vá­ros lakóit. lörők- szentwiklós Május elsején Törck- szentmiklós lakói már a kora reggeli órákban nagy csoportokban gyülekeztek a város utcáin, ahonnan 3 órakor indult az ünneplő menet a városi strandfür­dőhöz. Csaknem két óra hosszat tartott a több mint tízezres tömeg felvonulása. A fürdő bejáratánál fel­állított emelvényen a város vezetői és a meghívott szovjet vendégek köszön­tötték a város dolgozóit, tapssal jutalmazták a szín­pompás. ötletes dekoráció­kat. Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára tar­tott ünnepi beszédet. Ezt követően a helyi gimnázi­um, a földművesszövetkezet tánccsoportjai, valamint a gépgyár kultúrcsoportja szórakoztatta az ünneplő­ket. Ezen a napon volt a strandfürdő és a csónakázó tó főpróbája is. A terme­lőszövetkezetek sátraiban a helyi tűzoltó zenekar, illet­ve népi zenekarok szolgál­tattak zenét. Ünneprontás nélkül... Majális ÁilHólag : Haditechnikai park Szolnokon MEGMAGYARÁZOM A REFLEXEMET Azt hiszem túlságosan nagy ter­heket rakunk az emberiségre. Óriá­si követelmények elé állítjuk őket Például a figyelmük hovafordítását illetően. Manapság, amikor elég gondot okoz el nem feledkezni a heti lottó cédulák bedobásáról, a biztosítási és OTP határidőkről, manapság, ami­kor az ember feje igazán azért fő. hogy meg tudja-e csinálni a nagyvonalúan bemondott piros ulti- mát és el tud-e érni a vasárnapi ebédről a korán kezdődő futball­meccsre, manapság, amikor az év tizenkét hónapja alatt a család ar­ról a kellemes nyári tizenkét napról beszél, amit majd a szakszervezet, vagy az IBUSZ jóvoltából tölt el, latolgatva, hány ruhát vigyen anyu­ka, hányat apuka... mondom, ma­napság, amikor annyi ilyesfajta gond őrli az ember idegeit és köti la figyelmét, igazán nem lehet kíván­ni, hogy kevésbé fontos dolgokra is ügyeljenek. Olvasom, hogy egy bűnszövetke­zet közel 100 000 forinttal csapta be az egyik kutató intézetet kísérlett patkányokkal, nyulakkal és fehér­egerekkel. Miután jó ideig senki sem fordított gondot a2 állatokkal kapcsolatos bizonylatok ellenőrzésé­re, a háromtagú banda is sajátos kí­sérletbe kezdett: jóval több kísérleti példány kifizetését számlázták, mint am,ennyi beérkezett. Egy nem létező patkányért például Is forintot kap­tak. Akiknek oda kellett volna figyelni, alighanem máshova kon­centráltak. (Mondom, hogy nem szabad túlterhelni az embereket). Azt is olvasom, hogy egy 23 tagú szállítási-geng közel 200 kiló kávét, egy mázsa mogyorós csokoládét nyolc kiló borsot lopott el a Ma­gyar Édesipari Vállalattól és az Élelmiszerkiszerelő Vállalattól. A szállítási vállalat sofőrjei a teher­autóban a raktér alatti üregbe lá­dát süllyesztettek és ebben csem­pészték ki a lopott árut. Akiknek oda kellett volna figyelni, aligha­nem másra összpontosítottak. (Csak túl ne terheljük egymást, felebará­taim!) Nem vigaszképpen mondom, de úgy látom hogy túlzottan igénybe vett emberi figyelemmel nem ál­lunk egyedül a világon. Az USA-ban 1966-ban kétmilliárd dollár értékű árut loptak el az üzletekből. Emlegetnek két ifjú tol­vajt, akik egy áruház sportosztályá­ról egy kenu-csónakot vittek el. senki nem vette észre, csak az tűrj fel, amikor visszamentek és meg­próbáltak evezőlapátot is lopni a kenuhoz. Hát... mit csináljunk. Annyi min­denre kell figyelni, igazán nem kí­vánhatják, hogy a kevésbé fontos dolgokra is figyelmet fordítsunk, mondhatnám úgy is: arra, ami a kötelességünk. De azért senki ne gondolja, hogy végérvényesen hasz­nálhatatlanná váltak reflexeink. Próbálná csak meg egyszer vala­ki, hogy a zsebünkbe nyúljon rög­tön kiderülne, milyen jók a szemé­lyes érdekekre vigyázó reflexek!... H. Gy. Több mint tízezren vonultak rendezett sorokban hogy meghallgassák a nagy­gyűlés szónokát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom