Szolnok Megyei Néplap, 1966. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

t/l iá fi pröleMrfűí egyesüljetek ! SZOLNOK MEEYEi | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN*rc 1 aoiA XVJL évfolyam, 1. «szám. Ara 80 fillér 1966, január 1™ szombat. Napjaink legfontosabb kül- belpolitikai problémái Kádár János válással a Népssabadság és a« MTI kérdéseire * 1 % S s n)sy A Áz új év alkalmából a Népszabadság szer­kesztősége és a Magyar Távirati Iroda néhány kill- és belpolitikai vonatkozású kérdést intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárához. Alább közöljük a kérdéseket év Kádár János válaszait. KÉRDÉS: A vietnami agresszió kiterjesztése, » Dominika beiiigyeibe való beavatkozás, a reakciós, jobboldali erők támadása Indonéziában, a nyugatné­met militaristák nyílt igénybejelentése az atomfegy­verekre és más nemzetközi események azt a benyo­mást keltik, mintha az imperialisták az utóbbi idő­ben magukhoz ragadták voina a kezdeményezést, M) erről az ön véleménye? VÁLASZ: Az imperializ­mus a nemzetközi politi­kában sem tud felmutatni semmiféle, a jövőbe muta­tó elgondolást, ilyen ter­veink csak nekünk van­nak, akik a szocializmus, a társadalmi haladás elveit valljuk és a tartós béke megteremtéséért küzdünk. De akinek nincs átfogó terve a jövőt illetően, az a kezdeményező szerepét sem ragadhatja magához. Az imperialista világrend­szer válságban van: szo­rongatja a szocialista vi­lágrendszer országainak növekvő ereje, nyomást gyakorolnak rá a gyarmati örökség minden formáin ellen küzdő népek és saját dolgozóinak osztályharca, nehezítik helyzetét a veze­tő kapitalista országok egymás közötti, egyre éle­ződő ellentétei is. Csak arról lehet beszél­ni, hogy egyes imperialis­ta hatalmak a különösen az amerikai imperialisták, a múlt évben fokozták a népek ellen irányuló, hé- hebontó támadásaikat. A választások idején hangoz­tatott békeszólamokkai szemben az új elnök kor­mánya katonai behívókkal szerencséltette az Egyesült Államok polgárait. A nem­zetközi jogot, a nemzetek önállóságát, az országok szuverénitását lábbal ti­porva, csapatokat szállítot­tak partra Dominikában, fokozták a „különleges” háborút Dél-Vietnamban, bomba támadások sorozatát intézték a Vietnami De­mokratikus Köztársaság ellen s újabban katonai KÉRDÉS: Milyen lehetőséget lát. a békés egy­más mellett élés elvének érvényesítésére a jelenlegi nemzetközi helyzetben? VÁLASZ: A békés egy­más mellett élés elve szá­munkra nem prapasanda- szó'am, nem taktika, ha­nem egész korunkra érvé­nyes lenini elv, amelynek érvényesítéséért minden körülmények között a mos­tan i nemzetközi helyzetben is lehet és kell küzdeni. Mi abból indulunk ki, hogy a szocialista építő­munkánkhoz békére van szükség, a kommunisták történelmi küldetése, hogy az emberiség érdekében küzdjenek egy újabb vi­lágháború megakadályozá­sáért, azért is. mert a szo­cializmus eszméjének vi­lágméret ű győzelméhez nincs szükség háborúra. Az emberiség szerencsé­iére a világháború immár nem végzetszerűen elkerül­hetetlen, a Szovjetunió, a 14 szocialista ország, a gyarmati iga alól felszaba­dult. népek s a kapitalista országok haladó mozgalmai, ha egyesítik erejüket, ké­pesek meggátolni az impe­rializmust egy új világhá­ború ki robbantásában. A békés egymás mellett élés elvének érvényesítése megköveteli az imperialista támadások megfékezését. — Ennek megfelelően mi tel­jes mértékben szolidárisak vagyunk az amerikai ag- resszor ellen küzdő viet­nami testvéreinkkel és min­den, az imperialisták által megtámadott néppel, s tő lünk telhetőén támogatjuk őket, Ugyanakkor hívei va­gyunk a vitás nemzetközi kérdések politikai, tárgya­lások útján való megoldá­sának. Normális viszonyra, a kapcsolatok bővítésére törekszünk a kapitalista vi­lággal is, ideértve a hoz­zánk közelebb eső európai országokat s a távoli 'Ame­rikai Egyesült Államokat is. A mostani helyzetben fél­reértések is adódnak a bé­kés egymás mellett élés ér­telmezésében. Mi tudjuk, * a kapitalista országok kor­mányainak is meg kell ta­nulniuk, hogy a béke oszt­hatatlan, képtelenség asrt feltételezni, hogy miközben bombáznak egy szocialista országot, más szocialista országokkal fejleszthetik politikai kapcsolataikat. A népeknek pedig tudniuk kell, hogy a békés egymás mellett élés elvét és gya­korlatát rá kell kényszerí­teni az imperialistákra, s ebben nemcsak a kommu­nistáknak van feladatuk, hanem minden embernek, aki bármilyen okból ellene van a háborúnak, a föld bármely részén éljen la. támadással fenyegetik La­osz és Kambodzsa terüle­tét és népét. Ázsiában nemcsak há­borút folytatnak, hanem felszítják az ellentéteket a gyarmati iga alól felszaba­dult országok között és or­szágokon belül, ellenforra­dalmi akciókat szerveznek; bátorítják a nópelienes erő­ket, védelmezik a kolonia- lista rendszer maradvá­nyait Afrikában is: Latin- A meri kában terrort alkal­maznak a haladó mozgal­mak ellen. Európában pe­dig azoknak a nyugatné­met militaristáknak a ke­zébe akarnak atomfegyvert adni, akik a történelem ál­tal régóta véglegesített ha­tárolt revíziójára törnek. De az le tény — s ezt az amerikai imperialisták is jól tudjál: —, hogy e ,, f u rk ósbot”-poí i t i k á va 1 szemben magában az Egyesült Államokban is növekszik az elégedetlen­ség és a tiltakozás, s még NÄTO-beli szövetségesei­ket sem tudták egységes akcióra bírni. S ami még fontosabb, a megtámadot­takat nem tudták megfé­lemlíteni, még kevésbé le- igáznl, mind növekvő el­lenállással találkoznak, győzelem számukra nem láfchaió, s mind jobban le­lepleződnek a világ köz­véleménye előtt. így értem azt, hogy az imperialisták nem ragad­ták kezükbe a kezdemé­nyezést. Agresszív cseleke­deteik sokkai inkább a szo­rongatott kalandor hazárd lépéseire emlékeztetnek. KÉRDÉS: Milyen lehetőségek nyílnak ebben a Helyzetben a magyar Népköztársaság nemzetközi te­vékenysége számára, hogyan hasznosíthatjuk ezeket a lehetőségeket? VÁLASZ: A Magyar Népköztársaság nemzet­közi tekintélye 1965- ben is erősödött. Ezzel egy­idejűleg külpolitikai tevé­kenységének lehetőségei is tovább növekedtek. A nemzeti önbecsülést fel nem adva is jól tud­juk, hogy nekünk, mint kis országnak, nincs döntő be­folyásunk a világpolitika alakulására. Mégis, hála népünk politikai és az épí­tésben elért sikereinek, szocialista társadalmi rend­szerünknek, szavunk súlya növekszik a nemzetközi életben, s ezt mi mindenkor a szocializmus, a haladás, a béke javára fordítjuk. A múlt évben bővítettük kapcsolatainkat ée együtt­működésünket a Szovjet­unióval, az európai szocia­lista országokkal, távol­keleti szocialista országok­kal, elsősorban a Vietnami Demokratikus Köztársaság­gal, Bővültek kapcsola­taink az európai kapitalis­ta országokkal, közöttük jelentősebb politikai lépé­seket realizáltunk Ausz­triával, Franciaországgal és Angliával is. Tovább fejlődtek kapcsolataink —- Ázsia,.. Afrika országaival, Latin-Amerikával. Növeke­dett szerepünk a különbö­ző nemzetközi szervezetek­ben, közöttük az. Egyesült Nemzetek Szervezetében, ahol kormányunk állás­pontját képviselő külügy­miniszterünk ismert fellé­pésével széles körű elisme­rést vívott ki, és a leg­utóbbi ülésszakon, a mi képviselőnk töltötte be az I. számú Politikai Bizott­ság elnöki tisztét. Az 1966-os esztendőben is szándékunkban áll és kötelességünk is, hogy ha­sonló szellemben tovább folytassuk és szélesítsük (Folytatás a 3. oidalor. Hegyőr Szocialista Munkáséért Szolnok megyei Végrehajtó Bizottságának újévi köszöntője ' A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága az új esztendő alkalmából forró szívvel köszönti a megyében élő párttagokat, tagjelölteket, a társadalmi- és tömegszervezetek tagjait, az üzemek, állami gaz­daságok, termelőszövetkezetek. Iskolák, intézmé­nyek dolgozóit, a megye egész lakosságát. Elvtársak! Szolnok megye Dolgozói! Az 1965-ös esztendővel ismét lezárult szocialista építésünk egy fontos és eredményekben gazdag időszaka. Befejeztük a második ötéves* tervet, melynek megvalósítása során hazánk — és benne Szolnok megye — új létesítmények sokaságával gyarapodott. Üj üzemek, mezőgazdasági épületek, iskolák bölcsődék és lakások ezrei épültek a me­gye, szinte minden, helységében. Tovább emelke­dett a termelés és a termelékenység színvonala iparban, mezőgazdaságban, amelynek hatását, a munkások, parasztok, értelmiségiek, egész dol­gozó népünk érzi. Az 1965-ös esztendő — melytől most elbúcsú­zunk — nehézségekben és eredményekben egy­aránt bővelkedett. Az az erőfeszítés és helytállás azonban, amely a termelőmunka frontján és az élet minden területén kibontakozott, leküzdötte a nehézségeket, megvalósította a kitűzött célokat. Az új esztendő első óráiban jóleső érzéssel gon­doltunk vissza az év során tapasztalt nagyszerű erőfeszítésekre, a bátor helytállásra. Most ismét nagy feladatok állnak előttünk. Az 1966-os esztendő harmadik ötéves tervünk első éve. Ebben az esztendőben szocialista epítnmun- kánk újabb nagy előrelépését alapozzuk és való­sítjuk meg. Az 1966-os év termelési, gazdálkodási feladatai és az ezekkel összefüggő intézkedések nagy figyelmet, helytállást és következetességei igényelnek mindenkitől. Mélységesen hízunk ben­ne, hogy a megye kommunistái, a munkások, mérnökök, technikusok, építőmunkások, állami gazdasági dolgozók, szövetkezeti gazdak, orvosok, pedagógusok, a tudomány és a kultúra munkásai, a megye egész lakossága, erejét nem kímélve küzd azért, hogy a szocialista építés soronkövet- kező nagy feladatait az előzőeknél is jobban old­juk meg. Az új esztendőben szívből kívánunk pártunk minden tagjának, a megye minden dolgozójának erőt, egészséget, sok sikert, örömteli boldog életet, Elvtársi üdvözlettel: a Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága Pk Üzemlátogatás utolsó munkanapon az Tissameníi Vegyiművek 37 December 31-én, Szil­veszter napján a reggeli órákban meglátogattunk néhány szolnoki üzemet. A Tiszámén ti Vegyiművek portása így fogadott ben­nünket — Jókor is, meg rosszkor is jött. Az Igazgató és a főmérnök szabadságát tölti, a termelési főnök szintén — Ez hát a rossz, s mi a jó hír? — Ma éjfélre pontosan befejezzük az idei mun­kát... De én erről nem szó­lok, nem vagyok rá hiva­talos, ellenben a főtechno­lógust megtalálja az első emeleten, balra. így jutottunk el Szimonl- desz Lajoshoz. Éppen Vla­dimir Medvegyevvel, a mű­szaki tudományok kandidá­tusával beszélgetett, aki a közelmúltban jött a vegyi­művekhez. Az új szervezé­sű műszaki fejlesztési cso­portban kap munkát. Nem egyedül, hanem feleségével jött, aki pedig a kémiai tudományok kandidátusa. A főtechnológus a kö­vetkezőkben összegezte a vállalat idei munkáját. — Éves termelési tervün­ket a mai nappal teljesít­jük. Csupán a szemcsézett műtrágyából állítottunk elő nagyobb mennyiségben, eredeti előirányzatnál 70 ezer tonnával többet. Az exportra több mint kétszer annyit küldtünk., iránt ter­veztünk. Egyszóval Igazán elmondhatjuk, hogy szá­munkra nagyon iól sike­rült 1965. Smolnoki Bútorgyár Később a szolnoki bútor­gyár műhelyeiben jártunk. Folyik Gyula műszaki ve­zető társaságában került sor egy kis körsétára. Sok látnivaló nem volt, hiszen csütörtökön este tízkor le­állt az üzem, s ma reggel óla csak leltároznak. — A vártnál jobb ered­ményeket értünk el az idén. Dolgozóink igazán kitettek magukért, fél millió forint­tal többet termeltünk a tervezettnél. — Január 3-án zavarta­lanul megkezdődhet s munka? — Igen. Az első negyed­évi termeléshez szüksége? befej ezetlen állományunk megvan, csupán a szárító- kapacitás szűkös volta okoz majd némi gondot, .Lévén, hogy a beruházás oldja meg végképp a problémát, a jelenlegi üzemrészt sem fejleszteni sem felújítani nem érdemes. — A beruházás hogyan áll? — Jövőre befejeződik gyárunk rekonstrukciója. A gépeket 16.2 millió forint értékben megrendeltük. — Szállítóink nyugatnémet, svéd, angol cégek. 1966 utol­só negyedévében megkez­dődik a próbaüzem. Majd 1967-ben teljes kapacitással termel az „új” gyár. Járműjavító A száz évnél is öregebb üzem, a szolnoki járműja­vító volt utunk utolsó ál­lomása, A portás már be­léptünklror közölte, hogy Jávor Nándor igazgatót hiába is keressük. A gyárai járja, beszélget az embe­rekkel. A titkárnő azonban segített rajtunk s kitárta a főmérnöki szoba ajtaiái. Szekeres Ernő nem volt meglepetve. — Tavaly is találkoztunk Ilyenkor. írja nyugodtan: Jó hírek a szolnoki jármű javítóban. — S mi a jó hír? —■ Tizenöt-tizenhét napi nyereségrészesedésben bí­zunk. — Minek alapján? — Az idei gőzmozdony, személj'- és teherkocsl- javftási tervünket maradék­talanul teljesítettük. Pon­tosan 7560 járművet adtunk át negfiatal/tva a forga­lomnak. — És jövőre? — Zai'artalan lesz az át­menet az új esztendőbe. Van kellő nagyságú befeje­zetlen állomány, az anyag- ellátás jó. Nem lesz semmi baj. És még egy: létszám- hiány nélkül kezdjük az évet. Ilyen már régen volt. A nagy feladat 1966-ban a javításra fordított idők je­lentős csökkentése. — Az öltöző-, mosdóépí­tés ügye régóta húzódik... — Már nem. Jövőre meg­kezdődik egy 750 szernél vés öltöző-füfdő építése, — Boldog új évet. — Boldog új évet.- t - f

Next

/
Oldalképek
Tartalom