Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

1S6S; április 1, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Eltűnt három családi ház Ami még az idén elkészül A szolnoki ÉpüleUkarban- tartó Ktsz március közé­jén tartotta mérlegzáró közgyűlését. Pélyi Ferenc, a szövetkezet elnöke halk hangon olvasta fel a beszá­molót. Mint később kide­rült, az égvilágon semmi sem indokolta volna nála a jól végzett munka iránt ér­zett örömtől csengő han­got.. A szövetkezet 1964-ben csak 89 százalékra teljesí­tetté tervét, körülbelül 800 ezer forinttal kevesebb ter­melési értéket ért el a ter­vezettnél. (Ez az összeg hiányzott, hogy a Szolnok megyei KISZÖV teljesítse a helyiiparpolitikai tevékeny­ségét.) A nagyarányú le­maradással szemben a bér­alapot 104 százalékra merí­tette ki a ktsz. A fizikai ál­lományban az engedélye­zett hetvenhárom helyeit hetvenhat munkást foglal­koztattak. S hogy teljes le­gyen a „bizonyítvány” egész évben 4 százalékkal több anyagot használtak fel az építkezésekhez mint a költ­ségvetések előírták. 4 terméketlen vitatkozás Az Épületkarbantartó Ktsz-nek a béralaptúllépés­ből és a többletanyag fel- használásából származó ká­ra hozzávetőleg 270—280 ezer forintra rúg. Ez körül­belül 3 családi ház árának féléi meg. A ktsz tagjai ta­valyi gazdasági eredmé­nyeik után nagyon kevés — b termelési érték 2,2 száza­lékának megfelelő — nye­reségrészesedést kaptak. Ennek tulajdonítható, hogy jó néhányan mitsem törőd­ve a közgyűléssel, elhagy­ták a termet és az udvaron beszélgettek. — A te­remben pedig folyt a ter­méketlen vita. Az elnök a tagságot, a tagok pedig a vezetőséget hibáztatták a kudarcért. Pélyi Ferenc elnökkel a mérlegzáró közgyűlés után beszélgettem. — Miből adódott a nagy­arányú béralaptúllépés? — Az átállásokból; Ami. Jogtalanul — Nemigen... Baranyi Jánosné főköny­velő elmondotta, miből ered a béralaptúllépés. — Jóformán minden egyes munkánál pár ezer forinttal többet fizettünk ki, bár azok a munkák, amelyek órabérben szere­pelnek, benne vannak a normában is. — Hogyan lehetett akkor órabérben is elszámolni? — Az akkori műszaki -e- eetők (kettő is volt tavaly, aki együtt ivott a dolgozók­kal és teljesen elvesztette a tekintélyét) igazolták. Itt van néhány példa. B;tu- menolvasztás egy családi háznál 100 óra, holott ben­ne van a szigetelés normá­jában. Járdatakarítás címén 30 óra. 3250 cserép leraká­sa kocsiról 27 óra: — Nevetséges, hiszen az egy embernek több mint három napi munkája lett Volna — csodálkoztam. — Persze, hogy nevetsé­gei. Van itt más is. Vas egyengetés 80 óra, utána va­salás és egyengetés újabb 48 óra. Egy ember 16 napig csak egyengetett. Mi év­közben ilyesmin, meg az anyagpazarlásor. busásan elvesztettük a nyereséget — mondta mérgesen a főköny­velő. Ezután a ktsz párltitká- rával, Székely Andrással, beszéltem, aki különben az ellenőrző bizottság elnö­ke is. — 1964 januárjában ala­kult nálunk ■>. pártszerve­zet. öt tagunk és három tagjelöltünk van. Beleszólni a dolgokba? A magam ré­széről megtettem. Mint az ellenőrző bizottság elnöke rendszeresen feltártam a hibákat. Itt vannak a jegy­zőkönyvek. Január 21: „Számla ellen­őrzést tartottunk. Sok olyan számla van, amelyhez nincs anyag ki- és bevételezési jegy csatolva. Az anyagfel­használást nem tudjuk el­lenőrizni; A raktárban a visszakerülő festékeket szá. radni hagyják; A raktár te­teje rossz, a porfestékek tönkremehetnek. Az anyag- elszámoltatáai lapokat nem vezetik.3 Március 24: „Garics kő. műves brigádnál az épület­ről asm fcéaz&U kötségve ­kor egyik munkahelyről a másikra vonulnak fel a dol­gozók — válaszolta. — És a 4 százalékkal több anyag, ami szőrén-szá­lán eltűnt? — Nem vezetik az anyag­elszámoltatási lapokat és így nem lehet megállapíta­ni, hogy a költségvetésben szereplő mennyiséggel szemben mennyit használ­tak fel. — Él-e a munkaverseny- mozgalom a szövetkezet­ben? — Az emberek nem hi­szik el, ha kiértékeljük a versenyt. Kételkednek. (?!) — Ügy hallottam, ha a KISZÖV vezetőségének egyik tagja nem lép közbe, a közgyűlésen több szocia­lista brigád okleveleket ősz. tottak volna ki, holott egyetlen olyan brigádjuk sincs, amely ilyen kitünte­tést érdelemne. Tudják, kik kaphatnak oklevelet? is fizettek tés, így könnyen előfordul­hat, hogy az előírtnál több anyagot használnak fel.” Április 21: „A jelenléti íveket nem vezetik.” Május 26: „Számla ellen­őrzés. Észleltünk olyan ese­tet, hogy 50 kilogrammal több cementet használjak fel. Az anyagnormát nem tartották be. A cementet vissza kellett volna vételez­ni: A raktár ablakainak üvegezését, amit már több­ször is kértünk, nem vé­gezték el.” Június 26: „A megmaradt anyagot átszállítják más munkahelyre, nem vétele, zik vissza, í"V az előző épít­kezés költségeit terheli. Szakács parkettás brigád a szükségesnél 3—4 négyzet- méterrel több anyagot vett fel. Kifogásoljuk. A negyed­éves közgyűlések nincsenek megtartva. Ellenőrzés visszhang nélkül Az ellenőrző bizottság megtette a maga észrevéte­leit, a jegyzőkönyvek egy példányát átadta Pélyi Fe­rencnek, s azután minden maradt a régiben. Decemberben például Szé­kely Andrásnak kellett jegyzőkönyvbe foglalni, hogy a raktár még mindig nincs beüvegezve, a bádo­gos és vízvezetékszerelők egy része helyszűke miatt az udvaron dolgozik, holott a garázs és a mellette levő helyiség üresen áll és téli tüzelő az udvaron porlad, hogy a felét sem tudják felhasználni tüzelésre. Végül a december 15-i jegyzőkönyv végén kényte­len megjegyezni: „Az ellen­őrző bizottság 1964-ben több hibát észlelt, kérte a veze­tőséget, hogy szüntesse meg. A hibák még mindig meg­vannak, de még választ sem kaptunk:’* ' — Arról miért hallgattak, hogy a jelenlegi műszaki vezető elődei hogyan gaz­dálkodtak? — kérdeztem Székely Andrást. — Rlhihetl, hogy a jegy­zőkönyvben olvasottakért nem kaptam jó jegyet... Ha a vezetőség nem igyekszik rendet csinálni?! S ez így van. A szövetke­zet vezetősége nem nyúlt erős kézzel a fegyelmezet­lenség fészkébe. Hagyta, hogy hínárként fojtogassa a ktsz-t a hanyagság, a pa­zarlás, a bércsalás. Ebben az esztendőben már valamit javult a hely­zet. Sajnos, Pélyi Ferenc még mindig hajlik arra, hogy kényelemszeretetből elnézze a fegyelmezetlensé­get. Pedig vissza kell állí­tani a munkafegyelmet az Épületkarbantartó Ktsz-ben. S ezt a tagoknak is meg kell érteniük. Bognár János Mezőgazdaságunk új létesítményei Az idei esztendő a máso­dik ötéves terv befejező éve. Szinte minden napra jut egy nagyobb beruházás üzembehelyezése az ország különböző területein. Az idén elkészülő új létesítmé­nyeinkből jelentős rész a mezőgazdaságé; új baromfi- keltetőket, hajtató üveghá­zakat, magtisztítókat, és tá­rolókat, szőlőfeldolgozókat, öntözőberendezéseket, ha­lastavakat, mezőgazdasági szakiskolákat adnak át ren­deltetésüknek még ebben az évben. A Kiskunság északi ré­szén, Bács-Kiskun megye Újra itthon Bessenyei György író szobra, amely eddig a bécsi ki­rályi udvart díszítette, most hazakerült. A Művelődés­ügyi Minisztérium a Nyíregyházi Tanítóképző Főisko­lának ajándékozta. K GS T-tanácskozás Prágában szeresére növeljék, míg a görgőscsapágyak szállítása 1970-t>en a jelenleginek kétszerese lesz. Az állandó bizottság meg­állapította továbbá, hogy a KGST-tagállamok energeti­kai berendezbésekre vonat­kozó szükségletei az 1966- tól 1970-ig terjedő időszak­ban, saját termelésük által biztosítva lesznek. Az ülésszakon foglalkoz­tak még a KGST-tagálla- mokban épülő tengeri ha­jók tipizálásának kérdésé­vel is. területén az öntözőrendszer főművével gyarapodik a mezőgazdaság A soroksári Dunaágból kap­ja majd a vizet a tassi zsi­lipen keresztül, májustól csaknem húszezer hektár területet öntöz, és az állami gazdaságok halastavait lát­ja el vízzel. Ugyancsak má­jusban helyezik üzembe a Nyugati főcsatornát és fürt- csatornáinak legnagyobb ré­szét. 1968-ra, a végleges ki­építés idejére a Nyugati főcsatornából már csaknem Permetezik a fákat, metszik a szolét A tiszasasá Rákóczi Tsz- bein naponta közel három­száz szövetkezeti gazda dol­gozik. A szántóföldeken készítik a magágyat, vetik a tavaszi növényeket. So­kak munkáját, erejét leköti a szőlő és a gyümölcs ápo­lása. A 25 ezer termőfa egységeit kitevő szórvány gyümölcsösben a közös gazdaság 5 növényvédő- gépével mészkénlével per­meteznek. A 385 hold termő és az 50 hold egy-két éves tele­pítésű szőlőben a műtrágyá­zást és a nyitást már le­tudták, a metszéssel 50 szá­zaléknál tartanak. Ápo'ják az «szí kalászosokat — vetik a tavaszi növényeket A mesterszállási Úttörő Tsz növénytermesztői, trak­torosai a földeken szorgos- kodnak. Mintegy 600 hold őszi gabonát fogasoltak, hengereztek, 1500 holdra a műtrágyát is kiszórták. Há­rom gépük jelenleg is ez­zel foglalkozik. A műtrá­gyázásra kijelölt táblákon április első napjaiban be is akarják fejezni ezt a mun­kát. Tizennyolc erőgépük ^ a talajt készíti elő. Kiss Sán­dor, Gyólai György és Kiss Ferenc traktoros, Balogh István és ifjú Varga Sán­dor vetőgépfaros példamu­tatóan élenjár a vetésben. A 120 hold cukorrépa, ugyanennyi étkezési borsó és 50 hold zöldborsó vető­magja után olajlennel és napraforgóval töltöttéli meg a gépek magládáit. Ezek után pedig a 700 hold ku­korica vetése kerül sorra. A 24 holdas gyümölcsös­ben Barna László munka­csapata ápolja, permetezi a fákat. Spanyol jrepiilőszerencs ég Tanger (AP, UP1. Reuter). Lezuhant szerdán c kora délelőtti órákban az Ibéria spanyol légitársaság egyik kétmotoros utasszállító re­pülőgépe. A gépet egy uta­zási iroda bérelte, s a spa­nyolországi Malagából szállt fel, hogy 52 utasát és öt fő­nyi személyzetét a marok­kói Tangerbe szállítsa. Az utasok valószínűleg mind. vagy csaknem mind svéd turisták voltak. A Convair típusú géppel néhány perccel reggel 9 óra előtt megszakadt a rádió- összekütíetés s csak órák­kal később derült ki, hogy az erős szélviharban vergő­dő gép a gibraltári szoros nyugati bejárójánál, Spar- tel-fok közelében az óceán­ba zuhant. A marokkói hatóságok azonnal megkezdték a men­tést. egyelőre azonban csak az ismeretes, hogv a Virgen dél Carmelo nevű spanyol halászhajó rádión közölte a parti hatóságokkal, hogy a szerencsétlenül járt gép há­rom súlyosan sérült utasát fedélzetére vette. 26 ezer hektár föld öntözé­se, és 6811 hektár halastó vízellátása válik lehetővé, legnagyobb részt Hajú-Bi- har megye területein . A Tiszavidéki Halgazda­ság májusig elkészülő új halastava 750 katasztrális holdat foglal el. A gazdaság már meglévő 500 holdas halastavának korszerűsítése nemrég fejeződött be a nö­vénytermesztésre alkalmat­lan szikes területen. A ha­talmas tavak hatszor töbl halat adnak már az idén mint 1962-ben, vagyis 642f mázsát. Az innen kikerüli hal 30 százalékát exportál ják: a Szovjetunióba, Cseh Szlovákiába, Ausztriába. — Nyugatnémetországba, és a? NDK-ba. Baromfikeltetőkből a leg­nagyobbak Nyíregyházán. Vasvárott és Kiskunfélegy­házán épülnek fel az év vé­géig. Mindhárom keltető állomáson 50 gép működi! majd. E gépi keltetése!: célja a jó minőség, a tiszti- törzsállomány kialakítása, hogy a termelőszövetkeze­tek és a háztáji gazdaságot minél magasabb hús- és toiáshozam elérésével segít­sék az ország ellátását. A tervek szerint évente két- hárommillió naposcsibe ke1 majd ki a keltetőállomáso kon. Kálkápolnán gazdaság- magvak termeltetésére, rak­tározására, tisztítására épül fel év végére az új magtisztító 400 vagonos tárolótérrel Tizenegy-féle magvat, főleg borsót, kukoricát, vöröshe­rét tisztítanak és tárolnak itt, 70 százalékát exportra. A Német Demokratikus Köztársaságból négy hajta- tóházat importálunk az idén. Budatétényben, a Ker­tészeti Kutató Intézet tele­pén, hatezer négyzetmétere' üvegfelülettel dísznövények és primőrök haj tatására hasznosítják majd az üveg­házat. Kecskeméten a Sző­lészeti Kutató Intézet új el­járáshoz, a szőlő rügy dug­vány szaporításához építi új üvegházát. A homoki szőlők ezzel az eljárással gyorsabban szaporíthatok a nagy szőlőkultúrájú város­ban. Ugyancsak 1 -«cskemé- ten, a Duna-Tisza- aözí Me­zőgazdasági Kísérleti Inté­zetben fajtaazonos paradi­csom vetőmagjának ter­mesztéséhez építik a haj­tató üvegházat. Innen elé­gítik majd ki az ország pa­radicsomvetőmag szükség­letét, sőt a paradicsomter­melés szünetelése idején primőrökkel is kísérletez­nek. A negyedik nagykapa­citású hajtató üvegház Bu­dapesten. a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola sorok­sári telepén készül el azzal a céllal, hogy a tudomá­nyos kutatás mellett primő­röket is termeszthessenek benne. Ugyanitt szociális épületeket is létesítenek a dolgozók számára. A Villányi Állami Gazda­ság szőlészeti üzeme számá­ra szőlőfeldolgozó épül. A pécsi borokat eddig szét­szórtan, kisebb pincéidben kezelték, az új üzemben pedig modern technológiával állítják majd elő az egyesé ges borfajtákat, főleg a ka­darkát. Mezőgazdasági gépészmér­nökök, tájkutatással foglal­kozók részére bővítik Mo- sonmagyaróvárott az új me­zőgazdasági főiskolát az ed­digi 240 személyes helyett 400 hallgató számára. Őszig készül Itt. el az új toldalék- épület is 300 személyes nagy előadóteremmel és 600 fő részére konyha-étteremmel. A főiskolára az orszá;- minden részéből jelentkez­hetnek a mezőgazdaság, il­letve tájkutatás iránt *- deklődők. V. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom