Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-02 / 51. szám

iS®5. március 2. SZOLNOK MfiQTB NfiPLAF 3 Szenvedélyes önvizsgálat Az autóközlekedési vállalat taggyűlésén Szolnok közlekedési gond­jai közismertek. Valamen­nyiünk érdeke: minél előbb jobbra foduljon a helyzet. A gépkocsivezetők, kalau­zok, menetirányítók nagy erőfeszítéseket tesznek az utasforgalom zavartalan le­bonyolításáért. Pártszerve­zetük a minap taggyűlést tartott, amelyen azért vet­tünk részt, hogy megtudjuk a kommunistáktól, mi a szándékuk. A munkafegyelem A vezetőség alaposan fel­készült. Lengyel Imre, a titkár olvasta fel a beszá­molót. Az idei munkát ér­tékelték, a hibákról is sok szó esett. Részint a terme­lés, részint a munkafegye­lem került terítékre. — Mindannyian tudjuk, hogy januártól kezdve igye­keztünk az addigiaknál töb­bet tenni a zavartalan for­galomért. Javult is a mun­kánk. Másfél hónapja egyet­len járat sem maradt ki, ami a műszakiakat és gép­kocsivezetőket dicséri. A terv mutatóit gazdaságosan teljesítettük, — Sok elvtársunk, mun­katársunk megtette a ma­gáét, de nem mindenki. A munkafegyelemben, «ajnos. lazaságot tapasztalunk, egy­két példát mondok. Seres Imre nem jelentkezett szol­gálatra, akadtak kalauzok, akik hozzányúltak a válla­lat pénzéhez. Sári József nemtörődömsége miatt 40 ■ta« késett el a gyárból, A biztosítás Hosszú-hosszú perceken át sorolta a mulasztásokat, ki­hagyásokat. A beszámoló a sokat vitatott biztosítási ügyet is említette. A veze­tőség így foglalt állást eb­ben: — Fontot kell tenni az figyre. Nekünk az a véle­ményünk, ha biztosítást nem kér az utas. a kalauz adjon neki olyan bérletet, amilyent kíván... — A pártvezetőség szen­vedélyes önvizsgálatra biz­tatja az elvtársakat. A de­cemberi párthatározatok végrehajtása érdekében azt kérjük, mindenki mondja el a tapasztalatait, fedje fel a hibákat, javaslataival gaz­dagítsa a taggyűlés munká­ját — így ért véget a be­számoló. Emlékszem, a titkár ko­rábbi beszélgetésünk során azt mondotta, náluk mindig parázs vita szokott kere­kedni. Várakozással tekin­tettem az események elé. Fricska Gyula kért szót. — A beszámoló sokat fog kihozott a gazdaságosság­gal, ezért fontosnak tartom, hogy elmondjam az esete­met. A bürokrácia Igazán nem nagy dolgot említett. Valami nyomó­gombot akart kicserélni a kocsiján, de az üzemi bü­rokrácia egyik telepről a másikra küldte, ezért fo­gyasztotta a rezsikilomé­tert, többszáz forintért. Sze­rinte sok ilyen százforintot lehetne megtakarítani, ha Inkább a józan eszére hall­gatna mindenki, mint az elavult belső rendelkezé­sekre. Hricza András szerelő csoportvezető az iménti fel­szólalóval tűzött össze. — Nem írtam ki a nyo­mógombot, mert mást mond a rendelkezés. És mindad­dig nem is fogok, amíg azt meg n®m változtatják. Még valamit: egyik gépkocsive­zető trehányabb, mint a másik. Ezután majd jegy­zőkönyvezni fogom. Láthatóan dühös volt és nem tárgyilagos. Bíró Ist­ván gépkocsivezető később arra adott magyarázatot, amit néha az utas sem ért, amikor félórákat vár hiába a megállóban. — A munkafegyelmet meg kell szilárdítani — kezdte mondanivalóját, — Ne fordulhasson a jövőben elő olyan eset, mint Sári Józseffel. Már két órája kész volt a kocsija a mű­helyben, de neki a magán­ügyei fontosabbak voltak, mint az utasok. Máskor meg szervezési hibák miatt maradt ki a járat. Ha job­ban szem előtt tartjuk az utasok érdekét, jobb lesz a közlekedés. Számos hozzászóló fej­tette még ki véleményét, őszinte szavakkal tárták fel a szervezésben, a mun­kafegyelemben tapasztalt hibákat. Néhányan kicsit nekikeseredve beszéltek, s nem kímélték egymást, ha bíráltak. Tuka Sándor fel­szólalásában összegeződött az eddigi vita. — Bíráljuk egymást? — kérdezte. — Jól tesszük. Mindez a jobbért van. De kár ilyen borúlátónak len­ni. Ügy beszélünk, mintha körülöttünk csak hiba len­ne. Pedig a munkának meg­van az eredménye Az utasok Óhatatlanul eszembe ju­tott a magunk panasza, az utasok véleménye. Hány­szor bosszankodtunk már azért, mert az autóbusz fé­lig telten elrobogott előt­tünk a megállóban. Aztán menetrend ide vagy oda, fél órákat vártunk a kö­vetkezőre. Utas ilyen is van, olyan is van. De ka­lauz is. Lenyeltünk gorom­báskodást, nyers szavakat. Szó ami szó, sokat emle­getjük ezt a vállalatot, vég­eredményben a gépkocsive­zetőket, kalauzokat és me­netirányítókat. A taggyűlé­sen viszont azt tapasztal­tam, hogy a kommunistán minderről úgy gondolkod­nak, mint mi, helytelenítik az efféle hibákat. Sőt tenni akarnak ellenük, s bizonyo­san tesznek is. Negyven­nyolcán vannak ebben az alapszervezetben. Mellettük többszázan dolgoznak. Va­jon ők is megértik a kom­munistákat, vajon ők is szívügyüknek tekintik majd mindazt, amit a taggyűlé­sen elmondottak, elhatároz­tak? Erre a kérdésre majd az idő hozza meg a feleletet. F. P. Miként lehetne Szolnok tiszta város ? A vállalatok egyeztessék terveiket Március 20-ra elfogadható rendet csinálunk Üjabb szolnoki lakosok válaszoltak a „Miként le­hetne Szolnok tiszta vá­ros?” című írásunkra. — S mint eddigi levélíróink, az első helyen említik: köz­üggyé kell tenni a város tisztaságának megteremté­sét. Sőt a javaslatok mellett már akad olyan is, aki a maga munkahelyén meg­tette a megfelelő tintézke- dést, mint például Bátaszé- ki István, a városi tanács vb városgazdálkodási cso­portiának vezetője. Báta- széki István személyesen mondotta el a következő­ket: „Figyelemmel kísérjük a lapban megjelent cikkeket, leveleket. Nem túlzók, ha azt mondom: nap, mint nap várjuk az újabb javaslato­kat. Nagy segítség ez ne­künk, mivel talán bennün­ket érint elsődlegesen e gond megszüntetése. — Éppen ezért a cikk Vám és rév Két, nagyon érdekes ügy került nemrégen a megyei döntőbizottság elé. — Az egyikben az új bérházak homlokzatáról egy-másfél év alatt lepergő Wallkyd festék, a másikban a jász­berényi Hűtőgépgyárban készülő turistadoboz a fő­szereplő. Az előbbinél, bár milliós kár származott belőle, oly­annyira megkésve kifogó soha a beruházó a rossz minőségű munkát, hogy most már körülbelül 17 épület újrafestését kell az építőiparnak elvégezni. A turistadoboznál viszont a rég, idejét múlta szabvány­ba belekapaszkodva — a vevőnek fel sem tűnő pa­rányi felületi karcolások miatt, amelyek a gyárba érkezve már megtalálhatók az alumíniumlemezen és amit nem lehet polirozás- sal, csiszolással eltüntetni — harcol. mondhatnán« szinte fillérekért a keres­kedelem. Ugye milyen érdekes? A sok-sok, három-négyemele­tes lakóház „rongyos” hom­lokzata és a turistadoboz között összefüggés van. — Mégpedig az, hogy a szinte filléres holmik minőségé­nek „megvédésére” sokszor milyen túlzott, teljesen fe­il agYteljesítményű mikroszkóp Az Amerikai Fizikai In­tézet évenként megrende­zett New York-i kiállításán igen nagyteljesítményű mik­roszkópot állítottak ki. Ez a műszer, a konstruktőrök tanúsága szerint, egy centi­méter 200—300 milliomod részénél nem nagyobb tár­gyakat is láthatóvá tesz. Ez az első kereskedelmi forga­lomban lévő műszer, amely a nagyításban az „ionmező” felhasználásával működik. Régebbi mikroszkópok a fénytükrözés alapján mű­ködtek. Ezeknek a helyébe léptek a modem elektroni­kus mikroszkópok, amelyek­kel már a centiméter tíz­milliomod részénél nem na- gyobb tárgyak is láthatóvá válnak. Az ionmikroszkó- pok szerkesztése 1955-ben indult meg; segítségükkel már az atom méreteit nem meghaladó tárgyak is meg­figyelhetők. Egyelőre csu­pán ilyen méretű fémré­szecskék figyelhetők meg ekkora nagyítással, de a kutatók szerint minden re­mény megvan rá, hogy rö­videsen élő sejteket, illetve e sejtek etomszerkezetét is tanulmányozni lehet velük. lesleges energiát fordítunk. Félreértés ne essék, nem lazítani akarom a minősé­gi követelményeket, hanem inkább fokozni. De azzal, hogy a turistadoboz valódi hivatását szem elől téveszt­ve ékszeresdobozt akarunk gyártani, éppen nem ezt érjük el. A nagyobb gondot és fe­lelősséget a nagy értéket képviselő gyártmányoknál, beruházásoknál kell érez- nünk Ha egy ház külső homlokzata a szokásos 10— 15 év helyett egy esztendő alatt tönkremegy, ami rá­adásul 100 ezer forintba kerül, — akkor reklamál­ni kell. De akkor aztán nagyon gyorsan és nagyon erélyesen. Sajnos még mindig elég általános tünet, hogy a tervezés, vagy a kivitele­zés során elkövetett ha­nyagságból, felületességből származó százezres, vagy milliós károk okozóit a legnehezebb megtalálni és felelősségre vonni. Mond­juk meg őszintén; a dolgo­zóval, aki figyelmetlenségből elront egy cipőfelsőrész al­katrészt, — nagyon helye­sen — megtéríttetik vele a selejtté vált anyag értékét. De, — és itt jön az érem másik oldala — hogyan vonják felelősségre mond­juk a Wallkydból szárma­zó kár okozóját, amikor a döntőbizottsági tárgyaláson az építőipar képviselői nem tudtak (mondjuk inkább azt, hogy nem akartak!) nyilatkozni arról, ki adta az utasítást, hogy az előírt anyag helyett mást hasz­náljanak. Az ilyen szemlélet köny- nyen meghiúsíthatja az üzemekben egyre jobban megszilárduló anyagi fele­lősségvállalás eredményes­ségét, mert népgazdasági szinten amit így megtakarí­tunk a vámon, az könnyen elúszhat a réven. B. J. megjelenése után olyan in­tézkedési tervet készítet­tünk, amelynek végrehajtá­sával ha teljesen nem is oldjuk meg a város tisztán tartását, de lényegesen ja­vítunk a helyzeten. A télen sok helyen meg­szaporodott a szemét, mert a rossz út miatt nem tud­tuk azt elszállítani. Ügy döntöttünk, hogy minden körülmények között napo­kon belül pótoljuk a mu­lasztást. Ugyancsak a télen az úttestről a járdák szélé­re raktuk fel a sarat. Ezt is eltakarítjuk. Március 20-ig olyan rendet akarunk te­remteni, hogy az elfogad­ható legyen. Április 4-ig pedig pótoljuk a hulladék- gyűjtőket. Több mint 150-et rakunk ki. Persze mindez kevés lesz ahhoz, hogy elmondhassuk: végre tiszta a város. Sok mást is kell tennünk, de a lakosság segítsége nélkül munkánk hiábavalónak bi­zonyul. Éppen ezért néhány javaslatot én is tennék. Előfordul, hogy gyűjtés­kor szétszórtan találjuk a szemetet. Érthetetlen miért jobb az ottlakóknak sze­métdombon járni? Még több fáradságukba sem kerülne, ha a gyűitőládákba s nem azok mellé öntenék a sze­metet. A másik: a főbb út­vonalakon hajnalban taka­rítjuk az úttestet. Erre a háztulajdonosok utánunk söprik le a járdát. Persze, hogy visszakerül a szemét a járdára, hiszen a gépko­csik odasodorják. Meg kel­lene ebben is egyezni. Se­perjenek korán reggel a háztulajdonosok is. Előfordul, hogy egyálta­lán nem takarítják a jár­dát. Ilyenkor a rendőrség­nek és a városi tanács ille­tékeseinek kellene szigorúb­ban eljárni. Ezzel kapcsola­tos a buszmegállók kör­nyékén eldobált szemét is. Fogjuk le a szemptelők ke­zét. Szóljunk rájuk. íme csak néhány olyan tennivaló, melyek sokat se­gíthetnek abban, hogy vá­rosunk végre tiszta legven! Kiss Antal Szolnok, Bim­bó út 42. szám alatti lakos levélben közölte javaslatait. „Szolnok csak abban az DOLGOZÓ NYUGDÍJASOK Kalmár János Jászapáti — Jól dolgozó állandó bi­zottsági tagot keres? Nagy Sz. József bácsi gyakran jár vizsgálatokra. Az egészség- ügyi, szociális áb-ban te­vékenykedik. Ezen a héten egy hozzájuk közel lakó fiatal házaspárt hívtunk be a tanácshoz. Józsi bácsi is segített meggyőzni őket. Re­mélhetőleg helyreáll a béke köztük... Vagy keresse meg Fekete Istvánt. Igen szor- ' galmas, lelkiismeretes, a2 I igazgatási áb-ban... Nyug j díjas Kalmár János bácsi » is, a Budai utcában — mondta Gazsó József, a községi tanács vb-elnöke. Ha életsorsuk, egyénisé­gük más is, az bizonnyal közös mindhármukban, hogy szívesen végzik a tár­sadalmi munkát. Kalmár János bácsit sike­rült megtalálnom. — Az állandó bizottsági munkájáról érdeklődnék. — Tavaly megüresedett egy körzet, s megválasztot­tak tanácstagnak. Négy éve nyugdíjas vagyok. Tizenegy évig dolgoztam a járási ta­nácsnál, legutóbb a köz­ponti iktató iroda vezetője voltam. Előbb . akíva, majd tag lettem az igazgatási állandó bizottságnál. Isme­rem, szeretem ezt a mun­kát. Szerveztem egy kis tanfolyamot a tsz iktatók és adminisztrátorok részére, díjmentesen. Akkor még öt tsz volt a községben, s el­jöttek a jásziványi Szabad­ság Tsz-ből is. Ezért dicsé­rő oklevelet adott a községi tanács vb. Rendszeresen, minden al­kalommal elmegy az áb üléseire. Legutóbb az igaz­gatási csoport munkáját vitatták meg. Ott is gyak­ran kérdezik véleményét, leérik segítségét. S hogyne segítene, hiszen örül, ha segíthet, hozzájárulhat a csoport eredményes mun­kájához. Dolgozott nyomdában is. Két és fél évtized alatt megtanulta a könyvkötő mesterséget. Ha ilyenfajta sürgős munka van a ta­nácsnál, azt is elvégzi. — E tudományomat — emlékezik — 56-ban is hasznosíthattam. Hivatal nem volt akkor. Előszedtem a régi, kiselejtezett aktákat, és készítettem 10 ezer bo­rítékot. 45-ben a szociáldemokra­ta pártból átiratkozott a kommunisták soraiba. Né­hány szemináriumot vég­zett, aztán egy-kettőn már ő tartott előadást. — Most elhelyeztek volna valahova raktárosnak. A nyugdíjam mellé szánták segítségnek. Megköszöntem, de nem vállaltam el. Mesz- sze van nekem Igaz, csak másfél kilométer, de nem bírják már a lábaim. Kí­mélni kell, a hosszabb gya­loglás nem nekem való. Reggel a fagyos-görön­gyös utcán egy bot segít­ségével jött a Velemí Endre Tsz központjához. S holnap, holnapután ismét indul. Tagja a vöröskeresztnek és pénztárosa az önkéntes tűzoltó testületnek. — Ez utóbbiról lemond­tam, de nem fogadták el, úgy hogy csinálni kell to­vább. Siet vissza a népi ellen­őrökhöz, a vizsgálathoz, ahonnan elhívtam. — Jó egészséget, János bácsi. Sok örömet a mun­kájában. (V. PJ esetben lehet tiszta város, ha e kérdést közüggyé tesz- szük. Ez főképpen az épít­kezésekre vonatkozik. — Ugyanis ha egy utcában építkezik a TITÁSZ, az biz­tos, hogy a következő év­ben a posta, vagy más vál­lalat töri fel az utat. Mind­ez növeli a piszkot, sarat, port. El lehetne ezt kerülni, ha egy kommunális tervet ké­szítenének, melyet kötele­sek volnának betartani a vállalatok. A másik javaslatom a társadalmi munkára vonat­kozik. Tavaly külföldön jár­tam, s ott munkaerő prob­lémák miatt a városok tisz­taságát úgy oldották meg, hogy munkaszüneti napok­ra társadalmi munkát szer­veztek. A kerületekben a nyugdíjasok és a tanácsta­gok szervezték e munkát. Felkeresték a lakókat, fel­írták ki, hány órát ajánl fel, s megmondták nekik, hogy a szerszámokat hol le­het átvenni, s milyen mun­kára lesznek beosztva. Szer­számokról központilag gon­doskodtak. Magam is részt- vettem egy ilyen akcióban, s azt tapasztaltam, hogy beosztásra való tekintet nél­kül mindenki részt vett e társadalmi munkában. A szétdobált papírdarabokat így szedték össze, sót az új bérházak körüli parkosítást is társadalmi munkában csinálták meg. Nem volt ez rossz módszer!” íme tehát ismét két nyi­latkozat, s annál több ja­vaslat, kérés. A hang, a tar­talom azonos; mi magunk tehetjük széppé környeze­tünket Az elképzelések után, melyek mind több tettel párosulnak, min­den bizonnyal eredménye­sek lesznek. És minél töb­ben leszünk, annál előbb célhoz érünk. Éppen ezért várjuk olvasóink további leveleit. 4 nyolcvan éves Vadász Elemér ünneplése A magyar tudományos élet képviselői hétfőn dél­előtt az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem aulájában ünnepi ülésen üdvözölték Vadász Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanárt 80. életévé­nek betöltése alkalmából. Az ünnepi ülésen, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Ló­ránd Tudományegyetem, a Központi Földtani Hivatal és a Magyarhoni Földtani Társulat rendezett, megje­lent Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára és Ligeti Lajos •professzor, a Magyar Tudományos Akadémia oí- elnöke is. Sőtér Istvánnak, az Eöt­vös Lóránd Tudományegye­tem rektorának megnyitó szavai után Szádeczky-Kar- doss Elemér akadémikus méltatta a 80 éves profesz- szor életművét. Hangsúlyoz­ta Vadász Elemér működé­sének sokoldalúságát. Az új korszerű magyar földtani tudomány — mondotta töb­bek között — minden szá­lával az ő munká iából nőtt ki. Korát 30 évvel meg­előzve, elsőnek javasolta az egyetemi levelező oktatás bevezetését, ö fordította magvarra a geológia nvei- vét is. úgyhogy aki ma föld­tani kérdésekről beszél ha­zánkban, akaratlanul ia Vadász professzor szavait használja. Molnár János művelődés- ügyi miniszterhelyettes azo­kat az érdemeket méltatta, amelyeket a professzor a magvar geologusoktatás megteremtésével, fejleszté­sével és színvonalának ál­landó eme1 ésével szerzett. Végül Kriván Pál ad­junktus a tanítványok nó­táját juttatta kifejezésre a professzor iránt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom