Szolnok Megyei Néplap, 1963. november (14. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-01 / 256. szám
19*9. november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A TELEVÍZIÓ Az őszi mezőgazdasági szállitások gondja MŰSORA NYOMÁN (Tudósítónktól) A jászberényi járás községeiben nagy érdeklődéssel várták mindenütt a televízió „Tapasztalatok, tanulságok” című új mezőgazdasági sorozatának őszi műsorait. A kéthetenként jelentkező adásban került szó az őszi mezőgazdasági szállítási feladatokról. Ebben az új műsorszámban tárgyalt problémákat Alattyánon, Jánosh'dán és Jászboldogházán részletesen megvitatták és a következőket állapították meg: „A televízió műsorában A községi népfront bi- Márkus Ferenc világosan zottságok tagjai megtár- beszélt az őszi mezőgazda- gyalták ezt a témát a jászsági fuvarozási feladatok- herényi járás valamennyi szövetkezetében. Különösen abban a nyolc községben nehéz a helyzet, amelynek nincs vasútállomása. Tehát: Alattyán, Jászalsó- szentgyörgy, Jászágó, Jász- felsőszentgyörgy, — Jász- ivány, Jászjákóhalma, Jásztelek, Jászszentandrás községek termelőszövetkezeteiben. S úgy határoztak, a népfront a maga módján ezekben a falvakban adja a legnagyobb segítséget. Bognár Gyula A falusi ember életét alapvetően mindig az határozta meg, milyen volt az időjárás, hogyan fizetett a föld. Ma is így van ez, csák magasabb színvonalon, s más tartalommal. Mert igaz, hogy a közös mezők termése, az együtt-művelt határ jövedelme a meghatározó, de mindjobban kihatnak az emberék gondolkodására, erkölcsére a — múltban ismeretlen — közvetett, tonnákkal és milliókkal ki nem fejezhető körülmények is. A szociológiára és a marxista tárFeltétlenül egyet kell értenünk azzal a javaslatával, hogy a termelőszövetkezetekben legyen szállítási felelős, aki térkép alapján dolgozzék és nagy tervszerűséggel, körültekintéssel hangolja egybe a különféle járművek működését, sőt „menetidejét” is. Magunk részéről azonban rá kell mutatnunk arra, hogy a szeszélyes időjáráson kívül mi az, ami a legjobb, legcélszerűbb, legnagyobb körültekintéssel készült szállítási tervezetet is egyik óráról a másikra felborítja”. Mind az alattyáni, mind a jánoshidi és jászboldog- házi termelőszövetkezetek vezetői, tagjai szinte szóról szóra , ezeket mondják: „Sok esetben este 10—11 óráig vesződünk azzal, bogy a szállítóeszközök másnapi menetrendjét szinte percnyi pontossággal állítsuk össze. Reggel pedig megérkezik a MÁV értesítése arról, hogy két vagon vagy három vagon répaszelet érkezett a cukorgyárból. Ez bizony azt jelenti, hogy két vontató majdnem egész nap a répaszeletet hordja, mert is- . tállóink távol esnek a vasútállomástól”. Félreértés ne essék, a répaszelet nélkülözhetetlen jószágaink takarmányozásában, azonban a pontosabb szervezésre is feltétlenül í szükség lenne. Ne egyik J pillanatról a másikra tud- j juk meg, hogy azonnal meg kell kezdenünk a fu- j varozást, hanem legalább pár nappal előbb de olyan módon, hogy a répaszelet I megérkezésének napját jó- előre mindenképpen megtudjuk. Ha a cukorgyár és a MÁV jobban koordinálja munkáját, ez feltétlenül megoldható lesz — s a mi munkánk is sokkal biztosabbá. tervszerűbbé válik. Pontosan ez vonatkozik a műtrágya szállítására is. Itt az AGROKER-nek és a MÁV-nak kell együtt működnie. Való igaz ugyan, bogy a műtrágya érkezéséről szó- ! tó diszpozíciót előre megkapjuk, sokszor azonban j túlságosan is jókor, mert a í műtráeya egv hét, két hét. i három hét, sőt néha egy hónap múlva érkezik meg. mégpedig a már jelzett módon: egyik óráról a másikra kell továbbítanunk. Véleményünk szerint a televízió igen helyesen tette. hogy a mezőgazdasági szállítások kérdését napirendre tűzte A mi kérésünk viszont az, hogy tegye még a következő lépést is a televízió szerkesztősége, s tűzze műsorára i nz emid-,.tt üzemek mun- j káiát is”. Szedik a cukorrépát a zagyva rékasi Béke Termelőszövetkezetben A mezőtúri Vörös Október Termelőszövetkezetben befejeződött a rizs aratása és cséplése. A szövetkezet egyik rizstábláján szenzációs terméseredmény született. Az endrődi út mentén, a Bélán tanyai határrészen 18 holdon kákái magyar rizsfajtát vetettek több éven át pihentetett telepbe a mezőtúriak. A rizsfajtát a szarvasi kutató intézet munkatársai állították elő, s ez adta a holdankénti 37 mázsát a mezőtúri Vörös Október gazdáinak. A nagy termés- eredménynek egyetlen szépséghibája, hogy a kákái rizsfajta szakemberek véleménye szerint gyenge minőségű. A Vörös Október szövetkezét egyébként az átlagtermésre sem panaszkodhat, hiszen igen nagy terű- j létről 19 mázsa a rizs átlagtermésük. j Teljesítenék éves tervüket Nagy József igazgató, Fü- leki Zoltán főkönyvelő és Szilágyi ("tábor szb-titkár táviratban értesítette szerkesztőségünket arról, hogy a Kisújszállási Községgazdálkodási Vállalat dolgozói befejezték éves tervüket. E mellett eleget tettek valamennyi, az önköltség csökkentésére, a termelékenység növelésére vonatkozó felajánlásuknak. Kitűnő az új vegyszer a vízigyomok e.ien Amióta hazánkban meghonosodott a rizs, azóta fpg- lalkoztatja szakembereinket a vegyszeres gyomirtás problémájának megoldása. Megyénk rizstermelő nagyüzemeiben már többfajta vegyszerrel végeztek kísérleteket. zek a próbálkozások azonban nem hozták meg a kívánt eredményt. A rizs legnagyobb ellenségét a kakaslábfűt, gyékényt, sást, kákát csak kézierővel bírták pusztítani. A látszólag egyszerű munkához azonban nagy szakértelemre van szükség. A fejlődés kezdeti stádiumában lévő kakaslábfű például hasonló a zsenge, fejlődő rizshez, így avatatlan kezek gyakran a rizst is kiszedték a gyomirtáskor. Az idén a Középtiszai, Nagykunsági és a Tiszasü- lyi Állami Gazdaságban, i-gyenként száz katasztráiis holdas táblán kísérleteztek vegyszeres gyomirtással, a Franciaországból importált „Stam” nevű új vegyszerrel. A kijelölt táblákon, a növény két-három leveles állapotában katasztráiis hol- : dánként hét liter vegyszert ; permeteztek ki. Az előírt időben végrehajtott vegyi permetezés százszázalékos sikerrel jár4. A kakasláb- fűn kívül az egyéb vízigyo- mokat a kákát, a sást, a gyékényt is tökéletesen elpusztította. Az import vegyszer elég drága; egy katasz- trális hold permetezése két I mázsa nyers rizs árába kerül, de használata így is ki- j fizető. * A három állami gazda- ] Ságban végzett kísérletek ! több tapasztalattal is szolgáltak. A szakemberek megállapították, ha a vegy- j szert nem a növény két- j háromleveles állapotában j permetezik ki, később a J rizsben is kárt tehet | A kakati víztároló sás- rengetegéből halászladikok tűnnek elő. Gyakorlott halászok játszi könnyedséggel vezetik megkopott ladikjaikat. Az egyiken halgyűjtő kosarak sorakoznak, a másikon a hálót rendezik. A vízben, iszapban térden felül járnak az emberei!?. Kötelet húznak. — A kötélhúzás egyik fontQs munkafolyamat — magyarázza Sípos Gyula, a szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz elnöke. — A víz alatt nagy tömegben burjánzik a vízinövény, amely akadályozza a hálók kivetését. A' kötélre 25—30 kis- kasz.át erősítünk. A " kijelölt területen a víz alatt húzzuk végig a „megélezett” kötelet. A víz alatti irtás után partra húzzák a „termést”. Faragó Sándor bácsi már túl van a hatvanon, de fittyeihányva a nehéz terepnek, húzza a néhány mázsára nehezedett hálót.. — Nyomában a többiek. Jó másfél óráig tart amíg elérik a kijelölt terület végét. A háló mind összébb sízű- f kül, végül a kör bezárul. ! A zsákmány kiadós. A háló . által bezárt vízfelület mind ; kisebb és kisebb, végül egy j haltenger válik belőle. A munka nehéz volt. de J az embereken nyoma sincs ! a fáradtságnak. — Az igazi halász csak akkor érzi magát fáradtnak, ha üres marad a háló — veti oda Szabó János, miközben a halat válogatja. — Ennél a húzásnál nem panaszkodhatunk. Jó másfél mázsára becsüljük a fogást. Zöme törpeharcsa és csuka, de azért akad néhány ponty is. Az első hálózásnak vége. A vizes, sáros hálót felA foltozó-vargától a mozgó javítóműhelyig sadalomtudomány más ágazataira vár az olyan tényezők hatásának összegezésé, hogy például a városon dolgozó családtagok új ismeretei, a gépek és a falusi emberek között kiépülő mind szorosabb kapcsolat, a dolgozók iskoláinak széles hálózata, a szélesedő közéleti demokrácia, a falusi szolgáltatások új rendszere, a háztartásokban használatos fogyasztási cikkek megváltozott összetétele, aránya — miként hat ki a falusi lakosság tudatára, korábbi nézeteivel való szakításra, korunk tanításainak befogadására. A mindennapi élet igazolja, hogy e másodlagos tényezők hatása, szerepe is — a mind jobban végzett munka eredményei mellett — elengedhetetlen. Senki nem találja ma egyetlen községben sem elsietettnek, feleslegesnek a mind több középiskolát, a készétel-boltokat, a háztartási kisgép-kölcsönzőket, a modem szolgáltató-házakat, s a falvakat járó gépkocsira szerelt javítóműhelyeket. — Országszerte igen rövid idő alatt megbarátkozik ezekkel a községeknek nemcsak' a fiatal, hanem az idősebb lakossága is. És igényli azokat... E helyen több dunántúli megye kezdeményezése kapcsán a gépkocsikra szerelt, modern felszerelésekkel ellátott, a falvakat járó mozgó-cipész-, fodrász-, műszerész-, s lakatos-műhelyekről szólunk. Napjaink szükségletei, a falusi emberek igényei hozták létre ezeket a sajátos szövetkezeti részlegeket. Az emberek már falun sem nagyon járnak az ükapától örökölt gúnyákban, és az agyonfoltozott lábbelikben. Nem járnak, mert érdemesebb, s van miből a régi, az elszakadt helyett újat vásárolni. A falu, a nyolc-tízéves bakancsokat reperál- gató foltozóvargának már nem nyújt megélhetésit. Jobb, tartósabb holmikban járnak az emberek. Javítani azonban ezeket is kell. De gyorsabban, korszerűbb eszközökkel, mint valamikor. Ezért volt szükség a mozgó-javítóműhelyek szervezésére, létrehozására. — Minden községbe eljutnak, havonta többször is ezek a mozgóműhelyek, a legtöbb holmit a helyszínen javítják meg, az igényesebb munkát pedig a következő alkalommal hozzák magukkal. Szükség van a javító mesteremberekre a Dunántúl és az Alföld megyéiben is, de magasabb színvonalon. Magasabb színvonalon... — életünk minden területén ez a legfőbb követelmény. szedik a vízből és kezdődik elölről a munka. — Egy helyen általában kétszer halászunk — újságolja Sebestyén Feri bácsi, a brigád egyik legidősebb, egyben legrutinosabb halásza. Óhatatlan, hogy a háló kivetésékor a halak egy része meg ne szökjön. De másodszor már nem kerülhetik ei a végzetet. S a halászbrigád újabb és újabb területet vesz birtokába. A kakati terület száznegyven katasztráiis hold. Jó három-négy hétig időznek itt. Szürkületkor fejezik be a munkát. Ki motorral, vagy Panni robogóval, ki gyalogszerrel indul a halásztanyára. A víz partjának egyik védett sarkában három sátor sorakozik. Ezzel váltották fel a régi, kukoricaszárból vagy egyéb alkalmi eszközből készült szálláshelyet. A halásztanya elengedhetetlen tartozéka a bogrács, amelyben az idős Bozóki Laci* bácsi, a híres szolnoki halászdinasztia tagja főzi a csípős halászlét, ö egyébként a vándortanya rendíthetetlen őre. Foltozza a hálókat őrködik, és ha kedve szottyan, nagy ügyességgel tisztítja a halakat, készül a finom halászlé. E. S. Megkezdődöna szajoli vasúti felüljáró építése. Az idén a Szolnok felőli töltés készül, amelybe 40 000 köbméter földet épít be a Vasútépítő Vállalat. Képünkön: he» g er élik és formázzák a töltést. Uel,szolno“ Harminchétmázsás rizstermés Mezőtúron
