Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-01 / 126. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Másfélmillió forint értékfl társadalmi munka Ülést tartott Szolnok Faros Tanácsa Az 1963. március 5-én megválasztott végrehajtó bizottság tagjainak esküté­telével kezdődött pénteken reggel 8 órakor Szolnok Vá­ros Tanácsának soronkö- vetkező ülése. Ezután az 1962. évi városfejlesztési terv végrehajtása során a társadalmi munka teljesíté­sében kitűnt dolgozók ré­szére adták át az elismerő okleveleket, majd sor ke­rült a tanácstagok kérdé­seire, bejelentéseire. Az ülés első napirendi pontját Kapás Rezső vb- elnök terjesztette a tanács elé. Beszámolt a végrehajtó bizottságnak legutóbbi ta­nácsülése óta végzett mun­kájáról, a fontosabb intéz­kedésekről, az 1963. évi út-, csatorna-, járda, valamint kertépítési munkákról. El­mondotta, hogy az idén kö­zel hét és félmillió forintot fordít a város a közműve­sítésre. Utat építenek töb­bek között a Keskeny Já­nos utcában, az Áchim András utcában, járdát épí­tenek a X. kerületben, a vásártéren, a Bálvány ut­cában. A kertészeti vállalat parkot létesít a Vöröshad­sereg úton, a József At­tila utcában, a Rákóczi úton, a Körösi úton. Kurucz Tibor, a város- fejlesztési csoport vezetője az 1962. évi városfejlesztési terv teljesítéséről, az 1963. évi városfejlesztési terv helyzetéről és a társadalmi munka szervezéséről szá­molt be a tanácsülésnek. Elmondotta, hogy a város területén ebben az évben 375° folyóméter vízhálózat­fejlesztést irányoztunk elő. A munkálatok elvégzését a szolnoki Víz- és Csatorna- művek Vállalat végzi. Az építkezést néhány napon belül megkezdik és előre­láthatólag október végére befejezik. A város utcáinak fásítá­sára 3500 fát bocsátottak a lakosság rendelkezésére. Ez korántsem elegendő, a la­kosság igénye ennél sokkal több. Főleg gömbakácra volna még szükség. A Tisza- ligeti strandfürdő tovább­építéséhez a megyei tanács Tervező Irodája készíti a terveket, melyek június 15- re készülnek el. A kivitele­zési szerződést csak a ter­vek elkészülte után lehet megkötni. Ugyancsak a Ti- szaligetben az úttörő kis­vasút építését a MÁV pá­lyafenntartás dolgozói tár­sadalmi munkában végzik. Az 1963. évi városfejlesz­tési terv összesen 1 520 000 forint értékű társadalmi munkát tartalmaz. Ebben vízvezeték építés, parkosí­tás, fásítás, az első kerület­ben óvoda, az Újvárosi és az Abonyi úti iskoláknál politechnikai műhely, a ti- szaligeti strand építése, va­lamint a kosárlabdapálya felújítása szerepel. Szolnok város 1963. évi költségvetését Csényi Lász­ló, a végrehajtó bizottság titkára terjesztette a ta­nácsülés elé. Ezután Balajti János, az igazgatási osztály vezetője tette megjelentését az államigazgatási munkák helyzetéről. A városi tanács egyhan­gúlag elfogadta az előter­jesztett jelentéseket, ugyan­akkor élénk vitával segí­tette a tanácsi apparátus munkáját. Két ezüst serleget nyert megyénk ipara A Törökszentmiklósi Me­zőgazdasági Gépgyár hét géppel szerepelt a Buda­pesti Nemzetközi Vásárod, Ezek közül a FET 3 típusu függesztett egyirányú tár­csát a „BNV 1963” ezüst­serlegével tüntették ki. A D4K traktorra szerelt mun­kagép a külföldi látogatók között is nagy sikert ara­tott. Német, lengyel, svájci, francia vásárlók érdeklőd­tek részletes adatai iránt. A sikert növeli az is, hogy a mezőgazdasági gépgyár olyan riválisokkal vette fel a versenyt, mint a Csepel Vas- és Fémművek, a Le­nin Kohászati Művek, a Diósgyőri Gépgyár. A BNV 38 díja közül ez­zel kettő került a megyénk­be, hiszen a jászberényi Fémnyomó és Lemezáru- gyár 120 literes hűtőszekré­nye is ezüst serleget nyert Békegyűlés a Járműjavítóban Szolnok összes ipari üze­mének, vállalatának bevo­násával június 6-án a jár­műjavító vállalatnál béke­nagygyűlést rendeznek, melynek szónoka Csáki István elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára lesz. A nagyjelentő­ségű eserhényre a mintegy 5—6000 helyi résztvevőn kí­vül külföldi vendégekre is számítanak. A herényiek Most érkezett a hír, hogy vasárnap, május 26-án az ének és zenei újtípusú ál­talános iskolák részére az országos úttörőszövetség ál­tal Kecskeméten rendezett találkozón a jászberényi éftek és zenei általános is­aranvérme j kola tizenkét tagú kamara- kórusa tizenhét megye kó­rósai közül aranyérmet nyert. Az eredmény egyben tanárnőjük, Bartos Nándor- né odaadó nevelői munká­ját is dicséri. Hruscsov és Castro látogatása egy rakéta- támaszponton Hruscsov és Castro ellá­togatott a stratégiai rakéta- csapatok egy támaszpontjá­ra, ahol megismerkedtek a korszerű rakétatechnika legújabb példányaival. A két kormányfő ezenkí­vül megtekintette a száraz­földi csapatok hadgyakor­latát az egyik katonai kör­zetben. A miniszterelnököt elkísérte Malinovszkij mar­sall szovjet honvédelmi mi­niszter és Krilov marsall, a rakétaesapaíok főpa­rancsnoka. SZOLNOK M / * ____ =a S/1VeftiMfi A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 126. szám. Ára 50 fillér 1963. június 1., szombat. Szolnok megye mezőgazdaságának helyzete és további feladataink Felszólalások az együttes ülésen Tegnap folytatta tanácskozását a megyei pártbizott­ság. a megyei tanács és a Hazafias Népfront megyei bizottságának együttes ülése. Az ülés második napján megjelent Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese és Tóth György, a Szolnok megyei tsz- eket patronáló budapesti XIV, kerületi pártbizottság titkára. Az alábbiakban közöljük a beszámoló, és az irány­elvek feletti vitát. Az együttes ülés vitájá­ban elsőnek Dr. Szabó Sándor A TŰRKEVEI BÜZAKALASZ TSZ FÖAGRONÓMUSA szólalt fel. Oláh elvtárs be­számolójához és az előter­jesztett irányelvekhez fű­zött több gondolatot. Az ál­lattenyésztés további fej­lesztése érdekében a takar­mánybázis megteremtése az egyik legfontosabb megol­dandó feladat, — mondot­ta. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a korábban feltört legelőterületeket ismét le­gelőként kellene hasznosí­tani. Tanácsolta, hogy az olaj­fúrások alkalmával feltárt termálvizet az eddigieknél sokkal jobban használják fel prímőrkertészetek fűté­sére. Majd azt javasolta, az illetékes szervek vizsgál­ják meg a terményforgalmi vállalat keverőüzemeinek tevékenységét, mert sokszor jóminőségi tápok helyett jóformán olyan takarmány kerül vissza a közös gaz­daságokba — darálva és összekeverve — mint amit bevittek. Ez a megállapítás elsősorban a sertéstáp Ik­re vonatkozik. Kovács János A JÁSZÁROKSZÁLLÁSI TÁNCSICS TSZ ELNÖKHELYETTESE megyei tanácstag arra em­lékeztette az együttes ülés résztvevőit, hogy az utóbbi évek aszályos időjárása na­gyon sok kárt okozott, s kedvezőtlenül befolyásolta a mezőgazdasági termelést. Ezért tartja .nagyon fontos­nak az öntözés kiterjesz­tését a szántóföldi növé­nyekre. Említette, egyetért a beszámoló azon megál­lapításiéval, hogy az öntö­zés szakszerűtlensége, az öntözőtelepek egyrészének korszerűtlensége miatt az öntözés nem mindig hozza meg a kívánt eredményt. Ezért mondják sokan azt, hogy a mesterséges csapa­dék drága. S*ás® Ferenc A TÖRÖKSZENTMIKLÓSI MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM TANÁRA helyeselte, hogy az »együttes ülés elé terjesztett jelentés nemcsak értékelte a mező- gazdaság helyzetét, hanem összegezte a fejlődés érde­kében megoldandó feladató. kát is. A mezőgazdaság szakosí­tásával kapcsolatban szin­tén nagyon sok feladat vár megoldásra — hangoztatta. Egy szakemberekből álló bi­zottság bizonyára segíthet­ne a legalapvetőbb kérdé­sek kidolgozásában. Ugyan­azt a célt szolgálná a szak- tanácsadó állomások meg­szervezése, amelyektől sok segítséget kaphatnának munkájukhoz a gyakorlati szakemberek, szövetkezeti vezetők. \' Befejezésként arról szólt Szász Ferenc, hogy a szak­oktatást, a szakmunkáskép­zést nemcsak szélesíteni kell — főként a termelő­szövetkezeti tagok bevoná­sával — hanem színvonala­sabbá tenni. A középisko­lákból, egyetemekről kike­rülő fiatal szakemberekkel való foglalkozást is említet­te. Kérte, hogy a vezetők, de különösen a termelőszö­vetkezetek pártszervezetei adjanak segítséget ahhoz, hogy a fiatal szakemberek minél előbb otthon érezzék magukat a közös gazdasá­gokban, s nagy kedvvel, eredményesen dolgozhassa­nak. Szász Ferenc után Dr. Farka» István ÜGYVÉD kapta meg a szót Kökény Istvántól, az együttes ülés elnökétől. Dr. Farkas István elfogadta a beszámolót, a határozati javaslatot és kér­te, egészítsék ki azt a ter­melőszövetkezetek jogvé­delmének szélesítésével. Azt is kérte: nagyobb gondot fordítsunk a szövetíkzetek- ben a vagyonvédelmi jog- propagandára; Majd Pálfl József A KUNMADARASI TANÁCS VB ELNÖKHELYETTESE kért szót. Fontosnak tartja — mondotta —, hogy az egy faluban gazdálkodó szövetkezetek lehetőleg egy­séges jövedelemelosztási formát honosítsanak meg, s így nem vágyódnak a szö­vetkezeti gazdák egyik kö­zös gazdaságból a másikba pillanatnyi előnyökért Gajdo« Sándorné TISZAJENÖT O SZÖVETKEZETI PARASZTASSZANY örömmel újságolta, hogy jól mennek a dolgok a kö­zös gazdaságukban, Java­solta, adjanak lehetőséget a termelőszövetkezeteknek ar­ra, hogy a korábban elha­markodottan szántóföldi művelésre feltört legelőket visszaminősíthessék. Ugyan­is a szóbanforgó földek e pillanatban se nem legelők már, se nem szántóföldek. Mohácsi Imre A KARCAGI LENIN TSZ FÖAGRONÓMUSA a megyei pártbizottság tag­ja, országgyűlési képviselő, a takarmámytermesztéssel foglalkozott. Gazdaságuk­ban földterületük 46,4 szá­zalékán termelnek takar­mányt. Könnyítene gondju­kon az, ha a rizstermesztés nem a takarmány, hanem a kenyérgabona területét csökkentené. Megemlítette, hogy a kevés takarmányter. mő területen a hozamok is alacsonyak, így sok üzem­ben arra kényszerülnek, hogy életfenntartó takarmá­nyozást folytassanak. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy drá­ga az állati termékek elő­állítása. IVyikos Károly A KISÚJSZÁLLÁSI BÚZÁKALÄSZ TSZ ELNÖKE helyeselte: az együttes ülés több év tapasztalatai alapján értékelte a mezőgazdaság fejlődését, s a további tenni­valókról is tanácskozik. A terméshozamok növelésével kapcsolatban elhangzott vé­leményekhez hozzáfűzte, hogy a nemesített és hibrid vetőmagvak alkalmazása is ezt a célt szolgálja. Nyíkos elvtárs foglalko­zott az állati férőhelyek építésénél, s egyéb beruhá­zásoknál tapasztalható hi­bákkal, s azzal, hogy ese­tenként az építkezéshez szükséges anyagot nem tud­ják beszerezni a közös gaz­daságok. Ilyen hiánycikk je­lenleg az istálló vasvázas tetőszerkezete, Nyíkos elvtárs is csatla­kozott ahhoz a véleményhez hogy kevés a szakember a termelőszövetkezetekben. De azt is elmondotta, hogy a kevés szakemberrel Is megoldhatják feladataikat a termelőszövetkezetek és sikeresen dolgozhatnak a több termelésért, ha biza­lommal fordulnak a szövet­kezeti gazdákhoz, megma­gyarázzák mit miért kell tenni. Fodor Mihály A MEGYEI' TANÁCS VB ELNÖKHELYETTESE azt tartotta nagyon fontos­nak, hogy a beszámoló kö­zéppontjában az ember áll. azok akik elvégzik a terme­lési feladatokat. A továb­biakban arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban is olyan emberekre van szükség, akik alkalmazni tudják a fejlett technikát, tudo­mányt, s ezeket a többter­melés szolgálatába állítják; ■ Ezért nagyjelentőségű az a törekvés, amelyet megyénk­ben is tapasztalhatunk a mezőgazdaságban dolgozók, a termelőszövetkezeti tagok politikai, általános és szak­mai műveltségének növelé­sében. A mezőgazdasági technikumokban például ezerötszáz mezőgazdasági dolgozó tanul, a különböző tanfolyamoknak pedig négyezer hallgatója van; Ezt csak kezdetnek szá­míthatjuk, továbbra is ser­kenteni kell a termelőszö­vetkezeti tagokat, mezőgaz­dasági dolgozókat az álta­lános iskola elvégzésére, a szakoktatásban, felsőfokú tanulásban való részvételre. A kulturális nevelő munká­nak elsősorban az általános és szakmai műveltség gya­rapítására kell irányulnia; Megemlítette, olyan terv kidolgozásán munkálkod­nak, amely biztosítja, hogy két év alatt az álalánoe is­kola elvégzése mellett va­lamilyen szakmát elsajátít­sanak a mezőgazdasági dolgozók; A termelési propaganda szélesítése, tapasztalat- csere, szemléltető agitációs eszközök alkalmazása mind, mind hozzájárul a mező­gazdasági dolgozók művelt­ségének gyarapodásához; Szólt arról is, hogy helyes és szükséges a szocialista brigádok kulturális jellegű vállalásainak értékelése, azok tejesítéséhez a felté­telek biztosítása. Klubok létrehozásával, a tsz és a község kulturális tervének összehangolásával a mező- gazdasági dolgozók számára is biztosítani lehet a kul­turált szórakozást, művelt­ségük fokozását. Varga Illés A MÉSZÖV ELNÖKE a háztáji gazdaságok ki­használásáról szólt. El­mondta, az idén már két­szer annyi permetezőszert adtak ä földművesszövetke­zetek a háztáji gyümölcsö­sök növényvédelmére, mint tavaly. De ez még nem minden. Az lesz jó, ha min­den háztáji gyümölcsfát megpermeteznek minden évben. A háztáji gazdasá­gok köztes veteményezését propagálta továbbiakban. Bizonyította, a cibakházi és £. homoki földek példájával — ahol már ezer holdon történik köztes vetemények termesztése —, hogy. alig több munkával többletjö­vedelemre tesznek szert a köztest is termesztők. Majd az udvarterületek beültetését sürgette. Az idén a földművesszövetkezetek és a tanácsok szorgalmazá­sával 40 ezer gyümölcsfát (.Folytatás a 3. oldalonJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom