Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-04 / 154. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1962. Július 4. Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka íj alapokra fektetik a Vöröskereszt városi szervezeteit (Folytatás az 1. oldalról) A múlt évi gazdálkodásnak kedvezőtlen tünete volt a tervezettnél lényegesen na­gyobb készletnövekedés. Az állami vállalatok és szövet­kezetek készletei a tervezett 7 százalékkal szemben 14 szá­zalékkal nőttek; A tavalyi tanulságokat le­vonva. az idén népgazdasági síkon is, vállalati síkon is ha­tékony intézkedések szüksé­gesek a helyzet javítására. Már ezévben igyekezni kell a lekötött készletek egyré- szét mozgásba hozni, felhasz­nálni a gazdasági vérkerin­gésben. Az anyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével is kísérletezünk, mégpedig olyan irányban, hogy meg­szüntessük a vállalatok kö­zömbösségét a legkorszerűbb állóeszközök kapacitásának kihasználása és a lekötött készletek nagysága tekinte­tében. Ebben az évben 24 iparvállalatnál kísérletkép­pen úgy módosítottuk a nye­reségrészesedési rendszert, hogy az év végén a többlet- nyereség mellett figyelembe­vesszük a vállalati álló- és forgóeszközök nagyságát is. Népgazdaságunk eddigi fej­lődéséhez és az 1961; évi eredményekhez jelentősen hozzájárult a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsában résztvevő országok együtt­működése és a velük lebo­nyolított külkereskedelem magas szintje. Éneikül gazda­sági fejlődésünk eddig is el képzelhetetlen lett volna; Most új. nagy lehetőségek tárulnak fel az együttműködés szélesítésére. A KGST orszá­gok képviselői által nemré­giben elfogadott „A szocialis­ta nemzetközi munkamegosz­tás alapelvei” című doku­mentum nagy jelentőségű hazánk számára is. Az alap­elvek érvényesítésével meg­gyorsulhat hazánkban az ipar szerkezeteinek kedvező átalakítása, a termelés és a termékek szakosítása, s ezek — saját erőfeszítéseinkkel párosulva — biztosítják szá­munkra a leghaladottabb technikával történő, nagy szériájú termelésből fakadó előnyöket. A szocialista nem­zetközi munkamegosztásban való részvételünkkel egyide­jűleg fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal és az újon­nan függetlenséget nyert or­szágokkal is. A pénzügymi­niszter befejezésül a képvise­lőknek elfogadásra ajánlotta az 1961. évi állami költségve­tés végrehajtásáról szóló je­lentést. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után dr. Dobronaki Gyula, a terv- és költségvetési bizott­ság titkára, a törvényjavaslat előadója szólalt fék Dabronaki Gyula felszólalása Dabronaki Gyula elmon­dotta, hogy az 1961. évi álla­mi költségvetés végrehajtá­sáról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés bizottságai az elmúlt hetekben részlete­sen megvitatták. A bizottsá­gok ülésein módosító javas­latot vagy észrevételt nem tettek. Az előadó ezután kiemel­te, hogy a népgazdaság fej­lesztésében elért eredmé­nyek számottevőek. A kitű­zött alapvető gazdaságpoli­tikai célok lényegében telje­sültek. Egyes nem várt ne­hézségek ellenére a népgaz­daság egyensúlyi állapota kedvezőbb Volt az előző évi­nél. Az ipar és az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben növeke­dett. A termelés túlteljesíté­sének nagyobb hányada ke­rült kivitelre, mint a meg­előző években. Különösen örvendetes, hogy a termelés emelkedésének több mint kétharmada a munka terme­lékenységének javulásából származott. Az iparban a termelési költségek színvonala a ter­vezettnél kedvezőbben ala­kult, ami az állami bevéte­lek előirányzatainak teljesíté­sére is kedvező hatást gya­korolt. Dabronaki Gyula ugyan­akkor szóvátette, hogy még mindig nem erősségünk az ütemes termelés. A Kohó- és Gépipari Minisztérium 4. negyedévi exporttervének több mint felét csak decem­berben teljesítette. Fel kell figyelni arra, hogy ez a ten­dencia egyes vállalatoknál, illetve iparágaknál 1962. első negyedévében is megmutat­kozott. Ez kedvezőtlenül be­folyásolja a termelékenység alakulását és a megrendelők­nek, a beruházóknak, a sze­relőiparnak nehézséget okoz. Az asZály következtében a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez a vártnál alacsonyabb volt, emiatt a nemzeti jövedelem az év során a tervezett 7 százalékkal szemben mintegy 6 százalékkal nőtt. Jórészt ez vonta maga után azt, hogy az életszínvonal a tervezett­nél valamivel alacsonyabb mértékben emelkedett. Dr. Dabronaki Gyula fel­szólalása után szünet követ­kezett. Szünet után Vass Ist­vánná elnökletével folytat­ták a törvényjavaslat vitáját. Németh Károly képviselő volt a következő felszólaló. szövetkezetek több, a nem­régiben alakultak viszont ke­vesebb támogatást kaptak közös gazdálkodásuk fejlesz­téséhez. Igazságos tehát az az álláspont, hogy a jövő­ben megerősödött és jó gaz­dasági alapokkal rendelkező termelőszövetkezetek egyre nagyobb mértékben saját erőforrásokból fejlesszék gaz­daságukat Az idei kedvezőtlen idő­járás által előidézett nehéz­ségeket is figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a me­zőgazdaság dolgozói álla­munk hathatós segítségével eredményesen oldották meg feladataikat, napjainkban is derekas munkát végeznek. Mindez azonban nem homá- lyosíthatja el előttünk azt a tényt hogy mezőgazdasági termelésünk sok tekintetben elmarad a követelmények mögött. A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai még alacsonyak és magasak a termékek előállításánk költségei. Megvan azonban a lehetőségünk arra, hogy a felszabadulás előtti időkből ránk maradt elmaradottságot a mezőgazdaságban is le- küzdjük és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának márciusi hatá­rozata szellemében mezőgaz­daságunkat fokozatosan a korszerű termelés világszín­vonalára emeljük. A mai termelési színvonal mellett ugyanis nem tudnánk a la­kosság egyre növekvő igé­nyeinek megfelelően a zavar­talan és folyamatos ellátást biztosítani. A belső fogyasz­tás, továbbá az export terén is növekvő követelmények azt kívánják tőlünk, hogy bátran menjünk tovább a megkezdett úton; A mi költségvetésünkben — mondotta a továbbiakban Németh Károly — mint cseppben a tenger — vissza­tükröződik szocialista rend­szerünk lényege. Az 1961. évi állami költ­ségvetés végrehajtása népünk boldogulását, szocialista ha­zánk erősödését szolgálta, ezért a beterjesztett jelen­tést a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magam ne­vében elfogadásra javaslom. — fejezte be felszólalását a képviselő. Ezután Pioker Ignác buda­pesti képviselő szólalt fel majd ebédszünet következett. Ebéd után dr. Beresztóezy Miklós elnökletével folytató­dott a vita. Csergő János Németh Károly Mezőgazdaságunk helyze­tének megítélésénél figye­lembe kell venni mondotta, hogy a szövetkezetek egyré- sze a múlt télen alakult, ke­vés nagyüzemi tapasztalattal rendelkezett és egészen az őszi vetésig szétszórt par­cellákon folytatta a közös gazdálkodást. Kedvezőtlenül befolyásolta a termelést az év második felében bekövet­kezett rendkívüli aszály. Az őszi kalászosokból, — ame­lyeket az aszály nem érin­tett, jó termést takarítottunk be. Búzából elértük az eddi­gi legmagasabb termésátla­got, kh-ként 11 mázsát. Az aszály ellenére az ipar mező- gazdasági nyersanyagszük­ségletét is sikerült megköze­lítően kielégíteni. Az aszály miatt be­következett több milliárdos terméskiesés természetesen sok nehézség elé állította a mezőgazdasági üzemeket és előre nem látható kiadásokat rótt népgazdaságunkra. A legnagyobb gondot a takar­mányhiány okozta. A takar- mány-nehé7.ségek áthidalá­sára az üzemek szigorú ta­karékosságot vezettek be és kormányunk is a parasztság segítségére sietett; — nagy- mennyiségű takarmányt im­portált. A termelőszövetke­zetek és háztáji gazdaságok a takarmányakciók során 35 ezer vagon abraktakarmányt kaptak központi készletek­ből. Mindez lehetővé tette az 1962-es első félévi sertés- és baromfi-felvásárlási ter­vek hiánytalan teljesítését, a törzsállomány megóvását és hozzájárult a termelési kedv, a termelési biztonság erősö­déséhez. Sikerült elérni azt is, hogy a közös állatállomány meg­óvása és gyors fejlesztése mellett á háztáji állomány sem esett vissza és a ház­táji gazdaságok is jelentős mennyiségű árut adtak a népgazdaságnak. A háztáji gazdaságok árutermelésére az állam a jövőben is fel­tétlenül számít. A szövetkezeteknek nyúj­tott hiteleknél, az állami tá­mogatásnál egyre jobban ér­vényesül a differenciáltság elve. A dolgok természeténél fogva a régebben alakult Csergő János kohó- és gépipari miniszter volt a következő felszólaló. Mint mondotta; az 1961. évi költségvetés végrehajtásáról szóló beszá­moló visszatükrözi népgaz­daságunk elmúlt évi eredmé­nyeit. Ezekben jelentős ré­sze van a kohó- és gépipar vállalatainak is, mert 1961- ben 13,2 százalékkal termel­tek többet, mint 1960-ban. Exportra közel 29 száza­lékkal, a lakosság ellátását szolgáló fogyasztási cikkek­ből 20 százalékkal többet ál­lítottunk elő. A termelékeny­ség 1960-hoz viszonyítva 9,5 százalékkal növekedett. A termelés növekedésének 70 százaléka a termelékeny­ség emelkedéséből eredt. Tavalyi eredményeink reá­lis alapot adtak ahhoz, hogy 1962-re még nagyobb és je­lentősebb feladatokat tűz­zünk kohászatunk és gépipa­runk elé; Ebben az esztendő­ben tovább növekszik a ko­hászat és a gépipar terme­lése. Gépiparunké 12,1 szá­zalékkal, kohászatunké pe­dig mintegy 7 százalékkal. Exporttervünk mintegy 10 százalékkal, a munka terme­lékenysége a gépiparban 9,3 százalékkal, a kohászatban 4,6 százalékkal lesz maga­sabb. 1962. évi tervünk célkitű­zései összhangban vannak népgazdaságunk fejlődésével, megalapozottak és teljesít­hetők. Gépiparunk szerkeze­tének átalakítását ebben az esztendőben tovább folytat­juk. A lakosság részére több tartós fogyasztási cikket ter­melünk. Többek között tele­vízió készülékből többet gyártunk, mosógépből kielé­gítjük az igényeket, padló­fényesítő és porszívógépből, valamint háztartási hűtő- szekrényből is lényegesen több jut a boltokba; Ezután a mérnökök és technikusok képzéséről be­szélt Csergő János. Hangsú­lyozta, hogy a mérnököket és a technikusokat mentesíteni kell a felesleges adminisztrá­ciós munkák végzése alól. Az üzemszervezés megjavításá­val, a helyes profi tintással is elő lehet segíteni, hogy több mérnök és technikus műsza­ki feladatokkal foglalkozzék. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztériumhoz tartozó üze­meknek, intézeteknek első­rendű érdekük, hogy messze­menő támogatást biztosítsa­nak a műszaki egyetemek és technikumok számára; segít­sék az egyetemeket megfelelő előadók átadásával az egye­temi laboratóriumok részére kísérleti berendezések felsze­relésével, az üzemekben a hallgatók részére gyakorlati idő biztosításával A továbbiakban kiemelte, j hogy a gépipar műszaki szín- ' vonalának gyorsütemű eme­lésében igen nagy eredményt érhetünk el a baráti szocia­lista országokkal való mun­kamegosztás jobb megszerve­zése és kiszélesítése révén; Befejezésül javasolta a be­nyújtott törvényjavaslat, az 1961. évi költségvetés elfoga­dását (Taps.) A következő felszólaló, dr, Sáró András Békés megyei képviselő egészségügyi kér­désekkel foglalkozott. Mind a Békés megyed kép­viselőcsoport mind a maga nevében elfogadta és elfoga­dásra ajánlotta a költségve­tés zárszámadását A keddi ülés utolsó felszó­lalója Hodek József, Komá­rom megyei képviselő volt Ezután az elnök az ülést bezárta. Az országgyűlés szer­dán folytatja az 1961; évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását majd az inter­pellációkra kerül sor. (MTI) Zavargások Brazíliában Rio de Janeiro (AFP). NI- ['ídőnkint korlátolt mennyiség­ben ugyan osztottak ki ezek­ből az élelmiszerekből a la­kosság körében, ez azonban a szükséglet fedezésére nem volt elég. Jelentések szerint a hétfői zavargásokat éppen egy ilyen leim; szerk ioczj ás el maradá­sa váltotta ki, (MTI) I erői ban, Rio de Janeiro iker­városában hétfőn délután az élelmiszerhiány következté­ben zavargások törtek ki. A városban csaknem egy hó­napja komoly ellátási zava­rok mutatkoztak. Főképpen rizsben, cukorban, és babban volt nagy hiány. Á hatóságok Tegnap, kedden délelőtt ta­nácskozásra gyűltek egybe Szolnokon, a Vöröskereszt megyei központjában, a vá­rosok főorvosai és vöröske­reszt szervezeteinek titkárai. Ez alkalommal vitatták meg a várcei lakóterületi vörös­keresztes munka megjavítá­sának lehetőségeit, egyben pedig meghatározták aza'ap- szervezetek kiépítésének út­ját. Az értekezleten megjelent dr. Tóth Lajos megyei főor­vos is. Városainkban működő vö­röskeresztes szervezetek igen nagy létszámmal dicseked­hetnek ma már, s mindin­kább jelentkezik az igény; részt kívánnak a munkából. Ilyen előzmények után szü­letett meg a határozat, új alapokra kell fektetni a vá­rosok vöröskereszt szerveze­teinek felépítését. Az átszer­vezés eredményeképpen az az orvosi körzetekhez kapcso­lódnak majd az alapszerve­zetek. A körzeti orvos egy­ben a szervezet elnöke is lesz. O az aki a legjobban is­meri az egészségügyi felada­tokat az adott helyen, tehát a vöröskeresztes aktívák leg­fontosabb munkáját is meg­szabhatja. Megyénkben igen jó ered­ményeket értek el a vöroske- resztes aktívák a tisztasági mozgalom megszervezésében. Országos viszonylatban is előkelő helyet foglalunk el, ám az eredmények további fokozásának is lehetősége van. A jövőben a tömegszer­vezetek közösen hirdetik meg e rrtíndannyiuink érdekét kép­viselő mozgalmat. A Hazafi­as Népfront, a KISZ, a Nő­tanács sőt a pártszervezetek és természetesen a városi, illetve a községi tanácsok is szívügyüknek tekintik a moz­galom továbbfejlesztését. A továbbiakban is évnként két alkalommal értékelik az eredményeket. A félévi érté­kelésben élenjár a kunhegye­st járás vörőskeresztes aktí­vahálózata, amely- már nyolc­van százalékban eleget to " kötelességének. Megkezdődött De Gaulle és Adenauer tanácskozása Párizs (MTI) Az MTI tudósítója jelenti: Prizs hétfőn este közömbö­sen fogadta a hidegháborús bonni kancellárt. De Gaulle ugyan államfőnek kijáró pompával üdvözölte az Orlyi repülőtéren Adenauert, a Quai d’ Orsay királyi lak­osztályához vezető 15 kilo­méteres útvonalon azonban csak a „jobb negyedekben” kapott mérsékelt tapsot a kancellár. Ezzel szemben az Orleans-i kapunál (Quartier Latin-ben füttykoncert „Ora- dour!” ,,Le a nácikkal!” Adenauer Heraus!” kiáltások köszöntötték a nyitott gépko­csiban De Gaulle jobbján he­lyet foglaló kancellárt. A hitleri koncentrációs táborok volt foglyai csikós rabruhá­jukban álltak az utat szegé­lyező rendőrkordon mögött. „Hóhérokkal nem szövetke­zünk!” feliratú transzparen­sek alatt; A francia sajtó is vissza­tükrözi azokat az enyhén szólva vegyes érzelmeket, amelyekkel Párizs lakossága a látogatást fogadja. A kor­mányhoz közelálló lapok ugyan „rózsalovagnak” és „Franciaország odaadó barát­jának” nevezik a bonni ag­gastyánt. a polgári Combat azonban kénytelen elismerni, hogy a párizsiakat megdöb­bentette a Champs Elysées-t övező fekete piros sárga zász­lók látványa; Ahhoz, hogy a franciák felejteni tudjanak, az szükséges, hogy a németek ne felejtsenek — írja a lap; A France-Soir pedig rámu­tat. hogy a fajüldöző Globke jelenléte sötét árnyékot vet a látogatásra; De Gaulle és Adenauer tanácskozása az Elysée-palo- tában ma kezdődik, szerdán és csütörtökön délelőtt foly­tatódik. 1 De Gaulle a Párizs—Bonn tengely megszilárdítását vár­ja a megbeszélésektől. Erre építi tervét: a harmadik nemzetközi erőt jelentő és a francia atomfegyverre tá­maszkodó „Európa” politikai vezetését. Valójában azon­ban semmi sem biztosítja, hogy a Párizs—Bonn tengely nem válik Bonn—Párizs ten­gellyé. hogy a francia—nyu­gatnémet együttműködés nem a német militaristák ve­zető szerepét erősítik-e meg. „A barátság örve alatt sö­tét harc folyik az európai he­gemóniáért — írja a B Hu- manité. — Adenauer és De Gaulle ugyan egyetért a kö­zös szovjetellenes hideghá­borús politikai vonalvezetés­ben, de mindegyik attól tart. hogy kedves Dartnere a kö­rülményeket kihasználva, át­veszi a vezetést” Holnap július 4-e, a német fasizmus áldozataira való emlékezés napja lesz Fran­ciaországban; A volt ellen­állók és háborús üldözöttek szervezeteinek felhívására a mártírok emlékműveinél tün­tetnek a franciák Adenauer és a kíséretében lévő egyko­ri hitleristák. Schröder kül­ügyminiszter és a háborús bűnös Globke látogatása el­len. (MTI) De Gaulle proklamálta Algéria függetlenségét P á r i 2 s (AFP, Reuter). Kedden délelőtt elhangzott De Gaulle francia köztársa­sági elnök nyilatkozata, — amellyel proklamálta Algé­ria függetlenségét. Az elnök nyilatkozik az 1961. január 8-án és az 1962. április 8-án Franciaország­ban lefolyt népszavazásra, amely elismerte az algériai nép önrendelkezési jogát és azt a jogát, hogy szabadon döntsön a Franciaországgal való együttműködése mel­lett, vagy ellen. Az elnöki nyilatkozat kije­lenti, hogy az 1962. július elsején megtartott népszava­zással Algéria népe a Fran­ciaországgal együttműködő Algéria függetlensége mel­lett foglalt állást. Fentiek alapján Francia- ország ünnenélyesen elisme­ri Algéria függetlenségét. A kedden reggel megtar­tott rendkívüli miniszterta­nácsi ülésen a francia állam­fő ismertette a kormány tag­jaival a nyilatkozat szöve­gét. A francia államfő levelét, amely hivatalosan elismeri Algéria függetlenségét, — Christian Fouchét Francia- ország algériai főmegbízott­ja a nyilatkozattal körülbe­lül egyidőben adta át Abder- rahman Faresznek, az algé­riai ideiglenes végrehajtó szerv elnökének (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom