Szolnok Megyei Néplap, 1962. július (13. évfolyam, 154-177. szám)

1962-07-04 / 154. szám

XIII. évfolyam, 154. szám. Ara 50 fillér 1962. július 4-, szerda. MA MIÉRT SZOMJAZNAK A FÖLDEK TÖRÖKSZEN TMIKLÖSON­Ponciustól—Pilátusig 'TUDOMÁNY—TECHNIKA SZAKTANÁCSOK Az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés az országgyűlés új ülés­szakának napirendjén Kedden délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka Az ülésen résztvett Apró Antal, Kiss Károly; Maro­sán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP politikai Bizpttságának tagjai, Czinege Lajos és Szirmai István, a Politikai Bizottság póttagjai, Csergő János. Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Incze Jenő, Kossá István. Losonczi Pál. Nagy Józsefné. Nyers Rezső, Péter János,' Tausz János, dr. Tra- ntmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Tizenegy óra után néhány perccel az elnöklő Rónai Sándor megnyitotta az ülést. Megállapította, hogy az or­szággyűlés tagjai határozat- képes számban vannak jelen, majd bejelentette: a legutób­bi ülésszak óta elhunyt dr. Huth Tivadar képviselő, a pécsi Orvostudományi Egye­tem rektora. Rónai Sándor megemlékezett az elhunyt képviselő' tudományos mun­kásságáról, politikai tevé­kenységéről, amelynek elis­meréseképpen 1958-ban or­szággyűlési képviselővé vá­lasztották. Az elnök javasla­tára az országgyűlés jegyző­könyvben örökítette meg dr. Hut.h Tivadar emlékét; A megüresedett képviselő he­lyére, Baranya megye Pécs városi választó kerületének képviselőjeként Berki Fülöp képviselőt hívták meg. Rónai Sándor bejelentette, hogy a pénzügyminiszter az ülésszak előtt jóváhagyásra benyújtotta az 1961; évi ál­lami költségvetés végrehaj­tásáról szóló jelentést. A törvényjavaslatot az ország- gyűlés állandó bizottságai előzetes tárgyalásra megkap­ták, s a képviselők között szétosztották; Előzetesen megkapták a képviselők a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a legutób­bi ülésszak óta eltelt időben alkotott törvényerejű rende­letéiről szóló jelentést is; A jelentést az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette; Rónai Sándor bejelentette azt is, hogy két képviselő in­terpellációt nyújtott be. Dr. Pesta László, az országgyűlés jegyzője ismertette az inter­pellációk tartalmát. Az elnök javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. Első napirendi pontként az 1961. évi állami költségvetés vég­rehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó tör­vényjavaslatot tárgyalják meg, majd második napiren­di pontként interpellációk következnek; Nyers Rezső pénzügyminiszter előadói beszéde Ezután Nyers Rezső pénz­ügyminiszter emelkedett szó­lásra: Elöljárójában hangsúlyoz­ta, hogy az 1961; évi állami költségvetési gazdálkodást kielégítő eredménnyel zár­tuk. Az állami költségvetés eredményességéből következ­tethetünk egész népgazdasá­gunk helyzetére is. Egyrészt azért, mert az állami gazdál­kodás köre eléggé széles, s a nemzeti jövedelemnek mint­egy 50 százaléka került újra­felosztásra az állami költség- vetés útján. Másrészt azért is, mert a költségvetés — bár nem egyforma mértékben — de összefüggésben van gazda­sági életünk minden ágával és szinte gyűjtőpontja a gaz­dasági eredményeknek, de jó megfigyelőpont a fogyatékos­ságok felismeréséhez is. A költségvetés mérlege bi­zonyítja. hogy joggal te­kinthetjük fő vonásaiban kielégítőnek egész népgaz­daságunk múlt .évi teljesít­ményét, A nemzeti jövedelem 1961- ben 6 százalékkal nőtt, az előirányzottnál valamivel ki­sebb mértékben. Az ipar e tervezettnél nagyobb, a me­zőgazdaság azonban lénye­gesen kisebb jövedelmet szolgáltatott a nemzet szá­mára. A nemzeti jövedelem növelésének a múlt évben elért üteme némileg elma­rad attól az évi átlagtól, ami ötéves tervünk teljesítéséhez szükséges. Az elmaradás nem olyan, ami veszélyeztetné öt évre szabott céljaink el­érését, de mindenesetre fo­kozott erőfeszítésekre int bennünket most és a jövő­ben. A nemzeti jövedelem el­osztását befolyásolta, hogy a múlt évben egyik alapvető célkitűzésünk volt a külke­reskedelmi mérleg javítása és nemzetközi fizetési hely­zetünk megszilárdítása. E tö­rekvéseinket siker koronázta. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a tervezettnél na­gyobb volt, fizetési mérle­günk javult. Ez a körülmény, valamint a . mezőgazdasági terméskiesés viszont csök- kentőleg hatott az adott év­ben belföldön elosztható nemzeti jövedelem nagysá­gára. Ezért a fogyasztást csak 2,4 százalékkal, a felhalmo­zást pedig 3 százalékkal le­hetett növelni; Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint ala­kult és kiegyensúlyozott volt. A bevételek 76,2 mil­liárd forintra a kiadások pedig 75,7 milliárd forintra rúgtak, a bevételi többlet 475 millió forint. 13.8 milliárd szociális és egészségügyi célokra A költségvetési kiadások legnagyobb hányadát, 45,5 százalékát közületi feladatok ellátására fordítottuk. Ezen belül szociális és egészség- ügyi célokra az állami költ­ségvetésből 13,8 milliárd fo­rintot folyósítottunk, az ere­deti előirányzatnál valamivel nagyobb összeget; Az emel­kedést főként a társadalom­biztosítási és nyugdíj-kiadá­soknak a tervezettnél maga­sabb növekedése okozta. Nö­vekedett a kórházi férőhe­lyek száma, bővült a kórhá­zak felújítási lehetősége^ • ja­vult a gyógyszerellátás. Kul­turális célok megvalósítására 6,8 milliárd forintot fordítot­tunk. Ezen összegből bővült az általános-, a közép- és a főiskolai hálózat. Folytató­dott a politechnikai oktatás bevezetése. Szélesedett a tu­dományos kutatás, főként a magkémiai és az atomfizikai kutatás. Növekedett a szín­házak, a mozik, a könyv­tárak és a művelődési ott­honok száma; A gazdasági feladatok el­látására 4,4 milliárd forin­tot költöttünk. Bővítettük a távolsági és a helyi útháló­zatot, hidakat építettünk. Fejlesztettük a növényvédő állomások hálózatát. Növel­tük a vízgazdálkodás korsze­rűsítésére fordított összege­ket. Az igazgatási szervek 2,4 milliárd forintot használ­ták fel. Az igazgatási kiadá­sok folyósításánál a takaré­kosság szempontját érvénye­sítettük. A rend- és jogbiz­tonság! feladatokra 3,4 mil­liárd forintot, a védelmi ki­adásokra pedig 3,5 milliárd forintot használtunk fel. A költségvetési kiadások második nagy csoportját, 43.1 százalékát a felhalmo­zásra fordított összegek ké­pezik. Az 1961. évben a be­ruházások teljes összege 33.2 milliárd forint volt. Ez az összeg az állami vál­lalatok 29,1 milliárd forintos, a szövetkezetek 3.3 milliárd forintos beruházásaiból, vala­mint a magánlakásépí­tésekre fordított 800 millió forintos állami hitelből tevő­dik össze; 42 700 új lakás A beruházási program ke­retében az elmúlt évben erőnkhöz mérten tovább folytattuk a lakásépítési programot. 18 900 állami la­kás,.’ 18 300 személyi tulaj­donú lakás, 5500 szövetkezeti és öröklakás építését fejez­ték be. A vállalati nyereségek ösz- szege 1961-ben 4,5 milliárd forinttal nagyobb volt az előző évinél. Az előző évhez képest emelkedett az ipar nyeresége, javult a mezőgaz­daság eredménye is, viszont az építőipar és a- közlekedés nyeresége csökkent. Ha ágazatonként nézzük a gazdaságosságot, azt látjuk, hogy az ipar költségszínvo­nala a tervnek megfelelően csökkent. Az egész iparon belül azon­ban az egws iparágak telje­sítménye ktüönböző. A tanácsi vállalatok — a kereskedelem kivételével — országosan a tervnek meg­felelően növelték a termelést és csöikkentetteik a költség­színvonalat. A jövedelmező­ség és a költségalakulás azon­ban túlzottnak látszó egye­netlenséget mutat az egyes megyék között A sütőipari vállalatok jövedelmezősége például Bács-Kiskun, Vas és Szabolcs megyében két-há- romszorosa a Fejér, Somogy vagy a Hajdú megyeinek. Hasonló a helyzet az építő­az érintett megyei tanácsok­nak. A mérlegbeszámolók azt mutatják, hogy a műit évben a tanácsi vál­lalatok tevékenysége még a kelleténél kevésbé irá­nyult a lakosság javítási­szolgáltatási igényeinek ki­elégítésére. Termelési volumenüknek csupán 6 százalékát fordítot­ták erre a célra. Indokolt és szükséges, hogy a kisipari szövetkezetek és a ma 'ánkis- ipar javító-szolgáltató tevé­kenysége mellett - helyi ta­nácsok saját vállalataikat is nagyobb mértékben állítsák rá erre a feladatra. Ennek se­gítésére központi intézkedé­sek folyamatban vannak, kí­vánatos, hogy a tanácsok is keressék a célravezető meg­oldásokat. Köztudomású, hogy szocia­lista viszonyok között a ter­melés gazdaságossága és a dolgozó tömegek . életszínvo­nala között közvetlen össze­függés van — mutatott rá a továbbiakban a miniszter. — A gazdaságosság növelése ezért egyik központi célkitű­zésünk a gazdálkodás min­den ágában. Fejlődésünk mai szakaszán már nem elegendő, hogy a költségszínvonal csökkenését nagyobbrészt a termelés mennyiségi növeléséből eredő automatikus rezsiköltség- csökkentéssel érjük el. Több­re van szükség. Ez a több pedig elsősorban a műszaki- technikai színvonal gyorsabb emelése. Ennek révén gyorsabban növelhetjük a gazdaságossá­got és végső fokon a nem­zeti jövedelmet; A műszaki színvonal emelése szempontjából döntő szere­pük van a beruházásoknak. Jól előkészített, korszerű be­ruházásokkal — amelyek el­érik a legjobb nemzetközi színvonalat —, nagyban elő­mozdíthatjuk a műszaki- gazdaságossági haladást. Miután gazdasági fejlődé­sünk szempontjából döntő je­lentőségű a beruházások ha­tékonyságának növelése, az 1 1961. évi tapasztalatok alap­ján indokoltnak látszik, hogy a gazdasági minisztériumok munkájában központibb he­lyet foglaljon el a beruházá­sok előkészítése és a kivite- lés koordinálása. (Folytatás a 2. oldalon) Kéíezes* létesítmény a termelőszövetke­zetekben bak és komplettebbek az elő­ző éveknél. Több termelőszö­vetkezet közös vállalkozása­ként elkészült néhány új major, így Egerben száz He­ves megyei szövetkezet kel­tetőállomása, ahol egyszerre 360 000 csibét keltethetnek. Jelentős beruházási mun­kák kezdődtek meg az állami gazdaságokban is. Elkészült már az idei évre előirányzott mind a tizennégy nagytelje­sítményű, forrólevegős lu­cernaszárító üzem. Nyolc he­lyen korszerű, gépesített ba­romfiüzem építése, három állami gazdaságban gépesí­tett tehenészet kialakítása kezdődött. Beruházásként az ország négy helyén, összesen 570 vagon kapacitású magtisztí­tók és magtárak építését kezdték meg, három közülük még az idén elkészül. Az év első felében jelen­tősen nőtt mezőgazdaságunk gépparkja. A'' gépállomások és a gazdaságok június vé­géig 970 kombájnt, 470 rend- re-aratót és 4500 traktort kaptak, az utóbbiból 750-el többet az előirányzottnál, — mert Csehszlovákiából és Romániából már megérke­zett a második félévre ese­dékes szállítmányok egy ré­sze is. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 50 ezer hold öntözéséhez vásá­roltak gépeket, ezeknek több mint a fele korszerű Mannes- mann-féle permetező beren­dezés. A sokezer munkagé­pen felül a mezőgazdaság néhány eddig nálunk isme­retlen konstrukciót is ka­pott,. így az NDK-ban gyár­tott magasnyomású széna- szalmabálázót, és a Zetor traktor egy korszerűsített, nagyobb teljesítményű típu­sát. Több új létesítménnyel gazdagodott az agrártudomá­nyi kutatás és oktatás is az első félévben. A Kertészeti Kutató Intézetben elkészült a korszerű kísérleteknek he­lyet adó biológiai laborató­rium. Gödöllőn, Keszthelyen, Debrecenben és Mosonma- gyaróvárott megkezdődött az agrártudományi egyetem, il­letve a mezőgazdasági aka­démiák új tanügyi és kollé-. giumi épületeinek alapozása. i; Mezőgazdaságunk az idén j; több mint ötmilliárd forint ; értékű beruházást kap. Bár : az építkezések többsége csak ; a második félévben fejező­dik be, s egyrészük a jövő j évre is áthúzódik, a mező- ; gazdasági üzemek, intézmé­nyek 1962 első felében is sok 5 új - létesítménnyel gyarapod­tak. A rendelkezésre álló anya­gi eszközöket az idén első­sorban a közvetlenül terme­lési jellegű, gyorsan megté- : rülő, s főképpen a növény- ; termesztés belterjes irányú fejlesztését szolgáló beruhá­zásokra koncentrálják. Az egyik legfontosabb ezek kö­zül az öntözés, amelynek M- terjesztéséhez eddig körül­belül 30 000 holdon épültek új telepek. Az öntözéses gaz­dálkodás korszerűsítését is ; több új létesítmény szolgál- : ja: Tokaj hegyalján üzembe­helyezték az első hegyvidéki ; szőlő-öntöző telepet, Csepel- ; szigeten pedig az első öntö- ; zőszivattyú- és szórófej-vizs- ; gáló állomást. Az első félév- 1 ben kezdődött meg a Keleti főcsatorna kilencedik, s egy- : ben legnagyobb öntözőfürt­jének építése, ez 16 000 hold rendszeres vízellátását bizto­sítja majd. A mezőgazdaság egyik legnagyobb idei beru- | házása a gyümölcs- és szőlő- telepítés. Mintegy 40 000 hol­don telepítenek gyümölcsöst ;és szőlőt. A talajforgatás és J a többi előkészület csaknem j mindenütt megtörtént, s a : tavaszi idényben már több- ; ezer holdon el is ültették a | csemetéket és oltványokat. Szekszárdon elkészült az or­szág legkorszerűbb szőlőolt- vány-készítő üzeme, ahol ! évente 3 millió oltványt ál- ! Irtanak elő. ; A termelőszövetkezetek az üdén kereken 7000 új létesít- ; ményt — istállókat, magtá­rakat, üvegházakat, kutakat, stb. kapnak, s június • végéig ' ezekből több mint 2000 elké­szült. Figyelembe véve, hogy további, mintegy 3000 épít­kezésen dolgoznak, hat hó­nap alatt az egész évi építési tervnek 40 százalékát telje­sítették, ami csaknem tíz százalékkal több, mint ta­valy az első félévben. Az idei beruházások koneentráltab­F/LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! S201N0K 0j> / & 0 ^yVe4tÍMj%

Next

/
Oldalképek
Tartalom