Szolnok Megyei Néplap, 1962. március (13. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

Kétmilliárd forint kutatásokra A Minisztertanács legutób­bi liléién megtárgyalta és jó­váhagyta az országos távlati tudományos és kutatási tér vet. A terv kidolgozásában mintegy 3100 tudós, kutató és gyakorlati szakember vett részt. Tudományos életünk nagyjelentőségű dokumentu­ma azokat a konkrétan ki­tűzhető legfontosabb problé mákat tartalmazza, amelyek' nek megoldásával a tudo­mány munkásainak elsősor ban kell foglalkozniuk. A terv 73 kutatási fő feladatot sorol fel —■ s ezek mindegy! ke döntően befolyásolhatja egy-egy népgazdasági ágazat, vagy tudományág fejlődését, Valamennyi kntatási fő fel­adatot előkészítő bizottság dolgozott ki. > A távlati tervvel kapcsola­tos Minisztertanács határo­zat megszabta a kutatőmnn ka fejlesztését szolgáló fon­tosabb keretszámokat is. — Eszerint a második ötéves terv időszakában a kutatók száma körülbelül 25 száza­lékkal, a kutatási segéderők száma 65—70, a kutatási költ­ségkeretek pedig mintegy 70 százalékkal növelhetők 1960- hoz viszonyítva, A tervidő­szakban hatalmas összeget, mintegy 2 milliárd forintot Irányoznak elő különböző forrásokból a kutatások fej­lesztését szolgáló beruházá­sok megvalósítására, A jóváhagyott terv alapján a Tudományos és Felsőokta­tási Tanács — az érdekelt or­szágos hatáskörű szervek ve­zetőivei — a közeljövőben kijelöli azokat a kutatási té­macsoportokat, amelyeken az illetékeseknek a második öt­éves terv Időszakában dol­gozniuk kell, egyszersmind meghatározza, melyek az el­sőrendűen fontos témacso­portok. A kormány határozata egyébként lehetőséget bizto­sít olyan tudományos kuta­tásokra is, amelyek az orszá­gos távlati tervben nem sze­repelnek. Mint a határozat kimondja: a kutatási kapaci­tásnak legalább 20—25 szá­zalékát a távlati terven kí­vüli kutatásokra kell fenn­tartani. (MTI). Üjabb kijavított traktor XIII, évfolyam, 50. szám. Ara: 50 fillér 1962. március k, csütörtök. v ÁTADJÁK: az új kénsavgyárat, a tiszaderzsi ; szivattyútelepet, az újszászi tárhá- ♦ _ zat, a jászkiséri javítóműhelyt 'H ' Jp ■ Us® 1} »fi FOLYTATJÁK: a szuperfoszfátüzem s a bútor- * A IPi P® AS gyár bővítését, a papírgyári erő- l fi# llJL.il mű építését "■■■ KEZDIK: a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat* fejlesztését, egy újabb kénsavgyár í és a jászberényi gimnázium építé- ; sét " Z MA: 3_ oldal Félév után a cipőgyári szakiskolában A NEVE: PETEK JULIANNA 0 oldal TUDOMÁNY, • TECHNIKA * Szülők iskolája oldal A „HAVASI EMBER” SZOLNOKON * Nagy havazás Jugoszláviában * Felkerestük Vékes Sándor elvtársat, a Magyar Beru­házási Bank Szolnok megyei Fiókjának vezetőjét, s meg­kértük: tájékoztassa lapun­kat az idei beruházásokról. Bevezetőül egy adatot em­lítetnék — kezdte Vékes elv­társ. — Megyénk tavalyi beruházási tervteljesítése 95.1 százalék volt, ami azt jelenti, hogy 530 millió fo­rint értékű beruházást bo­nyolítottunk le. — Az idén is .nagy beru­házások lesznek, — folytat­ta,— Néhányat a nagyobbak közül említsünk meg, érzé­keltetésül megyénk fejlődé­sére. Kezdjük azokkal, me­lyek AZ IDÉN BEFEJEZŐDNEK Még az első félévben át­adják a .Tászkiséri Gépállo­más új, három hajós szere­lőcsarnokát, mely 600 gép­egység javítását biztosítja évenként Az év végén helye­zik üzembe a Tiszamenti Vegyiművek új kénsavgyá- rát, s átadják a Törökszent­miklósi Mezőgazdasági Gép­gyár — 15 millió forint költ­séggel épülő — szerelőcsar­nokát. A Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalatnál befejezik a mintegy 26 mil­lió forintot felemésztő re­konstrukciót Ezzel a válla­lat kapacitása évi 360 va­gonnal növekszik a korsze­rűsítés előtti időszak terme­léséhez viszonyítva. Ujszá- szon is átadják a 600 vago- nos tárházat. Elkészül a 75 millió fo­rint költségerőirányzattal épülő szolnoki Tisza hid. Igaz, anyagszállítási késedel­mek visszavetették a MÁVAG munkáját, s ez gá­tolja a Hídépítő Vállalat tervteljesítését is, — de a nehézségek pillanatnyilag nem tűnnek olyan nagynak, hogy indokolt legyen a ha­táridő megváltoztatása. — A halkedvelők örömére említsük meg, hogy az idén befejezik a Középtiszai Ál­lami Gazdaság ezeregyszáz holdas halastavának építését. Más „húsbavágó” beruházási munkával is foglalkoznak ebben a. gazdaságban: az ál­lattenyésztés fejlesztése ér­dekében üzembeheiyeznek egy évi háromezer tonna kát pacitású' söldtakannányszár rító üzeme' — Az öntözéses gazdálko­dás segítése érdekében léte­sített tísZaderzsi szivattyú- telepet is átadják; E munka nagyságának érzékeletésére említsük meg: negyven mil­lió forintba került Az év végén befejeződik Szolnokon az egészségügyi szakiskola építése, Évenként kétszáz. ápolónőt képeznek ki abban. Szolnoki Papírgyár 20 tonna,' óra gőz kapacitású erőművé­nek építését. Jövőre üzembe is helyezik. S ha már a pa­pírgyárnál tartunk, szóljunk a cellulózüzem bővítéséről is. — Huszonhárommillió forint költségelőirányzattal több, mint háromezer tonnával nö­velik a cellgyár évi kapaci­tását. — A szolnoki üzemek fej lődése igen figyelemreméltó. A Tisza Bútorgyár termelé­sét is évi 21,5 ezer garnitúrá­val növelik a jövőre befeje­ződő beruházásokkal. — Az egészségügyi intézmények is gyarapodnak: 1963 első ne­gyedében adják át a Köz­egészségügyi és Járványügyi Állomás új épületét A MOST KEZDŐDŐ BERUHÁZÁSOK közül is említsünk néhányat, — bizonyságul a fejlődés fo­lyamatosságára. Mintegy 35 millió forint költségelőirány­zattal hozzálátnak a Mező- gazdasági Gépjavító Vállalat fejlesztéséhez. É beruházás évenként 400 lánctalpas gép­egység javítását teszi lehető­vé, 9 ami talán még ennél is jelentősebb: az alkatrészek helyi gyártását is biztosítja. . — Számottevő lesz az .álla­mi gazdaságok talajjavítása és belvízlevezetése. Az el­képzelések szerint (a terve­zés most folyik) mintegy har­mincmillió forintot fordíta­nak erre a célra. — 1962. második félévében sor kerül egy újabb — len- * gyei gyártmányú — kénsav- j gyár építésének megkezdésé- I re. A TÜZÉP gondjai is eny-| hülnek, — mivel Mezőtúron; többmillió forin,t felhaszná- } lásával új telep épül számú-1 ra. A. jászberényiek örömére: * áz idén nekilátnak a 12 tanú- I lócsoportos gimnázium épí- x tésének. s jövőre már át is { adják rendeltetésének. | — Lehetne még felsorolni» jónéhány beruházást, — de? valamennyi említése hossza-* dalmas lenne. Az egészhez} talán még annyit: az idén ♦ lebonyolításra kerülő beru- > házások pénzügyi fedezetét általában idejében biztosítot­ták. Most már az kellene, hogy az építőipar a korszerű technológiára áttérve (közép és'" nagyblpkkok. alkalmazá­sa) tovább rövidítse az épít­kezések idejét. A közelmúlt tapasztalatai szerint most- már nem is annyira az épí­tőkkel, mint a gépgyárakkal van baj. A késedelmes gép' szállítások hátráltatják a be' ruházási munkálatokat A kellő összhang 1962-re sem biztosított az építkezések és a gépszállítások között A beruházások tervellá­tottsága jobb, mint áz előző években. Sajnos, ennek elő­nye csak a II. félévben és jö­vőre jelentkezik. Most még az első félévben munkahiány- nyal küzd az építőipari vál­lalat, — mondotta befejezé­sül Vékes elvtárs. S, B, Közeleg a tavasz, kezdődik a munka a földeken, A ■ téli gépjavítás után megtelik a határ traktorokkal Szántják a rizsföldeket, kultivátoroznak, vetnek. Most az utolsó javításokat végzik a gépállomásokon. Király István sze­relő a mezőtúri gépállomáson egy kijavított MTZ trak­torra szereli vissza a sebességváltóház fedelét, Hruscsov és USbriohl eszmecseréje a német kérdésről A párizsi Bastille-téren io. ■fír«««** AZ ÁTMENŐ BERUHÁZÁSOK közül is említsünk néhányat, hiszen igen jelentősek van­nak köztük, — folytatta Vé­kes elvtárs. — Még jóformán be sem fejeződött például a Tiszamenti Vegyiművek szu­perfoszfát üzemének építése, máris napirendre került ka­pacitásának legalább két­százezer tonnával való bőví­tése. Ez a munka tehát az építés kezdetétől számítva lényegében összefüggő fo­lyamat s befejezésére 1965- re lehet számítani. **> Az idén folytatják a Az QAS kitüntet... Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke esz­mecserét folytatott a német békeszerződés megkötéséről és a nyugat-berlini kérdés­nek a szerződés alapján tör­ténő rendezéséről. Megvitat­ták a Szovjetunió és az NDK együttműködésének kérdé­sét is. A Szovjetunió további áruhitelt nyújt a Német De­mokratikus Köztársaságnak. Az eszmecsere megmutat­ta. hogy a Szovjetunió és az NDK véleménye a megvita­tott kérdésekre vonatkozólag teljesen megegyezik. Az eszmecsere Moszkvá­ban zajlott le február 26-án és 27-én. A két államférfi találkozóiról az alábbi hiva­talos közleményt adták ki: s,Február 26-tól 28-ig Moszkvában tartózkodott Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke. Február 26-án é3 27-én találkozó folyt le Hruscsov, az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára, a szovjet Minisztertanács elnöke és Ulbricht, a NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának el­nöke között. E találkozón be­ható eszmecsere folyt a né­met békeszerződés msgkö­Korszerű, nagybefogadóképességű raktárak A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás térhódításával meg­teremtődtek hazánkban a korszerű, nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermelés feltéte­lek A fejlődés tervezett ará­nyaira, s egyben a termelő­szövetkezeti gazdálkodással kialakult lehetőségekre jel­lemző, hogy 1965-ben — a második ötéves terv utolsó évében — kereken 189 000 vagpn mezőgazdasági ter­ményt és terméket vásárol­nak fel és visznek piacra. Ez pontosan 43,2 százalékkal lesz több, mint 1960-ban. A kulturáltabb, egészségesebb táplálkozás szempontjából fontos, vitamindús gyümöl­csökből és zöldségfélékből 60,2, illetve 47 százalékkal emelkedhet az egy főre jutó lésével összefüggő kérdések­ről és a nyugat-berlini hely­zet e szerződés alapján tör­ténő rendezéséről, valamim a két államot kölcsönösen érdeklő más nemzetközi kér­désekről. Megvitatták azt a kérdést is, hogyan lehetne tovább fejleszteni a Szovjetunió és a Német- Derriokratikus Köz­társaság szoros, testvéri kap­csolatait, s ezen belül az t ,á kérdést, hogyan bővítsék a két ország gazdasági együtt­működését, tudományos mű­szaki és kulturális kapcsola­tait. Az eszmecsere során kide­rült, hogy a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köz­társaság álláspontja telje­sen mégegyezik a német bé­keszerződéssel összefüggő kérdésekre, valamint az egyéb időszerű nemzetközi problémákra és a két orsíág kölcsönös kapcsolatainak* 1 kérdéseire vonatkozólag. Megegyezés jött létre ar­ról is, hogy 1962-ben növe­lik a két ország kölcsönös áruszállításait és a Szovjet­unió további áruhitelt bo­csát a Német Demokratikus Köztársaság rendelkezésére. A találkozók és , megbe­szélések meleg, szívélyes légkörben, a teljes kölcsönös megértés és egyöntetűség szellemében folytak le. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a szovjet Miniáríerta- nács elnöke ebédet adott Waiter Ulbrichtnak, az NSZEP Központi Bizottsága első titkárának, az NDK Ál­lamtanácsa elnökének tisz­teletére; Walter Ulbricht és a kí­séretében lévő személyiségeit, valamint Perm hin, a Szov­jetunió NDK-beli nagykövete február 28-án visszautaztak Berlinbe” íMTT) A Német Szocialista Egységpárt küldöttsége Kádár Jánosnál Kádár János, az MSZMP KB első titkára és Nemes Rezső, az MSZMP KB titká­ra szerdán fogadta a Német Szocialista Egységpárt ha­zánkban tartózkodó pártmun­kás küldöttségét, amelynek vezetője Alois Pissnik, a Né­met Szocialista Egységpárt pohtikai bizottságának pót­tagja, a Magdeburg: Pártbi­zottság első titkára. nem 50 rntl’ló forintos beru­házási költséggel épül egy- egy korszerű raktár. Építé­sük már az elmúlt évben megkezdődött, s az idén fe­jeződik be. Ugyancsak az idén készül el a hatmillió fo­rintos beruházási költséggel épülő dunaújvárosi raktár. 1963-ban Kecskeméten adnak át egy új csaknem 40 millió forintos költséggel épülő, kor­szerű raktárt. Ugyanebben az évben készül el a főváros­ban egy modemberendezésű mézraktár is. 1964-ben Sze­I geden, Özdon, Gyöngyösön és Füzesabonyban, 1965-ben Debrecenben, Győrött, Szol­nokon, Makón és Nyíregyhá­zán fejeződik be egy-egy raktár építése. Építésükre és felszerelésükre 142 millió fo­rintot biztosát a SZŐ VOSZ költségvetése, (MTI) l fogyasztás. Ugyanakkor az állami, élelmiszeripar, a kon- zarvgyártás is 81,6 százalék­kal több nyersanyagot kap a mezőgazdaságtól. A tervidőszakban folytató­dik a raktárak és átvevőhe­lyek fejlesztése. Nyíregyházán 1965-ben befejeződik az együttesen több mint 180 millió forintos beruházási költséggel már több éve ké­szülő almatároló építése. Ez lesz az ország legnagyobb és legkorszerűbb gyümölcsrak­tára. Szatymazon már az el­múlt évben elkészült egy hű- tőház-tároló, Salgótarjánban, Fehérgyarmaton és Kaposvá­rott pedig egy-egy zöldség- gyümölcsraktár. Három nagy ipari megyénk központjában — Veszprémben, Tatabányán és Pécsett — együttesen csak­£ VILÁG PB.OLETÁRJÁ1 EGYESuLJEtiSf ^ Szolnok m § m I ■mi 5iii> i imih ^ wp* 'Mn1 wi^* * «

Next

/
Oldalképek
Tartalom