Szolnok Megyei Néplap, 1961. november (12. évfolyam, 258-282. szám)

1961-11-01 / 258. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI \y^i.. SZOLNOK Jki* m A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XII. évfolyam, 258. szám. Ara SO fillér 1961. november 1., szerda. ttta: Kádár elvtárs látogatása a moszkvai Vlagyimir Iljics Gépgyárban A gyümölcs* és zöidségellátásról Az üzletek ünnepek e'őtti ryitvatartása RZ SZKP XXII. KONGRESSZUSINAK HATÁROZATA Befejeződött az SZKP XXII. kongresszusa Moszkva (TASZSZ). — Mint már közöltük, az SZKP XXII. kongresszusának kül­döttei kedden egyhangúlag határozatot hoztak az SZKP Központi Bizottságának be­számolójáról. A határozat rá­mutat, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa teljes egészében helyeselte az SZKP Központi Bizottságának poli­tikai irányvonalát, valamint bel- és külpolitikai gyakor­lati tevékenységét. Mint a határozat rámutat, „az események menete meg­erősíti pártunk elméleti kö­vetkeztetéseinek és politi­kai irányvonalának helyessé­gét. Teljes diadalt aratott a XX. kongresszus irányvonala, amelyet maga az élet, a nép javáról való gondoskodás dik­tált, e amelyet lenini forra­dalmi alkotó szellem hatott át”. A XXII. kongreszus hatá­rozata megjegyzi, hogy „a jelenlegi nemzetközi helyzet meghatározó vonása a szocia­lizmus, a demokrácia és a béke erőinek további világ­méretű növekedése.” „Az élet igazolta pártunk külpolitikai irányvonalá­nak, a háború elhárítására és 9i béke megszilárdításá­ra irányuló vonalnak a helyességét. EZ az irányvonal megfelel a szovjet nép alapvető érdekei­nek és minden országban el­nyerte a békeszerető erők tá­mogatását.’? A kongresszus — mondja a határozat — nagyraértékeli a Központi Bizottság és a szov­jet kormány külpolitikájá­nak következetességét, ru­galmasságát, és kezdeménye­ző jellegét, osztatlanul he­lyesli azokat az intézkedése­ket, amelyeket a nemzetközi politikai, gazdasági és kultu­rális kapcsolatok erősítése céljából foganatosítottak. „Abban a tényben, hogy a háborút sikerült elhárítani és a szovjet emberek, valamint a többi ország népei a békés élet javait élvezhetik, annak a munkának fő eredményét kell látni, amelyet a Központi Bi­zottság a szovjet állam ereié­nek növelése, a lenini kül­politika megvalósítása érde­kéhen végzett. Ebben a tényben a szocia­lista országok testvérpárt jai tevékenységének, a világ békeszerető erői aktivizáló­dásának eredményeit kell felismerni” — hangsúlyozza a határozat. Mint a határozat a továb­biakban megjegyzi, a szocia­lista világrendszer a sikeres fejlődés útján halad, erősö­dik és az emberi társadalom haladásának meghatározó té­nyezőiévé válik. A kongresz- szus helyeselte a Központi Bizottságnak és a szovjet kor­mánynak azt az irányvona­lát, hogy szakadatlanul erő­síteni kell a szocialista orszá­goknak a proletárinternacio- nalizmus. az egyenjogúság és az elvtársi kölcsönös segítség 2tvein alapuló gazdasági, po­litikai és kulturális együtt­működését. A kongresszus külön ki emelte a Központi Bizottság­nak azt a nagy és gyümölcsö­ző munkáját, amelyet az SZKP és ? tcővéri omm Pista- és munkáspártok együttműködésének fejleszté­séért és erősítéséért végzett a marxizmus-leninizmus alap­ján, s a nemzetközi kommu­nista mozgalom egységének és összeforrottságának érde­kében. „A kongresszus, — mondja a határozat — erélyesen elutasítja az Albán Munka­párt vezetőinek az SZKP és annak lenini Központi Bi­zottsága ellen intézett alap­talan és rágalmazó támadá­sait. Az albán vezetők cselekede­tei ellentétesek a kommunis­ta- és munkáspártok 1957. és 1960. évi tanácskozásainak nyilatkozataival és kiáltvá­nyaival és csakis szakadár cselekményeknek minősíthe­tők, amelyek célja a szocia­lista országok barátságának és összeforrottságának alá- aknázása. Ezek a cselekmények a2 imperializmus kezére játsza­nak. Az SZKP XXII. kong­resszusa azt a reményét fe­jezte ki, hogy az a’bán veze­tők, ha valóban szivükön vi­selik népük érdekeit, s tény­leg barátságban akarnak élni az SZKP-val és minden test­vérpárttal, akkor feladják téves nézeteiket, s visszatér­nek az összes szocialista or­szággal, a nemzetközi kom­munista mozgalommal való egység és együttműködés út­jára. „A szocialista tábor egysé­gének további erősítése, ha­talmának és védelmi képes­ségének növelése a legfonto­sabb feladatok egyike ma­rad” mondja a határozat. A határozatban továbbá ez áll: „Az egyes szocialista or­szágok népgazdaságának fej­lesztésére tett erőfeszítések összehangolása a gazdasági együttműködés és a kölcsö­nös segítségnyújtás erősíté­sére és bővítésére tett közös erőfeszítésekkel — ez a szo­cialista közösséghez tartozó valamennyi ország, a szocia­lista világgazdaság további felvirágoztatásának és fel­lendítésének útja. A XXII. kongresszus hang­súlyozta, hogy „ma már nem az imperia­lizmus, hanem a szocializ­mus határozza meg a világ fejlődésének fő irányát”. Teljes mértékben igazoló­dott a XX. kongresszusnak az a következtetése, hogy elkerülhetetlenül mélyül a kapitalizmus általános vál­sága. Az elmúlt években to­vább gyengültek az imperia­lizmus gazdasági, politikai és ideológiai pozíciói, még tovább élesedtek az imperi­alizmus alapvető ellentmon­dásai, óriási arányokat öltött a munkásosztály forradalmi harca, a népek demokratikus és felszabadító mozgalma. A nemzeti felszabadító mozga­lom hatalmas csapásai alatt ténylegesen összeomlott a gyarmati rendszer. A szocialista forradalom feil őrlésének formáiról és út­jairól szólva a határozat hangsúlvozZa hogy a mun­kásosztály és élcsapata a marxista—leninista párt bé­kés módon igyekszik megva iósítani a szocialista forra­dalmat. ..A ielenleei körül menyek között a munkásosz [ tál.vnak élcsapata vezetésévé5 számos kapitalista országban! megvan a lehetősége, hogy a munkás- és népi front, va­lamint a különböző pártok és társadalmi szervezetek megegyezésének és politikai együttműködésének egyéb lehetséges formái alapján egyesítse a nép többségét, s polgárháború, nélkül meg­szerezze az államhatalmat és biztosítsa, hogy az alapvető termelési eszközök a nép kezébe menjenek át”. „A kommunizmus korunk legbefolyásosabb politikai erejévé vált” — mondja a határozat. A továbbiakban megállapítja: „A marxizmus—leninizmus diadala szempontjából döntő jelentőségű a kérlelhetetlen, következetes két frontos harc: a revlzionizmus, mint íőveszély ellen, valamint a dogmatizmus és a szektásság ellen. Az SZKP nemzetközi kötelességének tartja, hogy minden vonalon erősítse a nemzetközi kommunista moz­galom sziklaszilárd egységét, harcoljon mindenki ellen, aki az összes országok kommunis­tái egységének gyengítésével próbálkozik. Továbbra is le kell leplez­ni a korunkbeli revizioniz- mus elméletét és gyakorlatát. A korunkbeli revizionizmus a legtömörebben a jugoszláv kommunisták szövetségének programjában jut kifejezés­re”. A háború és béke kérdése továbbra is korunk legége­tőbb problémája. A határozat ezzel kapcsolatban hangsú­lyozza: „A jelenlegi körülmények között megnyílt az a távlat, hogy lehetséges a békés együttélés megvalósítása arra az egész időszakra, amely­nek folyamán meg kell oldód- niok az emberiséget jelenleg megosztó társadalmi és poli­tikai problémáknak. — A felé haladunk, hogy még a szocializmus teljes győzelme előtt, amikor még a világ egy részében fennmarad a kapi- lalizmus, felmerül a reális lehetősége annak, hogy kire- kesszük a világháborút a tár­sadalom életéből”. A határozat egyúttal rá­mutat arra, hogy amíg impe­rializmus van, addig megma­rad az agresszív háborúk ta­laja is. A nemzetközi impe­rializmus, elsősorban az ame­rikai imperializmus, a világ békéjét fenyegető fő veszély. A nemzetközi imperializmus a legszörnyűbb gaztettre ké­szül az emberiség ellen: ter­monukleáris világháborúra. „A kongresszus időszerű­nek. helyesnek és szükséges­nek tartja azokat az intézke­déseket. amelyeket a Köz- oonti Bizottság és a szovjet kormány hozott hazánk vé­delmi képességének további fokozására. Amíg vannak im­perialista agresszorok, résen kell lenni, szárazon kell tar­tani a puskaport, tökéletesí­teni kell a szocialista orszá­gok védelmét és fegyveres erőit”. A hatrozat hangsúlyozza, „a béke megszilárdításá­nak ügye megköveteli a békés együttélés elveinek •’lapján a mélyen gyökere­ző nemzetközi probtémá' ”ozo1désát, (Folytatása a 2. oldalon) Moszkva (TASZSZ). Az SZKP XXII. kongresz- szusa kedden, moszkvai idő szerint, délután 16 órakor Nyi- kita Hruscsov elnökletével záróülést tartott. Nyikita Hruscsov záróbe­szédében többek között kije­lentette: teljes joggal el­mondhatjuk, hogy a XXII. kongresszus fontos mérföldkő a párt és az ország életében, a kommunizmus felépítéséért folyó harcban. Az új prog­ram elfogadásával a XXII. kongresszus az egész világ előtt meghirdette, hogy a Szovjetunió népei, élükön a kommunista párttal, követve a marxizmus-leninizmust, ma­gasra emelik a kommunista társadalom felépítésének harci zászlaját. Hruscsov a XXII. kongresz- szus küldöttei, az egész párt és a szovjet nép nevében for­ró köszönetét mondott a test­véri marxista-leninista pár­tok küldötteinek a kongresz- szus munkájában való rész­vételükért és jókívánságai­kért. Biztosítjuk barátainkat — mondotta , hogy a leni­ni párt továbbra is fennen hordozza a kommunizmus, a prnletárinternacionalizmus zászlaját. Hruscsov szívből jövő kö­szönetét mondott az afrikai országok demokratikus párt­jai képviselőinek is. Nyikita Hruscsov leszögez­te: következetesen érv \iye- síteni fogjuk a békés együtt­élés lenini elvét, tántorft.ha- tatlanul harcolunk a világ békéjéért. A kongresszus záróülésén a Központi Bizottság beszámo­lójával kapcsolatos határozat kidolgozására alakított bi­zottság nevében felszólalt Leonyid lljicsov küldött. Jó­váhagyás végett a kongresz- szus elé terjesztette az SZKP • » Illést tartott az SZKP új Központi Bizottsága Moszkva (TASZSZ). — Kedden ülést tartott az SZKP-nek a XXII. kongresz- szuson megválasztott új Köz­ponti Bizottsága. Az ülésen megválasztották a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségét. Az elnökség tagjai a kö­vetkezők: L. I. Brezsnyev, N. Sz. Hruscsov, A. N. Koszigin, F. R Kozlov, O. V. Kuuszi- nen. A. I. Mikojan, N. V. Podgornlj, D. Sz. Pol.ianszklj, M. A. Szuszlov, N. M. Sver- nylk és G. I. Voronov. Az elnökség póttagjai: V. V. Grisin, K. T. Mazurov, V. P. Mzsavanadze, S. R Rasi- dov és V. V. Scserbiekij. A Központi Bizottság ülé­sén megválasztották a KB titkárságát is. Ennek tagjai: N. Sz. Hruscsov — első titkár —, F. R Kozlov. P. N. Gye- micsev. L. F. íiiiesov, O. V. Kuuszinen. B. N Ponomar- iov I. V Szniridoeov. M. A. Szusziov és A. N. Selepin. A tViénumon az SZKP Köz­ponti Bizottsága mellett mű­ködő pártelleoörzési bizott­ság elnökévé N. M. Svernyi- k*‘t az elnök p'ső helyettesé­vé pedig Z. T. Szergyukof választották. — (MTI) Központi Bizottságának be­számolójával kapcsolatos ha­tározati javaslatot. Ezt egy­hangúlag elfogadták. A hatá­rozat teljes egészében he­lyesli az SZKP Központi Bi­zottságának politikai irány­vonalát, bel- és külpolitikai gyakorlati tevékenységét Ezután Borisz Ponomarjov küldött határozat-tervezetet terjesztett a kongresszus elé az SZKP programjáról. Em­lékeztetett arra, hogy az SZKP programtervezetét jú­lius 30-án a sajtóban közzé­tették és ezzel országos vi­tára bocsátották. A szovjet nép — hangsúlyozta Pono­marjov — egyöntetűen helye­selte az SZKP új programját, a világ első kommunista tár­sadalma felépítésének marx­ista-leninista harci program­ját. Az illetékes bizottság meg­vizsgálta a programtervezet­hez benyújtott összes javasla­tokat és kiegészítéseket, és jóváhagyás céljából a kong­resszus elé terjeszti az SZKP Nyikita Hruscsov bejelenti, hogy befejeződött az SZKP XXII. kongresszusa. A Kreml kongresszusi palotája óriási termének boltívei alatt fel­csendül az Internacionálé felemelő dallama. A kongresz- szusi küldöttek és a vendé­gek állva énekelik a párthim­nuszt. Moszkva (MTI). A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXII. kongresszu­sának keddi záróülésén nem­csak a Kádár János vezette pártküldöttség tagjai voltak jelen, — a vendégek sorai­ban öt megilletődött magyar mezőgazdasági szakember is együtt tapsolt, s együtt éne­kelte az Internacionálét a kongresszus küldötteivel. Marosi Béla, a Velencei Állami Gépállomás igazgató­ja, Bátai Tibor, az Országos Tervhivatal főelőadója, Ko­vács Béla és Tordai Lajos mérnök, valamint Kmetty Gyula, az Élelmezésügyi Mi­nisztérium főmérnöke már napok óta a Szovjetunióban programjáról szóló határozat- tervezetet. A határozat kimondja: a2 SZKP XXII. kongresszusa meghallgatta Nyikita Hrus- csovnak az SZKP program- tervezetéről szóló beszámoló­ját és elhatározza: elfogadja a Szovjetunió Kommunista Pártjának programját. A teremben perceken át zúg az ünneplés. A küldöttek és a vendégek felállnak he­lyükről. Hurrá-kiáltások hangzanak. A XXII. kongresszus egy­hangúlag jóváhagyta a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak a párt Kö/nonti Bizott­sága által megvitatás végett a kongresszus elé terjesztet, új Szervezeti Szabályzatát. Nyikita Hruscsot bejelenti hogy a XXII. kongresszus va­lamennyi napirendi pontját megtárgyalták. A Központi Bizottság elnökséginek meg bízásából tájékoztatja a kong resszusi küldötteket a Köz­ponti Bizottság p!é urnáról, amely megválasztotta a ve­zető szerveket. Sokáig nem ül el a viharos taps. Üdvözlő kiáltások élte­tik a Szovjetunió Kommu­nista Pártját, a szovjet nép minden győzelmének szerve­zőjét és lelkesítőjét, a testvé­ri kommunista, és munkás­pártokat, a népek barátságát. Az SZKP XXII. kongresz- szusának záróülése 40 percig tartott. (MTI) tartózkodik tanulmányúton. Megfordultak Krasznodár- ban, ismerkedtek a Kubán vidék gazdag kolhozainak, szovhozainak munkájával. Amikor Hruscsovnak tudo­mására jutott, hogy a ma­gyar küldöttség Moszkvában tartózkodik, a kongresszus ezer dolga közepette is időt talált arra, hogy meghívja a magyar szakembereket a zá­róülésre. A. Sevcsenko, Hruscsov mezőgazdasági ügyekkel fog­lalkozó titkára, aki töbhször lárt hazánkban, a záróülés után barátságosan megven­dégelte a magyar szakembe­reket. Az SZKP Központi Bizottságának elnökségébe e kö­vetkező tizenegy tagot választották meg: Leonyid. Brezs­nyev, Nyikita Hruscsov, Alekszej Koszigin, Frol Korion, Otto Kuuszinen, Anasztasz Mikojan, Nßkola) Podgorni), Dmitiif Poljanszkij. Nyikolaj Soernyik, Mihail Szumov. Gennagyij Voronov. Az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttar­jaivá a következőket választották meg: Viktor Grisin, Ki- rill Mazurov, Vaszilij Mzsavanadze, Saraf Rasidov. Vla­gyimir Scserbickij. Megalakult a Központi Bizottság kilenctagú titkár­sága: az SZKP Központi Bizottságának első titkára Nyi- kita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának titkárai pedig Pjotr Gyemicsev, Leonyjg lljicsov, Frol Kozlov, Otto Kuuszinen, Borisz Ponomarjov, Alekszandr Selepin, Ivan Szpiridonov, Mihail Szuszlov. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő párt­ellenőrzési bizottság elnökévé Nyikölaj Svernyiket, az el­nök első helyettesévé Zinovij Szergyukot választották meg. A Központi Revíziós Bizottság elnökévé NOnna Mvr ravjovat választották. Az SZKP Központi Bizottságának elnöksége jóvá­hagyta az SZKP Központi Bizottságának tizenegytagú OSZSZSZK irodáját. Az iroda elnöke Nyikita Hruscsov, az elnök első helyettese Gennagyij Voronov, az elnök he­lyettese Pjotr Lomako. Hruscsov magyar vendégei az SZKP XXII. kongresszusának záróülésén

Next

/
Oldalképek
Tartalom