Szolnok Megyei Néplap, 1961. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)

1961-09-01 / 206. szám

PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI A nyári munkák tapasztalataira alapozva, jól végezzük el az őszi betakarítást Mezőgazdasági nagyaktíva Szolnokon A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Végrehajtó Bizottsága és a megyei tanács végrehajtó bizottsága teg­nap Szolnokon, a Szigligeti Színházban mezőgazdasági nagyaktívát tartott. Az ak­tíva megvitatta a nyári mezőgazdasági munkák tapasztalatait, értékelte az elért eredményeket és meghatározta, az őszi mezőgazdasági munkákra való felkészü­lés legfontosabb feladatait. A tanácskozá­son resztvettek, a megye párt. és tanács vezetői, termelőszövetkezeti elnökök, párt- titkárok, állami gazdasági és gépáüömási igazgatók, járási, városi párt, tömegszer­vezeti és tömegmozgalmi vezetők, vala­mint számos szakember. Részt vett a tanácskozáson ár. Soós Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesztési főigazgatója, Pintér Gyula, az MSZMP Központi Bizottsága mezőgazdasági osztályának munkatársa, Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára, Váczi Sándor, a megyei pártbi­zottság másodtitkára, Oláh György, a megyei tanács VB elnöke. Ragó Antal, Szolnok megye országgyűlési képviselője, valamint a főváros XIV. kerületi pártbizottságának küldöttei. A mintegy hétszázfőnyi résztvevőt Zagyi János, a megyei párt-végrehajtó bi­zottság tagja üdvözölte. Nyíri Béla elvtárs beszámolója Ekkor Nyíri Béla, a me­gyei tanács VB. elnökhe­lyettese emelkedett szólásra: — Tisztelt megyei pártak- tiva, kedves elvtársak! — Megyénk kommunistái­nak munkájában már hagyo­mánnyá vált, hogy a párt- és a közigazgatási szervek a mezőgazdasági szakembe­rekkel ismerteti a nagyobb feladatokat, s megvitatja a kitűzött célok elérésének módját. Ma arról adunk egymásnak számot, hogyan dolgoztunk a legutóbbi párt- aktiva óta, melyet május 24- én tartottunk. Akkor a nyá­ri mezőgazdasági munkák­ról beszéltünk. — Egyöntetű vélemény alakult ki afelől, hogy a várt és nyert nagyobb termésből többet juttassunk az állami raktárakba, s hogy pótoljuk azokat a hiá­nyokat, melyek a felvásárlás egyes területein mutatkoz­tak. Megyénk parasztsága szívesen és eredményesen csatlakozott a csengeti és a tiszalöki járás versenyfelhí­vásához. — Az időszerű növény­ápolási munkák javarészét aratás előtt s az aratás első napjaiban elvégeztük. Bebi­zonyosodott, hogy a mező- gazdaság dolgozóinak lelke­sedése, szorgalma még a rendkívüli időjárás okozta akadályokat Is képes elhá­rítani. E tekintetben különö­sen örvendetes, hogy a meg­termett szénát jól s jókor tudtuk elraktározni. — Számos tsz-ünk minta­szereűn végezte el a cukor­répa egyelését és kapálását; nem csekély részben a he lyesen alkalmazott premizá­lás folytán. Akadtak mu­lasztások is. Legnagyobb részt 20 000 kh silókukorica ápolásánál, hol nem jelen­téktelen hányad kézikapálás és ritkítás nélkül maradt. Ennél a munkánál tsz-eink nem alkalmazták az ösztön' zó módszereket. A kengyeli Petőfi Tsz silókukoricája például — egyáltalán nem látott kapát. — Legyenek ezek a hiá­nyosságok figyelmeztetők a jövőre! Tanuljuk meg: hely­telen egyik kultúra ápolását a másik előnyére elhanya­golni. — Kezdeti lépésnek szá mítható eredményeket ér I Nyíri Béla, a megyei ta­nács VB. el­ül "ökhelyettese beszámolóját mondja. tünk el a cukorrépa és a ku­korica tőszámnövelésében. Ennek oka egyrészt a mara­di gondolkodásban rejlik, melynek leküzdéséért nem mindenütt tettek meg min­dent. — Annak, hogy a tőszámot nem sikerült a kívánt mér­tékben növelni, gazdasági okai is vannak. Egységnyi területen még magasabb tő­szám mellett sem termeszt­hető eredménnyel több nö­vény, ha előzőleg nem gon­doskodtak a talaj táperejé­nek növeléséről s elegendő mennyiségű vízről. Szüksé­ges tehát az istállótrágya helyes kezelése, jókor bemunkálása a rendelkezésre álló műtrá­gya leggondosabb felhaszná­lása. — Erre az évre 70 000 kh öntözését tűztük célul; ed­dig azonban csak 40 069 kh-t öntöztünk meg. A tiszafü­redi járás öntözési tervének csupán 38, a törökszentmik­lósi járás 36,7 százalékban tett eleget. Mindebből az is következik, hogy a növény- állományt nem májusban, hanem már a vetési terv el készítésekor kell meghatá­rozni. — Előrehaladás tapasztal­ható a célszerű talajműve­lésben. — Augusztus 24-ig 118 001 kh mélyszántást, őszi gabonafélék alá pedig 56 599 kh vetőszántást végeztünk. Számos, korábban gyengén működő tsz-ünk is felismer­te a nyári talaj munka terv- szerűségének, minőségének jelentőségét. Másutt még mindig sok a sablon, s hiányzik a táblához legjob­ban illő „recept”. — örömmel szólok az ara­tásban, cséplésben elért szép eredményekről. Az előbbi július végéig lényegében megyeszerte befejeződött, — csak Túrkeve maradt el — ami bizonyos fokig némi ké­nyelmeskedéssel és a rend- rerakó gépek munkájának lebecsülésével magyarázha­tó. Tsz-eink — majdnem maradéktalanul — augusz­(Folytatás a 2. oldalon) Ma: Bíráló cikkeink nyomán... it S/ajoli szorgalmasok (Képes riport) ★ A TIT ős/i terveiből ★ Legk ed vesebb tankönyvemről (Móra Ferenc írása) A DÍVSZ a német kérdésről A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkársága nyilatkozatban foglalt állást a nyugat-berlini helyzettel és a német kérdéssel kapcsolat­ban. A nyilatkozat hangsúlyoz­za, hogy a DÍVSZ, amely mindenkor a béke, a népek közötti kölcsönös megértés és a békés egymás mellett élés érdekében foglalt állást, már többszőr is kifejtette vélemé­nyét a német kérdésről. A titkárság a DÍVSZ 101 millió tagja nevében üdvözli a Szovjetunió kormányának azon javaslatait, hogy 1961 végéig kössék meg a béke- szerződést mindkét német ál­lammal, ha ez lehetetlennek bizonyulna, úgy a Német De­mokratikus Köztársasággal Nyugat-Berlint nemzetközi garanciák mellett nyilvánít­sák szabad és demllitarizált várossá és ilymódon számol­ják fel ezt az abnormális és veszélyes helyzetet, a máso­dik világháború súlyos ma­radványait. A titkárság jogosnak és In­dokoltnak tartja azokat az intézkedéseket amelyeket az NDK kormánya hozott az el­lenőrzés átmeneti megszigo­rítására Kelet-Berlin határai­nál. Elítéli a fegyverkezési haj­szát, amely növeli a katonai költségvetéseket, és fokozza a militarista körök által szí­tott háborús hisztériát. Fel­szólít minden békére és hala­dásra törekvő fiatalt, köve­telje kormányától, hogy az támogassa a nagyhatalmak közötti tárgyalások politiká­ját, leplezzék le és ítéljék el a militarista körök kísérlete­it, amelyekkel veszélyes és abnormális helyzetet akarnak fenntartani Európában. A titkárság teljes szolida­ritásáról biztosítja Németor­szág népét és ifjúságát. Fel­hívja a világ ifjú nemzedé­két sokszorozza meg erőfe­szítéseit hogy megfékezze a háború sötét erőit, meevédje és tartóssá tegye a békét az ••>eész világon, megóvja a ha- ’•étság és a kölcsönös megér, •és szellemét és diadalra vl- Te a békés egymásmelleit élé« elvét ÍMTU A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány ba­ráti látogatásra hívta meg a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának küldöttségét, hogy viszonoz­za a Magyar Népköztársaság párt. és kormányküldöttségé­nek a Román Népköztársa­ságban 1958-ban tett látoga­tását. A román párt- és kormány- küldöttség szeptember 1-én, pénteken érkezik hazánkba. A küldöttség vezetője Gheor- ghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Ro­mán Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke. A kül­döttség tagjai: Ion Gheorghe Maurer, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja, a Román Népköztársaság Ál­lamtanácsának alelnöke, a Minisztertanács elnöke, Emil Bodnaras, a Román Munkás­párt Központi Bizottsága Po­litikai Bizottságának tagja a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Mogyorós Sándor, a Ro­mán Munkáspárt Központ-. Bizottsága Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Ale­xandra Birladeanu, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Cone. Kit Manescu külügyminiszter, Mihail Rosianu, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának tagja, a Román Nép- köztársaság budapesti nagy­követe. 'A különvonat pénteken reggel érkezik a lökösházi határállomásra, ahol a baráti látogatásra érkező küldöttsé­get ünnepélyesen fogadják. A különvonat 11.20 órakor fut be a Nyugati-pályaudvarra, ahol Gheorghe Gheorghiu- Dejt és a küldöttség tagjait katonai díszpompával kö­szöntik. (MTI) • • Ünnepélyesen fogadja a város népe a Szolnokon átutazó román párt- és kormányküldöttséget Ma délelőtt fél tízkor nagy esemény színhelye lesz a szolnoki vasútállomás. A ha­zánkba érkező román párt­ós kormányküldöttség — út­ban Budapest felé — néhány percre megszakítja útját. A vendégeket a pályaudvaron az MSZMP megyei végrehaj­tó bizottságának tagjai, a vá­rosi pártbizottság vezetői, a városi tanács VB. tagjai, va­lamint az úttörők és a város üzemeinek, hivatalainak kül­döttei fogadják. A kedves vendégeket Csáki István elv­társ, a megyei pártbizottság első titkára üdvözli a vasútál­lomáson. Az öntudat kapujában A lét kapujától az ön- n tudat kapujáig hat esztendő az út. Megszüle­tik a gyermek és gyámolta­lanul, öntudatlanul tűri a rázáporozó benyomásokat. Halmozza, raktározza őket, de nem osztályoz, nem vá­logat. S nincsen egyénisé­ge, felelősségtudata sem. Egészen addig, míg el nem következik életében a hatodik szeptember. El kell búcsúznia az óvodától, ahol más gyereknek adják név­jelét, a perecet, vagy akis- házat, s őt már teljes, hi­vatalos nevén vezetik be az iskolai anyakönyvbe: „Hagy István, vagy Kovács Mária, első osztályos ta­nuló”. Áhitatos, a születéssel hasonlítható pillanat az, mikor a büszke, remegő szívű édesanyák az iskola* kapuban elengedik gyerme­kük kezét, az apró, tétova lábak egyedül mennek fel a lépcsőn, s az elfogódott elsőosztályosok helyet fog­lalnak a padokban. Valami egészen új kéz* dődik ekkor. A hangok be­tűkké testesednek, s okos rendben papírra vetve, sza­vakká állnak össze. A kör­nyező világ tárgyai, me­lyeknek csak nevét, vagy azt sem ismerték, értelmet nyernek. Tízezer „miért" kap pontos feleletet, hogy nyomában százezer „miért" támadjon, azt mind sorra megválaszolják a tanítók, tanárok, s a könyvek nyolc, vagy tizenkét esztendő alatt. A kezdés áhitatos, szép hónapja a szeptember, min­denekelőtt, s elsősorban az elsőosztályosoké. De ugyan­akkor az újrakezdésé ás. Két és fél hónap után visz- szatémek az iskolába a na­gyobbak, de nem azért, hogy folytassák, amit jú­niusban abbahagytak, ha­nem azért, hogy újat kezd­jenek. Magasabb fokról in­dulna, többet, izgalmasab­bat, fontosabbat akarnak megtudni, egyre öntudato­sabban akarják szemléim a körülöttük kozmikus sebes­séggel száguldó eseménye­ket. Az újatkezdés, a bátor újjáformálás — ez éppen a mi iskoláink legfrissebb, 4 ezért mindannyiunkat leg- érdeklőbb sajátossága. Mert nem újság az ma már számunkra, hogy a mi pad­jainkban minden gyereknek helye, a mi országunkban minden gyereknek cipője, vagy jó ruhája van, hogy iskolába járhasson. Nem új­ság az, hogy nem látunk — mint Móra Ferenc irta sa­ját gyermekkoráról a Szep­temberi emlék című elbe­szélésében — „szeptember­ben lehajtott fejű kisgyere­ket..." Nem újság az sem, hogy a földbe ragadt, nád­dal fedett, zsebkendőnagy­ságú ablakokkal és gödrös, piszkos udvarral szégyen- kedő iskolák helyére szik- rázóan fehérfalú, nagyabla­kos, soktantermes iskolá­kat építettünk, melyek nagyrészében már osztott tanítás folyik. De újdonság az, hogy a költő álmát és a párt aka­ratát valóraváltva, ma már a legteljesebb, a legizzöbb, a legmaibb „élet zengi be az iskolát?’, hogy a tudo­mány csodáival egyidőben a munka csodáit is megis­meri az ifjúság 6 újdonság az is, hogy ^ a régi, politikamen­tes, majd a „túlpolitizált” iskolák helyett tanintéze­teinkben ma egészséges er­kölcsi és világnézeti neve­lés folyik. A teremtés koronájának, az Embernek, a tárgyak és a természet értőjének és le- igázójának öntudatán kívül ezért kapnak a mi gyere­keink egy másfajtát, is: a két rendszer közül a fel- sőbbrendűben helyet kapó, abból táplálkozó, s azt táp­láló erősítő szocialista Em­ber öntudatát. Zil.ih* .Indít ^szoinok jk / *m /V&rU&fi XII. évfolyam, 206. szám. Ara 50 fillér 1961. szeptember 1., péntek. Ma érkezik a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Román Népköztársaság kormányának köütsége Verseghy Könyvtár ... I f •• ] Szolnok Szeretettel koszontjuk a hazánkba érkező román - és kormányküldöttséget!

Next

/
Oldalképek
Tartalom