Szolnok Megyei Néplap, 1960. április (11. évfolyam, 78-101. szám)
1960-04-01 / 78. szám
£ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1960. április L 1 ii.inj.T~i~ A Biztonsági Tanács vitája a délafrikai helyzetről New York (MTI). Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán összeült a délafrikai események megvitatására. A Biztonsági Tanács ellenszavazat nélkül elfogadta a délafrikai kérdés napirendre tűzését. A megnyitó ülésen Henry Cabot Lodge amerikai küldött bejelentette, India, Pakisztán, Ghana, Guinea és Népszerűség és az üzleti reklám Párizs (MTI). A nyugati világban a népszerűség fokmérője az, hogy a közélet vagy a művészvilág nevezetes személyeinek nevét mennyire használják ki — üzleti reklám céljaira. Ebből a szempontból beszédes jele Hruscsov népszerűségének, hogy egy francia élelmiszeripari üzem kétszázötven frankos borscs-le- ves készítményét az alábbi szöveggel reklámozza: — Akárcsak Monsieur K„ az ön férje is kedvelni fogja a borscs-levest. Ez a világ legfinomabb leveseinek egyike. Főzzön ön is az urának! Kapható már azonnali fogyasztásra kész állapotban IS a ■ • Etiópia kérte, engedélyezzék, hogy szavazati jog nélkül résztvehessenek a vitán. A napirend elfogadása után az angol küldött hangoztatta, Anglia nem ellenzi a délafrikai kérdés megvitatását, mégis az az álláspontja, hogy az ENSZ alapokmánya szerint a Biztonsági Tanács nem avatkozhat be más állam belügyeibe. Az angol küldöttség a továbbiakban ebben a szellemben szól majd hozzá a délafrikai „tragikus fejleményekhez” — mondotta. A francia küldött hasonló értelemben szólalt fel. Szoboljev, a Szovjetunió küldötte elítélte a dél-afrikai kormány faji politikáját. — megállapította, hogy a Délafrikai Unióban „durván megsértik az emberi jogokat.’« Főúrié délafrikai delegátus kormánya nevében bejelentette, tiltakozik a Biztonsági Tanács összehívása ellen, kifejtette, hogy kormánya nézete szerint a Biztonsági Tanács sérti az ENSZ alapokmányát, beavatkozik a Délafrikai Unió belügyeibe. A küldött megkísérelte védelmezni a fajelnyomó délafrikai kormányt, tagadta, hogy a rendőrség utasítást kapott a fegyvertelen afrikaiak lemészárlására. Azt állította, hogy a tüntető afrikai tömegek támadták meg a „renden és biztonságon” őrködő rendőröket. A rendőrök „kénytelenek” voltak „önvédelemből” fegyverüket használni. Főúrié a továbbiakban kijelentette, hogy kormánya a jövőben is „kérlelhetetlenül fenntartja az ország rendjét és szükség esetén” erélyes intézkedésekhez folyamodik. A küldött beszéde végén szidalmazta az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Azt állította, hogy részben a dél-afrikai kérdésnek az ENSZ közgyűlésében történt ismételt megvitatása idézte elő a zavargásokat hazájában. Az afrikaiak „vérszemet kaptak” Ha a Biztonsági Tanács jelenlegi vitája is ilyen eredményekkel jár, a felelősség teljesen a Biztonsági Tanácsot terheli majd — mondotta. A dél-afrikai delegátus ezután összehajtotta jegyzeteit és otthagyta a tárgyalóasztalt A dél-afrikai küldöttség egyik tagja közölte, hogy a delegátus nem ismeri el az ENSZ illetékességét Az ülés résztvevői vitájukat kétórára megszakították. (MTI). Hruscsov elvtárs beszéde a roueni díszvacsorán Remén (TASZSZ) Hruscsov elvtárs a roueni díszvacsorán beszédet mondott, melyben rámutatott: Rouen fontos utak kereszteződésén fekszik. Békeidőben eleven ipari és kereskedelmi központ, amelyen át a legkülönbözőbb áruk nagy tömege árad. De a háborúban Rouen a német beözönlés útjába került, elkeseredett csaták színhelyévé vált. A roue- niak száz évnél is rövidebb idő alatt háromszor élték át a német hódítókkal viselt háború borzalmait, sokat szenvedtek és becsülni tudják a béke áldásait Mindenki tudja, mily nagy áldozatot hoztak a szovjet emberek a második világháborúban hazájuk szabadságáért és Európa más népeinek felszabadításáért a hitleri területrablók uralma alól. A szovjet nép legjobb fiainak milliói hősi halált haltak a csatamezőkön. A német fasiszta hódítók 1710 várost és munkáslakótelepet több mint 70 000 falvat romboltak le és égettek feL 25 millió embert tettek hajléktalanná. Hazánk ebben a háborúban körülbelül ötszáz milliárd dollárra tehető károkat szenvedett. A megpróbáltatások éveiben országainkat a közös elKttba újabb cukor eladásai A kubai cukorintézet az elmúlt héten azonnali szállításra 50.000 tonna cukrot adott el az Egyesült Arab Köztársaságnak. A Reuter értesülése szerint Kuba a nemzetközi cu koregyezmény értelmében megállapított 2.195.00 tonna export-kvótájából eddig már 2.124.000 tonnát adott el. A kubai kereskedelemügyi minisztérium közölte, hogy Kuba 60.000 tonna cukrot adott el a Német Demokratikus Köztársaságnak májusi szállításra. Ez az első eredménye a két ország között most megkötött kereskedelmi egyezménynek. Kuba egyébként cukron kívül dohányt, kávét és nyersbőröket szállít majd a Német Demokratikus Köztársaságnak, ahonnét gépeket és ipari felszereléseket importál. New York-i értesülés szerint Kuba Iránnak 10.000 tonna cukrot adott el. (MTI) Hatszázezer ember vált hajléktalanná Braziliában Rio de Janeiro (MTI). Brazília északkeleti részében a szakadatlanul zuhogó eső és a nyomában járó árvíz hatszázezer embert fosztott meg hajlékától. Rio Grande del Norte állam majdnem egész területe víz alatt áll. Sok helyen több kilométer hosszú oszlopokban vonulnak a menekülők a szakadó esőben a száraz területek felé. A szabadban táborozó menekülteket az odvaikból kiűzött mérges kígyók, a vízA szovjet sajtó a kormányfő franciaországi utazásáról Moszkva (MTI). A szovjet lapok első oldalait továbbra is a szovjet kormányfő franciaországi utazásával foglalkozó beszámolók töltik meg. A sajtó teljes terjedelemben közli Hruscsov beszédeit, részletesen, fényképes riportokban számol be arról a meleg fogadtatásról, amelyben a francia dolgozók részesítik a szovjet nép képviselőjét. Mint több és több cikkíró állapítja meg: a francia nép egyetért Hruscsov kijelentéseivel, őszintén óhajtja a béke megszilárdítását, a német militarizmus újjászületésének megakadályozását, a két ország baráti kapcsolatainak elmélyítését. A Lityeraturnaja Gazeta csütörtökön közli Lev Nyiku- lin író cikkét. Nyikulin hangoztatja, mind több és több francia hazafi ébred tudatára annak, hogy a Szovjetunió és Franciaország egysége Európa békéjének biztosítékát jelenti. A Szovjetunióban továbbra is igen sok kulturális esemény idézi a francia és a szovjet nép barátságát. Moszkvában számos üzemi klubban tartottak előadásokat Franciaországról, a francia kultúráról. A francia képzőművészet alkotásaiból rendezett kiállítást a napokban sokezren tekintették meg. lenség ellen kifejtett harcos együttműködés fűzte össze. Franciaország joggal lehet büszke derék fiaira, a Nor- mandie-Nyemen repülőezred pilótáira, akik hervadhatatlan dicsőséget szereztek, a a szovjet harcosokkal vállvetve küzdöttek a német fasiszta hódítók ellen. Ez az ezred Moszkvától a Balti tengerig dicsőséges harcos utat tett meg. A hitleristák Nyemen-parti védelmi vonalának áttöréséért az ezred külön dicséretet és a „nyemeni” kitüntető címet kapta. Negyvenkét repülő szovjet érdemrendet kapott. Marcel Albert és Roland de la Poip főhadnagyok a Szovjetunió hőse címet érdemelték ki. A francia kormány Becsületrenddel, Fel- szabadulási kereszttel és több érdeméremmel tüntette ki az ezredet. Amikor elcsitultak a harcok, a francia repülők ugyanazokon a gépeken tértek haza, amelyekkel harcoltak. A szovjet és a francia nép barátságának jeléül ezeket a repülőgépeket a francia légierőnek ajándékoztuk. Ebben az időben írta De Gaulle tábornok J. V. Sztálinnak, hogy a francia kormány és nép nagyrabecsüli ezt az ajándékot és „a két szövetséges nép mély barátságának fényes tanúbizonyságát látja benne.” Az én fiam is a Normandia—Nyemen ezreddel azonos frontszakaszon áldozta életéi a német fasisztákkal vívott harcban, ö is repülő volt. Mélységesen átérzem mindazoknak a fájdalmát, akik szeretteiket vesztették el a háborúban. Hiszen újjá lehet építeni városokat, fel lehet szántani pusztasággá tett földeket, de semmi sem adhatja vissza szeretteinket, akiknek életét derékbatörte a háború. Az emberi elme nem nyugodhat bele, hogy a halálthozó háború minden negyedszázadban betörjön az emberek békés életébe. A föld legna- gyobbb szellemei felháborodással keltek ki a gyilkolás vak őrülete ellen. Köztük voltak Franciaország dicső fiai: Hugo és Maupassant, Zola és Jaures, Romain Rolland és Henri Barbusse. Csak most, a mi korunkban vált gyakorlati lehetőséggé, hogy kiiktassuk a háborút az emberi társadalom életéből. A béke erői győzedelmeskednek a háború fölött. Minden világrészben sokmillió becsületes ember emelte fel szavát a béke védelmében. Sikerrel fejlődik és napról napra erősödik a szocialista országok tábora, amely elveti a hódító háborúk módszerét és a békét, a békés együttélést írta zászlajára. Ez a tábor több mint egymilliárd embert tömörít és hatalmas erejét teljesen a béke szolgálatába állítja. Nemrégen, amikor Indiában, Indonéziában, Burmában és Afganisztánban jártunk, ismét meggyőződhettünk arról, hogy ezek az országok, amelyek több mint 500 millió embert számlálnak, tevékenyen harcolnak az új háborúk, a hadi készülődések ellen. Sok más ország is ilyen politikát folytat. Mindezek tanúbizonysága szerint növekszik annak reális lehetősége, hogy megszüntessük a nukleáris kísérleti robbantásokat, véget vessünk a fegyverkezési hajszának és ne tűrjük új háborúk kirobbantását. A dolog rajtunk, minden ország népein múlik és jóra fordul, ha a népek békeóhaja tettekben fog megtestesülni! Emelem poharam népeink barátságára, a világbékére, igyunk arra, hogy a roueni toronyóra sohase jelezzen más időt, mint a béke óráit. (MTI) Üdvözlő távirat az iraki békeha reoso k hoz MOSZKVA (TASZSZ)'. Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte az iraki békeharcosok harmadik kongresszusát, sikert kívánt a kongresszusnak a világbékét szolgáló munkájához. (MTI). A Magyar Távirati Iroda közleménye az Elnöki Tanács részleges kegyelmi rendeletéről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány előterjesztésére hazánk felszabadításának 15. évfordulója alkalmával részleges kegyelmet gyakorolt. 1. Kegyelemben részesíti azokat a magyar állampolgárokat, akiket a bíróság 1960. március 31-e előtt javító-nevelő munkára ítélt. 2. Törli azokat a szabálysértési büntetéseket, amelyeket a rendőrség, tűzrendészet és tanácsszervek 1960 március 31-e előtt szabtak ki. 3. 1960. március 31-től megszünteti a közbiztonsági őrizetbevételt és elrendeli, hogy 1960. június 30-ig oszlassák fel a közbiztonsági (internáló) tábort. 4. Elengedi azon elítélt anvák büntetését, akiket I960 március 31-e előtt ítéltek el, egy évet meg nem haladó büntetést kaptak és tíz évnél fiatalabb gyermekük van. 5. Kegyelemben részesíti azokat, akik háborús és nép- ellenes bűntett miatt 1952. december 31-e előtt ítéltek el és büntetésüknek több, mint felét letöltötték. 6. Felfüggeszti azon elítéltek büntetése végrehajtását, akiket a bíróság 1957. május 1-e előtt elkövetett államellenes bűncselekmények miatt hat évet meg nem haladó börtönbüntetésre ítélt. 7. Az igazságügyminiszter előterjesztésére egyéni elbírálás alánján keevelemből felfüggeszti Déri Tibor, Do- náth Ferenc, Farkas Mihály, Farkas Vladimir, Jánosi Ferenc és Váradi Gyula elítéltek büntetésének végrehajtását. Budapest, 1960. március 31, / ben gázolókat pedig a vérengző piranha-halak támadják meg. Az Oros-gát víztárolójából még mindig nagy víztömegek ömlenek ki. A Jaguaribe- folyó árja elérte a tengert, további elpusztított városokat és falvakat hagyva maga után. Ojabb jelentések szerint a Tocantins és Maranhao folyó szintje is aggasztóan emelkedik. Az árvíztől megkímélt városokban a menekültek ezrei zsúfolódtak össze s szállás- és élelmiszerhiány lépett fel. Tx Rossi Károly: A NÉGY RUBEL T ízet teszek egy ellen, hogy ezek a sorok soha 5 el nem kerülnek hozzád. Egy jaz, hogy csak a keresztneveidet tudom, más meg, hogy elemedből csak annyira emlékezem, hogy valahol Szaratov- 5 ban éled világodat. Mi, családapák azonban a gyere- jkeink közvetítésével tagjai 5 vagyunk egy titkos társaságinak. Úgy hiszem, hogy a te inevedet, meg a lányod nevét 5csak elkapja az én lányom Rajkáról egy gyorslábú, bohóc- íkodó szellő és végigvágtat ve- 5 lük a zsendülő búzatáblák 5 felett. Megkocogtatja az ablakokat és a fületekbe súgja, 5 hogy mi emlegetünk titeket. ) És úgy érezzük, hogy ti is em- ílegettek minket. Ha máskor ?nem is. akkor biztosan, amiskor a lányod marokra fogja ta frissen szegett kenyér illant os pilléjét. D • A z ágyúgolyók már nem süvítettek felettünk. A ' repülőgépek már kilométerekkel arrébb hajigálták hajlóit osztogató terhüket. Az ^utcákat azonban még mindig ^csattogtatta a háború zaja. — 5Idegen katonák .idegen nyel- jven szólítgatták egymást. Mi jfélve, a fáradtságban eltörőd- 5ve, a kiszámíthatatlantól dideregve dugtuk ki orrunkat a IPincéből. ügy álltunk öten a ^kapuban, mintha nem is egy jdohos níncébnl. hanem egy >más világból érkeztünk vol- fna. 5 — Kak gvela. gyevuska’ — chajolt a kislányom fölé egy hozzánk hasonlóan eltorodott katona. A gyermek közelebb húzódott az anyjához. Ugyan hogy is érthette volna a sokezer kilométerről elhozott idegen szót. A katona azonban széles mosolyra húzta el a száját. Egyet simított a lányom borzas szőke haján, s már tovább is szaladt. Még egyszer-kétszer hátra tekintett, s azzal eltűnt a tömegben. Ment a kiszámíthatatlan sorsa felé. A nyugalmunk, s a bátorságunk lassan, lábujj hegyen visszasompolygott. s az élet, a könyörtelenül tovább ballagó élet a gyerekeim ajkán jelentkezett. Péter rám vetette álmatlanságban eltörődött szemét. — Apja, éhes vagyok! Krisztina gyorsan csatlakozott hozzá. — Kérek egy kis kenyeret Ezen Gábor is felbátorodott. Odasimult a feleségem vállára és két hatalmas ásítás között sóhajtotta. — öcsike is enni akar. ilyen csodálatos az em^béri élet. Napokon keresztül, a háború dühöngése közben, csak egy kis nyugalomért. csendért reszkettünk. Az utolsó napok fergeteges tombolásában a puszta életünkért esedeztünk. És íme, a viharfelhőkön csak apró repedések látszanak, s az életösztön máris nyújtogatja a kezét, összenéztünk Irénnel. Fevmás arcáról olvastuk le a kérdést, hogv vájjon hol szerzünk kenyeret? — Ugye, nincsen egy falat se? — kérdeztem, csak éppen, hogy mondjak valamit. Sejtettem a feleletet — Három napja még kóstolóba sincsen — súgta asz- szonyom. — Hiszen tizenkét napja voltunk a pincében. A szűz Mária kenyerét is megettük volna. Kitől lehetne kérni vagy vásárolni? Betereltem őket az udvarra Elég volt a csodálkozásból. Nagy tanácstalanságomban arra szántam magam, hogy elindulok. Hogy hová, menre? Nem tudtam. Hetek óta már a véletlenek irányították az életünket — Megpróbálok valahol kenyeret felhajtani. De ne menjetek ki az utcára. Veszélyes még. — Rám hagyták. Nem tartóztattak. Én pedig elindultam nagy reménytelenségemben kenyeret szerezni. A tér flaszterját bombák, gránátok hasogatták feL A Berger vasasboltja előtt egy tank hullája éktelenkedett. Egv lépéssel arrébb péküzlet volt, de siralmas állapotban. A rollója hasasan kidűlt a járásából. A tetőn hordónyi lyuk tátongott. Belöktem az utcai kaput. Klément, a pék jött rám szembe. — No, szerencsésein túl vagyunk a nagyján! — mondtam neki. Az ördög tudja, miért nem kezdtem mindjárt azon, hogy kenyér kellene. — Hol vagyunk még a végétől? — vakaródzott a pék. — Soká lesz az, amikor már nem hallunk puskalövést. — Majd eljön az is! — vigasztaltam csak éppen, hogy ne hagyjam szó nélkül a szavait. — Tudja mi kellene? — fordítottam hirtelen a szón. s arcáról leolvastartx, hogy sejti. — Kenyérke! Soha még ilyen szeretettel és áhítattal nem ejtették ki előttem ezt a szót — Legalább egy kevés. — Éhesek a gyerekeim. Egy falat sincsen otthon. — Hátha úgy lisztem volna, ahogyan élesztőm nincs, bizonyisten dagasztanék egy kemencére valót. — Adjon a magáéból! — Úgy segítsen, adnék, de nekünk sincsen egy falat se. Ugyan le se menne a torkomon egy falat se. Az idegesség úgy felkavarta a gyomromat, hogy én már három napja egy falatot se ettem. Úgy nézzen rám. M it is lehetett volna erre mondani. A pék volt annyira jó ismerősöm, hogy bizonyosan megesett volna rajtam a szíve egy darab kenyérrel. Lehajtott fejjel kalauzolt végig az udvaron. A kapuban kezet fogtunk, s én tovább ballagtam. Megült a kenyérszerzés nagy gondja. Ugyan ki sejtette, hogy a mindennapi kenyerünk ilyen magas polcra kerül. Azt sem tudtam, hova induljak. Az utca egész hosszában üres volt és néptelen. — Csak a dereka táján volt terítve a flaszter. Szomorú volt még látni is. Egymás hegyén- hátán kimúlt katonák, elhullott lovak, darabokra szaggatott kocsik. De bőséges aratása volt itt a pusztításnak! A Teleki utcán jobbra tértem. Valami jó angyalom súgott a fülembe, vagy ki tudja, mi fordította arra a lépéseimet A Szolnoki ötön fgon nagy volt a sürgés-forgás. Autón,
