Szolnok Megyei Néplap, 1959. május (10. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

TIL AG PROLETÁRJA1 EGYES OUÉTEKJ Qmmk megyei ént an A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS AMEGYEI TANÁCS LAPJA X. évfolyam, 101. szám. Ara 60 fillér 1959. május 1. péntek aaaaaaaeaaooeoaeeooeooeooaoooeoo^ Negyven esztendeje történt * Mezőtúri esőcsinálók Idegen a faluban A dolgozók nemzetközi összefogásának nagy napja A z egyszerű emberek milliói, akik a világ minden táján harcolnak a békéért, az emberi bol­dogságért, a szocializmusért, szerve­zetten, szoros egységbe tömörülve kö­szöntik hagyományos ünnepüket, má­jus elsejét, a dolgozók nemzetközi összefogásának nagy napját, a -világ munkásai testvériségének fényes ün­nepét. Május elsején a dolgozó tömegek erejükben bizakodva mennek az ut­cára, vesznek részt az ünnepi felvo­nulásokon, hogy tudtára adják a vi­lágnak: a munkásosztály harcos ösz- szefogása hozza meg az emberiség­nek a tavaszt, ők hívatottak megújí­tani a világot.. 1959 május elsejének ünnepén kü­lönös erővel tükröződnek azok a nagyszerű győzelmek, amelyeket a nemzetközi munkásmozgalom az el­múlt évek folyamán aratott. Ezeket a győzelmeket a nemzetközi munkás- mozgalom, a szocialista tábor erőinek szakadatlan gyarapodása, a kommu­nista és munkáspártok erősödése, a marxizmus-leninizmus mindent le­győző eszméinek diadala tette lehe­tővé. A szocializmus az emberi társa­dalom történetében példátlan, új al­kotó energiát keltett életre. Május elsejét a szovjet nép, mint az új kom­munista kornak zászlóvivőije, a né­pek egyenjogúságának és barátságá­nak, a haladásnak és a civilizációnak szószólója ünnepli. A szovjet nép nagy pártjának, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának vezetésével sike­resen valósítja meg a kommunizmus építésének programját. A szovjet ipar, a mezőgazdaság és a kultúra nagyszerű eredményei, a szputnyikok és a kozmikus rakéta, a XXI. kong­resszus által elfogadott hétéves terv — a kommunizmus építésének gran­diózus programja — utat mutat a világ népeinek ragyogó jövője felé. A kommunizmus építése fényesen bizonyítja a Szovjetunió békepoliti­káját, hatalmas hozzájárulást jelent a béke ügyéhez. B iztos léptekkel halad előre a gazdasági és kulturális fel­virágzás útján a Kínai Népköztársa­ság. A szocialista forradalom immár győzelmet aratott a termelőeszközök tulajdonviszonyában, ideológiai és politikai arcvonalon egyaránt. Sikeresen építik a szocializmust az európai és ázsiai népi demokrati­kus országok is. Közülük néhány már be is lépett a szocialista építés befejezésének időszakába. Nincs már messze az az idő, amikor ezek az or­szágok a Szovjetunióhoz hasonlóan a kommunizmust fogják építeni, s ennek óriási a nemzetközi jelentő­sége. Egyre szélesebben bontakozik ki az egész világon a munkásosztály és a dolgozó tömegek mozgalma a kapi­talista rabság ellen. Ezt a harcot erős és szilárd kommunista pártok vezetik. Mióta kommunista pártok léteznek, a különböző reakciósok számtalan hadjáratot vezettek a kom­munista pártok ellen. De hiába fo­lyamodott a reakció az elmúlt évek­ben és folyamodik most is a szociá­lis demagógiához, a „szabad világról’’ szóló dajkameséhez, hiába próbálkoz­nak a demokrácia elsorvasztásával az úgynevezett „erős kéz” politikáját folytató kormányok felállításával, vagy a revizionizmussal mételyezni a kommunista mozgalmat, ez a táma­dás mindig kudarcba fullad, a kom­munista pártok még edzettebben, még jobban megerősödve kerülnek ki ebből a harcból. Semmi sem fojthat­ja meg a kommunista mozgalmat, mert ez a proletáriátus osztályharcá­val született és a proletár érdekeket képviseli. Minden üldözés és rága­lomhadjárat ellenére ma nyolcvan- három országban van kommunista párt, és tagjainak száma meghaladja a 33 milliót. A kommunista és munkáspártok nemcsak számbelileg növeked­nek, de szakadatlanul erősítik soraik ideológiai és szervezeti egységét, szi­lárdítják kapcsolataikat a néptöme­gekkel és szorosabbra fűzik az egy­más közötti testvéri összefogást. A kommunista és munkáspártok képviselőinek 1957 novemberében Moszkvában megtartott értekezlete fényesen bizonyította a pártok néze­teinek teljes egységét. Egyhangúlag e'íogadták az értekezlet Nyilatkoza­tát; a kommunista világmozgalom nemzetközi egységének alapokmá­nyát. Ma a nemzetközi kommunista mozgalom egységesebb és összefor- rottabb, mint valaha is volt. Napról-napra nő és erősödik a béke híveinek nagy arcvonala. Május elsején minden békét kívánó jószán­dékú ember még magasabbra emeli a békeharc zászlaját. A népek nem akarják vérükkel öntözni a földet, nem akarnak újabb áldozatot hozni a milliárdosok profitjáért. Semmi kétség aziránt, hogy a május elsejei menetoszlopokhoz a békeharcosok újabb tömegei csatlakoznak, s száll­nak harcba a békés egymásmelleit élésért, a vitás kérdések tárgyalások útján való rendezéséért, az atomfegy­ver-kísérletek beszüntetéséért, a le­szerelésért. I I jabb szakaszhoz érkezett az el- nyomott, félgyarmati és gyar­mati rabságban szenvedő népek sza­badságmozgalma. Valamennyi gyar­mati és függő országban kibontakozik a nemzeti felszabadító mozgalom. Megmozdultak Ázsia és Afrika népei, fokozódott a latinamerikai népek harca az amerikai imperializmus el­len. Hiába próbálják a gyarmataik­tól megfosztott kolonialisták szembe­állítani egymással az arab-kelet népeit, az agresszív észak-atlanti tömb ázsiai változata, a SEATO segítségével kato­nai erővel megfojtani az ázsiai né­pek szabadságharcát, reakciós kato­nai klikkeket ültetni a latinamerikai népek nyakára, hiába mészárolják le tömegesen Algériában, vagy Közép­es Dél-Afrikában a szabadságért küz­dő harcosokat, a történelmet nem le­het megállítani. A tizenötödik szabad május else­jét ünnepeljük az idén. A múltban a munkások és parasztok vére áztat­ta május elsején hazánk földjét, a népek testvériségét köszöntő emberi jogokat, emberibb falatot követelő munkások és parasztok vére. Horthy- Magyarországában május elsején megteltek a börtönök, szimatoló ko- pókkal voltak tele a gyárak, csendő­rökkel rakták meg a kétségbeesésbe süllyedt falvakat. A munkások akkor is mindig megünnepelték május else­jét. A tőkések megkérdezése nélkül letették a szerszámot, leállították a gépeket és kivonultak az utcára, hogy megmutassák az uralkodó osztálynak a munkásosztály elszánt . akaratát, harci készségét. Nálunk ma már tizenötödször öröm-ünnep május elseje, s megün­neplésének jellege más, mint azelőtt volt. Azelőtt a munkásosztály még csak ostromolta a kizsákmányoló osz­tályok uralmának várát, és május elseje évről-évre ennek az ostromnak volt megismétlődő ütközete. A fel- szabadulás óta azonban a munkás- osztály a hatalom birtokosa és május elseje nem az elnyomottak, ki­zsákmányoltak ünnepe többé, hanem a hatalmon lévőknek, a dolgozók tör­vénybeiktatott ünnepe. De május el­seje továbbra is a munkásosztály nemzetközi összefogásának ünnepe, s harci nap a szocializmus építésének frontján is. Elbizakodottság nélkül mondhatjuk: ebben az évben is van mit ünnepelni. Nagy és jelentős ered­ményeket értünk el a munka front­ján, a szocializmus építésének terü­leté,.: Mind szélesebb tömegeket hat át az új munkaerkölcs, amely a mun­kát „becsület és dicsőség dolgává” avatja. Egyre több azoknak a száma, akik megértik, hogy munkájuk nyo­mán válik ez az ország szebbé, gaz­dagabbá és ezen keresztül saját éle­tük is. örvendetes, hogy eddig soha nem látott méretű változást ünnepelhe­tünk május elsején dolgozó paraszt­ságunk a népi demokráciához, a szo­cializmushoz való viszonyát illetően is Pártunk helyes politikája követ­keztében a dolgozó parasztok nagy tömegei indultak el a szocializmus útján, büszkén sorakoztak fel a mun­kásosztály mellé. Ma, amikor a dolgozók tíz- és százezrei felvonulnak a városban és falvakban, hitet tesznek a szocialista munka, a szocialista haza. a proletár nemzetköziség ügye mellett. Erőnk tudatában ünnepeljük a tizenötödik szabad május elsejét. Jövőnk biztos, a szocializmus hadállásai annyira megerősödtek, hogy nincs oly erő, amely végleges győzelmét megaka­dályozhatná. Éljen május elseje, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának nagy ünnepe! VÁRNÁI ZSENI: VÖRÖS MÁJUS Égzengés szavakkal, hogy mindenki hallja, Lángoló betűkkel, hogy mindenki értse, A szívem vérével, hogy szívekbe szálljon, Hogy zengjen, lángoljon, sikoltson, kiáltson, ügy hirdetem mostan; Eljött a nagy Május! Minden égtájnak és mindenik népnek, Párisnak úgy, mint a londoni ködnek, Nagy Romániának és minden hadaknak, Akik a tavasznak barrikádot raknak, Tüzszóval kiáltom: Eljött a nagy Május! És a gáncsolóknak és a reszketőknek. Akik a múlt rongyát vágyva visszasírják És nem merik hinni, hogy szebb lesz a holnap Az én szavaimban milliók dalolnak És zúgva üzenik: Eljött a nagy Május! A nagy május eljött, világrengés szülte, Föld megindulása, égnek szakadása, Dübörögve jött el, félelmetes fénnyel, Poklokkal csatázva, pörölve az éggel, A megváltást hozva: Eljött a nagy Május! S mind a letíportak, a bilincses népek, A vérzők, a sírók, az ínséggel vertek, Évezredek óta, most először bátran, Titáni erővel, zúgva, harsonásan, A szívükből tépik: Eljött a nagy Május! Világrengés hozta, világrengés hajtja, A vörös Keletről a sápadt Nyugatra És nincsen megállás és jaj a hadaknak. Akik a tűzvésznek barrikádot raknak. Fölperzseli őket A nagy vörös Május! Rakétafegyverek a Vörös téren május 1-

Next

/
Oldalképek
Tartalom