Szolnok Megyei Néplap, 1959. február (10. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

1959. február í.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Beleszólnak a gazdálkodásba a rákóczifalvi Béke Tsz kommunistái

Régi szövetkezet a rákóczifalvi Béke. Az idén ünnepli 10 éves fennállását. Az elmúlt évtizedet sok küzdelem, harc jellemezte, de a szövetkezet kilábolt minden bajból és egyre nagyobb anyagi jólétet biztosít tagjainak. Tavaly 46 forint volt egy munkaegység pénzbeli értéke, és minden évben emelkedett az egységekre járó összeg.

A termelőszövetkezet eredményeiben nagyrészük van a kommunistáknak. Nemcsak a munka fogdmeg-jénél az elsők, hanem az ésszerűbb, a több jövedelmet eredményező gazdálkodás kialakításában is kezdeményezők.

_ Az idei gazdálkodási terv készítésénél is több javaslattal éltek a kommunisták — mondja Kovács Janos brigádvezető.

A párttagok különös figyelmet fordítanak a faiskola bővítéséire, mert a gyümölcs-csemeték nevelése adja a jövedelem jórészét. Tavaly 52 ezer darab fát bo- csájtottak áruba, amiért 416 ezer forint járt. Az idén 70 ezer gyümölcs-csemetére kötnek szerződést, és 560 ezer forintot várnak érte.

A zöldségtermelés felé sem hajlottak először a szövetkezet tagjai. „Ne vergődjünk a zöldségfélékkel’' — mondogatták. Tábori Béla és Kovács János kommunisták azonban elmagyarázták a „régimódihoz’“ húzó tsz-ta- goknak, hogy a zöldségáru elhelyezése bistos, mert szerződéses alapon termelnek, és égy hold sokkal nagyobb jövedelmet ád, mintha szemes terményt vetnének bele. így

4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

Újszászon egyesül a két tsz

Az újszászi Szabadság Tsz

a terméseredményekben a község dolgozó parasztjait felülmúlta. A másik közös gazdaság viszont gyengébben dolgozott. Azért, mert nem tudták megfelelően kihasználni lehetőségeiket, sűrűn váltakozott a vezetőség, sajnos olyan emberek kerültek mindig az élre, akik nem voltak képesek a gyenge közös gazdaságot a kátyúból kivezetni. Egyre jobban előtérbe került a két tsz egyesülésének szüksége.

A Szabadság Tsz gazdái ettől kissé idegenkedtek, de végül mégis beleegyeztek. Az egyesülés jelentősen előreviszi Űjszászon a szövetkezeti mozgalom kibontakozását.

aztán az idén hét holdon létesítenek konyhakertészetet, és négy holdon exportra termelnek paradicsomot. A felső-részen lesz a konyhakertészetük, jó, korán érlelő homoktalajú földön.

Kelemen Lajos elvtárs, a termelőszövetkezet párttitkára igen — minden igazgatóségi ülésen részt vesz, és nemcsak a gazdaságvezetésre, hanem a gazdálkodásra vonatkozóan is tesz javaslatokat. Ezt nemcsak őróla le hét elmondani, mert a rákóczifalvi Béke Tsz párttagjai nem úgy tartják, hogy „intézze a vezetőség a belátása szerint a közös dolgokat'“, hanem felfigyelnek a közös gazdálkodás minden mozzanatára, megtanácskozzák, hogy náluk milyen módszerek, eljárások alkalmazása növelné a terméshozamot és egyben csökkentené a gabona előállítási költségét. Ebből az elvből kiindulva igyekeznek minden mezőgazdasági munkát gépesíteni.

— Nem ésszerűen gazdálkodunk — mondotta nemrégen Szőke Mihály alap- szervezieti szervező titkár — mert állatállományunk foghíjas és kevés gondot fordítunk fejlesztésére. Az állattartás pedig különösen a nagyüzemi gazdálkodásnál jövedelmező, és javaslom, hogy egészítsük ki állattállo- mányunkat juhokkal és foglalkozzunk állathízlalással.

Szőke Mihály javaslata helyeslésre talált. Azóta már 150 anyajuh béget a hodály- ban. Az abdászalóki tsz-ből vették át a juhállomány egy részét kölcsönképpen. Majd 5 év múlva — a jelenlegi állomány súlykilójában kell visszaadni a kölcsönkapott birkákat, de addig már egy kész állományt tudnak beállítani a mostani anyajuhoktól. A sajt, a gyapjú is hoz pénzt addig bőven a tsz-nek.

Megbizonyosodtak a rákóczifalvi Béke Tsz tagjai arról, hogy amit a kommunisták javasodnak, az a köz érdekeit szolgálja. Ha elfogadják javaslataikat, több lesz a jövedelmi, könnyebbé válik a munka, mert a párttagok a munkák gépesítésével, az új termelési módszerek alkalmazásával szándékoznak nagyobb termelési eredményeket és több jövedelmet elérni.

Érdemes megemlékezni arról a hasznos kezdeményezésről is, amely szintén a belterjes gazdálkodás kifejezője. A modem hizlalási eljárások alkalmazásával az idén jelentős súlyú hízott sertést és marhát akarnak átadni a kereskedelemnek. A hizlalási akció szintén a párttagok javaslatára kezdődött meg, bár a pártonkívüliek is hangoztatták, hogy „a jó gazda nemcsak magának, hanem a piacra is termel ’. Most 21 marha és 88 sertés van hízásra fogva. Az idén még újabb 100 sertést hizlalnak meg.

Az eredmények mellett meg kell említeni, hogy a párttagok az aprójószág-te- nyésztésért többet tehetnének. A megyei pártaktiván szóbakerült, hogy minden termelőszövetkezet minden kát. hold után legalább egy törzs-baromfit neveljen fel évente. Vegyék figyelembe ezt a Béke Tsz tagjai. Lehetőségük, adottságuk megvan az aprójószág-tenyésztéshez, csupán kezdeményezni kellene azt. Ez a feladat is a kommunistákra vár;

Tóth József

l

90 millió forint értékű építőinunka

Tegnap összevont műszaki értekezletet tartottak a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői. — Nem kisebb feladat megvalósításáról tárgyaltak, mint az 1959-es év felemelt tervéről. Ebben az évben az elmúlt évi 70 millióval szemben 90 millió forint a beépí tési terv. Többek között a megyében 12 iskola 48 tanteremmel, 308 új lakás, 1811 állatot befogadó húsz istálló, 3 kultúrház, új gyár és irodaépületek építése.

A vállalat műszaki vezetői a legfontosabb objektumokat részletes tervbe foglalták és negyedéves viszonylatban határozták meg a részfeladatokat. Céljuk az, hogy a tsz istállókat és az iskolaépítkezéseket még az év első félévében elkészítik, i

A tanácskozás foglalkozott] a múlt évben elkövetett hi-« bák kijavításával, elsősor-J ban a munkaverseny helyes) megszervezésével és alkal-1 mazásával. Az építők célki- ‘ tűzéseinek ismertetésére 5 més visszatérünk. i

Mintegy 150 néző előtt az Ismeretterjesztő Mozi zsúfolt helyiségében tartotta meg előadását a Szülők Főiskolája részére dr. Be-ncsáth Aladár- né, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Lélektani Intézetének adjunktusa a barátságról, fiúk és lányok helyes viszonyáról. Dr. Ben- csáthné immár harmadszor tart előadást Szolnokon és minden előadásán egyre több a hallgató. Szuggesztív, meggyőző erejű érvelése, világos, áttekinthető előadása élmény volt minden hallgatója számára. Jó tanácsokat adott a szülőknek: hogyan közeledjenek serdülő gyermekükhöz, hogyan nyerjék meg bizalmát. Hogyan vonják be a család közösségébe, hogyan szervezzenek közös kulturális élményeket, amelyek a gyermek számára emlékezeteseik maradnak, hogyan irányítsák úgy a nevelést, hogy fiaik, lányaik mindig bizalommal forduljanak hozzájuk.

Emlékeztette a szülőket saját fiatalkorukra. És elmondotta, neveljük ma úgy a gyerekeinket, hogy ne kelljen azt mondanunk holnap: már késő, elvesztettük bizalmukat.

A nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadott előadás után a „Holnap már késő” című olasz filmet vetítették, amely éppen erről a témáról szólott művészi eszközökkel.

Az előadás után nehezen oszlott el a közönség. Nagyon várják már a főiskola hatodik előadását, amelyet Dezséry László közíró, a Városi Tanács nagytermében február 13-án fog tartani, az ifjúság viselkedéséről.-------- U,

j tszcs alakult Kenderesen

Tizenkét tekintélyes kende- resi gazda 53 holdon termelőszövetkezeti csoportot alakított: a bánhalmi határrészen. Az új tszcs Rákóczi néven kezdi meg működését. Elnökéül Süveges Bálint középparasztot választotta meg a tagság.

A MINDENNAPI KENYER

munkásai

Alig múlt reggel hat óra. Az utcán munkába siető emberek. Az élelmiszerüzletek is kinyitottak. A csemegebolt előtt a sütőipar kocsija áll meg. Friss kenyeret hoztak. Ügy látszik, a pékek munkájuk nehezén túl vannak már.

Látogassunk el hozzájuk

Az egyes sütőüzem előtt kenyérszállító kocsik sorakoznak. Friss, kívánósan pirosra sült kenyeret hordanak a járművekhez. Már nagyban folyik a szállítás.

Bent az üzemben a sütőlapát súrlódása töri a csendet. Molnár Gyula II. brigádja serényen dolgozik. — Igyekeznek. Szükség van a friss kenyérre. Most csak négyen szorgoskodnak, ketten szabadságon vannak. így elosztották a munkát maguk között.

Molnár Gyula, az idős brigádvezető már hajnali 3-kor kezdett, hogy a tészta elő legyen készítve. Segít a táblán és a sütőknek egyaránt. E cseki Erzsébet — rendes körülmények között csak a táblán munkálkodik — most kemencéseknek is kézalá i dolgozik. Sokszor bizony sza- [porázza a lépéseket.

Nincs megállás

[egy pillanatra sem. A kemence meleg és ha időt fecsérelnek, elégetik a kenyeret;

Szabó Dezső kezében egy [pillanatra sem áll meg a sü- 'tőlapát. Kettesével rakja és [szedi a kenyeret. Nem süti 'meg teljesen, csak felhúzat- [ja. Utána adja át Zilai Já- >nos kisütőnek, aki azután a [másik kemencében szép pirosra süti azokat. A két ke- [mencés kezében egy-egy mű- iszak alatt hat és fél ezer- [szer csúszik a fürge sütőla- ipát, négy kilós terheléssel.

A brigádvezetővel beszélgetve Molnár szaki mondja:

— Mi, pékek büszkék vagyunk arra, ■ ha jó a kenyér, igyekszünk is, hogy ne érje 1szó a „ház elejét”. Az utóbbi ,két évben nincs panaszunk a 1lisztre sem, míg a korábbi 'években az befolyásolta a minőséget. Annak örülnénk legjobban, ha a vásárlók az üzemből közvetlenül kapnák a kenyeret, mert akkor sohasem lenne panasz.

Ugyanis ott van a baj — magyarázza —, hogy a szállításnál és a raktározásnál, a

boltokban összezsúfolják a meleg kenyeret. így aztán nyomódott lesz, sőt szalonnás

is. Persze, ilyenkor a pékeket okolják.

De nézzünk meg egy másik munkahelyet is.

A négyes számú üzemben nyakig vannak a munkában. Ahogy belépünk, a polcokról szinte mosolyognak ránk a frissen sült pogácsák és saj- tosrudak. A kemence gödrében idős, szemüveges asszony forgatja a lapátot. Mondhatjuk, fiatal legény se bánna vele különben.

Csifcsák Sándorné 60 évével legidősebb a négy fős Mihályi Kálmán brigádban. Meg is sértődne, ha nem ő süthetné a szolnokiaknak az ínyenc pékféleségeket. Hogyha nincs bérsütés, egy kemencében megsüt közel négyezer különféle süteményt.

Jelenleg kilencfajta péksüteményt készítenek ebben az üzemben. A brigád igen kényes a munkájára. Nagy a tisztaság, a földön nincs elszórva liszt.

A vásárlók nem szeretik

— érthetően —, ha kisebb a pogácsa vagy a fonottkalács. A nyers tésztát ezért pontosan kidekázzák. Mikor kisült, próbaméréseket végez a vezető és ha nincs meg a súly, a vállalat a hibát követő dolgozó rendelkezésére bocsátja az árut, amit meg kell fizetnie. Itt nem lehet becsapni sem a vásárlót, sem a vállalatot.

Alig virrad a reggel, sokan még nyújtózkodnak az ágyban. A pékek a mindennapi kényéi- előállítói már kidolgozták magukat a forró kemence mellett. Büszkék arra, ha jó friss kenyérrel örvendeztetik meg az ébredő város lakóit. ab

„j ComU“

— Hát, lányom, vedd a hónod.alá a szatyorod, és indulás tússzá az irodába. Én is megyek veled. Felneveltem, tizenkettőtöket tisztességgel, nem akarom, hogy őszülő fejemre miattatok hulljon szégyen. Majd ott megtudom az igazságot, addig egy fillérhez sem nyúlunk.

Azzal körülkanyarintotta magán a télikabátot, fejébe nyomta szőrmesapkáját és sürgető pillantást vetett Marikára, aki az apai bizalmatlanság terhével nehézkesen cibálta le maga elől a törökös kötőt, s szótlanul bújt télikabátjába. Az úton, két szót se váltottak. Marika mégis res- tellte, hogy ennyire nem bízik benne az apja. De azért megértette őt, hisz ennyi pénzt még egyszerre nem vitt a házhoz a családból senkisem soha.

Tizenkét éve dolgozik hídépítő munkán az apja. Jó hely, megbecsülik, szakmája van, országot lát. Mégis. Hetenként csak egy estét tölt odahaza. Örökké töri magát. És mire kifizeti a kasztot, útiköltséget, családipótlékkal sem megy főbbre a havi átlag 1600 forintnál. Azt osztani 12 felé, azt csak az anyja tudja, milyen nehéz.

Az anyja, aki mióta elindultak, ült az asztal mellett, és nézett maga elé. Ha úgy volna, hogy ez a lány... Nem, ő nem úgy nevelte őket. i i Ruhá jukra sokszor

foltra foltozott, a cipőt egyik lábáról a másikéra húzta, az iskolatáska vállról vállra szállt. Nem szégyellte soha. De ezt, ezt nem tudná elviselni. Nem is hinné egy percig se, ha az a lány nem volna pénztáros. De az, a kisze- sek pénzével bánik... Mi lesz, ha mégis... Pedig milyen szépen eltervezte már. Hogy a keresőkre te maradjon. Marika kosztümöt, kerékpárt kap. Hisz a 38 lciszes közül csak 1—2 jár gyalog, azok, akik nemrég tsz-tagok. Ha már ilyen szépen keresett, miért legyen ő a többinél alábbvaló. A kisebbelcnek meg ennivalót, jó nagy hízót vesznek.

Az irodához közeledte, az öreg Csala már szerette volna, ha megszólal a lány, ha mond valamit. Hisz nem is úgy gondolta ő, hogy lopta ezt a pénzt. Csak ... hátha, elszámolták. Hátha. De ez az átkozott hátha, meg a sietés úgy leizzasztotta, hogy az iroda kapujában megállt, letörölte homlokáról a puha gyöngyöket, s kucsmája szélén is meghuzigálta gyűrött zsebkendőjét.

Sok kínos másodperc sejtése oldódott fel benne, mi- ' kor a kapun befordulva, meglátta az elnököt. Igaz, nem 1 beszélt még vele soha, csak ■ látásból, no meg Marika beI ü

: szádéból ismerte. Mégis jo, j : hogy nem kell ott benn, ki ‘ i tudja, hány ember előtt mo- . gyarázkodnia. A frissen bo- c

■ rotvált arcú, könnyedén öltő- ® • zött elnök az első pillanat■ ban nem tudta, mire vélni a s

■ látogatást. Nem is kutatta ^ i nagyon — majd előadják. 1 n- kább az ő megszokott módján

: befelé invitálta a vendéget, c- aki várakozó pillantással ke- í- resíe lánya tekintetét.

i Marika kezdte el. Csak mi- ' , kor az elnök elmosolyodott, \ . kezdte rá az apja is: Nem te, ]- hogy a Marika... de hát * I pénz jár a kezén... nem, de ? c hátha ... hátha elszámolták. e t S mire ezt elmondta, jobban t

megizzadt, mint a hídpillér 2 z szegecselésébe. Az elnök ha- 1- mar megértette, karonfogva 1 i vezette be őket. Helyet muta- 7 s tott az elnöki szobában. Né- c t hány perc múlva a tagnyil- 1- vántartó könyvvel a kezében 1 z tért vissza. Kinyitotta, és so- e s rolta:

z — Csala Marika májusban 7- vette fel nálunk a munkát. 1 a Azóta 239 munkaegységet, tel- <- jesített. Erre a járandósága 7 t egységenként búzából 3 kiló 1

80 deka, összesen 9 mázsa 8 1 í- kiló, árpából 1 kilójával 239 1 i- kiló, a kukoricát 2 és fél ki- *- lójával osztottuk egységen. 1 n ként, adtunk takarmányra- i k pút, töreket, szalmát 3 kiUájá- 1 !- val, meg egyéb apróságokat,

KJOOWOOOWKWWWWUVí

cigarettát, cukrot, satöbbit.' Készpénzben 24 forintjával, osztottunk, s hogy mindent' összeszámoltunk, 46 forinttal, futja egységenként, '

— Csala bátyámnak nem-1 csak a lánya, a fia is jó, dolgos gyerek — folytatta az el-’ nők. — Az is májusban jött„ s megelőzte a nénjét 27 egy-1 seggel — és sorolta tovább László részesedését.

Végül összesített: A két családja 7 hónap alatt készpénzben keresett 11 615 forintot. Ebből vitték most haza a 7800-at. Ha már itt tartunk — látom, azért hogy másfelé jár dolgozni, figyeli a gyerekeit. Ezért megmondanám, hogy új év után még kapnak egységenként egy-egy forintot. Mert tudja, kalkuláltunk. 29 ezer forintot kellett kifizetnünk nem várt kiadásként. De hogy ne járjunk rosszul, nem adtuk le karácsony előtt a hízókat, csak majd azután adjuk, ha meghízzák még azt a 29 ezret. Tudja, mi is ésszel élünk ám.

Csala bácsi egy helyre, a nagy könyv egyik sarkára szegezte tekintetét. Csak az elnök hosszas várakozó tekintetére szólalt meg: — Csak... csak tudni akartam — mondta vontatottan. Marikára még mindig nem nézett. Pedig ha látja sokatmondó, mosolygó tekintetét, nem izzadt volna harmadszor is úgy meg ebben a hideg, fűtetlen szobában.

BORSI ESZTER

I „Szocialista módon élni | és dolgozni“

HOLNAP MAR KÉSŐ...

♦ Sokan ismerik, s egyre töb- í ben váltják valóra ezt a tszép és tartalmas jelszót, — t jutott eszembe valamelyik | nap, mikor meghallottam, {hogy a Vízügyi Igazgatóság {vezetői és dolgozói két, tá- Jmogatásra szoruló munkás• család házát építik fel, — t jószívből, ellenszolgáltatás 1 nélkül.

{ Sok ilyen — kisebb-na- Igyobb jelentőségű, — de í mindenképpen szívet-lelket X melengető kezdeményezés Iván megyénkben, jobban fel I kellene rájuk figyelni, segí- Zteni, hogy a tiszta célkitűzé- Xsek, nemes gondolatok fé- |nye ne halványodjon, hogy Iminél előbb tért hódítson, át- i hassa az embereket a szocia- ! lista erkölcs.

| Itt van például a szocia- | lista munkabrigádok alaki- : J tásának lehetősége. Gondolatával sok helyen foglalkozónak a munkások, s a szolno- 1 *ki Járműjavító IX. osztályáénak forgácsolói már létre is ' * hozták a megye első szociaI

lista brigádját. Arra gondoltak, hogy aki egyedül, biztatás és bírálat nélkül, támogatásra nem számítva küzd, hamar elfárad, elfásul, s minden szépnek tartott célkitűzés könnyen kö- | zömbössé válik számára. A {közösség ereje viszont áthat- i|ja a botladozókat. Ki is átírták a jelszót: „Szocialista • {módon élni és dolgozni!”

[í A jelszó második részé- ; {nek valóraváltásához nem Svolt nagyon nehéz a célokat 2 kitűzni. Követelményként I állították maguk elé a terv {teljesítésén túlmenően a mi- I nőségi munkát, a gépek. X szerszámok megbecsülését,

, X jó karbantartását, a munka- I fegyelem és a technológiai .telőírások pontos betartását. . JA szocialista brigád alakúiéit sa óta nem is volt ezekkel . tbaj.

. t A jelszó első részének beit tartása, a szocialista életmód- | megvalósítása már problémásabb. Az emberek gondolatvilágának, magatartásának formálása, szakmai és kulturális színvonalának, politikai képzettségének növelése nem megy máról holnapra. De éppen ezért kell előtérbe hozni, célokat tűzni ennek érdekében. A IX. osztály forgácsolói ettől vezérelve a munkatársi viszony megjavítását, egymás segítését, a rendezett családi életet tűzték célul;

Látszólag nem nagy dolgok ezek, de ha arra gondolunk például, hogy rovancs idején a Járműjavítóban igen nagy szokás a szekrények lakatjának leverése, s az ojt őrzött szerszámok eltulajdonítása, következésképpen sok bosszúság és munkaprobléma okozása, — a munkatársi viszony javítására, a becsületes életmódra való törekvést feltétlen helyeselnünk kell. A helyenként régebben túlfeszített normák következménye- [ ként fellépő egoizmus, az , egyéni érdekek elsőbbsége . sok helyen tapasztalható még. Az idős, gyakorlottabb szakmunkások segítsége, tanácsa az eddigieknél jobban elkelne a fiatalok között. A szocialista brigád célul tűzött és résziben már meg is való■ sított írni nkamódiszer á tad ása jó példa ezzel kapcsolatban.

• S fizetési napokon is kevesebb síró asszonyt lehetne ’ látni a kocsmák környékén, ha mindenhol megvalósulna ' a járműjavítósok törekvése:

, a rendezett családi élet.

Fentebb már említetjük, hogy sok helyen tapasztalható a dolgozók többre, jobb- ' ra való törekvése. S ha a párt- és szakszervezeti vezetők a napi feladatok megol- . dásán túlmenően jobban felfigyelnek erre, s megadják a kellő támogatást, rövidesen - új szocialista brigádokat, em- . beribb embereket köszön the■ tünk. (si)