Tiszavidék, 1957. december (11. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-01 / 283. szám

KTLAO PROLETÁRJAI EQTESOUETERI A SZOLNOK MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA II. évfolyam, 283 szám. Ika m nóta 1951. december 1. vasárnap. A Nagykunsági Állami Gazdaság készül a telre A mezdgrazadságban erre az időszakira megcsendesedik az élet, de csak látszólag. Va­lójában igen sok fontos ten­nivaló van ilyenkor ősz végén és egész télen át. Ellátogattunk az egyik ál­lami gazdaságba, hogy a hely­színen győződjünk meg erről: A Nagykunsági Állami Gaz­daság 12 ezer holdas területe négy üzemegységre oszlik. Eb­ből legnagyobb Márialaka. — Egész kis gazdaság ez. kiter­jedésében, s jelentőségében felér más Szolnok megyei ál­lami gazdasággal A gazdaság három másik üzemegysége mellett ez is teljesen önálló, úgynevezett önelszámoló egy­ség. Vezetői lényegéiben telje­sen önállóan irányítják mű­ködésük területét. Ez a mód-' szer jól bevált Nagy Ferenc elvtárs egy éve üzemegység vezető Mária la­kán. Működése alatt meg­szűnt a korábbi nézeteltérés és rossz vizsonv az itteni dol­gozók között Mikor a gazdaság vezető­sége pár hettel ezelőtt a téli előkészületek tennivalóit vi­tatta, ebből az üzemegyőség­ből érkezett a legtöbb hasz­nos javaslat. Meg kell je­gyezni, hogy Márialakán párt­­csoport és önálló alapszerve­zet van. melynek tagjai igen tevékenyen működnek. Min­den hónapban megtartják a rendszeres munkavédelmi szemlét. Amit tapasztalnak, áldomására hozzák a szak­szervezeti bizottságnak és gazdaság vezetőségének. így gyűjtötték össze javaslatai­kat, az idénymunkások téli 'oglalkoztatásának megoldá­sára is. — Csupán huszonhét dolgozót kellett „kölcsönad­­niok ‘ társgazdaságoknak. — Amikor ott befejezik a mun­kát, jöhetnek is vissza, mert megkezdődik az idénymunká­sok szerződéskötése a követ­kező esztendőre. Az itt dolgozók javaslatára most nagyarányú földmunka indult az üzemegységben. — Akik annakidején a gazdaság telepítési tervét készítették vagy nem voltak szakembe­rek, vagy elszabotálták ezt a munkást. A gazdasági épüle­tek ugyanis a 4720 holdas üzemegység legmélyebben fekvő részére kerültek, oda, ahol mindig összegyűlik talajvíz. Az üzemegységbe­liek most feltöltik a tanya­­központ egész udvarát, vízle­vezető árkokat húznak, fásí­tanak. Azonkívül valameny­­nyi gazdasági épületet össze­kötnek kisvasúttal. A vasút­építés lényegében már meg is történt, csupán a befejező munkálatok vannak hátra. — Télen a nagy sárban nem kell Külszíni! új, erkölcseikben régi emberek — ijf földesurak a Karcagi Gépállomáson —- Nej, de sokszor, de szépen ál tudták mondani termelési értekezleten, szemináriumon, meg az Íróasztal mellett Is, bogy Így meg úgy, a szocia­lista mezőgazdaság érdeké­ben. Annyiszor, meg olyan alaptalanul, hogy az ő szájuk­ban a „közönséges” munkás­ember számára már valóban közhelynek hatott Különös képpen pedig azért, mert tud­ták, hogy a Karcagi Gépállo más egyes szakvezetői és jó beosztású dolgozói vizet pré­dikálnak és bort isznak, mint a rossz csuhán Mert minek nyitja fel a száját olyan ember az állam érdekében, aki maga te tele marokkal vesz a tilosból, aki alig várja, hogy leteljen a „szocializmus építésének” napi nyolc érája (vagy még az sem), máris harácsolásra nyújtogatja a nyakát, így tettek pedig Vidn La­jos eömezőgazdásx, Balogh József főmérnök. Király Er­nő főkönyvelő, Kurucz Péter ÜB-elnök, továbbá Franyó István, Benesóczki Kálmán, Szakáll András, Mojzinger József, Boros István, Vincze Imre és Szemes Jánosiból ál­ló barát! társaság Azt nem lehet mondani egyikükről sem, hogy közvet­lenül a közvagyonhoz, vagy személyi tulajdonhoz nyúltak volna, azt sem. hogy sikkasz tottak vagy csaltak. A jog örvényei szerint erről sző sem volt. — Hát akkor? — kérdez hetné bárki —- Milyen bűn iel érdemelték ki a nem ép oen di<*érő nyilvános ságot? A Karcagi Gépállomáso valóban nem közönséges bűn tényről kell beszélni. Inkább egy Ida ügyeskedésről mely lóval többet hozott a kény hára egyeseknek, mint amaz Csupán egy rendeletéi kellett kijátszani aat, amelyik kimondja, hogy nem földműveléssel hivatás szerűen foglalkozó szemé lyeknek hozzátartozóikká1 együtt sem lehet 1 katasztrá­­iis hold földnél többet ha­szonbérelni, Illetve bérbeadni Nos, — ez a néhán. gépál­lomást ember úgv gondolko­zott. hogy egy rendelet be nem tartása, illetve megsér tése a többi sokkal már el­megy különösen pedig akkor ha ez amúgy is egy kis pén zecskét ígér Nomeg ott van nak az igen komoly helyzet' lehetőségek Is helyben és irá nyitásuk alatt — egy nagy gépállomás sok dolgozóval — amit kár volna pariagor hagyni Erreföl béreltek földecské' — méghozzá nem is akármi Iyet, hanem rizsnek való1 ami tudvalévőiéi igen jól ö cet, valóságos kincses­bánya most. Nem is a törvény álta’ megengedett egy holdat, ha nem 2-től 6 holdig terjedő da rabokat, kinek-kinek ran e1 p és beosztása szerint. Szinte feltűnő a kínos pontossáp ahogy a földterület nagyság” egyre csökken a gépállom á son betöltött funkció nagysá ga vagy alantassága szerint. Rz felettébb érthető te merthtszen rizsfőidet s rá a iprajd megadom” gépi mun­kát nem kaphat akárki, esak befolyásos emberek s azok akik nem . befolyásosak ugyan, de hallgatni tudnak némi haszonrészesedés rémé lyében De még a legnagyobb ekintélynek sem adják in­gyen. csak úgy, ha becsületét elparancsolva szövetkezik olyan elemekkel a rizsszak­­•soportban. mint Dukál Já nos, Dávid Mária és egyéb válogatott csendőr és osztály riegen ivadékok. S mésegv feltétel is van, az, hogy a munkanélküli jövede'emfor -ások — ezesetben a rizsfői ok — túl legyenek a megy« határain, ahova már — úgr gondolták — nem látnak el az éber szemek, nem kuka "oskodnak az Instruktorok Tgy te tettek. Hajdúböszörmény­ben. Balmazu város­ban béreltek, ide Jártak át a rizsföldek munkáira a gépállomás trak­torai. géped. S mi tngadá« szerettek te, mert a „fejesek­­ek” Jó volt dolgozni, extra árt érte. Pa Ide mentek füe ■etlenül a kiküldetés tart a mától — minden további nél kül megkapták a 31 forintos élelmezési költséget, még ak kor te, ha állandó kütezolgá laton voltak ott abban a hő napban. Summa aummánvrr a kijáró traktori/eaeiők ré­szére OsMjMtn 20 293 forintot fizetett ki a gépállomás És hogy fizetett a gépállo­másnak az elvégzett munká­ért a gépállomásd embereket magába nfoglaló rizscsoport? Fzt mindenki gondolhatja. A „Dukál János” szakcsoport melynek a legfejesebb gépál­lomásiak voltak a tagjai, — még a mai napig is tartozik a munkálatok fejében 40 049,50 forinttal A „Nagy Pétemé’’ és „Dávid Mária” elnevezésű -zakcsoport. ahol már nem simogathatták az ügyet olyan félelmetes tekintélyek, mint az elsőben — „csak” 3000— 3000 forinttal mer tartozni még. Nem megnyugtatásul — de két ököllel dörzsölhetne azok is a szemüket, akik a becsü­letre oly keveset adó embe rekkel akartak egv tálból cse resznyézni, mint Dukai szak­csoportvezető úr. Ugyanis, aki mást próbál becsapni az más által te becssnstik. így pl. ez a Dukál 5000 foritos költséggel épített egy szivaty yúházat a rizsföMre. a tag 'ágnak azonban 35 000 farín *ot számolt el A különbözeiből házai vett riebreoenben Hiába ez már ezzel jár — ezt be kell látni a karcaslaknak te. Dehát a végén azt is meg kellene írni miért volt szűk ■«ég minderre. A nyomor vagy szegénység késztette ezeke az embereket államunk tör­vényeinek megsértésére, a kapitalizmusba való ldrán dulásra? fMerthiszen az volt bérmunkái génybevé* el __ munka nélküli jövedelem, mint a földesuraké.) Szó rincs róla 3000-től 2200 forin­tig terjedő fizetést kaptak valamennyien, aki a legtöb­bet kapta, az volt a legéhe­­sebb — hat holdat bérelt, — aki viszonylag kevesebbet, kevesebb földet te vett. Tehát nem ez volt az Igaz' ok. Inkább a harácsol ás' vágy. ami szelídítve úgy hangzik hogy a pénzből so em elég”. Fz rted'g nem má* mint .kapitalista csökevénv” — most már frázis és köz hely nélkül a tények valósé áhan. Kár. hosv ez a hetessé” még művelt jökéwségű s te­gyük hozzá, hogy becsű1 et es -ek ismert embereket te meg­fertőzi kínozni a lovakat, mert a csillékéin könnyűszerrel lehet szállítani a takarmányt, is­tái! »trágyát stb.-t a rendelte­tési helyére. Az előkészületekhez tartó» zik, hogy a2 üzemegység min­den részéből ide, a központba gyűjtötték a szálas- és sze­mestakarmányt s télen át nem kell ide-oda fuvarozgat­­ni. Van alomszalma te bősé­gesen. Nem utolsó sorban jegyez­zük meg, hogy a munkásszál­lások, egyéb szociális intéz­mények karbantartása, fel­újítása befejezés előtt áll. Pó­tolják a gazdasági épületek hiányos ablakait és jelentős tüzelőanyagkészleteket tarta­lékolnak, hogy a hideg télben meleg, otthonos legyen a haj­lék. Hetenként rendszeresen filmvetítés van, Ali József elvtárs. a gazdaság SZB elnö­ke és néhány fiatal most szer­vezi a kulturcsoportot, hogy télen át a színjátszók és a táncosok is működjeinek. A gazdaság pártszervezete és a MEDOSZ, a vezetőség­gel együttműködve több tan­folyamot szervezett. A párt­­oktatásom kívül lesz olyan tanfolyam, amelyen a nö­vénytermelők, állattenyész­tők, a rizstelepeken és a ha­lastavaknál dolgozók kapnak szakmai oktatást. Külön ok­tatás indul és részben már meg is kezdődött, a raktárke­zelők, szivattyúgépészek, trak­torosgépészek számára. Ezen a télen a politikai oktatáson kívül mintegy 200—220 dol­gozó vesz részt a gazdaság különböző üzemegységeiből a néhány hetes, vagy hónapos tanfolyamokon. Mindezek csak részletei a Nagykunsá­gi Állami Gazdaság téli elő­készületeinek. De biztosíték arra, hogy a következő gaz­dasági évben eredményesebb legyen e fontos nagyüzem, ezen belül a márialaki és a többi üzemegység gazdálko­dása. •— ka —* A Magyar Szccislisla Munkáspárt 3 Központi Bizottságénak Hatáiozata A Központi Bizottság 1957. november 29-i ülésén meghallgatta Kádár János elvtárs beszámolóját, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójára Moszkvába küldött párt- és kormányküldöttség munká­járól. A Központi Bizottság a beszámolót tudomásul vet­te és a következő határozatot hozta: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központ) Bizott­sága teljes mértékben egyetért a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak november 14—I6-án tartott értekezletének nyilatkozatával, és a testvérpár­tok november 16—19-i szélesebb értekezletének béke­­kiáltványával A Központ] Bizottság megbízza a Politikai Bizottsá­got, dolgozzon ki és tegyen meg minden szükséges In­tézkedést, hogy a nyilatkozatban és a békekiáltványban megfogalmazott célkitűzések pártunk tevékenységében, hazánk állami és társadalmi életében érvényesüljenek és azok megvalósításához a magyar dolgozó nép legszéle­sebb tömegeinek aktív támogatását kibontakoztassa. A Központi Bizottság a nyilatkozat és a békekiált­vány céljainak megfelelően elsőrendű feladatnak tekinti a béke megvédésért folytatott harcot. Ennek érdekében még jobban tömörítjük hazánkban a béke megőrzését óhajtó embereket, erősítjük kapcsolatunkat a világ vala­mennyi békeszerető erőivel normális és jó viszony ki­építésére törekszünk — társadalmi rendszerétől függet­lenül — minden országgal, minden néppel Elveink és bazánk törvényei értelmében harcolunk azokkal szem­ben, akik hazánkban a más népek elleni gyűlöletre és háborúra uszítanak. Elszánt harcot folytatunk az embe­riség békéjét veszélyeztető nemzetközi imperialista erők aknamunkája, agresszív fellépése, nyűt fenyegetése és háborús uszítása, minden békebontó cselekedete ellen. A Központi Bizottság pártunk, munkásosztályunk és népünk tapasztalatai alapján nagy jelentőséget tulajdo­nít a szocialista országok népei, a világ kommunista és munkáspártjai proletár internacionalista tömörülésének és megbonthatatlan egységének. Ezért, mint a szocializ­mus és a béke ügyének tett hatalmas szolgálatot, üdvöz­li a szocialista országok pártjainak találkozóját és a több mint hatvan testvérpárt történelmi találkozóját Köz­ponti Bizottságunk helyesli és üdvözli pártküldöttségünk és néhány más testvérpárt küldöttsége között létrejött különtalálkozókat, elvtársi eszmecseréket is. A szocialista országok pártjainak, államainak, népei­nek és a világ valamennyi kommunista és munkáspárt­jának egysége biztosítja a szocialista országok fejlődését, védi minden nép nemzeti függetlenségéi az egész em­beriség békéjét; fékentartja a békét fenyegető agresszív imperialista erőkel A proletár internaeionaüzmas elmélyítése érdeké­ben szüntelenül harcot folytatunk a burzsoá-naelonaUz­­mus és a sovinizmus maradványainak felszámolása. A burzsoá eszmék elleni harc, a szocialista építőmunka és a béke védelme érdekében harcolunk a marxizmus—le­­nlnizmust álnokul támadó és hazánkban fő veszélyt ké­pező — revizionista nézetek és a párt fejlődését gátló dogmatikus, szektáns nézetek ellen. E harcunkban egységesek vagyunk és tovább kíván­juk erősíteni egységünket a világ legelső és vezető szo­cialista államával, a hatalmas Szovjetunióval a Kínai Népköztársasággal, valamennyi szocialista országgal az összes testvéri kommunista és munkáspártokkal a nemzetközi munkásosztállyal látogatás az üvegesnél... Afflg győzik a rengeteg ve­vőt kiszolgálni a törökszent­miklósi Építőipari Ktsz üve­gezői és icépkeretezői részle­gének üzletében. Sólyom Ferenc, az üzlet ve­hetője, afféle vicces ember. Ha nem te az áron, de az el­készülés időpontjában. Van itt megrendelés bőven. Ez a részleg a környék üve­gese. A közületi üvegezések mellett, a lakosság kérésért még házhoz is mennek a ktsz Sgy-egy uréfa. anekdóta menti meg a várakozókat az una­lomtól. Amellett persze, vil­lámgyorsan jár a keze az üvegvágóval, s perceken be­lül 4—5 ablaküveget kap a vevő. A hangulatos helyet — tagadhatatlan — szeretik is az emberek, no, meg azt K*®a«n,tíS^Andr4sí,v>ö lehe* * vele alkudni, dolgozói és ott végzik el a nunkál De az üzen- specialitás' négis a csiszolt és fúvatot* iíszüveg-ktilönlegesség. Mee 's jegyzi a vezető viccesen Nem hiányzik, hogy a lapba kerüljön, mert annyi a mes rendelés ebből hogy alig alig bírunk vele,” — Ilyen készen — mutatja Pádár József elsőéves tanuló, a kész üvegért jött vevőnek. Máris csomagolja és boldo­gan veszi hóna alá a fiatal­­asszony. Siet, hogy örömet szerezzen az otthonban. Sok a vevő, sok a munka, de nincs is panasz a bevétel­re. Ahogy Sólyom Ferenc mondja, nemcsak piaci na­pon, hanem máskor is nagy a forgalom. Most Is több embe­rünk kint van a lakásokon, és ezért van tumultus ide­bent Majd aztán tovább viszi a szót, mert van panasza is. Pa­nasz? — dehogy Csupán jó lenne korszerűsíteni a mű­helyt, mert már a lakosság génye túlnőtt a kapacitásán. Úgy szeretnék, ha a ktsz központi helyén épülne fel a korszerű, új műhely. Igény az van, csupán a rá­­valót kell még meg* erem teni és itt közel 200 ezer forint hiányzik még a műhelyből \zonban a ktsz tagjai nem 'esszhnisták és bíznak ab­ban. hogy jó munkájukkal majd csak biztosítják a kor­­'7erií termelés anyagi feltéte­­'ét Ha síkerül, akkor már 'övőre tükörfoncsorozást la vállalnak; » a. b, as ■nnniiHiHKiiimniiimuniiiiiitKUHi

Next

/
Oldalképek
Tartalom