Tiszavidék, 1957. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-01 / 101. szám

n. évfolyam, 101. raám, 1951. május 1. s-serd*. AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA IBSÁG PROLETÁRJAI BOTESÖUETEKt > IS mfémi — JÚféi 1 fwhit MÁJUS ELSEJE A DOLGOZÓK NEMZETKÖZI ÖSSZEFOGÁSÁNAK NAPJA köztudomású, hon hazánk /I nemzetközi munkáé osztály ebben az esz­tendőben hatvanhetedezer ünnepli május elsejét, a pro­letár oszdálykövetelé&ek, « proletárszoUdarttás, a pro- Ictámemzetköziséo hagyó- gvományos ünnepét és hord napjáti Amikor a nemzet­közi munkásosztály 1890-ben először lépett fel egységesen a tőkés kizsákmányolás és elnyomás ellen, amikor má­jus elsejét a nemzetközi, próletárszólidaritás harci ünnepévé avatta, még sakar. hittek az adott társadalmi rend, a kapitalizmus szilárd­ságában és tartósságában. A kapitalizmus azonban, már akkor elöregedett, trtolsó szakaszába ment át — az imperializmusba, amely a népek többségének maroknyi monopolisétL áltál történő le­igázását, a kizsákmányolás­nak és a dolgozók nyomorá­nak mérhetetlen fokozódá- dását hozta a világra. Azóta május elsejének ismételt | megünneplése egyrészről til­takozást jelentett az ember- ’ télén elnyomás és a nyomor ellen, másrészről kifejezője nőit annak, hogy a világ dol­gozóinak szívében kttéphe- tetlenül mély gyökereket eresztett Marx és Engels is­mert felhívása: Világ prole­tárjai egyesüljetek! Az időközben eltelt 67 esz­tendő alatt hatalmas változá­sok történtek a nemzetközi küzdőtéren, változások az osztály erők viszonyában. Ha­zánk ipari városaiban is pi­ros zászlókkal vonultak fel a munkások 1890-ben a pa­rasztság rokonszenvétól kí­sérve, akik Orosházáról egy küldöttséget indítottak Bu­dapestre, ezzel is kifejezésre juttatva együttérzésüket, szo­lidaritásukat. Azóta a dolgo­zók nemzetközi összefogásá­nak nagy ünnepe, szerte a világon évenként megismét­lődik és hosszú évtizedek ke- mény harcai során megerő­södött a munkásosztály egy­sége. Köztudomású, hogy sok május elsején visszhangzot:- ták az utcák azóta a mun­kásság jogos követeléseit és a, nemzetközi burzsoázia — nem válogatva az eszközök­ben — nagy erőfeszítésekkel igyekezett az igazságot vér­be fojtani. Sok május elsején festette munkások vére pi­rosra az utcák kövezetét, és mégis a harcokban forrt egy­be a munkásosztály, ezekben a harcokban erősödött a kommunizmus és a nemzet­közi proletárszolidaritás esz­méjet. Mint Lenin, a nagy gon­dolkodó mondotta, május el­seje a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom, győzelme előtt azoknak a vágyálmok­nak és reményeknek az ün­nepe volt, amelyek a nemzet­közi munkásmozgalom törté- nméhez, e mozgalom eszmé­nyeihez, a békéhez és a szo­cializmushoz fűződtek. Ezek a vágyak és ezek a remé­nyek. ma mír sok országban teljesültek. Az 'elnyomás és kizsákmányolás számos or­szágban már visszavonhatat­lanul a niu'fé A földön ma már több mint 900 millió em­ber épít új életet. A béke és a szocializmus eszménye pe­dig Eufória közepétől a Csen­des-óceánig menvalósui. A szocializmus világrendszerré vált ’ és felt art ózhatatUmul fejlődik, erősödik Uj kor­szak kezdődött a világtörté- v elemben: a kapitalizmus ísxBeomláaának é* a azoeéa Uzrmts diadalának, a dolgo­zók a tőbe rabságából való felszabadulásának korszaka. '“Varunkban május elsején minden esztendőben nagyobb erővel és több biza­kodással tesz hitet a szocia­lista társadalmi rend és a nemzetközi munkássxoMdari- tás mellett a világ munkás­sága. Felismerve, hogy e nemzeti keretek között ví­vott küzdelmét, össze kell kapcsolnia más országok dol­gozóinak a felszabadulásért és a függetlenségért folyta­tott harcával. Ezért tekintenek az impe­rialisták egyre növekvő nyugtalansággal, a nemzet­közi munkásosztály összefo­gására, gyarmatviláguk mind jobban összezsugorodó térké­pére és hasztalan kísérlete­ket tesznek arra, hogy elzár­ják az utat a népek egyre szélesedő felszabadító moz­galma elől. Az imperialisták szeme előtt omlik össze a gyarmatosítás világa, amikor a leigázott népek a társadal­mi fejlődés megmásít hatat­lan törvényeinek hatására hárem-kelnek gz őket elnyo­mó rendszer ellen. Lenin már századunk első éveiben meg­jósolta, hogy a Izét mozga­lom, a munkásosztálynak szo-iális felszabadulásáért, a szocializmus győzelméért ví­vott forradalmi harca és az imperializmus által elnyo­mott összes gyarmatoknak, az imperializmustól függő összes országoknak a nem­zetközi imperializmus ellen vívott szabadságharca szük­ségszerűen egységes áram­latba olvad össze, z Októberi Szocialista ° ' Forradalom diadala és a Szovjetunió világraszóló győzelme a második világhá­borúban — jelentősen növel­te a nemzetközi proletaria­te bizalmát, ügye igazsá­gában, saját és a nemzetközi összefogás erejében. Ennek az erőnek ismeretében ünne­pel május elsején a világ proletariátusa: tüntetve, sztrájkolva és más egyéh módon adnak kifejezést har­ci elszántságuknak, a tőkés és függő országok dolgozó rétegei. A szocialista tábor népeinek ereje és szolidari­tása pedig rnég félelmeteseb­bé teszi az uralmukért resz­kető tőkések számára e ha­gyományos munkásünnepet. Május elsején még egyön­tetűbben fejezik ki szolida­ritásukat a világ dolgozói a Közel- és Közép-Kelet, vala- lamint más kapitalista és függő országok hős népei iránt, akik az imperialista intervenció és a rendőri ura­lom nehéz körülményei kö­zött is elszántan harcolnak jogaikért. Tevékenyen támo­gatja e népeket a békemoz­galom hatalmas tábora, amely messzemenő eredmé­nyeket ért el a legutóbbi idő­szakban. Köztudomású, hogy a népek nemzetközi összefo­gásának talaján, a szocializ­mus 900 milliós tábora mel­lett, létrejött azoknak az álla­moknak a csoportja, ame­lyek aktívan küzdenek a há­borús törekvések ellen és e két államcsoport együttesen a föld. lakosságának többsé­gét foglalja -napában. Egé­szében véve p lig olyan ha­talmas politikai és társadal­mi erő, amely éberen őrköd­ve a béke ügye fölött, siker­rel képes visszaverni a hábo­rú* kalandorok ogromoiv próbálkozáaatt. A szocialista tábor orszá­gai ebben az esztendőben is orvnak jegyében ürmcplik május elsejét, hogy tovább fokozódik a szabadságszerető népek erőinek tömörülése, a békéért folyó harcban az ame­rikai-angol háborús gyujtoga- tók mesterkedéseivel szem­ben. A szocialista tábor országai, mint minden esz­tendőben, 1957 május elsején is újabb eredményekről, újabb győzelmekről adnak számot. Szemlét tartanak, összegezik a megtett út ered­ményeit, újabb harcokra és újabb győzelmekre gyűjtik erőiket. A megtett úttá visz- szatekintve, megelégedéssel áUapitják meg a jószándékú emberek, hogy a. béke és a szocializmus erői számotte­vően növekedtek és a prole­tárin temac urna lizmus leg­utóbb — a magyarországi el­lenforradalmi támadás köze­pette is fényesen kiállta a próbát. z októberi ellenforra­dalmi támadás Ma­gyarországon, egyik jellem­zője a nemzetközi porondon mérkőző politikai erők tö­rekvéseinek. Tények bizo­nyítják az ellenforradalom előzményeinek, lefolyásának összefüggéseit, az imperia­lista tábor ama törekvései­vel, hogy megzavarja a szo­cialista tábor összes orszá­gainak egymásközötti viszo­nyát, széttépje a proletárm- temacionalista kapcsolatait. Minden lehető módon mér­gezik a nemzetközi légkört és megkísérlik egyik-másik országot a szocialista közös­ségből kiragadni. Felhasz­nálják többek között az itt- ntt tapasztalható soviniz­must, a szűklátókörű nacio­nalista érzelmeket, felkapják az úgynevezett ,.nemzeti kommunizmus” eszméit, amelyet egyes, magukat marxistáknak nevező teore­tikusok hangoztatnak. Az úgynevezett „nemzeti kommunizmus’’ pedig nem más, mint az egyik ország helytelenül értelmezett nem­zeti érdekeinek szembeállí­tása. valamennyi ország dol­gozóinak közös szocialista ér­dekeivel. Igazi hazafi a szo­cialista országokban nem szakítja el hazájának érde­keit a többi szocialista or­szág érdekeitől. Felismeri, hogy nemzetének igazi vi­rágzása, dicsősége és gazda­sága, szabadsága és függet­lensége csakis a szocializ­mus építésének útján lehet­séges, a szocializmus építése pedig a világ dolgozóinak kö­zös, internacionális ügye. Amikor a szocializmus túllé­pi egy ország kereteit — mint korunkban — világ- rendszerré válik, a szocialista hazafiság méginkább össze­fonódik az internacionaliz­mussal. A mi nagy nemzeti ügyünk sem lehet más, mint­hogy tovább mélyítsük kap­csolatainkat a szocialista tá­bor népeivel és következe­tesen munkálkodjunk azon. hogy a nemzetközi szolidari­tás széttéphetetlen szálai fűz­zenek össze bennünket az egész világ dolgozóival. bben az esztendőben május elsejét olyan kö­rülmények között ünnepeljük, amikor a haladás és a reak­ció erői közötti küzdelem, különösen sok áldozattal jár. Példa erre az imperialisták ismétlődő mesterkedése, a Közel- és Közép-Keleten, de bon is csak nagy erőfesztté* sek árán tudtuk útjátállni a háborús uszttők múlt évi ok* tóberi intervenciójának. Né­pünknek nagyon sok keserű­séget okozott ez az imperia­lista próbálkozás és a Szov­jet Hadsereg —• amely 1945- ben sok áldozat árán szaba­dította fel hazánkat — ismét sok vért áldozott népünkért. Vérrel pecsételte meg ismé­telten a magyar és a szovjet nép barátságát és proletár­internacionalista támogatása egyértelmű hazánk második felszabadulásával. A Szovjetunió baráti, se­gítségével — amelyet a Ma­gyar Kormány kérésére a varsói szerződésben vállalt kötelezettség alapján hazánk­nak nyújtott — nagy erő­feszítések árán megsemmisí­tettük az ellenforradalom tá­madását, visszavertük a ka­pitalista világ támadó hullá­mait. Győztünk, mert a föld­kerekség lakosságának csak­nem felét magában foglaló szocialista tábor tagjai va­gyunk, a proletárinternacio­nalizmus kötelékei fűznek bennünket egymáshoz és az ellenforradalommal szemben vívott harcban a szocialista világtábor dolgozóiegyember- ként állottak mellettünk. úlyos helyzetünkben a szocialista tá­bor egységének, e tábor egységes támogatásának kö­szönhetjük, hogy a Magyar Népköztársaság létét fenye­gető veszélyt leküzdöttük. Saját erőfeszítéseink mellett e támogatással elkerültük a fizetésképtelenség, a súlyos gazdasági megrázkódtatások veszélyét és a szocialista tá­bor e cselekedeteiben a pro- letámemzetköziség eszméje öltött testet. Bajban, szük­ségben ismerni meg a bará­tot — tartja a közmondás és e bölcsességre a közelmúlt tragikus történelmi leckéje tanított meg minket. Köztu­domású, hogy Budapesten még dúlt a harc, amikor gyógy- és kötszerszáVitmány érkezett, majd jelentős mennyiségű élelmiszert, ga­bonát, textilárut, fűtő- és építőanyagot és más árut kaptunk a szocialista orszá­goktól, ugyanakkor a tőkés- országok dolgozóitól is több­millió értékű adomány jutott el hozzánk. Gondjainkat az ajándékok csökkentették, de az ellenforradalom által elő­idézett gazdasági nehézségek leküzdéséhez, a magyar nép­gazdaság egészséges fejlődé­séhez — legalább is átmene­tileg — hosszúlejáratú hite­lekre, nagyobbmennyiségű nyersanyagra -s más külön­böző árúra van szükség Nehéz helyzetünkben a Szovjetunió ajánlott a prole- tárintemacionalizmus szel­lemében sokoldalú segítsé­get, ezt bizonyítják a ma­gyar és szovjet párt- és kor­mányküldöttségek között március végén Moszkvában megkötött megállapodások is. Felbecsülhetetlen értékű támogatásról tanúskodnak e megállapodások számai, mini egyebek között az ez év vé­géig folyósítandó 865 millió rubel összegű hosszúlejáratú hitel összesen 1010 millió rubel értékű áruszállítás, va­lamint a halasztás a korábbi hitelekre. Valamint az egy- milliárd forint összegű előbbi tartozásunk elengedése. A Szovjetunió gazdasági támo­gatása óriási segítség szá­mtmJera, hogy mielőbb kihe­verjük asz ellenforradalom okozta sebeket, hogy töretle­nül folytathassuk Magyaror­szágon a szocializmus építé­sét, teljesíthessük a magyar nép és a nemzetközi proleta­riátus iránti kötelezettségün­ket. Nagy jelentőségűek a megállapodások azért is, mert a párt- és kormánykül­döttségek között teljes egyet­értés alakult ki az alapvető politikai, gazdasági, ideoló­giai kérdésekben és a nem­zetközi helyzet alakulását is azonosan Ítélték meg. Mind­ebből következik, hogy teljes a nézetazonosság a varsói szerződés értékelésében is. z a nagy erkölcsi, poli- tilcai elismerés és tá­mogatás, az a jelentős anyagi segítség, amit a szovjet nép a moszkvai megállapodások keretében részünkre nyúj­tott, arra kötelez bennünket, hogy tárgyilagosan értékeljük jelenlegi helyzetünket és ve­gyük számba további sajátos feladatainkat is. Ha hazánk november 4-i súlyos helyze­tére visszatekintünk és szc■ havesszük az azóta el­telt közel félesztendős idő­szakot, nem becsülhetők le elért eredményeink. Előreha­ladásunk mindenekelőtt kö­szönhető a szocialista tábor segítségének, a proletárin- ternickmalista támogatás­nak, továbbá annak, hogy a Magyar Szocialista Munkás­párt egészségesen fejlődött, erősödött. A mi megyénkben is közel 16 ezer kommunista sorakozott fel rövid néhány hónap alatt az MSZMP zász­laja alá és a párt által ki­tűzött célok megvalósítása érdekében cselekvéshez lát­tak, a dolgozó embertöme­gek és erőfeszítéseikkel, al­kotó munkájukkal biztosí­tották országunk fejlődését. Bármennyire is biztató or­szágunk fejlődése, bármeny­nyire biztató a termelés ala­kulása, mégis látnunk kell, hogy számos területen még ma sem értük el az ipari ter­melés szeptemberi szintjét és sokhelyütt indokolatlanul magas az önköltség Ugyan­akkor növekedett a vásárló­erő — elsősorban a mező- gazdasági lakosság részéről — Számunkra adva van minden lehetősén és minden reális alap ahhoz, hogi/ e nyugtalanító gazdasági hely­zetből előbbre jussunk, így mindenekelőtt a baráti or­szágoktól kapott segítséggel kell ésszerűen gazdálkodni, kihasználva maradéktalanul fejlett iparunk és mezőaaz- dasánunk v.aoy lehetőségeit és ehhez kell hozzáadni sa­ját elszánt igyekvésünket. szorgalmas munkánkat. I> Isősorban a kommu- ' ' nistáknak kell tel­jesíteniük hazafias és egy­ben internacionalista kö­telességüket azzal, hogy minden erejüket az előt­tünk álló nehéz feladatok megoldására fordítják. Ha­zánk mai nehéz helyzetében május elsejének — a pro­letár nemzetköziség nagy ünnepének — az ad igazi tartalmat, hogy tovább erősítjük társadalmunk ve­zető erejét, a Magyar Szó* cialista Munkáspártot. Egy* befogjuk és a párt köré to* mörítjük a cselekvőképes, munkálkodni akaró dolgo­zó tömegeket, hogy építői s ha kell védői legyenek ha­zánknak. Fejlesztenünk kell a tömegek között a szoci­alista demokráciát, erősítve a proletariátus diktatúrá­ját az élet valamennyi te­rületén-i Az októberi ellenforra­dalmi támadás tanulság- képpen, méginkább megér­tették a dolgozó emberek, hogy éber őrködésre van szükség, hogy eredményein­ket megőrizhessük, a prole­tár hatalmat megszilárdít­hassuk és megvédjük szoci­alista hazánk függetlensé­gét. Tovább kell erősíteni kapcsolatainkat a szocialis­ta tábor országaival és em­lékeznünk kell arra, hogy 1917-ben és 1919-ben apáink magasra emelték a proletár nemzetköziség és a szocia­lista forradalom dicső vö­rös zászlaját. Mi is fogad­juk meg ez ünnepi évfordu­lón, hogy hűek maradunk május 1. eszméihez, mél­tók leszünk apáinkhoz, meg­védjük és megerősítjük szocialista hazánkat, egy­ben szilárdítjuk a nemzet­közi munkásmozgalom állá­sait is. Tegyünk fogadal­mat, hogy tűrhetetlenül hű­ek maradunk a proletár- nemzetköziség magasztos eszméihez és m inden erőnk­kel szilárdítjuk a Szovjet­unió vezette szocialista tá­bor egységét és hatalmát. májusi zászlók harcra, ünnepre hívnak és fogadjuk meg mi is május elsején az élet, a teremtő munka diadalának nagy ünnepén, hogy a proletár- nemzetköziség harcos zász­laját magasra emelve együtt menetelünk a világ dolgo­zóival. A proletárnemzet­köziség nagy gondr-lata korunkban uj tartalmat, új értelmet kapott és népünk számára kézzelfoghatóbb valósággá válik, hiszen a szocialista tábor országaival való barátságunkat a ne­héz időkben tanúsított ne­mes és önzetlen rnagatar- • tásuk örökre megpecsételte. A marxisták több mint száz esztendeje hirdetik: Világ proletárjai egyesüljetek, és e jelszó jegyében fognak össze a szocialista országok népei. E jelszó jegyében ünnepel a világ proletariá­tusa és e jelszó jegyében harcol és ünnepel hazánk dolgozó népe. összefogá­sunk folytatása és elóbbre- lendítője a hétköznapok harcainak, folytatása annak a küzdelemnek, amelyet a szocializmus építéséért. a békéért víitv tlc. rinrenélüvk és harcolunk, hogy újabb munkasikerekkel, szilárd helytállással, nagyobb ered- menyekkel ápoljuk és gaz­dagítsuk a nemzetközi mun­kásosztály történelmi, de már a szocializmus esíméi­től áthatott örök barátsá­gál. kökény istvän

Next

/
Oldalképek
Tartalom