Tiszavidék, 1957. március (11. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-01 / 51. szám

JAZZBOL IS megárt a sok

Lehet egy költőbe „szerelmes” az ember, de azért mások verseit is élvezi, elolvassa. Vissza-visszatér költőideáljához, mert hisz ő áll legközelebb érzés- és gondolatvilágához. Viszont éppen ezért, mert szereti a költészetet, mások művészi alkotásait is megbecsüli

Némi áttétellel áll ez a zenére, sőt továbbmenve annak számtalan műfajára;

Virágozzék minden virág

— szóljon minden hangszer

— vallja, aki szereti a zenét,

— bár igazán talán csupán egy hangszert szeret;

Miikor a tragikus októberi események zaklatottsága után a népszerű Chäppy-zenekar produkcióját hallhattuk Szolnokon, fellélegzettünk. Végre

— újból zenét hallgathatunk! Jólesett, felfrissített, felélénkített, bennünket. Volt is kö-, zönség, volt is tapsvihar. Aki nem is „bolondult” a jazzmuzsikáért, az Js örült;:: Nagyon hiányzott már a zene. Jólesett, hogy egyáltalán elkezdődött, hogy már akadtak, akik muzsikáltak.

Aztán már sorra következtek a szórakoztató zenei estek, műsoros estek. Cäppy után operettmuzsika, legutóbb Tabányi együttese, majd jön a plakát szerint a Holéczvé, hogy csak azt soroljuk, amire hirtelen emlékezünk.

Dn már túlzásba esünk, meg kell mondani őszintén. A modem tánczenét művelő együttesek műsorainak nem akar végeszakadni. A jazz, illetve a könnyű muzsika áradata miatt már ;ezd zúgni a fejünk. Pihentető kellene ebben a szakadatlan sorban.

Többször kérnénk már olyan felemelő művészi élményt adó műsortól, mint amilyet Garay György hegedűetstje nyújtott. Tévednek, akik szűk üzleti szempontoktól elvakftva azt tartják, hogy „ez nem kifizető, nem lesz közönség”. Garay György hegedűművészt például „alaposan foglalkoztatta” vastapsaival a közönség — a program szerinti számokon felül is. Pedig egyetlen művész adott egész estét betöltő műsort;

Szóljon minden hangszer, halljunk jazz-t is. vannak, akik nagyon szeretik, vannak, akik nem. Akármelyik táborba tartozzék valaki, attól a jazz él milliók táncolnak rá. De bármennyire élvezze az ember, mértéken felül ettől is csömört kap.

Tegnapelőtt reggel valamelyik népi együttes néhány számát hallottam a rádióban. Ekkor éreztem, menynyire szeretne mér az ember üdítő népi muzsikát hallgatni Akiktől függ egy-egy zenei est sorsa, gondoskodjanak már arról, hogy valamelyik kiváló népi együttesünket vendégül lássuk.

A könnyűzene mellett nagyon hiányoljuk már a magyar népi muzsikát, a népdalokat, a Kodály kórus-műveket, szeretnénk gyönyörködni világhírű táncegyütteseink művészetében is.

Aztán a rádió szalonzenekarát, vagy valamelyik kamaraegyüttest ugyanúgy vár. nánk, mint a klasszikus zene egyéni művészeit;

Egyik szombat estén meghallgattam a Szolnok városi Népi Együttes énekkarának próbáját a Beloiannisz úti iskólában. Kóbor Antal elvtárs magas művészi igénnyel készíti fel az énekkart elkövetkező szerepléseire;

Nagyon várjuk már fellépésüket — ugyanígy a tánccsoportét is. Az énekkarra vonatkozóan elárulta Kóbor eívtárts, hogy egy hónapon belül „pódiumképes” lesz. Jó lenne, ha lerövidítenék ezt a hónapot. Biztosan lehetséges, hiszen az énekkar például azon kevésszámú művészi együttes közé tartozik a megyében, amely úgyszólván kihagyás nélkül fegyelmezetten, lelkesedéssel, jókedvvel tartotta meg próbáit;

A próbák azt mutatják, hogy a kar művészi szírrvonala töretlenül ível felfelé. Mjgkapó az a tisztelet ez énekművészet iránt, amellyel állandóan csiszolja tudását az igen tehetséges gárda. Mind nagy tudású vezetőjükben, mind az énekesekben megvan az a belső, szenvedélyes fegyelem. ami igazán művésszé teszi a művészt. Azon már régen túlvannak, hogy csak a „rutin” adja neflrik a biztonságot A mérce ennél magasabbrendű: nemcsak hűségesen igyekeznek visszaadni a zeneköltő mondanivalóját

vagy a népdal hangulatát, hanem hozzáadják már azt a ..művészi karaktert”, amely évek során kialakult, kifinomult az együttesben.

Öröm hallgatni, milyen sokszínű az énekkar tudása Sokat bővült témaiiag, műfajilag — a népgyűjtéstől Palaostrináig biztos a „hangfogas.uk” — b ez teszi képessé őket arra, hogy a vihar zúgásától a gyöngéd suttogásig mindent ki tudjanak fejezni

A hangulatok egész skáláját éli át az ember, mikor majdnemcsak úgy kapásból egyik ötpercben karikásostor pattogásos falusi hangulatba ejtik a hallgatót egy tüzes népdallal, a következő percekben pedig a középkori ember szinte érzéki ájtatosságát sóhajtják, sírják egy korabeli énekben*

Érdeke« véleményt hallottam erről az énekkarról. Nem művészi, emberi szempontból. Egyszerű embereit valamennyien, munkások, tanítók, diákok, tisztviselők; Nincsenek prímádon, nák a nők közt, sem extra kiválóságok a férfiak között, Jóllehet egyénenként is igen tehetségesek: Egyben azonosak: a zeneművészet tiszteletében. Ezért tudnak egyszerű embereik lenni. Az igényességből sem a karvezető, sem az énekesek nem engednek.

Várjuk óikét is mielőbb a színpadon. Ugyanúgy Szolnok város többi művészét;

Mert nemcsak jóból, — hanem jazzból is megárt a sodr!

Tóth István

Széfnek tesznek-e oe idét*- Halló! Itt a Tisza vidék szerkesztősége.

*— Tessék. Itt a városi tanács műszaki csoportjától — Kozák János;

*— Tekintettel a közelgő tavaszra, a napfényes időkre, arra lennénk kiváncsiak, milyenek lesznek Szolnok parkjai az idén? S mivel ez nyilván több embert érdekel, megkérem Kozák elvtársat, nyilatkozzék a sétálni s a virágokban gyönyörködni szeretők számára;

— Szeretnénk nagyon széppé. kellemessé tenni a párkokat, hogy felnőttek és gye rekek, fiatal szerelmesek és pihenni vágyó öregek egyaránt szórakozást találjanak ott;

—1 Hozzákezdtek-e már a területek rendbehozásához? Ugyanjs már lehet látni gyerekekkel sétáló mamákat, beszélgetésbe mélyedt párokat is a sétányokon;

*— Megkezdtük a tisztogatást és jelenleg négy helyen dolgozunk, de még a talaj lágy és mivel a munkásoknak itt nemcsak a sétányon van tennivalójuk, nem kezdhettünk hozzá mindenhez. — Amit ma megtehetünk; azt

viszont nem hagyjuk holnapra. Igazgatjuk, tisztítjuk a virágágyakat, itt ott javítjuk. salakozzuk az utakat. — Ahol szükség van rá. pótoljuk a kiveszett fákat is;

— Lehet, hogy túl türelmetlenek vagyunk, de szeretnénk tudni azt is, mikorra hozzák rendbe a télidő megviselte padokat, mikor festik be azokat?

«■— Ez az időjárástól függ, mert míg megfelelő meleg nem lesz, addig nem kezdhetünk hozzá. Mi szeretjük látni mikor a virágok és a fák között sokan jól érzik magukat, de mesterséges marasztalásra nem törekszünk — Ugyanis nem szeretnénk, ha a megpihenők a lassan száradó festékbe beleragad nának;

— Hát ezt az indokot igazán el kell fogadnunk. 8 az elvtársak belátására bízni ezt a munkát; De még annyit áruljon el, hogy növelik-e a beépített padok számát ezen a tavaszon;

«— Elárulhatom, hogy 50, a Margitszigetihez hasonló. — masszív padot állítunk fel a tiszaparti sétányon:

— Újabb kíváncsiskodás:-------------Megközelítőleg hány tő virágot ültetnek szét a városban?

— Legalább 35—40 ezret; Ezek nagyrésze melegágyi palánta lesz. amit a városi kertészet nevel számunkra.

— Igazán szépek lesznek ezek szerint a parkjaink az idén is. amit előre is köszönünk a gondoskodóknak S van-e valami közölni valói.a Kozák elvtársnak amiről eddig nem esett szó?

*— Igen, van. Az. hogy a jövő hét elején 25 ezer fenyőfacsemetét telepítünk ki a Tisza túlsó partján lévő népligetbe. Ezeket a napokban kaptuk a zalaegerszegi faiskolától. Nagyon szépek és szeretnénk, ha mindenki megbecsülné őket. Ez volt egyik mondanivalóm, a másik pedig az. hogy a Hősök tere parkját, míg az emlékművet helyre nem állítjuk addig nem hozzuk rendbe, de reméljük. hogy ott is idejében be tudjuk fejezni a munkál

*— Az olvasók nevében köszönjük a szíves tájékoztatást, fi jó munkát kívánunk az elvtársaknak.

Viszont hallásra.

— b® —

Belterjes gazdálkodást csak a

mezőgazdasági szakemberek irányító sávaU vezetésével lehet megvalósítani

Szerdán délelőtt a Megyei Tanácsnál értekezletre gyűltek össze a járások, városok és gépállomások főagranómusai, valamint a szerződéses növényermeléssel foglalkozó vállalatok megbízottai. A beszámolót Nyíri Béla megyei főagronómus tartotta;

Elmondotta: ennek az értekezletnek a megtartását az tette szükségessé, hogy rövidesen megkezdődnek a tavaszi munkák, valamint a mezőgazdaságban számos oly változás történt, amely befolyásolja a termelés irányát Megszűnt a kötelező beszolgáltatás, a kötelező vetés, javult a gépellátás és még

egész sor olyan intézkedés történt, amely igen kedvez a a mezőgazdasági termelés fellendítésének;

A mezőgazdaságban fő cél: a belterjes gazdálkodás megvalósítása. Vagyis arról van szó, hogy egységnyi területről többet, jobbat, olcsóbban kell termelni.

A feladat végrehajtásához komoly segítséget nyújtott az állam azzal, hogy Szolnok megye részére, mintegy 400 vagon nitrogén-műtrágyát biztosított. Ebből mintegy 200 vagon már meg is érkezett,

A beszámolóban és a vitában is foglalkoztak a pillangós virágú növények termelésével Ezek közül különösen a lucerna és vöröshere termelésével A gazdák a jelenlegi 7 százalék helyett legalább 20 százaléknyi területen termeljenek lucernát és vöröeherét. Ez holdakban kifejezve azt jelenti, hogy mintegy 100.000 holdon kell a jövőben lucerna és vöröshere termelést folytatni. EZ az alapja a gazdálkodás belterjesség felé való irányításának és kihatással van a talajerőre, az állattenyésztés fejlesztésére.

Sok szó esett a tanácskozáson a szerződéses növények termeléséről. A Cukorgyár, a Dohánybeváltó Vállalatok és a Magtermélteíő Vállalat munkatársai arról számoltak be, hogy

komoly elmaradás van a szerződéses növények termelése terén.

Ennek okát elsősorban abban látják, hogy a múltban néhány növényt ráerőltettek a termelőikre még akkor is, ha azok nem rendelkeztek megfelelő területtel. Általában az tapasztalható, hogy a termelőik nem ismerik az új mezőgazdasági árakat. Sokan arra hivatkoznak, hogy a kukoricának és a kenyérgabonának olyan magas az ára, hogy nem érdemes olyan ipari növénnyel foglalkozni, amely munkaigényes. A termelők nem veszik figyelembe, hogy a jövőben nem lesz 23 forint a hízónak kilogrammja, esetleg csak 15 foesőbb lesz a kukorica is. HaT somló a helyzet a kenyérgabonánál is, mert a búza ára a jelenlegi 400 forinttal szemben esetleg csak 200 forint körül lesz. Ebből következik tehát, hogy érdemes foglalkozni az ipari növények termelésével, szerződéses alapon, mert a termelő fix árat kap:

A tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésnél Nyíri élvtárs feladatként határozta meg,

a községekben minél előbb végre kell hajtani a 10-es számú törvényerejű rendeletet a földügyek rendezéséről Ez azért fontos, hogy a termelők tudják, hol kezdhetik meg a munkát; Felhívta a figyelmet a termelőszövetkezetek termelési tervének készítésére. Majd a vetőmagvak kitisztításával, cserék) végrehajtásával foglalkozott; Javasolta, hogy minden termelőszövetkezet, egyéni gazda feltétlenül hajtsa végre a magvak próbacsíráz! atását.

A tanácskozáson sok szó esett a mezőgazdasági szakemberek helyzetéről is. A vitáiban felszólaló Horváth r-mre elvtárs, a Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Igazgatóságának vezetője elmondotta, hogy

a mezőgazdasági szakemberekre a jövőben még nagyobb szükség lesz, mint eddig volt. A belterjes gazdálkodás megvalósítása csak a jő mezőgazdasági szakemberek irányításával, vezetésével lehetséges.

Igaz, hogy most a gépállomásoktól ^kerülnek az agronómusok, de ez nem jelenti, hogy tovább nincs rájuk szükség. Szükség van a termelőszövetkezeteknél, a községekben és mindenütt, ahol mezőgazdasággal foglalkoznak. Rövidesen megjelenik az agronómusek kérdésével foglalkozó újabb rendelkezés is. Nem helyes tehát, ha az agronőmusok elkeserednek, mert a megye vezetői, de a kormány is gondoskodik róluk.

A főagronómusok a beszámoló feletti vitát a késő délutáni órákig folytatták.

Olaj fúrások a Szaharában

A francia olajipar nagy erőfeszítéseket tesz,, hogy a közelkeleti kőolajszállítmányok elmaradásából származó hiányt pótolja minthogy az Amerikából történő vásárlások súlyosan megterhelik Frania<v*?Ag amúgy!* kedvezőt’ .a valut&mérleffét. Több helyütt próbafúrások folynak az anyaország területén, jelentős eredményt azonban még sehol sem értek el. Annál biztatóbbak a tapasztalatok a Szahara északi részén, ahol a geofizikusok kiterjedt kőolajmezőt tártak fel. Az első működő '-onda óránként 200—300 köbméter olaja* ad, a most nyolc újabb kút fúrásnak előkészületei folynak. \ kőolaimezőj kiaknázd francia vállalat, a Convagnie Francaise de Pétről. 1957-ben Biskráig építtet 400 kilométeres csővezetéket.

MÉHES GYÖRGY

GyéminmcéL

Kalandos regény

(5.)

Káprázatos volt Ilus nénit hallgatni, amint szusszánásnyi szünet nélkül áradt belőle a szó. Mi igazán megszoktuk ezt a szófergeteget, volt benne részünk naponta többször is, de azért mégis, minden alkalommal valósággal megbűvölt.

Persze, Uus mama pontosain tudja, hogy apa szívből utálja a csendőröket, eleget szidta őket, s inkább bezáratná magát, minthogy pertu barátságba keveredjék Blazsek főtörzs úrral; Amit elmondott inkább csak azért adta elő, hogy bevezetőt kerekítsen mondókájához.

Ilus mama tovább pergette a szót, mialatt pámás arcába süppedt kicsi madárszeme ide-odaugrált apáról rám, meg vissza;

— De én nem tagadom meg a barátnémat a te gusztusod miatt. Tizennemtudamhányszor hívott már. Most végre elmentem Blazsekékhez. Rém aranyosan fogadott Etelka, rögtön fagylaltért küldött, s közben kacagtuk, hogv horkol a másik szobában Blazsek. Borzasztó, én nem is tudnék ilyen ember mellett aludni. Esszük a málna fagylaltot, egyszer csak jön egy csendőr, egy olyan szépszál, bajuszos, fiatal, vigyázzba áll Etelkám előtt és keresi Blazseket Mondja Etelkám: „Menjen be, Kerekes, ébressze fel, de tudja, ilyenkor nagyon dühös szokott lenni.” Azt feleli s srépbajuszos, még mindig vigyázzban: „Muszáj, nagyságos asszony”; Aztán kopogtat az ajtón. „Menjen be nyugodtan Kerekes — mondja Etelkám —, hiába kopogtat, pisztollyal is lőhet a füle mellett. Rázza meg jól és spricceljen rá vizet.' Mindig ilyen vicces, jópofa volt Etelkám. Be is ment e szépbaj úszó csendőr és nemsokára megszűnt a horkolás Csak annyit értettem, hogy megszökött és nem tudom honnan, valami kém, német urak is étkeztek s riadóztatták e csendőrséget, rendőrséget, hogy keressék a szökevényt Ekkor Etelka felállt és betette az ajtót. Blazsek egy szempillantás alatt felöltözött és elrohant. Alig köszönt nekem piedig máskor mindig kezet csókol, nagyon udvarias ember;

Egyet fújt Ilus néni. de nem hagyott annyi időt, hogj közbeszóljunk s máris folytatta tovább:

—- Mikor aztán jöttem végig a Pék közön, meg £ Víaimalom utcán s képzeljétek, az emberek éppen úgy sé táltak, járkáltak a dolguk után. mint mindig.

Itt hirtelen elhallgatott, mint mikor elzárják a csobogó vízcsapot. Rárreredt a szoba ajtajára és a szájáhoí kapta a kezét. Az ajtóban ott állt sápadtan, beragasztott homlokkal'az idegen.

Most történt meg először Ilus mamával nagyor hosszú idő óta, hogy nem jutott szóhoz. Csak ült némán rámeredt a. tanárra és közben gépiesen belebújt a cipőjébe

— Bocsánat — mondta kissé zavartan a tanár. — Ér most megyék. Köszönöm, hojy segítséget nyújtott, Győr bíró úr.

Édesapám egy darabig gyanakodva nézegette a: idegent, jól látszott rajta, hogy habozik, nem tudja, mondj:

vagy ne mondja, amit magában forgat. Végül odalépet Kolozsvári tanárhoz és így szólt:

— Szeretnék önnél négyszemközt beszélni;

Nem is várt választ, hanem bevonta magával a szobába a tanárt és gondosan becsukta maga mögött az ajtót.

— Hát ez ki? Mi történt? — hallottam még az Uus mama kérdéséit, de nem válaszoltam, mert már odakünn voltam és loholtam hátra a szerszámcskamrába.

'— Úgy;; s négyszemközt;.: — dohogtam magamban. Arra persze jó voltam, hogy idehozzam, vizet húzzak neki, vigyázzam az álmát, de mikor kezd az ügy érdekessé válni, akkor..: négyszemközt;

Ekkorra már oda is értem a szerszámoskamra nyitott ajtajához, besurrantam és lassan, nagyon lassan magamra húztam az ajtót. Sötét volt, rozsdás vas meg fűrészpor szaga ingerelte az orromat. Közvetlenül mellettem, a falra akasztva apám olajos munkaköpenye.

Odasnnultam a kamra falához, azon a helyen, ahol tudtam, csak betapétázott deszkától választja el a szobától, s ha az ember odatapasztja a fülét, éppen úgy meghallhat minden hangot, mintha odabenn volna a szobában.

Ha jó helyre ülnek, akkor még látni is lehet. Fúrtam ugyanis már régen, kicsi koromban, egy nyílást a deszkába. Ha Uus mama odabent pletykázott a barátnőivel, néha meglestem, másnap aztán visszamondtam neki, amit előző nap beszéltek. Szegény Ilus mama azt hitte ilyenkor, hogy boszorkányság van a dologban s legközelebb kinyitogatta az összes szekrényeket, bezárta az ablakot, benézett a szekrény alá. De hiába, másnap megint csak elmondtam, hogy máról beszélgettek;

Belestem a titkos lyukon. Apámék ott ültek a két öreg karosssrékben. Éppen az arcélét láttam mindkettőjüknek.

Egészen tisztán lehetett hallani apa mély hangját.

— Nem akarok beleavatkozni a dolgaiba, rendőr sem vagyok, de tudnom kell, hogy ön kicsoda;

Elhallgatott, talán választ várt, de a tanár nem felelt. Amennyire tőlem látszott, összegörnyedve ült a széken;

Apa tehát folytatta.

— Nem kérdem, hogy hívják. Legyen — nem bánom — Kolozsvári Gábor.

Az idegen egy pillanatig rámeredt apára, aztán két-' ségbeesett elszántság-féle ült ki az arcára.

— Nem vagyok Kolozsvári Gábor. Megmondom ai nevemet, de az tényleg az igazi. Tatár Kálmán mérnöki

. vagyok. Persze, nem kell elhinnie.;; j

Lábujjhegyre ágaskodtam, hogy jobban lássak,! halljak. j

Mérnök! Az sokkal jobb, mint a számtantanár. Kez-i dett nekem tetszeni ez a Tatár mérnök. De hogy mond-] ! hatja magát valaki számtantanámak, ha nem feltétlenül! muszáj? ]

— Tatár mérnök? — mondta ki az apám lassan. — | , Helyes. Maradjunk meg emellett: elhiszem. S akkor foly-j

tatom is: ön valami okból kifolyólag nehéz helyzetbe került.!

A mérnök sóhajtott. ]

— Nehéz helyzetbe? Ha csak annyi volna! Nézze.] Győrbíró úr, valakihez úgyis őszintének kell lennem,! másként nem remélhetek segítséget. Maga — úgy érzem,]

. becsületes ember. Megmondom nyíltan: kutyaszorítóba] . kerültem. Higgye el, én vagyok a világ legbékétebb em-] bere s most mégis úgy üldöznek mint valami rablógyilkost.! , Egyre magasabbra csapott fel a hangja. Látszott,] [ hogy most tör ki belőle az eddig visszafojtott izgalom.] Megismételte előbbi mondatát; :

(Folytatjuk.) !