Tiszavidék, 1957. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-01 / 27. szám

YILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 50 FILLÉR II, évf, 27. saám, 1957. február I. péntek. TjSZAVjDEKi AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ Jászágói nagylegények H Tiszavidék nagy rejtvénypályázata Már nyomják a Lotto szelvényeket Megyei filmszínházak műsora Ünneplés nélkül Tánc-, dal-est Az elmúlt években minden alkalommal_ megemlé­keztünk február 1-én a magyar sajtó napjáról, az újságírók, a nyomdáik dolgozóinak munkájáról. 1942 február 1-én jelent meg először az illegális Szabad Nép, a Kommunisták Magyarországi Pártjának a lapja, amely­nek bátor, emberi hangja mint reménysugár hatolt el annakidején a munkásokhoz, egyszerű dolgozókhoz. Szer­kesztőjét, Rózsa Ferencet és Schönherz Zoltánt meggyil­kolták, munkatársait börtönbe zárták, de emléküket a mai napig sem feledhettük eb Ma is itt vannak közöttünk és helytállásra, a nép iránti olthatatlan szereteti« buzdítanak bennünket. Az ő emlékezetükre lett ez a nap — február 1. — a magyar sajtó napja. Más esztendőkben ünnep is volt ez egyúttal, a sajtó munkásainak ünnepe. Most azonban — a sok gonddal, baj­jal küszködő ország életében — úgy érezzük, nincs helye ennek az ünneplésnek. Ünneplés nélkül készítjük el a számadást saját munkánkról és szigorú önvizsgálattal igyekszünk szembenézni a rideg tényekkel, a kijózanító valósággal; Mi, kommunista újságírók is igen sok hibát követ­követtünk el az elmúlt esztendőkben. Gyakran megkerültük a teljes igazságot és féligazságokat mondot­tunk helyette. Lakkoztunk, szépítettünk csakúgy, mint a felfelé futó jelentéseik, mert azt hittük, ezzel használunk a szocializmus ügyének, eszméjének, azt gondoltuk, hogy a papírra írt szó, ha szép, már a jelen is olyan lesz tóle. Nem cselekedtünk helyesen. Sokkal bátrabban kellett volna feltárni a dolgozó nép igazságát: a jót és a rosszat is egyaránt Az SZKP XX. kongrsszusa után, a demokratizá­lódás hazai légkörében megpróbáltuk kimondani ezeket az igazságokat. Talán mondani sem kell — hiszen az olvasó leginkább tudja, hogy rövidesen a „ló túlsó oldalán” talál­tuk magunkat „Sikk” lett csali a hibákról írni, csak a rosszat felhánytorgatni. Sajnos, még jobban túllicitálták ezt azok az emberek, akiknek szándékai nem voltak be­csületesek. írók és újságírók egyaránt hajtották a népet a felé a szakadék felé, amelyből most már kikecmeregtünk barátaink, elsősorban a Szovjetunió segítségével, de amely­ben elpusztultunk volna, ha a szocialista tábor országai magunkra hagynak bennünket. Most mór világosan látjuk, hova vezetett volna az az út, amit a kommunisták közül is 6okan jártak jóhiszeműen, mert az „útjelző táblákat ’ nagyon tetszetősen mázolták át a tudatos kártevők, népünk ellenségei. Demokráciát írtak rá és kapitalizmust értettek, haaafiságot írtak és földbirtokosok uralmát értették alatta. Sok, nagyon sók múlott ezekben az időkben is a saj­tón és a rádión, ezt csak most látjuk, amikor a rádió ostromát, a budapesti események hiteles történetét írják a lapok és kiadványok. Igen, itt, Szolnok megyében is más él a köztudatban még ma is, mint ami sok helyen történt. Még nem ismerik -az emberek a való tényeket. Az érem­nek azt az oldalát is, amit egyeseknek, a nép ellenségei­nek érdekében áll elferdíteni, meghamisítani, szépítgetni: az ellenforradalom lapuló, sunyító igazi arculatát. Sok nagyon sok munka vár még a sajtóra, hogy segítse elosz­latni a fejekben meglévő zűrzavart és téves nézeteket, És nagy feladatok várnak ránk az ország, a megye előtt álló gazdasági feladatok segítésében is. Azt tűztük ki magunk elé: még szilárdabban, áll­­hatatoeabban szolgáljuk a dolgozó nép ügyét ezután: Űj köntösben megjelenő lapunkat, kérjük, fogadják továbbra is szeretettel kedves olvasóink.-----------------------------------------­Olvasóink közül bizonyára sokan voltak tavaly az orszá­gos mezőgazdasági kiállítá­son, s akit érdekelt — ugvan kit ne érdekelt volna — sor­ra járta a gépesítési kiállí­tást. Megyénk üzemeinek is voltak itt gyártmányaik, — s azokkal cseppet sem ke1 lett szégyenkezniük más üzemek előtt. A Szolnok Megyei Me­zőgazdasági Gépjavító például olyan uitinusú szártépő gépet állított Iri, amely óránként egy vagon takarmányt képes elő­készíteni. Itt készült ennek az újfajta mezőgazdasági gépnek a prototípusa, a 20 darabból álló 0-széria. s miután a gép bevált, itt indult meg a sorozat gyártása is. A gépiavítóban ebben az évben 170 darab ilyen szártépőt készítenek. De nemcsak a mezőgazda­ság. hanem az ipar. sőt a ke­reskedelem részére is készül­nek itt különfé’e berendezé­sek, eszközök. Hogy csak egyet említsünk: Itt gyártják a sütőipar számára a szén­kosarakat. Külalakiára nézve majdnem olyan, mint egy kenyeres-kosár, csak vasból készül és természetesen a mé= retek sokkal nagyobbak. Ara aránylag nem is olyan ma­gas, 240 forint daraoonként. A Szolnok Megyei Sütőipari Üzemet már kielégítették, — ma már a budapesti pékségek­nek szállít a gépjavító szén­kosarakat. A gépállomások szerszám­gép-parkjának bővítésével és korszerűsítésével otthon. —- a gépállomáson tudják javítani az izzófejes és Diesel motoro­kat. A Szolnok Megyei Mező­­gazdasági Gépjavító Vállalat ennek megfelelően szintén át­alakult. A gépiavítóban most már csupán a kényesebb trak­torok — Lanz-Bulldogok, Ze­­torok — javításával foglal­koznak. és áttértek az autó­javításra. Pár évvel ezelőtt G. 35-ös. vagy R 20-as. eset­leg DT 54-es traktorok so­rakoztak az üzem udvarán 1a­­vításra várva, vagy indultak vissza kiiavított állapotban. Most tehergépkocsik sora­koznak. Itt hozzák üzemké­nes á’lapotba a Kőolaikutatő és Feltáró Vállalat elromlott fárműveit is. Ezek javítására szerződést is kötött a válla­lat a gépjavítóval. — ka — a szolnoki Helyőrségi Tiszti Klubban A szolnoki Helyőrségi Tisz­ti Klub, szombaton este G órai kezdettel, nagyszabású tánc-, dal-estet rendez. A mű­sor keretében fellép: Höllós Ilona és Vámosi János, a magyar rádió két közkedvelt énékese. A műsoros est — mint Ilyen — első városunkban. Remél­jük, hogy a jövőben többen követik majd példájukat. Ha­sonlóan a budapesti Központi Tisertáházhoz, a szolnoki Tisz­ti Klub is közelebb akar ke­rülni a város dolgozóihoz. Éppen ezért a honvédségi ál­­lományúakon kívül, a város közönségét is szívesen látják, már ezen az első rendezvé­nyen is.-3 1 1 m­■* < < ■* < >*»■ Új MSZMP szervezetek alakultak a Jászságban A jászapáti járásban több mint hétszázan kérték felvé­telüket az MSZMP-be. Az utóbbi napokban új alap­­szervezeteket is hívtak élet­re a járás kommunistái. A Tiszasülyi Állami Gazdaság­ban tizennégy, a jászalsó­­szentgyörgyi Petőfi Termelő­­szövetkezetben huszonhét, a jászladányi Űj Élet Termelő­szövetkezetben pedig nyolc taggal alakult pártszervezet. A jászapáti Alkotmány Termelőszövetkezetben eddig tízen kérték felvételüket a pártba. Meg kell jegyeznünk itt, hogy a vezetők nem se­gítik kellően a párt erősödé­sét. A szövetkezet elnöke és agronómusa is távol tartja magát az MSZMP-től. A jászberényi járásban is jók az eredmények. Itt 27 alapszervezet több mint 800 tagja dolgozik a szebb élet kialakításán. A járásban 10 községi, 10 termelőszövetke­zeti, 4 üzemi, 2 hivatali és 1 gépállomási alapszervezet működik. Az orvosok és pe­dagógusok közül is többen beléptek a pártba, ,TTT'r7VVTTT»TT»TTTTYTV»TVfYTTVT»YTT»TTTTTTTTTTIVTVTTTTTTTTT t Arumintaboltot létesítenek az egyetemi étkezde helyén Szolnokon, a Kossuth téren lévő egyetemi étkezdében tá­tongó üresség fogad. Megfo­gyatkozott az itt kosztolok száma, így ekkora helyiségre nem is lesz szükség, s ha az ötödéveseik végeznek, teljesen megszűnik a konyha. A Városi Tanács Kereske­delmi Osztályán érdeklődtem, miveT az étkezde régen üzlet­helyiség volt, mi a terv vele a jövőben. — Újra üzlethelyiség céljá-Emelkedett a malomipari munkások keresete Kevés háziasszony gondol arra, amikor a frissen sült, ropogós héjú kenyeret kezébe veszi, hogy milyen sok ember munkája van abban. A szán­tó-vetőé, aki megtermeli, a traktorosé, kom báj nősé, csép­­lőmumkásé, aki betakarítja. A terményátvevőé, aki raktá­rozza, a ma! mi munkásé, aki lisztté őrli. És lehetne még tovább sorolni e hosszú mun­kafolyamatot, amelynek vé­gén az asztalunkra kerül a mindennapi kenyér. Ezúttal azokról az emberekről lesz szó, akiknek a keze nyomár alakul át a búza lisztté. A Szolnok megyei Ma’omipari Egyesüléshez tartozó 20 üzem névtelen munkásainak pmb­­lómáiról, akik az október 23-a utáni nehéz időkben hely tálkák és ma is fennaka dás nélkül dolgoznak. Akik­nek esősorban köszönhető hogy a lakosság kenyér- éc ’Isztellátásában Szolnok me­gyében nem volt nagyobb za var. Ha adódott is ilyen, csu. pán az okozta, hogy meg akadt a lisztszállítás. Pedig a szén és az elek író mosenergia hiánya az ő mun­kájukat is gátolta. Ennek el lenére a Szolnok megyei 20 malom teljesítette 1956. évi tervét. Bár a hivatalos érté­kelés még nem került nyilvá­nosságra, az Egyesülés olyan tájékoztatást kapott a felettes szervektől, hogy a Szo’noV megye' ma osnlaar do gőzük elsői lettek az őrs? gb'n Az Egyesülés ugyanis a les­­több nyereséget fizette be az állammak. A szén és villamosenergia­­hiány ellenére a foglalkozta­tottság nem csökkent a mal­mokban. Csupán a szokásos évi munkaerő ingadozás mu­tatkozik. A szénhiányon úgy segített az Egyesülés, hogy közvetlen kapcsolatot terem­tett a bányákkal és szenet szerzett. Ugyanakkor a nehéz időkben a legnagyobb kana. zitású üzemek működtek 'hol a leggazdaságosabb a termelés. így a 10 vagon ka oacitású Törökszentmiklósi Malomban egész idő a’at* 'olgoztak. A kenyér, és liszt­­fogyasztás most már lecsök­kent, a malmok munkája is visszatért a rendes kerékvá­gásba. Az Egyesülés malmai­nak most már nem is a szen­es energiahiánnyal, hanem a SZABAD AZ UT* hibásan megállapított őrlési tervelőirányzatokkal Kell küszködniök. A felügyelőd ha­tóság ugyanis ezév első ne­gyedére vonatkozóan tekinté­lyes mennyiséggel felemelte a Szolnok megyei malmoknak egyébként is magas tervét. Ugyanakkor a vámőrlések és a kereskedelmi őrlések a csökkent kenyér- és lisztfo­gyasztás miatt eléggé lesű­­iyedtek. A tervmódosításra vonatkozóan most már hada­kozni sincs kivel, nert a Be­gyűjtési Minisztérium, ame­lyik annakidején a tervet megszabta, időközben meg­szűnt s a malomipari üze­meknek jelenleg nincs is mi­nisztériumuk. Több sáre’mü'. azonban or­voslást nyert. A munkás­paraszt kormány h >.:zájárult ahhoz, hogy a malomi rar munkások természetbeni jut­tatásban Is részesüljenek. Ma­ját részükre és eltartottjaik számára mázsánként 130 fo­rintos áron vásárolhatnak ke­­nyérgabonát. A keresete1: véglegesen még nem alakul­tak ki. de már eddig is je­lentős javulás van a munká­sok javadalmazásában. Az Egyesülés üzemeiben most ál­lapítják meg a végleges bére­ket. Az eddigi bérrendezések során jórészt már megszűnt a kisebb és a nagyobb üzemek közötti bérfeszültség. Szemé­lyi órabéreket állapítottak meg. Ezzel, va1 amint a ter­mészetbeni juttatással együtt átlagosan 35—42 százalékkal emelkedett a malomipari munkások reálbére. — ka — ra akarjuk felhasználni — mondja Honthy László, a Ke­reskedelmi Osztály vezetője. — Árumintabolt létesítését tervezzük, ahol a külföldi és természetesen a magyar ipar termékei kerülnének bemu­tatásra: A boltban szakta­nácsadást is szerveznénk. Például elmagyaráznák, hegy a magnetofonon milyen hang­erővel, milyen beállításban lehet a legjobb felvételt ké­szíteni, s számtalan hasonló kérdésre kapnának választ az érdeklődők. Jó volna, ha a szép tervek nyomán a megvalósulás sem váratna soká magára. — szoltán —( RÖVID belföld: hírek Az alcsiszigeti és a kiára­­majori állami gazdaságban a múlt évben három öntöző­hajóval 1500 holdon kísérle­teztek nagyüzemi öntözéssel. Ebben az évben további hét öntözőhajót kapnak az álla­mi gazdaságok. A tíz hajó összesen mintegy 5000 holdra juttatja el a vizet. A balaton­­nagyherefci állami gazdaság két öntözőhajót kap, s itt a Balaton vizével öntözik majd a 340 holdas kertészetet. A gazdaságokban megkezdték a hajók számára a csatornák építését, s ezzel tavaszra elő­reláthatólag mindenütt elké­szülnek, » Ismét megjelenik a föld­művesszövetkezeti tagság kö­rében; ismert és közkedvelt Szövetkezet című lap. Az első szám február 9-én kerül az olvasókhoz, egyelőre negy­venezer példányban. % Jelenleg a világ tizenegy országának 17 rádióállomása hetenként 29 alkalommal ad híreket eszperantó nyelven. A tervek szerint a Petőfi-adó üzembehelyezése után a ma­gyar rádióban is megkezdő­dik mind belföldre, mind külföldre az eszperantó nyel­vű hírszolgáltatás. Milyen cikkeket kapunk Kínából? A baráti Kína százmillió rubel értékű hosszúlejáratú áruhitelt és ugyanilyen ér­tékű devizahitelt ajánlott fel számunkra. Az MTI munka­társának értesülése szerint a Külkereskedelmi Miniszté­rium még december 2-án el­juttatta Kínába a kért áruk listáját. Általában olyan cik­keket kértünk, amelyeket már korábban is importáltunk innen. Iparunk számára fé­meket, érceket, bányatermé­keket, a többi között vvolfra­­mot. molibdent, ónt, higanyt, csillámot, azbesztet, antimont kapunk. A bőripar és textil­ipar számára alapanyagokat, oőrt, gyapjút, gyapotot, vala­mint vegyicikkeket vásáro­lunk. Mindezeken kívül tü­zelőanyagot és takarmányt kértünk. SZOLNOKI SZMMBIÍSH IS, SESÍIEJIEK BUDÜPESf ÚJinÉPfiÉSEBEH Nagyleljesüményü szár'épő gépedet gyártanak a Szolnok Megyei Mez'i­­pzdasági Gépjavítóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom