Tiszavidék, 1957. január (11. évfolyam, 13-26. szám)
1957-01-16 / 13. szám
\%Ai m wujusr tW' «Vf.., H, sate, rn TISZAVIPEK rrn n ■tiiiiiih n'inTnrtn iirTniirriwgTnriTi»rTrarn^ TiiTTrin»iiTmBwir^~T-nntiimi—iranwHi A MAGTAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI ELNÖKSÉGE ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Kikből is állana a mai magyar labdarúgó válogatott? Korunk zenéje — A JAZZ ! A családi házépítés újabb lehetőségei Rendelet a falusi törvénysértések ellen Nagyarányú létszámcsökkentés a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságán A járási tanácsolt mezőgazdasági osztályán nem lest: függetlenített vezető Tegnap, a Megyei Tanács épületének földszintjén, ahol a Mezőgazdasági Igazgatóság irodái sorakoznak, nagy sürgés-forgás volt. Első pillanatra arra gondolt az err.ber, hogy költözik a hivatal, íróasztalokat hoztak, vittek egyik szobából a másikba. Csakhogy itt nem hivatal-költözésről, hanem ennél jóval többről volt szó. Néhány iroda ugyanis teljesen kiürült. Január 14-én nagyarányú létszámcsökkentés volt az igazgatóságon. A feleslegesen felduzzasztott appará tust közéi egyh armadára csökkentették. Mintegy ötven dolgozó kapta meg a felmondó levelét. Azok számára, akik most állásnélktil maradtak, ez szomorú körülmény, de a népgazdaság szempontjából a Mezőgazdasági Igazgatóságon olyan intézkedést hajtottak végre, amely hasznos és amelyre már régen szükség volt. A Mezőgazdasági Igazgatóságnak a vezetője továbbra is Horváth Imre elvtárs maradt. Magas László, a főállattenyésztő, Nyíri Béla a főagronómus. Friedrich Fendinánd tsz-ügyek intézője, Vedrődi Gusztáv terv- és közgazdasági és anyagkérdésekkel foglalkozik. Folyik a létszámcsökkentés a járási tanácsoknál is. Az eddigiektől eltérően a járási tanács mezőgaz dasági osztálya jóval kisebb apparátussal dolgozik, nem lesz függetlenített osztályvezető. Ezt a teendőt egyéb feladata mellett az a dolgozó látja el, akit a megyei igazgató kinevez A munka Hvonatok as eddiginél korábbi időpontban indulnak Híreket hallottunk arról, hogy a szolnoki állomásról hétfőn már a menetrend szerinti időben indulnak a munkásvonatok és több új vonat megindul A hírek nyomán telefonon érdeklődtünk az áliomásförökségtől, s az alábbi választ kaptuk: „Sok cárunk a dicsekvésre nincs, jobb is lenne, ha most még nem írna erről a lap. Az igaz, hogy a munkásvonatok az eddiginél korábbi időpontban indulnak. De hogy ezt az ütemet tarthatjuk-e, függ az időjárástól, az esetleges hóakadályoktól, s ,a hidegtől. A téli menetrendben szereplő újabb vonatok közti! sajnos, még sokat nem tudtunk helyreállítani, főleg a szénhiány miatt. Amit tehettünk, egyelőre az, hogy az utazó-közönségnek is alkalmasabb időpontban indítjuk a szerelvényeket.” Valóban, az említettek nagyrészét már gyakorlatból ismerjük, mégis mindig jó, ha hozzávetőleg is tudjuk, mire számíthatunk, Sok a Zetort igénylő termelőszövetkezet Egy jő hír számukra Még ugyan javában benne járunk a télbe, de már most gondoskodnunk kell a tavaszi mezőgazdasági munkákra való felkészülésről. A tapasztalt gazdák legalábbis egytől-egyig ilyen véleményen vannak. A tsz-ekben is készülődnek a nagy munkára. Legtö ■ gazdaságban új módon akarnak dolgozni. Sok helyen a tagok úgy döntöttek, hogy Zetort vásárolnak. A közelmúltban, mintegy 20 tsz jelentette be Zetor-vásárlási igényét a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatóságán. Ezzel kapcsolatban illetékes helyért érdeklődtünk, megkérdeztük, vajon államunk ki tudja-e majd elégíteni az eddig érkezett Szolnok megyei igényeket. Nagyon kedvező váfesst kaptunk. Állítólag külföldi tárgyalások folynak és nagyszámú Zetor vásárlására van lehetőség. Egy szállítmány már meg is érkezett, ebből Szolnok megyének 5 darab jut. Űjabb szállítmányok várhatók, így az igénylőket fokozatosan ki lehet majd elégíteni. A növényvédő állomások Zetorainak és G. 35-ös traktorainak egy részét is szétosztják a termelőszövetkezetek között Tervek, Óhaj: elgondolások az új esztendőre Ne csak papiron legyen önállóságuk a vehetőknek Beszélgetés egy állami gazdaság fóagronómusával 1 fl prtm» srafrllvin»- 'll ott»« imsliereii ebe ha ■ w pnc*o parte atle OtnnpU*. SM tin Ka ifwi gti. í «nimmt« element! fni (Krisen« r áttét! itfctltit. Alle 9.10 «Irr! mattam H j »limité <!a Melbourne ehe tmsporlaT* la róni!«»* * atternt« »0‘seroporto (te; I’ M attrwJre gii atiett nnithetvwt manó comeros! m. mhrt deli» col«.»!« maeta I! pruppo ha »«tata per <Hvr«e orr prosao la -fala txmeggerl ilrOamo »! anno *ue«9»h »mente tresientl a Miien», jntti&ruilö nttoMio In eta- i SltitU «pparivsno estre«uttbe«to spnjMíl, tr.ftltl oflrant! per le Incognito le, futom 8 per í’tmwrta anrtc delié loro fajn!*lir, »nrtnbitanKmt» non tata ) jCTtTk». roa i aneflra iBMutti» laittcar-i auett »rrttlleranno la via tfelt'wj IT an» »reit* eh* <hntä »vvwnir* imnnqiie art giro r)t pnobl gv rol N <U áttett éppen» <ii»ec*l dáll’nppareechla. A fenti kép az Avanti olasz lapban jel ent meg. Olimpiai bajnok vízilabdázóink látbatók, amint hazautazásuk során Olaszországba érkeznek. A képen jobbról balra Kanizsa Tivadar, Markovits, Gyarmati, Boros és Szívós. Legyen, ne -egyen háztáji föld ? Az újjáalakult kunhegyesá Lenin Termelőszövetkezetben azt mondták, ne legyen. Ne legyen mert a háztáji föld elvonja a tagság ügyeimét a közös munkától. Ne legyein, mert azt mutatták a múlt év tapasztalatai, voltak olyan szövetkezeti tagok, akik így gondolkodtak: „Megszerzem azt a 150 munkaegységet (ennyi volt szükséges a háztáji főid kiadásához) megkapom az egy hold kukoricát, aztán majd lesz velem valami.“ Hát lett is, betakarították a háztáji termését és eljártak máshová dolgozni. Hanem a szövetkezet járt rosszul. Ezért most kijelentették a Lenin tagjai: ^ki jönni akar a szövetkezetbe, az szövetkezetbe jöjjön, ne kétlakiskodjon, mert ők bizony ez évtől kezdve nem adnak háztáji földet És az új szövetkeze* ötvenöt tagja azt bizonyltja, helyeslésre talált az elgondolás. Más a helyzet a kunmadaras! Kossuthban. Az új alapszabály a legerélyesebben leszögezi: minden családfenntartóinak köteles a szövetkezet egy hold háztájit adni. 600 négyszögölet kell kapniuk a családtagoknak, sőt még az idénymunkásoknak is jár 400 négyszögöl háztáji föld. Nehéz lenne eldönteni, melyik szövetkezet cselekszik helyesebben. Azt majd mindenütt a tagok döntik e!L Január első napjaiban látott napvilágot a forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata a legfontosabb feladatokról. A mezőgazdasággal foglalkozó rész egyik lantja így hangzik: „A kormány a jövőben is fontos szerepet szán az állami gazdaságoknak, a paraszti gazdaságok jóminőségű vetőmag, vakkal és tenyészállatokkal való ellátásában, valamint a városi, lakosság élelmiszerellátásában”; Nem sokkal a nyilatkozat megjelenése után ellátogattunk a Pusxtabánrévi Állami Gazdaságba, s beszélgetés közben arra tereltük a szót: hogyan kívánják segíteni az állami gazdaságok számáre meghatározott feladatok végrehajtását. Tóth László, a gazdaság főagronómusa — aki jelenleg az igazgatói teendőket is ellátja — elöljáróban arról beszélt, hogy a gazdaság fő termelvéiiye a rizs. 1200 holdon termelik ezt a fontos növényt, s már évek óta arra törekedtek, hogy jó vetőmagot biztosítsanak rizsből és búzából. Legtöbbször — emlékezett vissza a főagronómus az elmúlt évekre — nem a gazdaságon múlott, hogy ezt a fontos szerepet nem tudta betölteni. Nem egyszer- olyan intézkedések történtek a felsőbb «zervek részéről, melyek felborították a gazdaság tervét. Hiába volt a szakembereknek jó terve, elgondolása, hiába törték a fejüket a mezőgazdasági kísérleteken, meri jött az utasítás, hogy ezt vagy azt a terményféleséget — amit sokszor már • termelőszövetkezeteknél vagy egyénieknél nem tudtak elhelyezni — a gazdaságnak kell elvetni. Ezek az intézkedések nem hatottak serkentőleg, nem neveltek önállóságra; A kormánynyilatkozat foglafko zik azzal, hogy az állami .gazdaságak vezetőinek nagy önállóságot kell biztosítani a gazdálkodás minden kérdésében. Továbbá utal a tudomány messzemenő felhasználására is. E kérdésekről Tóth László ilyenformán vélekedett (nem szőszerint idézve mondását): ha valóban érvényesül, s nem csupán papíron marad a gazdaság vezetőinek önállósága, ha a szakembereit tudóját megbecsülik, nagyobb lesz irántuk a bizalom és lehetőséget adnak tudásuk gyakorlati alkalmazásához, az állami gazdaságok betölthetik szerepüket és jövedelmezően gazdálkodhatnak. S mintegy nyomatékot adva szavainak, arról kezdett beszélni, milyen terveik, elgondolásaik vannak erre az esztendőre. A fő cél: vetőmag termelése rizsből és búzából. Az ősszel 400 holdon vetettek Elit búzát s úgy tervezik, hogy 50 holdon rizs kísérleti parcellát létesítenek, ahol bruzónemerrtes szovjet és román rizsfajtákat vetnek, s a kísérlet során legjobban bevált fajtákat fogják vetőmagnak termelni. A termelésből kivont rizstelepek hasznosítására az az elgondolásuk, hogy ezeken takarmányt termelnek. Eddig 300 holdon termeltek' öntözött herefüvest s ezt a területet az idén 600 holdra emelik, majd 1960-ra pedig 800 holdra. Állatállományukat főként minőségileg fejlesztik. Természetesen a tehénállományt a tafc arm án yterület növelésével számbelileg s szaporítják. Úgyszintén növelik a juhállományt is. A sertések számát csökkentik, mivel a rendelkezésükre álló szárazföldi területen nem tudják megtermelni a szükséges abraktakarmányt. E feladatok megoldó, ra már most készülnek a gazdaság vezetői, dolgozói. A műhelyekben javítják a gépeket és saját maguk készítik a fúvókás műtrágyaszórókat. A magtárban a rizs és zabvetőmagot tisztítják. A fogatosok pedig hordják a trágyát. A rizstelepen, dolgozó brigádok a gátakat javítják, s vigyáznak arra, hogy olvadás idején minél hamarabb le tudják majd engedni a vizet, és idejében hozzálí»‘hassanak a talajelőkészítéshez, majd amint az idő elérkezik, a rizs vetéséhez. A gazdaság állandó dolgozóinak többsége már több éve ott dolgosuk, magukénak érzik azt, s azon fáradoznak a szakvezetőkkel együtt, hogy eredményeiket tovább .toldozzák. Megyei elosztó központokat állít fel vidéken a Vöriskereszt A közeljövőben megkezdik működésüket a Vöröskereszt megyei elosztó központjai. A vidéki élelmiszer és ruhasegélyek szétosztását kizárólag a megyei központok bonyolítják majd le. A Magyar Vöröskereszt Országos Központja kéri a rászoruló vidéki lakosságot, hogy a tanács által látamozott írásbeli kérelmüket közvetlenül az illetékes kerületi elosztó közp ntokhoz nyújtsák be. segélyezési ügyben ne utazzanak Budapestre, mert ez csak felesleges időt és anyagi veszteséget jelent. (MTI). R Pénzugymioisztériiiüi közleménye a prémiumok kifizetéséről A bérfizetés 1957 január 1. uiáni rendszerét szabályozó 16/1956(XII. 29.) konm. szántó rendeletnek a premizálással kapcsolatos rendelkezéseire vonatkozólag több helyről kérdést intéztek a Pénzügyminisztériumhoz. E kérdésekről a minisztérium az alábbi tájékoztatást adja: A rendelet nyolcadik paragrafusa szerint a vállalatok a tervfeladat száz százalékos teljesítéséért őket korábban megillető prémiumösszegét használhatják fel premizálásra A premizálásra felhasználható öszszeg megállapításánál természetesen figyelembe kell vermi a tizenöt százalékos úgynevezett esetenkénti prémiumot is, amely ugyancsak megilleti a vállalatokat. A rendelet 8. paragrafusában megjelölt prémiumkeret a vállalat által összesen kifizethető prémium felső határa. A premizálásiban részesítendő egyes dolgozók részére felső _ prémiumhatátt a rendelet n?m ír A premizálandó dolgozók körének bővítése, vagy szűkítése a vállalati munkástanács jogkörébe tartozik. (MTI) SZÍNES HÍREK a na^rrilághól Újabb orvosi felszerelések Prága (MTI) A bmói Chiranaüzern újfajta orvosi felszereléseket gyárt — jelenti a CTK. Az üzemből 1957-ben nagyszámú röntgenkészülék kerül az összes nagyobb egészségügyi központba Az újfajta készülék roppant érzékeny fényképészeti berendezése lehetővé teszi az eddiginél kisebbméretű röntgen fettételek készítését; Az üzem egy másik újdonsága a „Penetrix“ elnevezésű röntgenkészülék, amely magasfeszültségű elektromos berendezés segítségével másodpercenként nyolc felvételt készít. A Chirana üzem ezenkívül újtípusú sterilizátorokat és olajsterilizátorokat gyárt sebészek ée szájsebészek részére; Szintetikus benzin London (MTI.) Az FP szerint William Harthill steffíeldi mérnök azt állítja, hogy szintetikus benzint talált fel. Közölte, hogy az Üzemanyag és Energiaellátási Minisztérium engedélyt adott a szintetikus benzin termelésének megindítására és forgalombahozatalára — a készítményre nem vonatkozik a jegyremdszer; Mihelyt írásban megkapja az engedélyt — mondotta a mérnök — heti százhatmincötezer literes mennyiségben megkezdi a termelést. Elmondotta még, hogy az általa feltalált szintetikus benzin három olyan folyadékból készül, amelyek bőségesen állnak rendelkezésre, és megfelel a nyolcvanöt oktán fokú benzinnek. Hasonlít a rendes benzinbe» s a szaga is ugyanolyan.
