Szemészet, 1943 (79. évfolyam, 1-2. szám)
1943-06-01 / 1-2. szám
A mostani háború voltaképen nem hozott a harcieszközök terén lényegbeli újdonságokat az első világháborúhoz képest, csupán azok hatásfokában, alkalmazásában mutatkoznak eltérések. A gyalogsági lövedékeknél új pl. a phosphoros nyomjelző, a gyújtó- és az acélmagvas; egyébként általában megfelel a régi réz- vagy acélköpenyes ólommagvúnak. A mind többet használatos páncéltörő lövedékek feladata robbantás, csak mellékesen repeszhatás. A tüzérségi gránátok (srapnel már egyáltalán nincsen!) viszont repeszeikkel hatnak főként és csak mellékesen a robbanásuk okozta légnyomással. A repülőbombáknál a helyzet fordított; mert míg a tüzérségi lövedék robbanótöltete általában 10%-ot lesz ki, addig a repülőbombánál ez 50%; a tüzérségi lövedék falvastagsága nagy, a repülőbombáé kicsiny, mivel azt nem lövik ki, csak leejtik s így a fal csak a töltet tartályául szolgál. A tüzérségi lövedék fémanyaga általában 90 95%-ban vas, a többi (a gyujtószerkezeté) egyéb, nem mágneses. A 21 centiméternél nagyobb átmérőjű tüzérségi lövedékek robbantógránátok; az élő célpontok ellen használatos 8 és 21 cm közötti átmérőjű repeszgránátok nagy repeszekre mennek széjjel, melyek nagyságuknak megfelelő nagy sebeket ejtenek; akad azonban a repeszek közt apróbb is, akár 1 grammos. A 8 cm átmérőn aluliak, összrepeszsúlya 50%-ban 5—10 grammos repeszdarabokra, másik 50%-a szilánkokra. 1 grammosokra, illetőleg ezeknél még kisebbekre, egészen poralakig megy széjjel. (Az öntött anyag jobban szétporlad, mint a préselt vagy húzott.) Amolyan szenzációk, mint pl. a Sztalin-orgona sem jelentenek lényegbeli újdonságot, legfeljebb meglepő különlegességet: itt a tüzérségi lövedékek nem csőből, hanem állványról rakétamódra indíttatnak el. Lángszórót az ellenség a mi arcvonalunkon tudtommal eddig egyáltalán nem alkalmazott. Annál inkább volt mit elszenvedni derék katonáinknak a szovjet erkölcstelen hadviselésének furfangjai következtében. A kiürített területen elszórva hátrahagyott, ártatlannak tűnő bazáráru-trükkök: sebkötözőcsomag, töltőtoll, ceruza, zsebóra, pénztárca, dobozok „tetvek ellen“ magyar felírással stb. mindmegannyi flagráns megsértése a hadijognak. Minthogy az összes sebesülésekről statisztika ezidőszerint még nem áll rendelkezésemre, csak tapasztalatomból becslés alapján úgy számítom, bogy az összes hátországba került sérüléseknek 5%-a volt szemsérülés. E szám mögötte marad ugyan az Uhthofftől az I. világháborúban megállapított 8%-nak, pedig a haditechnika azóta még leleményesebb és még tökéletesebb lett s ezáltal hatásosabbá vált