Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-02-17 / 7. szám
гГЖЙЖК ■й Lapunk tartalmából: Alapos felkészülés, szervezettség * Bizonytalan első lépések ... * Gazdaságos és takarékos megoldás * Segítették a falvak szocializálását Irta: PAVOL MOLNÁR mérnök, a gép- és traktorállomások és mezögépjavító üzemek vezérigazgatója. mezőgazdaság szocialista átépítését a földreformon kívül a gép- és traktorállomások is elősegítették. A mezőgazdaság szocialista átépítését segítő gép- és traktorállomások dolgozóinak nagy többsége hű maradt a mezőgazdasághoz. Közülük többen ma is vezető politikai és gazdasági pozíciókat töltenek be, vagy pedig újítói, feltalálói, ésszerűsítői minőségben fejtenek ki hasznos tevékenységet a szövetkezetekben vagy az állami gazdaságokban. A traktorosok sokasága — a szocializmus híveként — kezdettől fogva jó szolgálatot tett a szövetkezeti gondolat, illetve a szocialista nagyüzemi termelés előnyeinek a köztudatbavite lével. Sok kis- és középparaszt éppen a gép- és traktorállomások dolgozóinak felvilágosító munkája nyomán ítélte el a kulákok népellenes mesterkedéseit. Megértette, hogy a kollektív gazdaságban jobb életfeltételeket biztosíthat családjának, tehát megtalálta helyét a születőben levő új szocialista társadalomban. Pártunk a szovjet kolhozok tapasztalatai nyomán rátermett gépesítő káderek nevelésével segítette a fejlődésben levő szövetkezetekét. A gépes traktorállomások ugyanakkor azt is feladatul kapták, hogy a szövetkezetek dolgozóinak gépkezelői tanfolyamokat szervezzenek. S Így 1949- ben legalább négyezer szövetkezeti tag szerzett traktorvezetői jogosítványt. Abban az időszakban a gép- és traktorállomások bernolákovói (Ceklész) tanintézetében — a központilag szervezett öthetes tanfolyamon — sok szövetkezeti dolgozó szerzett politikai és agrotechnikai alapismereteket. Ez jól bizonyltja, hogy a gép- és tráktorállomások jelentősen hozzájárultak a szövetkezeti tagok politikai és szakmai neveléséhez is. Az 1951—52-es években további sikereket értünk el a gép- és traktorállomások munkájában. Megérkeztek a Szovjetunióból az első SZ—4- és 6 os gabonakombájnok. Forradalmasíthattuk a gabona begyűjtését, s ezzel lényegesen javult a munkateljesítmény. A gépekhez persze hozzáértő (Folytatás a 12. oldalon) Pályaválasztás, továbbtanulás Ezekben a hetekben nem egyszerű feladat megoldása előtt állnak a szülők és a gyerekek. Először talán azért, mert nem minden általános iskolát végzett gyermek tekinthető egyaránt érettnek a pályaválasztásra. Másodszor azért, mert az egyéni érdek, a fiatalok álmai, vágyai, nem mindig egyeznek a népgazdasági érdekekkel. A közelmúltban az SZSZK Oktatásügyi Minisztériuma sajtóértekezletei tartott e pályaválasztással és a továbbtanulással kapcsolatban. A tájékoztatón a minisztérium képviselőjén kívül részt vett egy pszichológus, egy gyermekorvos és a fővárosi vnb iskolaügyi osztályának vezetője. A tanácskozáson kiderült, mennyi összetevője van a pályaválasztásnak, s mennyi tényező határozza meg a serdülő fia fal életének további útját. A pályaválasztásnál két fő tényező van: az iskola és a szülő. De nem mellékes az orvosi vélemény, a tanácsadó pszichológusok, szociológusok munkája, amely egyre szervezettebb, a szülök esetenként bizalommal fordulnak a már sok helyütt meglevő tanácsadó szervekhez. Persze sok esetben nincs ez így. Az előzetes orvosi vizsgálatok eredményeit: rossz látás, a lelkibetegség, szívbaj, gyenge testi alkat sokan nem veszik eléggé komolyan. A szülők egy része sem az orvos sem a pszichológus tanácsát nem veszi figyelembe és mindent elkövet. hogy a csemetéje divatos szakmát tanuljon, ahol jól lehet mellé keresni. Fő cél: minél gyorsabban kitanuljon a gyerek és sok pénzt hozzon a házhoz. Persze ez nem mindig sikerül, mert a serdülők közül sokan változtatnak szakmatanulást, mivel a rábeszélt nem felel meg képességeiknek. Már említettem, a szakmaválasztásban és a továbbtanulásban döntő szerepe ven az iskolának és a szülőnek. Sajnos, az a tapasztalat, hogy a pedagógusok és a szülők kapcsolata ezen a téren nem mindig a legjobb. Ideális lenne, ha a tanulók már a hatodik osztályban kezdenék pengetni a pályaválasztás húrját. A gyakorlat azt igazolja, hogy sok helyütt ez csak az utolsó általános iskolai évben kezdődik és sok esetben formális, mert nem beszélik meg a szülőkkel a gyermek sorsát a továbbtanulás szempontjából. Manapság már senki nem hivatkozhat arra, hogy nincs mód a szakmatanulásra, vagy a középiskola elvégzésére. „Tehetséges a gyerek, ha volna rá pénz, taníttatnám ..." — ez már a múlté, szocialista társadalmunk mindenkinek lehetőséget biztosít a .szakmaszerzésre és a továbbtanulásra. A CSKP KB múlt évben megtartott ülésén megállapította, hogy a tanulóifjúság szocialista tudatának mércéje a munkához, a munka által létrehozott értékekhez való viszony, valamint A nagyüzemi szőlészetekben az enyhébb napokon már vidáman csattog a metszőolló. Kádek Gábor felvétele. ^ H ■■ I II w Gyümölcsöző a kongresszus előtti vita A komárnói (Komárom) járás mezőgazdasági dolgozói január első napjától kezdve azon fáradoznak, hogy becsülettel teljesítsék a távlati :fejle$ztési elképzelésekkel ^összehangolt igényes évi termelési és értékesítési feladataikat. Közben szorgalmasan készülnek az efsz-ek IX. kongresszusára, A jelek arra utalnak, hogy itt is jól megszervezték a kongresszus előtti vitát. A szövetkezetekben a vitaanyagokat harminc-negyven fős csoportokban tárgyalták, illetve-tárgyalják meg úgy, hogy a szövetkezeti tagok az éves feladatok és a sajátos adottságok ismeretében fejthessék ki véleményüket, terjeszthessék eló javaslataikat, január végéig ötven csoportban mintegy kétezer szövetkezeti tag vitatta meg a kongresszus anyagait. E tanácskozásokon százhuszonöt értékes javaslat született. A chotíni-fcHetény) szövetkezetben hét csoportban összesen 251 dolgozó már január 25-én befejezték a kong- vett részt a tanácskozásokon, melyeresszusi vitaanyagok megtárgyalásét, ken tizenöt értékes javaslat hangzott Az efsz-nek 283 tagja van, közülük el. az, hogy mennyire becsülik meg az értékek létrehozóit. De ahhoz, hogy ezt á feltörő nemzedék helyesen értelmezze, ismerni kell a munkát, a munkást, az értékek létrehozóját. A Bratisiavai Vnb képviselője nagyon helyesen mutatott rá, hogy vannak nálunk jól megszervezett zenei, nyelvi és egyéb humán jellegű tanfolyamok, iskolák, de nem kielégítő a helyzet technikai téren. Sok esetben semmit nem tesznek azért, hogy a technika iránt érdeklődő gyermekek a gyakorlatban is megismerkedjenek, közelebb kerüljenek a problémákhoz. Még mindig elenyésző a kapcsolat gyárakkal, mezőgazdasági üzemekkel, s vajmi keveset törődnek az illetékesek ezeknek a iétrehozásával. Pedig példák sora igazolja, hogy a gyermekek érdeklődése sokat bővül, ha a gyakorlatban látják a dolgozók tevékenységét, munkájuk eredményét. "őszintén be kell vallani, hogy minden erőfeszítése ellenére sem sikerült kellőképpen összehangolni az általános iskolákban végzősek érdeklődését a társadalmi szükségletekkel. így van ez magasabb szinten is. hiszen a gimnáziumot, szakközépiskolát végzett diákok még mindig kevésbé érdeklődnek a műszaki főiskolák és az egyes természettudományi szakok iránt. Pedig a jövő a műszakiaké. S ennek ellenére a diákok kiválasztása nagyon körülményes. Gépipari és más irányzatú főiskolákra évről*évre- nincs elegendő jelentkező. Mivel más főiskolákra, egyetemekre esetenként sokszoros a jelentkezés, érthetően nem tudják felvenni őket. Mive) az érett(Folytatás a 2. oldalon J A martovcei (Martos) szövetkezetben, Jóba István segédagronómussal az élen, háromtagú bizottság Irányította a kongresszus előtti vitát. A tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint, az itteni földművesek bátran véleményt nyilvánítottak. Szádovszky László például azt nehezményezte, hogy egy idő óta nem tudnak vastagabb téli munkaruhát vásárolni a dolgozóknak. Keszeg Mihály, a villanypásztoros, illetve az adagolt legeltetési módszer bevezető, sere tett javaslatot. Jóba András gépszerelő azt javasolta, hogy a szövetkezet vásároljon egy ój háromsoros répakombájnt, mert az idén ismét hatvan hektáron keil cukorrépát termelniük, a meglévő gép viszont már elhasználódott, és nem biztos, hogy az ősszel megint a segítségükre siet a hurbanovói (Ógyallaj szövetkezet. Pasztorek Róbert, Keszeg János és Kontás János szintén a gépesítéssel, illetve a gépjavítással kapcsolatban szólalt fel a vitában. Pasztorek elvtárs például azt hiányolta, hogy évek óta nem tudnak beszerezni egy műtrégyazúzó gépet, amire nagy szükségük volna, mert a műtrágyának mintegy hetven százalékát kellene vele kezelniük kiszórás előtt. Erre Keszeg János azt javasolta, hogy készítsenek házilag egy ilyen zúzógépet. Tudomása szerint a sokolcei szövetkezetben van egy ilyen házi készítésű gép és jól működik. A gépesítő azt nehezményezte, hogy az Ögyallai Gép- és Traktorállomás nem áll hivatása magaslatán, késedelmesen javítja a dinamókat, öninditókat, a víz- és az üzemanyag-pumpákat, s a Vráblei GTÄ-t sem nagyon sürgeti, hogy gyorsabban végezze a traktor-motorok javítását. Kontás elvtárs hangsúlyozta, hogy az említett okok ipiatt a szövetkezet erőgépeinek ötven százaléka tétlenül vesztegel. Balia Júlia a kertészetben és a szőlészetben dolgozó nők nevében szólt, amikor elmondta: jó, hogy a szövetkezet elvállalta a ciroktermesztést, mert így télen is tudnak munkát biztosítani a nőknek. Ugyanakkor felhívta rá a figyelmet, hogy a tizenöt hektár cirok termését nem győzik feldolgozni, az idén kevesebbet vessen a szövetkezet. Csongrád Márta a tejtermelés javításának lehetőségeit igyekezett megvilágítani. Kiemelte, hogy az értékesítési feladatokat elsősorban azért nem tudták teljesíteni, mert a keverő üzem nem biztosította a folyamatos erőtakarmány-ellátást. Persze még а munkaszervezésen is javítani kéne — hangsúlyozta Csongrád elvtársnő —, hiszen a herelisztet magunk készítjük, s bizony az is gyakran hiányzott az állatok elől. Idősb Kovács László ugyancsak a tejtermeléssel kapcsolatban hangsúlyozta, véleménye szerint a gondozók is hibásak azért, hogy nem javul tervszerűen a tejtermelés. Mint mondotta, gyakori, hogy az első vagy a második borjazás után más gondozónak adott íejős sokkal keveseb tejet termel, mint korábban. Ügy véli, egyesek azzal rontják el a tehenek tejelékenységét, hogy a fejőgépre valamilyen nehezéket — általában téglát — tesznek, így siettetik a fejést. Arra persze nem gondolnak, hogy ez a tehénnek korántsem válik a hasznára. Az ímelyi (Imef) Csehszlovák- Szovjet Barátság Efsz-ben Jakubács Imre alelnök irányította a kongreszszus előtti vitát szervező bizottság munkáját. E , bizottságnak Zachar József elvtárs is tagja volt. Tőle tudom, hogy a szövetkezet tagjai tevékenyen bekapcsolódtak az általában színvonalasnak mondható vitába. Itt is több értékes, mielőbbi megvalósításra váró javaslat hangzott el, bizonyítva, hogy a szövetkezet tagjai szívügyüknek tekintik a feladatok teljesítését, a termelés eredményesebbé, gazdaságosabbá tételét. Czibor László például a gépek észszerűbb kihasználásának fontosságát hangsúlyozta. Mint mondotta, a múltban gyakran előfordult, hogy a tehergépkocsikkal hordták a határba az istállótrágyát, a traktorok pedig húsz kilométer távolról szállították a szövetkezetbe a kavicsot. A vita során az is szóba került, hogy ezentúl feltétlenül ki kell próbálni az Úgyallai Gtá-tó) 'visszakapott dinamókat, öninditókat stb., mert nem ritkaság, hogy csak felületesen vannak megjavítva s használatba vételkor azonnal meghibásodnak. (Folytatás a 4. oldalon) i ■Ф t Ebben az évben méltó keretek között emlékezünk meg a CSKP törté nelmi jelentőségű JX. kongresszusáról, amely tovább fejlesztette az 1946 februárjában elkezdődött, társadalmat formáló, forradalmi folyamatot, s elindítója lett szocialista építésünk nagy müvének. Elmélyülten foglalkozott t termelési viszonyok helyzetével ét kijelölte a mezőgazdaság fejlesztésé nek későbbi teendőit. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés megszervezésével és további építésével kapcsa latosan Klement Gottwald elvtárs « kongresszuson ezeket mondotta: „Életbe kell léptetni az egységei földművesszővetkezetekről szóló törvényt,. és gondoskodni kell arról, hogy a szövetkezetek tagjai előnyükből jussanak. A pirt falupolitikájának ót munkájának mind nagyobb jelentősé ge lesz az elkövetkező években. Nem less nálunk szocializmus a falu szó eialista átépítése nélkül...“ Pártunk a kongresszust követé években alkotó módon alkalmazta a lenini szövetkezeti tervet Csehszlovákle feltételeire. A gyakorlatban való megvalósításban a gép- és traktorállomások dolgozói is részt vettek. Szlovákia mezőgazdasága 1945-ig mindössze 1500 traktorral rendelke zett. Társadalmunk azonban, a CSKP KR 1949. évi novemberi plénumának határozata értelmében, hozzálátott a GTA-ok kiépítéséhez és az első ötéves tervidőszakban több mint hatszázmillió koronát folyósított erő- éi munkagépek vásárlására. Így a gép ás traktorállomások a falvak szocialista átépítésében a munkásosztály hatékony anyagi-műszaki bázisát ké pezhették. A földek társadalmasítása та! és gépesített művelésével elősegí tették falvaink tőkés maradványainak a felszámolását. Prágában a gép- és traktorállomások első országos konferenciáján (1950. január 7—8) nyomatékosan kihangsúlyozták, hogy Szlovákiában a
