Szabad Földműves, 1978. július-december (29. évfolyam, 26-52. szám)
1978-12-16 / 50. szám
1978. DECEMBER 16. XXIX. évfolyam 1 50. szám. Ага 1,— Kčs Szobád földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Szűzföld * Két nyelven — egy akaraí * Befogadják az újat * Decemberi babonák * A lenini szövetkezeti eszme győzelme hazánkban Irta: JÄN JANIK, AZ SZLKP KB ELNÖKSÉGÉNEK TAGJA, A KB TITKÄRA Hazánk dolgozói a jövő évben jelentős évfordulókat ünnepelnek. Ötven esztendő telt el a CSKP történelmi jelentőségű V. kongresszusa óta. Méltó keretek között emlékezünk meg továbbá a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordulójáról, melynek megszervezésében és levezetésében a kommunisták vezető szerepet vállaltak. Ezzel a felkelés Szlovákia népének legjelentősebb forradalmi megnyilvánulásává vált. A 30. évforduló jegyében megemlékezünk a CSKP IX. kongresszusáról. mely megszabta hazánkban a szocializmus építésének fő irányvonalát, s ugyanabban az időszakban ünnepeljük az első szövetkezetek megalakításának 30. évfordulóját is. Ezen események nagy mértékben befolyásolták hazánkban a szocializmus győzelmét. A szocializmus építésének . feltételeit hazánkban 1948 februárjában a szocialista forradalom teremtette meg. Akkor rakhattuk le társadalmunk alapjait, terjesztettük a szocialista eszmét, s ennek édes gyümölcse, a földművesek gondolkodásának és életmódjának helyes irányba való terelése volt. Amikor munkásosztályunk kivívta a politikai hatalmat, egyedüli helyes útként a szocializmus építését választatta. Akkor már kedvező feltételeket hozhatott létre a társadalom problémáinak sikeres megoldására. Pártunk a szocializmus építésének programjában a tudományos kommunizmus gyakorlati érvényesítésének lehetőségeiből, mindenekelőtt az SZKP gazdag tapasztalataiból indult ki. Szocialista építésünk sürgető feladatává vált a szétforgácsolt mezőgazdaság kisüzemi termelésének korszerű, szocialista nagyüzemi termeléssé való átépítése. Ennek a feladatnak sikeres megoldása mind a földművesek, mind pedig a társadalom részére sürgető volt. Pártunk a lenini szövetkezetesítési terv alkotó megvalósítása során igénybe vette a szovjet mezőgazdaság kollektivizálásának gazdag tapasztalatait. V. 1. Lenin ismert műveiben, de főleg a szövetkezetekről írott kiváló művében eszmeileg jól megalkotta az agrárpolitika megoldásának részletes programját. A földművesek részére az egyedüli helyes kiutat a földek közös megművelésében jelölte meg. Arra figyelmeztetett, hogy a szociális-ökonómiai csoportokhoz a megkülönböztetés elve szerint kell közeledni, nem megfeledkezni a szövetkezetbe belépés szabályairól, a saját elhatározásból fakadó önkéntességről, kihasználni a szövetkezetesítés minden módozatát az alacsonyabb fokozattól a legmagasabbig, a sikerrel gazdálkodó szövetkezetek és állami gazdaságok példamutatását, a szervezési és a káder segítséget, továbbá az állam pénzügyi támogatását. A párt és a munkásosztály segítségével megmagyarázni a mezőgazdaság szocialista átépítésének lehetőségét és szükségszerűségét. A CSKP a parasztkérdés megoldását célzó programjával és politikai gyakorlatával a lenini eszmékre és alapelkvekre támaszkodott. Pártunk mezőgazdasági. marxista-leninista elvekre épülő politikáját a CSKP V. kongreszszusán még 1929-ben kialakította. Tény, hogy pártunk — nagyon helyesen — figyelembe vette a mezőgazdaság fejlődésének sajátosságait is. Nálunk például nem került sor a földek teljes államosítására, mint az Októberi Forradalom után a Szovjetunióban. A földrendezést azzal kezdtük, hogy a nincsteleneknek és a kisparasztoknak földet juttattunk. Pártunk ngyanakkor tudatosította azt is, hogy a kisüzemi földművelés terhét csak a szövetkezetek megalakításával veheti le a paraszt válláról. A CSKP VI. kongresszusán — 1931-ben — kihangsúlyozták, hogy a kis- és középparasztok önkéntességére alapozott kollektív gazdálkodás nálunk csak a Szovjetunió gazdag tapasztalatainak a kihasználásával vezethet sikerre. Amikor a dicső Szovjet Hadsereg hazánkat felszabadította a fasiszta járom alól, Szlovákiában pártunk kezdeményezésére kezdetét vette a földreform. A földreform kivitelezésének 1945—48-as három időszakában az állami és szövetkezeti vállalatoknak s a kisparasztoknak körülbelül egymillió hektár földet juttattak s ennek több mint kétötöde szántű volt. A földreformot azonban a köztársaság háború utáni burzsoáziájával folytatott következetes és állandó küzdelemben lehetett csak megvalósítani. A szocializmus építése megkövetelte. hogy fokozatosan megoldjuk a társadalmi tulajdonba vett ipar és a magántulajdont képező mezőgazdasági termelőeszközök közti ellentmondásokat. A kisüzemi termelés, a kapitalista értelemben vett magántulajdon gyarapítás nemcsak közgazdasági helyzetünkre, hanem a proletár diktatúra politikai stabilitására is veszélyes volt. Abból a meggondolásból, hogy a parasztokat megszabadítsuk a nehéz testi munkától — a munka nehezét korszerű gépek és berendezések vegyék át és fordulatot érjünk el a munkatermelékenység javításában s ezzel a mezőgazdaságból a munkaerő ezreit felszabadítsuk Szlovákia iparosítására, — a CSKP kitűzte a szövetkezetesítés komplex programját. Erre 1949 februárjában a Nemzetgyűlés jóváhagyta a „Szövetkezeti Törvény“-t. A szövetkezetek létrehozásának társadalmi szükségszerűségét a CSKP IX. kongresszusának dokumentumai 1949 májusában kiemelték. Ezen a kongresszuson dolgozták ki a szocializmus építésének fő irányvonalát is. Klement Gottwald elvtárs kongresszusi beszédében hangsúlyozta, hogy „nem lehet hazánkban szocializmus a falu szocialista átépítése nélkül és elképzelhetetlen a falu szocialista átépítése a munkások, a kis- és középparasztok szövetsége nélkül“. A CSKP történelmi jelentőségű IX. kongresszusa után a parasztok jobb és biztonságosabb megélhetéséért kemény küzdelem kezdődött. Napirendre került a földművesszövetkezetek megszervezése. A szövetkezeti gondolat akkoriban már nem volt idegen, hiszen a földmüvesszövetkezetek megalakítása előtt léteztek a szállító, az ellátó, az állattenyésztő, a gyümölcstermesztő és a gépszövetkezetek. Kedvező sikereikkel jó alapot hoztak létre a mezőgazdaság kollektivizálására. A szövetkeztesítés eszméje mindenekelőtt ott talált kedvező visszhangra, ahol a szervezést eszmei és politikai szempontból jől felvértezett kommunisták vagy a fasiszta ellenállási mozgalom harcosai vették a kezükbe s ahol a nincstelenek és a kisparasztok 1945 után földhöz jutottak. Nekik köszönhető, hogy 1948-ban és 1949 elején földmüvesszövetkezet alakult Túrán (Tőre), Martin pri Sencin, Dől. Krikanyban, Nemčinanyban, Výčap Opatavcén. Bélán és szőlőtermelő szövetkezet Bratislavában. Mezőgazdaságunk szocialista átépítését a CSKP vezette és irányította. Pártunk következetes és alapos munkájával nagy tekintélyt szerzett a parasztság körében. Kedvező légkörben pártunk úgyszólván a községek mindegyikében megalakította alapszervezeteit s ezzel jó feltételeket teremtett további politikai célkitűzéseinek a megvalósítására. / Az 1949-es év a szövetkezetek megalakításának első esztendeje. A pórt, az állami szervek és a munkásosztály következetes meggyőző tömegpolitikai munkájának segítségével az ötvenes évek elején a szövetkezetek megalakítása már gyorsabb ütemben folytató(Folytatás a 4. oldalon) Igényes politikai és gazdasági feladatok ÜLÉSEZETT A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A CSKP Központi Bizottságának a múlt héten tartott ülésén részt vettek a CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tagjai, a CSKP KB osztályvezetői, az SZLKP KB Elnökségének tagjai, a szövetségi, a cseh és a szlovák 'kormány kommunista tagjai, az SZKT és a SZISZ központi bizottságának titkárai, a kerületi nemzeti bizottságok elnökei, a CSKP KB szakoktatói, az SZLKP KB osztályvezetői és további vendégek. A Központi Bizottság tanácskozását Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára nyitotta meg és vezette. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének a népgazdaságfejlesztés 1979. évi fő feladatairól szóló jelentését Václav Hula elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja terjesztette elő. A beszámolót követő vitában a Központi Bizottság több tagja szólalt fel és kifejtette az előterjesztett értékeléssel és javaslatokkal kapcsolatos véleményét. Szemelvények a CSKP KB Elnökségének jelentéséből A jelentés többek között hangsúlyozza, hogy a CSKP KB Elnöksége a következő évek gazdasági feladatainak előkészítése során a 6. ötéves terv eddigi teljesítésének elemzéséből, a gazdasági fejlődés szükségleteiből, a hazai és a nemzetközi fejlődés Irányzatából, a gazdaság mai helyzetének elemzéséből, az összes pozitív jelenség, valamint a gazdasági életben felmerülő fogyatékosságok és problémák objektív értékeléséből indult ki. Megállapította, hogy tovább emelkedik a lakosság életszínvonala. Három év alatt a lakosság pénzbevétele több mint 13 százalékkal, a személyi fogyasztás több mint nyolc százalékkal, a társadalmi fagyasztás pedig tizennyolc százalékkal növekedett. Az átlagos havi bér az említett időszakban 213 koronával növekedett és elérte a 2517 koronát. A lakosság nyugdíjellátásának javítására vonatkozó intézkedések megvalósítása következtében egyötödével növekedtek az ilyen jellegű bevételek. Jobban gondoskodtunk a fiatal nemzedékről. A hatodik ötéves tervidőszak három éve alatt az óvodákban 158 ezer gyerekkel többet helyeztünk el, ami 64 ezerrel több, mint amennyit a hatodik ötéves terv előirányoz. Lakást is többet építettünk, mint amennyit a tervünk előirányzott. Három év alatt 400 ezer lakásegység építését fejeztük be és ezáltal mintegy 1 millió 400 ezer állampolgár költözhetett korszerű lakásba. Az Elnökség jelentése nyíltan rámutatott azokra a fogyatékosságokra és problémákra is, amelyek a jövőben kiküszöbölésre, illetve megoldásra várnak. — Nyíltan megállapíthatjuk — hangsúlyozta a jelentés —, hogy távolról sem használjuk ki az összes belső tartalékot, gazdaságunk hatékony fejlődésének összes lehetőségét. — Majd így folytatta: Igaz, hogy az utóbbi években kialakult külső gazdasági feltételek rendkívüli, egyedülálló igényeket támasztanak népgazdaságunk teljesítőképességével szemben. Nem átmeneti jelenség ez, a továbbiakban is. számolnunk kell vele, miközben a világpiacon a következő években még szigorúbb feltételek alakulnak ki. Természetes, hogy ez közvetett vagy közvetlen hatást gyakorolt és gyakorol a jövőben is népgazdaságunkra és ezzel a hatással meg kell birkóznunk. A jelentés következő része a népgazdaság erőforrásainak mozgósításával foglalkozott s egyben megállapította azt is, hogy döntő jelentőségű volt, hogy a hatodik ötéves terv időszakában is a gazdaságfejlesztéshez szükséges nyersanyag és energetikai források növekedésének legnagyobb részét a szocialista országokból biztosítottuk, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködés fejlesztése alapján. Ebben az időszakban újból megnyilvánultak a szocialista orszá-' gok gazdasági közösségéhez való tartozásunk, a KGST-tagságunk előnyei és a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünk jelentősége. . — A kedvezőtlen külső hatásokon kívül a hatodik ötéves terv teljesítését nagymértékben befolyásolták egyes belső hatások is — hangsúlyozta az Elnökség jelentése. — A behozatallal szemben támasztott nagyobb igények mellett nem sikerült kellő mértékben növelnünk népgazdaságunk exportképességét és a gépipari termelést rugalmasan a növekvő világpiaci igényekhez alkalmazni. A tüzelőanyag-energetikai források jelentős növekedése ellenére gazdaságunk fejlődését nagy feszültség kíséri. Habár az idén rekordtermést értünk el gabonából, a húsfogyasztás állandó növekedése mellett nem sikerült csökkentenünk a mezőgazdasági termelés importigényességét. Ehhez hozzájárult az 1976. évi rassz termés, valamint az a tény, hogy általában normális időjárási viszonyok között sem tudja növénytermesztésünk teljes mértékben fedezni a takarmányszükségletet. Gjbél hangsúlyozzuk, hogy népgazdaságunk elegendő erővel és belső tartalékkal rendelkezik a fő problémák fokozatos megoldásához és a megoldás fő irányvonala, a legfontosabb feladat: a tartalékok aktív mozgósítása és kihasználása. Az 1979. évi végrehajtási terv és az 1980. évi irányelvek célját az Elnökség jelentése így jellemezte: — Az alapvető cél a népgazdaság folyamatos és arányos fejlesztése, az elért életszínvonal további megszilárdítása és fokozatos emelése, a gazdasági források növekedésével összhangban. A jelentés utal arra is: ez a cél feltételezi, hogy népgazdaságunk gyorsabban alkalmazkodjon az Igényesebb külső gazdasági feltételekhez; hogy intenzívebben hajtsuk végre a szükséges strukturális változásokat a termelésben; hogy állandóan szilárdítsuk és növeljük az elért eredményeinket; hogy következetesebben oldjuk meg a gazdasági életünk fejlesztésével járó belső problémákat; hogy a munkater’’melékenység növekedése fontos szerepet játsszon a termelés növekedésében; hogy megjavítsuk a termelésnövekedés és az átlagbérek alakulásának viszonyát; hogy fokozzuk népgazdaságunk exportképességét és elérjük a behozatal maximális gazdaságosságát; hogy csökkentsük a megkezdett építkezéseik aránytalanul nagy számát és egyben korlátozzuk az építkezések behozatali igényét; hogy összhang legyen a piaci alapok és a lakosság pénzbevételének alakulása között stb. A CSKP KB Elnökségének jelentése részletesen foglalkozott a tüzelőanyag-energetikai mérleg megoldásának lehetőségével s kiemelte: — Bármilyen nehéz is, de meg kell követelnünk, hogy 1979-ben több mint 96 millió tonna, 1980-ban pedig 98,5 millió tonna szenet fejtsenek. Ugyanakkor elsőrendű követelményként hangsúlyozta a tüzelőanyagokkal és a villanyárammal való takarékosság fokozásának szükségességét. A jelentés további része a gépipart termelés és a közlekedés fejlesztésének méreteit jellemezte, majd rátért a mezőgazdaság és az élelmiszeripar feladatainak és fontos szerepének ismertetésére. FONTOS SZEREP HÁRUL A MEZŐGAZDASÁGRA ÉS AZ ÉLELMISZERIPARRA Az 1979—1980-as időszakban a nép((Folytatás a 2. oldalon)
