Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-02-18 / 7. szám

1S78. FEBRUAR It. • XXIX. évfolyam 7. szám. • Ara: 1,— Kče Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából* Elet a síkságon (Riport Morvaföldről) * Előtérben a tej minőségének javítása * Gjltás a szőlő mély műtrágyázására HATÉKONYABB MUNKA, GYORSABB FEJLŐDÉS Magától értetődő, hogy egy szikes, kötött talajú vagy meredek, domb­oldalas, köves vidék mezőgazdasági nagyüzemei sem a búza, sem a kukorica, sem pedig más növény termesztésében nem állhatják a versenyt a jó termőföldü tájak gazdaságaival. A mostohább természeti adottságú mezőgazdasági Üzemek közé sorolhat­juk a Veľký Krtíš-1 járásban a Kamenné Kosihy-i (Kőkeszi), valamint a nenincei (nyényei) társult szövetkezeteket is. XXX Örömteli, hogy mindkét szövetkezetben — mostohább körülményeik elle­nére is — a tartalékaik kihasználásával jobb termelési eredményekre töre­kednek. Ennek elérése szempontjából kiváló hajtóerőként szolgál a Feb­ruári Győzelem 30. évfordulója alkalmából kibontakozó újabb jubileumi munkaverseny. Ennek lényege, sajátossága, hogy mindkét szövetkezet veze­tősége azokat a kérdéseket állítja a középpontba, amelyek saját érdekeiken túlmenően a nép­gazdaság szempont­jából is fontosak. Ennek megfelelően a termelési struk­túra javítására, a termelés korszerű­sítésére hasznosít­ják a mozgalom által meghatványo­zott erőket. Ugyan­akkor a beruházá­sok tervszerű meg­valósítására, a szer­vezettebb, a taka­rékosabb gazdálko­dás előmozdítására összpontosítanak. Mindez azonban — mindkét szövet­kezetben — egy­azon célt szolgál: a tervek teljesíté­sét, illetve — bizo­nyos ágazatokban — a túlteljesítését. További közös elem mindkét szövet­kezetben a hatékonyság és minőség — vagyis a hangsúly nem a vállalások mennyiségén, hanem célszerűségén van, azon, hogy ezek összhangban le­gyenek a népgazdaság igényeivel. XXX A Kőkeszi Efsz üzemi pártszervezetének elnöke Povalaö jános el­mondotta, hogy a növénytermesztés szakaszán a termésnövelő tényezők in­tenzívebb bevonásán kívül a jövőben nagyobb hangsúlyt helyeznek szántó­­kerületük növelésére. A cél érdekében talajjavítással 100 hektárral bővítik termőterületüket. Iparszerűbb termeléssel pedig a hektárhozamok növelésére törekednek. Ennek megfelelően a gabonafélék hektárhozamát 1, a burgonyáét 2, a sze­mes kukoricáét 1 mázsával növelik. A jubileumi vállaláson belül megkülönböztetett figyelmet fordítanak az állattenyésztésre. Jól tudják, hogy az átlagos évi 2700 liter tej és a sertések napi 50 dekagrammos súlygyarapodása nem indokolható természeti körül­ményeikkel. Jelenleg a legnagyobb nehézséget a szövetkezet termelés-szerkezetének felaprózottsága jelenti. Éppen ezért távlati terveik fő meghatározójává az összpontosítás és a szakosítás vált. Ezt a célt szolgálja a Sirákon épülő emeletes sertéshizlalda, melyet egy feleslegessé vált takarmánytároló át­alakításával hoznak létre. Ugyanakkor növendékmarha-állományuk össz­pontosítását egy üzemközi vállalkozással épülő modern istálló létrehozásá­val igyekeznek megoldani. A mezőgazdasági gépek javítását — a járási kooperációs körzeten belül — a környező társult szövetkezetekkel együttműködve realizálják. Ennek megfelelően a trágya- és műtrágyaszóró gépeket Kőkeszi n, a cukor­répa termesztésével kapcsolatos gépeket Ipolybalogon, az emelőgé­peket Szécsénkén, az erőgépeket pedig az Ipolynyéken léte­sülő központokban javítják. XXX A VÖRÖS LOBOGŰ nevet viselő nyényei székhelyű szövetkezet a Kőkeszi Efsz-el azonos termőhelyi körülmények között gazdálkodik, ennek ellenére a járás élen járó szövetkezetei közé tartozik. Termelési eredményeiket — Jamber István, az üzemi pártszervezet elnökének tájékoztatása alapján — teljes mértékben az ésszerű összponto­sításnak és szakosításnak köszönhetik. Legjövedelmezőbb állattenyésztési ágazatuk a baromfitenyésztés. Tyúkfarmjuk évi produkciója 12,5 millió tojás. Tehénállományukat a befejezés előtt álló 530 férőhelyes farmra össz­pontosítják. A föld ésszerűbb hasznosításával, a talajerő pótlásával, a korszerűbb ter­melési eljárások általánossá tételével emelik a növénytermesztés, főképpen a gabonafélék és a kukorica hektárhozamait. Fejlesztik a rét- és legelőgazdálkodást, s intenzív talajjavítással 200 hek­tárral bővítik a szövetkezet szántóföldterületét. Növénytermelés szakaszán a mezőgazdasági erő- és munkagépek javítá­sának ésszerű megoldásával, a járási agrokémiai központ kialakításával javultak lehetőségeik. Mindezek elősegítik a szövetkezet anyagi eszközeinek koncentráltabb felhasználását, a termelési költségek csökkentését, a mun­kák szakszerűbb és idejében történő elvégzését. Nagy és hasznosítható lehetőséget látnak a szőlőtermesztésben, ezért nö­vénytermesztésük — vidékük adottságainak megfelelően a szőlőre koncent­rálódik. Az eddigi kevésbé hasznosított domboldalakat — teraszos szőlőter­mesztés kialakításával — teszik termőbbé. Jubileumi vállalásuk keretében fokozzák a termelés jövedelmezőségét, ugyanakkor erőfeszítéseket tesznek a munkaszervezés fejlesztésére, gon­dosabban gazdálkodnak az anyaggal, energiával, a munkaerővel és javítják a minőséget. Az állattenyésztés, a növénytermesztés, a szőlészet fejlesztését szolgáló beruházások mellett az eddiginél hatékonyabban használják ki a férőhelyeket, gépi eszközöket, s nem hagyják veszendőbe menni a megter­melt értékeket sem. XXX A jubileumi munkaverseny egyik legalapvetőbb vonása, hogy a feladato­kat kollektívákra, szocialista brigádokra is szétdolgozták. Ugyanis mindkét szövetkezet vezetősége felismerte, hogy a legjobb gép, a legokosabb ötlet mit sem ér gyakorlati alkalmazás nélkül. S aki a gépet vezeti, üzemelteti, aki a közvetlen munkát végzi, az hozzáértéssel félig-meddig el is dönti azt, hogy milyen lesz az eredmény. Közismert, hogy napjainkban mezőgazdasági nagyüzemeinket a bővülő szakosodás és kooperáció, továbbá a munkamegosztás következtében mind szarosabb szálak fűzik egymáshoz. Éppen ezért válik az egyes szövetkeze­tek és kollektívák harmonikus együttműködése elengedhetetlen feltételévé a jubileumi felajánlások sikeres teljesítésének. CSIBA L. A kétezer hektáros Chotfni (hetényi) Efsz-ben naponta húsz-huszonöt fős csoport metszi a szőlőt. Nagy körül­tekintéssel végzik a tavaly fagy- és jégkárt szenvedett növényzet metszését, hogy elérhessék a célul tűzött 94 mázsás hektárhozam-átlagot. (Kádek Gábor felvétele) Panasz dinamójavítás-ügyben Ipoly menti tavaszvárás ф Régiből az újba ... § A műhelymester véleménye: február végén rajtra készen # Hatékonyabb szolgáltatást várnak ... # Idejében s céltudatosabban gondoskodjunk a műszaki erők utánpótlásáról! ф 0j, korszerű gépjavítómühely befe­jezés előtti munkálatait végezték a sečiankyi (szécsénkei) 1POLYMENTE efsz-ben, amikor legutóbb ott jártunk. Abelovszky József, a deres üstökű, nádszáltermetü műhelymester invitált, pillantsunk be. Az egyik szerelőgödröt már kiásták, s épp a másikba kezdtek. Nagy örömmel. Mert a régi műhely már semmiképp sem felelt meg a mai követelményeknek. Ha az újhoz ha­sonlítjuk, akkor afféle „kócerájnak“ nevezhető. — Hátramozdítő volt már... — jegyzi meg a műhelymester —, épp ideje, hogy felszámoljuk. Tarthatatlan munkakörülmények között dolgoztak itt szerelők, gépjavítók, s bizony akadt köztük olyan is, aki emiatt for­dított hátat a szövetkezetnek, vagy kérte áthelyezését más munkaszakasz­ra. Node akik kitartottak, mostmár va­lóban olyan munkakörülmények közé kerülnek, amilyen megilleti a gépek egészségének őreit, „doktorait“. Ezen­túl már nem kell fagyoskodniuk (egyetlen kályha szolgáltatott némi meleget), s Ideális körülmények kö­zött, jól felszerelt helyiségekben vé­gezhetik felelősségteljes munkájukat. S valószínű, nem lesz nehéz meggyőz­ni azokat a műszaki erőket, akik — saját kérelmükre — más munkasza­kaszon dolgoznak a szövetkezetben. Mert a szakavatott, becsületes, jó mű­szaki erőkre oly nagy szükség van eb­ben az Ipoly menti közös gazdaság­ban — amely háromezer hektáros —, mint élőlénynek a napfényre, a friss levegőre. — Közeleg a tavasz. Hogyan állnak a vetőgépek, műtrágyaszórók, talajmű­velő gépek és eszközök javításával? — Reálisan megítélve a helyzetet, február végére rajthoz állhatunk. Mű­szaki dolgozóink januári átiskolázása közbeszólt egy kicsit, ez lassította a munkák ütemét. Dehát mikor gyara­pítsák szaktudásukat, ha nem télen, amikor nem szorít annyira a munka? Koprovnicán került sor a tanfolyam lebonyolítására; két turnusban. Ezt a tanfolyamot negyven műszaki dolgo­zónk végezte el. Sztruhár Ferenc anyagbeszerzővel is váltattunk néhány szót. Elmondja, hol a legkirívóbb baj, mi a legége­tőbb probléma. — Képzelje, hetvenezer kilométert lótottam-futottam a múlt évben pót­­alkatrészekért. A legbonyolultabb a helyzet éppen a traktorok, az erőgé­pek javítása terén. A villanyberende­zéseik felújítása okozza a legtöbb gondot, problémát. Dinamóból, alter­­nátorből, s alternátor-kapcsolőból, va­lamint reglerből és starterből van a legnagyobb hiány. — Miként hidalják át a nehézsége­ket? tési mechanizátor. — Csúcsmunkák Idején kénytelenek vagyunk a műhely­beli dolgozók közül nem is egyet traktorra, kombájnra ültetni, főleg aratás, silózás, mélyszántás alkalmá­val. — Mivel magyarázható ez a trakto­ros-hiány? — Négyen is bevonultak katonának. Igaz, kettőt most tavasszal várunk vissza, leszerelnek. Az esetek többségében mezőgazda­­sági üzemeinkben kétszer, sőt három­szor annyi gépvezetői jogosítvánnyal rendelkező egyén van, mint amennyi a traktorok, kombájnok száma. Itt az­után nem okoz gondot a napi több műszakos gépüzemeltetés rendszere­sítése. — Úgy igaz — vallják —, Karácsony előtt is négyen végeztek traktorveze­tői tanfolyamot. De ez mind kevés! Például, most a nagy teljesítményű Skoda 180-as és a Kirovec traktorra kellene minél előbb hozzáértő, becsü-A műhelymester, a főgépesítő és a növénytermesztési gépesítő. (A szerző felvétele) — Mi mást tehetünk, minthogy a ki­sebb erőgépeket leállítjuk, s azok al­katrészeit áttesszük a nagyobb telje­sítményű erőgépekbe. Ez csak félmeg­oldás. A mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatások színvonalasab­bak, zökkenőmentesebbek lehetnének. Képzelje csak, márciusban lesz két éve, hogy a Lučenec! (losonci) Gép­állomás Hurbanovőra (Ögyalla), a gépjavító állomásra továbbította javí­tás végett öt dinamónkat, s azóta a színét sem láttuk, nem képesek meg­javítani. Hát milyen szolgáltatás ez? Meddig várjunk? Ezt kérdezzük az illetékes gépállomás legílletékesebb­­jeitől. Valóban, a türelemnek is van hatá­ra. Intézkedjenek hát minél előbb di­­namójavftás-ügyben, hogy a panaszte­vők igényes termelési feladataikat tel­jesíthessék. Még egy kényes probléma került terítékre, amiről szólni kell, s ez a műszaki derékhad utánpótlása. —Kevés a traktorosunk... — álla­pította meg Molnár elvtárs, a főgépe­sítő, s Pecsérke Lajos, növénytermesz­letes vezető. A kombájnvezetői tanfo­lyamra is kiszemeltünk már három fiatalt, 25—27 éveseket. Természete­sen ez nem azt jelenti, hogy felhagy­tunk a továbbiak felkutatásával, to­borzásával. Nem is lenne helyes! A műszaki de­rékhad rendszeres, céltudatos szak­mai-politikai felkészítése, helyes be­osztása, megtartása, valamint az után­pótlás nagyon komoly, s állandó fel­adat. Szövetkezeteken belül Itt van nagy szerepe a személyzeti osztály felelős dolgozóinak. Amilyen a műsza­ki dolgozókról való sokoldalú gondos­kodás színvonala, olyanok az ered­mények is. Éppen ezért egy pillanatra sem szabad erről megfeledkezni. Már csak annál is inkább nem, mert a műszaki gárda alapos felkészültsége, gazdag szellemi erőforrásának napi kamatoztatása viheti Ц és viszi — előbbre a közös gazdaság . fejlődését, nagyon lényegesen befolyásolhatja az éves gazdálkodás eredményeit, nem­csak a növénytermesztésben, az állat­­tenyésztésben is. (kovács)

Next

/
Oldalképek
Tartalom