Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-04-15 / 15. szám
ч 187«. ÁPRILIS U. XXIX. árfolyam IS. szám. Ara: 1,— Kčs Méltó visszhangot... Kukorica-termesztésünk főleg az utóbbi évtizedben ment keresztül robbanásszerű változáson. Ezt mi eredményezte, mi tette lehetővé? Elsősorban magasfokáan gépesített szocialista mezőgazdaságunk, továbbá a tudományos-műszaki vívmányok gyakorlati felhasználása (ami lehetne még gyorsabb ütemő és szélesebb körű). Kétségkívül hozzájárult a bő hozamú hibrid-vetőmagvak előállítása, illetve behozatala külföldről; a gyomirtó vegyszerek térhódítása, a termésbetakarítás sokkal hatékonyabbá tétele, kombájnok segítségével. Csupán néhány lényegesebb tényezőt említettünk a sok közül. Ezek után azt hihetnénk, hogy inostmár minden lehetőséget kiaknáztunk a kukoricának, takarmányalapunk egyik legfőbb növényének termesztéséhez. Távolról sem ez a helyzet. Sok még a tartalék, amit a mezőgazdasági üzemekben hasznosíthatnának, mégpedig a terméshozam fokozása érdekében ... Alighanem jó eszközül szolgál ezeknek a tartalékoknak a feltárásához és célszerű hasznosításához az a nagyszerű kezdeményezés is, amely a Februári Győzelem 30. évfordulója tiszteletére született, s vált közismertté a tömegtájékoztatási eszközökön keresztül. Ez nem más, mint a nyugatszlnvákiai kerület néhány élen járó mezőgazdasági özemének — szövetkezetének, állami gazdaságának — kukorica termesztési versenyfelhívása a kerület mezőgazdasági üzemeihez, melyek az idén nem kevesebb mint 135 ezer hektárnyi területen termesztenek kukoricát, terv szerint. Mely üzemek cselekedtek helyesen? Azok, amelyekben a Februári Győzelem 30. évfordulója (vagy más évfordulók) tiszteletére vállalták, hogy a tervezettnél 1—2 mázsával több kukoricát termesztenek hektáronként. Azt mondja a közmondás: Sok kicsi sokra megy! Hát ebben az esetben is ez a helyzet. Számoljunk az egyszerűség kedvéért ne két mázsát, hanem csupán egyet — a tervezetten felül, hektáronként —, ez kerületi méretben 135 ezer mázsa terméstöbblet. Node kezdjük talán ott, milyen visszhangra is talált ez a nagy figyelmet érdemlő kezdeményezés a mezőgazdasági üzemek részéről? Sajnos, erről még teljes, megbízható áttekintésünk nincsen. Néhány járásban személyesen is megfordultunk, s érdeklődtünk az illetékes járási mezőgazdasági szervek vezetőitől, dolgozóitól, hány üzem vezetői érdemesítették elfogadásra. válaszra a felhívást. A komárnói (komáromi) járásban például öt szövetkezet (köztük a mariari, a lakszakállasi, a nemesócsai, a vágfüzesi ás gyulamajori) bátorkodott elfogadó i. Továbbá megszerkesztették a választ a kameničnái (keszegfalusi) Steiner Gábor Efsz-ben is, de a járási szervekhez még ottjártunkig nem továbbították. Bár a nitraí járás nem tartozik kimondottan a kukorica-termesztő körzetek közé, mindössze 8 ezer hektárnyi területen tervezik a termesztését, mégis elfogadta a kerületi versenyfelhívást a mojmírovcei, a sládeőkovcei, a Cabaj-Cápor-i, a Vefký Cetín-i (nagycétényi), az fvánka pri Nitre-i (nyitга ivén kai) szövetkezet. Köztudott, hogy ebben a járásban nem a kegkedvezőbbek a talaj- és éghajlati adottságok. Ezt több 5 éves tervidőszak kukorica-termesztési eredményei támasztják alá a leghitelesebben. Az 5. ötéves tervidőszakban például a búza hozamátlaga 43,1 mázsa volt, viszont a kukoricáé csupán 37,4 mázsa. Ezért van az, hogy egyes mezőgazdasági üzemekben csak most latolgatják: elfogadják-e a felhívási. Ez a bátortalanság egyrészt arra vezethető vissza, hogy érzik, tudják, nem versenyképesek. Talaj- és éghajlati adottságaik mostohábbak, de a műtrágya- és vegyszereilátottsig sem megfelelő. Továbbá, vetőmagfajtákból sem azt kapták, amit szerettek volna. „Ez van, ezt vihetitek . .— hangzott el több helyütt a meztelen tényállást tükröző rövidke mnndat. Igaz, a Trnavai Kukorica-termesztési Kutató Intézet április 9-én a szaktanácsadást gyakorlati bemutatóval is egybekapcsolta, ismertetve az új gyomirtószerek használatának módszereit. Ez hasznos és jó. A legújabb tudományos ismeretek (hazaiak és külföldiek) ily módon tudatba vésődnek, s előbb vagy utóbb meghonosodnak a gyakorlatban, ha arra adottak a feltételek. A kameničnái szövetkezetben például 490 hektárról B15 hektárra bővül a kukorica termőterülete (a tavaszi árpa rovására), ily módon 40 hektárra szükséges árpavetoniag megmaradt, ugyanakkor még április 4-ig 120 hektárra hiányzott a kukorica-vetőmag. Kevés műtrágyával rendelkeztek, s gyomirtó vegyszerük sem volt kielégítő mennyiségben. S hiába kapnak később, a kukorica vetési határideje lejárta után, ha a kukorica alá nem tudták bedolgozni megfelelő időben ... Ilyen alapvető problémák megoldását jobban elősegíthetnék a szolgáltató vállalatok, de legfőképpen a bratislavai Juraj Dimitrov Vegyi Múvek, vagy a áafai DUSLO nemzeti vállalat. Erről szól éppen a szóban levő kerületi felhívás záró része, amely hangsúlyozza: „ .. .minden olyan szervezetet (elhívunk, amely szolgáltatásával közvetlenül vagy közvetve befolyásolhatja a terméshozamok elérését, hogy ők is a legnagyobb igyekezetét tejtsék ki, kitűzött feladataink teljesítése érdekében.“ Úgy hisszük, ez érthető, világos beszéd. Vagy csupán ábrándokat kergetünk?! A mezőgazdasági üzemek felelős vezetői, szakemberei joggal elvárják, hogy a szolgáltató vállalatok végre a tettek mezejére lépjenek. A társadalom elvárásai rájuk is vonatkoznak, nem csupán a mezőgazdasági üzemekre, melyeknek vezető, szakember- és műszaki gárdája tudását, szorgalmát latba vétve igyekszik а XV. pártkongresszus és a párt központi bizottsága plenáris üléseinek határozataiból eredő igényes feladatait, így az éves terv célkitűzéseit is valóra váltani, sőt túlteljesíteni. Az idén is. amikor a téli csapadék szegényesebb volt mint más teleken, a mezőgazdasági üzemek vezetői az öntözési lehetőségek tavalyinál teljesebb hasznosítására törekednek. Az öntözéses növénytermesztés termésgazdagító hatását jól ismerik, s az eddigi tapasztalatok is arról győzik mag őket, hogy egy percig se tétlenkedjenek az öntözést illetően. Hiszen mi is számos példát hozhatnánk fel arra, mekkora a hozamkülönbség — kukoricából is — öntözött és öntözetlen területen. A ioporűai Győzelmes Február szövetkezetben például tavaly öntözött területről 80 mázsa körüli átlaghozamot értek el. s a teiedíkovói (peredi) szövetkezetben ugyancsak nagyon elégedettek az öntözéses termesztéssel. A kukorica állattenyésztésünk takarmányalapjának legfőbb növénye, hóssá. tejjé, tojássá válik, s vetőmagra termesztve is nagy értéket képvisel. Fordítsunk tehát a termesztésére megkülönböztetett figyelmet. A nagyszer« kezdeményezés, amit Nyugat-Szlovákia néhány élen járő mezőgazdasági üzeme elindított, nagyobb visszhangot érdemel. N. KOVÁCS ISTVÁN Van új a nap alatt A világon sok gondot okoz a népesség gyors arányú szaporodása. Ebből kiindulva sokan meg vannak ijedve, hogy nem lesz mit enni. Az ilyenek aligha gondolnak arra, milyen sok tartalék van a mezőgazdasági termelésben, amelynek célszerű kihasználásával akár 10 milliárd ember ellátása sem okoz különösebb gondot. A minap a jurovói (dercsíka!) Barátság Efsz-ben jártam, s meggyőződtem arról, miként lehet egy hektár földterületen sokat termelni, még télidőben is. Bartalos Rudolf, a társult szövetkezet elnöke kalauzolt bennünket a fóliatanyára, amely a szövetkezet székházának közelében van. A fólia manapság már nem újdonság, hiszen sok ezernyi csillog belőlük a kertekben és a mezőgazdasági üzemek földjén. De amit láttunk, mégis újdonság. Az említett helyen 24 fóliasátor sorakozik. Fehéren csillognak mint másutt, de bent már az idei termést „szüretelik“ a zöldbeborult fejessalátát. Bér a Sándor, József, Benedek nem hozták meg a várt meleget, a társult szövetkezet már akkoriban elkezdte árulni a vitamindús salátát. Méghozzá mint primőr árut jó pénzért. De ezt már manapság meg tudják fizetni, a lényegében jó módban élő dolgozók. A saláta lassanként „elkopik“. A fóliasátrakban már a paprikapalánták sorakoznak katonásan. Erősek és remélhető, hogy május közepén már megkóstolhatjuk a termést. Miként került saláta kora tavasszal a piacra? A szövetkezet irányítói » „szóm1 *édban“ Jártak tavaly, méghozzá nyitott szemmel. Ellesték, miképp lehet hidegvízzel meleget csinálni. Szószerint így van, mert amikor a télutó meghozta a telet, mínusz 17 fokra csökkent a hőmérséklet, a fóliasátrakban plusz 6 volt a hőmérséklet. Hideg vízzel melegíteni kissé furcsának hangzik, őe a tények igazolják, hogy lehetséges. Nem kell más hozzá, mint egy kút, nyomőmotor, néhány száz méter cső, amelyből a belső fóliára csorog a vfz, s a külső burkolatot „simogató“ napsugár élteti a növényeket. De még napsugár nélkül is van annyira meleg, hogy szépen fejlődjenek a növények. Még nehéz lenne végelszámolást készíteni, de szerintem, minden előfeltétel megvan arra, hogy a jelentős befektetés már az első évben meghozza a busás Jövedelmet. —tt— Cé|PrémíUffl - nagyobb terméshozam Ezen az áprilisi napon is korán kelt Mészáros János, mint máskor. Szólította a kötelesség, hívta a határ. Ez a javakorabeli, tapasztalt agronómus ott serénykedett az Ivánka pri Nitre-i (nyitraivánkai) üzemrészlegen a SEPUS—12-es vetőgép körül, hogy megbizonyosodjék róla, pontosan veti-e a Dobrovická-A, illetve a Slovmona fajtájú vetőmagot, s milyen mélyre kerül a talajba. — Mennyit vetnek hektáréba? — Hét és fél kilót. Ebből mintegy kétszázezer növényegyed kikelésével számolunk. Az ilyen növényállományból nem lesz majd nehéz 85—90 ezer egyedet meghagyni (folyóméterenként öt-hatot) azoknak, akikre ennek a fárasztó és felelősségteljes munkának az elvégzése, az egyelés vár. — Felk^szítik-e a dolgozókat idejében erre a munkaműveletre? — Mér hogyne készítenénk fel őket? Még az egyelés előtt összehívjuk az embereket, közösen megtanácskozzuk, szaktanácsokkal látjuk el valamennyit, hogy .mihez tartsák magukat, mire ügyeljenek a legjobban. — És anyagilag is érdekeltté teszik őket, hogy a lőhető legjobb minőségű munkát végezzék? — Tavaly ugyan nem, de az idén már célprémium üti a tagok markát. Mindazokét, akik az agrotechnikai követelményeknek százszázalékra eleget tesznek. Azaz, betartják a hektáronkénti növényegyed-tervet, öt-hat répát hagynak folyóméterenként, s tiszta, gyommentes talajt maguk mögött. Érdemes lesz tehát hektáronként 150—200 korona plusz pénzért — célprémiumért — gondos, lelkiismeretes és szakszerű munkát végezni. Ebből Lapunk tartalmából Termeléscsökkente tényező * Mezőgazdasági spartakiád * Felkelő Nap országában * Üreg pillangó * A nyúltenyésztés fejlesztése össztársadalmi érdek A fogyasztók megelégedésére Megbecsülik az öregeket * ♦ Legfőbb értékmérő a becsületes, jó minőségű munka Fokozottabb ellenőrséstt * Ahol tett követi a szót * Szakszerűbb irányítással jobb eredmények Több zöldséget közvetlen fogyasztásra közvetve azután a közösségnek, s a népgazdaságnak is haszna származik. Magasabb lesz a répa cukortartalma, amiért a szövetkezet felárat kap, ugyanakkor több cukrot exportálhatunk külföldre. — Természetesen a gépkezelőket is érdekeltté teszi?! — Hogyne! Mindazok, akik a megszabott követelményeknek eleget tesznek, az első sarabolás esetében hektáronként 5, a második sarabolást illetően 3 korona célprémiumot kapnak. Persze a munkaminőséget szakember-bizottság értékeli, részrehajlás nélkül, szem előtt tartva a nagyközösség és a társadalom érdekeit. Hasonló célprémiumot alkalmaznak a kukorica esetében is, sőt a termésbetakarítási veszteség lényeges csökkentése érdekében szintén 10—10 ezer korona öszegű célprémiumot helyeztek kilátásba. A cukorrépa és a kukorica hozamátlaga ily módon is növekedhet. (kov) á
