Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-12-17 / 50. szám

1877. DECEMBER 17. XXVIII. évfolyam 50. szám. Ага: 1,— Kčs Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: Egyenjogúság és együvétartozás зфс A Bagolyvár alatt * A művészet üzenete ' * Emberek a takarmány* gazdálkodásban A jövő évi tervekről tanácskozott az SZLKP Központi Bizottsága Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága december 6-án ülést tartott és megvitatta Szlovákia népgazdasága fejlesztésének jövö évi fő feladatait. A tanácskozást JOZEF LENÄRT elv­társ nyitotta meg, és üdvözölte a CSKP Központi Bizottságának küldött­ségét, amelyet JOSEF KEMPNÝ elv­­társ, a KB elnökségi tagja és titkára vezetett. Az SZLKP Központi Bizottsága El­nökségének jelentését a szlovákiai népgazdaság fejlesztésének jövő évi fő feladatairól PETER COLOTKA, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségé­nek tagja, az SZSZK miniszterelnöke terjesztette elő. A beszámolót vita követte, melynek keretében Josef Kempný elvtárs is felszólalt. Hangoztatta: jövőre és a hatodik ötéves tervidőszak további éveiben kitűzött feladatok sikeres tel­jesítése nagy erőfeszítést kíván a párt-, állami és gazdasági szerveze­tektől, minden embertől. Ez azt jelen­ti, minden munkaszakaszon követke­zetesen érvényesíteni kell a párt irányvonalát, teljes mértékben élni kell az ellenőrzés jogával és fel kell lépni mindazok ellen, akik akadályoz­zák erőfeszítéseinket Teljes támoga­tást kell nyújtani mindazoknak, akik hozzáértéssel és felelősségtudattal fá­radoznak a feladatok teljesítésén, küzdenek a felületesség és a rutin­­szerűség ellen, ennek érdekében mer­nek vállalni kockázatot és nem fél­nek a konfliktusoktól, amikor a tár­sadalmi érdekek érvényesítéséről van szó. A vita után Jozef Lenárt elvtárs mondott zárszót, melyben kiemelte a CSKP Központi Bizottsága 9. ülésének fontosságát, méltányolta a párttagok aktivitásának fokozódását és fegyel­mének szilárdulását, nagyra értékelte a szocialista munkaverseny eredmé­nyeit. Az ülésen előterjesztett beszámoló áttekinti idei eredményeinket, majd jövő évi feladatainkat ismertetve rá­mutat a fűtőanyag-energetikai bázis, a vegyipar jelentőségére, behatóan foglalkozik teendőinkkel, a mezőgaz­dasági termeléssel, a következőket le­szögezve: Az agrokomplexum jövő évi felada­tait tükrözi az arra irányuló igyeke­zet, hogy megvalósítsuk a kongresz­­szusi irányelvet, miszerint fokozato­san önellátókká kell válnunk a sze­mes termények termelésében és nö­velnünk kell önellátottságunk az élelmiszer-termelésben. Ezért számolunk a termelés gyors és dinamikus fejlődésével, s főleg az­zal, hogy a növénytermesztés üteme jóval gyorsabb lesz az állattenyészté­si termelés fejlesztésinek üteménél. Ez megkívánja a gabona meghatáro­zott vetésterületének következetes megtartását és a takarmánytermelés intenzitásának lénveges növelését. To­vábbá csökkentönünk kell a mind­máig nagy betakarítási veszteségeket, nehogy ez, a műit évekhez hasonlóan, kedvezőtlenül befolyásolja munkánk eredményeit. Ez főleg a kukoricára, a cukorrépára, a burgonyára és a tö­megtakarmányokra vonatkozik. A minisztérium, a mezőgazdasági igazgatás többi szerve és a mezőgaz­dasági kutatás is összDontosftsa igye­kezetét az egves fajták szerint alkal­mazott agrotechnika következetes megtartására, főleg a kukorica eseté­ben, ahol a 6. ötéves tervre vonatko­zóan igényes programot hagytunk jó­vá. Végső soron lényegesebb fordula­tot kell elérnünk a burgonya és a cukorrépa termelésében is. Szükséges tovább az, hogy teljes felelősségtu­dattal gyakorlattá váltsuk a zöldség és a gyümölcs termesztési nrogramja megvalósítását célzó intézkedéseket. Az idén elért gazdasági állatállo­mány lehetővé teszi 1978-ban az állat­­tenyésztési termelés tervbe vett növe­lését, persze az ötéves terv arányai­hoz mérten a hústermelés eltérő struktúrája mellett. A szarvasmarha­állomány újratermelésének biztosítása érdekében számolunk azzal, hogy vi­szonylag csökken a vágómarha felvá­sárlása, amit a sertéshús termelésé­nek és felvásárlásának fokozásával akarunk pótolni. Ezt azonban csak átmeneti megoldásként fogadhatjuk el, mivel viszonylag nagyobb igénye­ket támaszt a szemes takarmánnyal szemben, s a következő esztendő új terméséig feszült helyzetet idéz elő a takarmánymérlegben. Ezért fontos fel­adatnak tekintjük a takarmányozás technológiájában minden gazdaságos és ésszerűsítő intézkedés következetes megvalósítását, a szemes takarmány fogyasztási normál túllépésének meg­akadályozását. Ezzel egyidejűleg sokkal következe­tesebben meg kell teremtenünk an­nak feltételeit, hogv a B. ötéves terv­vel összehangban növelőik a szarvas­­marha-állománvt. Elvárjuk azt, hogv a mezőgazdaságot irányító szervek és a termelési egységek is jobban fel­fokát használják a tömegtakarmányok ter­melésének lehetőségeit, mivel az idei előrelépés ellenére itt vannak a legna­gyobb tartalékaink és az ötéves terv előrányzatához képest itt a legna­gyobb a lemaradás. Egyenjogúság és együvétartozás a Februári Győzelem 30. évfordulóiénak tükrében Csehszlovákia Kommunista Pártja már a burzsoá köztársaság éveiben következetesen harcolt hazánk nem­zetei és nemzetiségei egyenjogúságá­nak megteremtéséért. Abban az idő­ben azonbae természetesen kiindult abból, hogy a kapitalista társadalmi viszonyok között a nemzetiségi kér­dést nem lehet megoldani, mivel az uralkodó burzsoázia osztályérdekei megkövetelik az egy országon belül élő nemzetek és nemzetiségek közötti ellentétek fenntartását s azok szün­telen élezését. Pártunk tehát tudatá­ban volt annak, hogy a nemzetiségi elnyomás teljes megszüntetését és a nemzetek egyenjogúságát csak a szo­cialista forradalom győzelme után le­het biztosítani. Ennek az álláspontnak a helyességét bizonyították az a vál­tozások is, amelyek a nemzetek egy­kori börtönében, a volt cári Oroszor­szág területén a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmét követő években, a szocializmust építő szov­jet társadalom nemzeteinek és nem­zetiségeinek kölcsönös kapcsolatai­ban, egyenjogúságuk elmélyülésében mutatkoztak meg. A mezőgazdaságot anyagilag és technikailag ellátjuk a 6. ötéves terv szintjén, s ahol ez lehetséges, még magasabb szinten is. Jobb feltétele­ket teremtünk főleg az építési beru­házásokban. A nagyabb eszközöket az istállók, a betakarított terményeket feldolgozó gépsorok, továbbá gabona-, gyümölcs-, zöldség- és burgonyarak­tárak építésére, a föld termőképessé­gének és a gépesítésnek tokozására összpontosítjuk. A mezőgazdasággal kapcsolatban álló élelmiszeriparban a termelés 5,4 százalékos növeléséből döntő mérték­ben főleg azok a szakágak veszik ki részüket, amelyek az állattenyésztési termékeket dolgozzák fel, vagyis a hús-, a tej-, a baromfifeldolgozó és a konzervipar, miközben bizonyos mér­tékben stagnálni fog a malomsütódei, a sör- és a szesztermelő ipar. A feldolgozó vállalatok számára egyenletesebben kell szállítani a nyersanyagot. Ettől eltekintve ügyel­nünk kell az új létesítmények idejé­ben történő üzembe helyezésére. Ez elsősorban az érsekújvári (Nové Zám­ky), a ružomberoki és a prievidzal húskombinátra, a Veľký Šariff-i malá­tagyárra. az érsekíijvári konzervgyár­ra vonatkozik. Erik a jó nedű. Az állami borpincészetekben kiváló borokat készítenek, hogy legyen mivel kocintani az ünnepek alatt. Foto: —tt-Cél: a lakosság sokoldalú ellátása Ezért Csehszlovákia Kommunista Pártja a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságáért folyó harcát a kapitalista kizsákmányolás elleni és a szociálist forradalom győ­zelméért folyó harcnak rendelte alá. Tehát célul tűzte ki az összes kizsák­mányoló osztályok felszámolását, s ezáltal mindennemű egyenjogúság, vagyis a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúsítása előfeltételeinek meg­teremtését is. Pártunk tehát meg volt győződve arról, hogy a proletáriátus diktatúrájának, vagyis a hatalmat gyakorló munkásosztálynak, amely a saját osztálylielyzeténél fogva nem nacionalista, hanem internacionalista, adatott az a történelmi küldetés, hogy a bonyolult nemzetiségi kérdést foko­zatosan megoldja. A cseh és a szlovák nemzet állam­jogi helyzetének föderáció, vagyis ál­lamszövetség keretébeni rendezését pártunk már a Szlovák Nemzeti Fel­kelés idején fontolóra vette. Tekin­tettel azonban arra, hogy hazánk fel­­szabadulását követő időszakban — a nemzeti demokratikus forradalom (Folytatás a 2. oldalon) A jó közellátás mindig jelentősen befolyásolta a dolgozók munkaked­vét, a lakosság megelégedettségét. A lakosság sokoldalú ellátása főleg az állami és a szövetkezeti üzletek fel­adata. A népi fogyasztási szövetkezet (Jed­nota ) a szövetkezetek között a legné­pesebb és a Szlovák Szocialista Köz­társaságban több mint háromnegyed millió tagja van. Az elárusító helyek száma 8622, az étkezdéké pedig 3896. Az évi áruforgalom értéke megköze­líti a 20 milliárd koronát. A Jednota feladata többrétű. Fő te­endője a lakosság sokoldalú ellátása, s mint társadalmi szervezeté a tag­ság nevelése. A népi fogyasztási szövetkezet az eimúlt hét végén (dec. 9—10-én) tar­totta meg III. kongresszusát. A fo­gyasztási szövetkezet legfelsőbb fóru­mán értékelték a II.. kongresszus óta eltelt időszakot és a CSKP XV. kong­resszusának határozata szellemében kitűzték a legfontosabb feladatokat a lakosság jobb ellátásának érdeké­ben. A II. kongresszus óta a Jednota je­lentősen bővítette üzlethálózatát. Át­adtak rendeltetésének 312 elárusító helyet, 107 éttermet, 12 üzletházat és 3 hotelt. Az új létesítményekkel főleg a falvak minőségi ellátását javították meg, de a városokban is épített a Jednota. Sajnos, több helyütt (Salán, Vráblén, Topoföanyban), nem készült el a tervezett időre az üzletház, s ez a nyugat-szlovákiai kerületben jelen­tősen hátráltatta a terv teljesítését. A szövetkezeti kereskedelmi hálózat egyre jobban betör a városokba. Ez lényegesen elősegíti a városi lakosság jobb ellátását, lehetővé teszi a nemes versengést az állami üzletekkel és vendéglátóiparral. Bratislavában Is van már több elárusítóhely és a dön­tés alapján Szlovákia fővárosában kü­lön Jednota szervezet létesült (eddig Bratislava-vidéki járáshoz tartoztak). Az elkövetkezendő Időben egy nagy űzletház és új korszerű szálló épül Bratislava új negyedében, a Bajkál utcában. A falusi közeliátás az utóbbi évek­ben általában jónak mondható. Ese­tenként azonban az üzletvezetők nem­törődömsége. a rossz elosztás miatt bizonyos árucikkekből nincs elegen­dő. Persze, sok múlik a felügyelő bi­zottságokon is. Ennek az ellenőrző szervnek közel 22 ezer tagja van Szlo­vákiában. Ahol a felügyelő bizottsá­gok a feladatuk magaslatán állnak, ott csak nagy ritkán fordul elő áru­hiány, és szinte kizártak a visszaélé­sek. Tény, hogy az utóbbi években a mezőgazdasági szövetkezetek megerő­södése során jelentősen nőtt a falusi lakosság vásárló képessége. Az igé­nyeik manapság már hasonlóak, mint a városi lakosságé. Sajnos, még min­dig vannak olyan üzletvezetők, akik ezt nem veszik kellőképpen figyelem­be, s ezért mutatkozik hiány egyes árucikkekből. A népi fogyasztási szövetkezet szer­vezetének jó a kapcsolata a nemzeti bizottságokkal. Ez lehetővé teszi, hogy társadalmi összefogással gyorsan kor­szerűsítsék az elavult üzlethelyisége­ket, vendéglátókat. A nemzeti bizott­ságok legtöbb helyen törődnek az üz­lethálózat ellenőrzésével és a lakos­ság igényeinek megfelelően határoz­zák meg az elárusítóhely nyitásának, zárásának az idejét. A fogyasztási szövetkezet felvásárló és termelő tevékenységet is kifejt. Főleg erdei- és kerti gyümölcsöt, zöldséget, mézet, tojást vásárolnak fel. Az utóbbi években a vitaminban dúslakodó csipkéből is jelentős menv­­nyiségűt vettek meg. Annyit, hogy egy időben nem is tudták értékesíte­ni. Ezért rátértek a csipke szárításá­ra s ma már a hazai igények kielé­gítése mellett jelentős mennyiséget exportálnak. A Jednota élelmiszereket, félkész­­árukat és cukrászsüteményeket is ké­szít. Legújabban sampinyon termesz­tésével is foglalkozik a Jednota. To­­polčiankyban több mint 40 millió ko­rona- beruhzással gombatermesztő te­lepet létesítettek. A számítások sze­rint, a hazai piac ellátása mellett, még exportra is jut a közkedvelt gcynbáből. A Jednota egyik legfontosabb fel­adatai közé tartozik a szakkáderek nevelése. Az utóbbi években ezen a téren is jó eredményeket értek el. Az irányításban már majdnem mindenütt megfelelő képzettségi szakemberek tevékenykednek. De az elárusítóhe­lyeken még mindig sokan vannak olyanok, akik nem rendelkeznek meg­felelő képzettséggel. A fogyasztási szövetkezetekben több mint 500 szo­cialista munkabrigád tevékenykedik. A nemes cím viselőinek és váromá­nyosainak fő feladata, hogy a tagjai a legpéldásabb eladók legyenek és a szakmában továbbképezzék magukat. A Jednotának gazdasági funkciója mellett jelentős a társadalmi küldeté­se is. Az elmúlt évben közel 600 ezer előadást tartottak a tagságnak, és be­szélgetések egész során foglalkoztak a fennálló hiányosságokkal. A fel­ügyelő bizottságok továbbképzése és nevelése is rendszeres feladat. A Jed­nota jól együttműködik az ifjúsági szervezetekkel. Falvainkon a fogyasz­tási szövetkezetek az ifjúsági klubok sokaságát létesítették, amelyekben eredményesen tevékenykednek az üz­lethálózat fiataljai és a falusi ifjúság. A Jednota divatbemutatók egész sorát rendezi meg és szervezője főző-varró tanfolyamoknak. Legtöbb járásban rendszeresen megszervezik a Nemzet­közi Szövetkezeti Nap megünneplését, s ott kiváló együttesek, szólisták sze­repelnek. A népi fogyasztási szövetkezet, a­­mely most tartotta III. kongresszusát, sokrétűen foglalkozott a szervezet te­vékenységével. Megállapították a hiá­nyosságokat, de keresték az orvoslást is a dolgozók jobb ellátása érdeké­ben. Arra a következtetésre jutottak, hogv sokat -jelentenek a korszerű épületek, berendezések, de ez még nem minden.- Lényegesen fontos, hogy olyan dolgozók legyenek az üzletek­ben, vendéglátóiparban, akik értik a munkájukat, és mindig egy cél lebeg előttük;: a lakosság igényeinek a sok­oldalú kielégítése. TÓTH DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom