Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-12 / 10. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1977. március lí. Napirenden: a bő termés előfeltételeinek megteremtése (Folytatás az 1. oldalról.) mindenkinek arra a megcáfolhatatlan igazságra is, hogy a7. állattenyésztési termelésünk tervszerű növelését csu­pán a gabona hektározamának Javítása nyomán nem tudjuk megoldani még akkor sem, ha Szlovákiában hat­van mázsás termésátlagot érünk el. Csak úgy tudjuk fejleszteni állattenyésztési termelésünket, ha megfelelő takarmánybázist létesítünk, tehát ha napirenden tartjuk a terimés, illetve a tőmegtakarmányok termesztésének tervszerű fejlesztését, főleg a fehérjedús évelőtakarmá­nyok, valamint a rétek és legelők hozamának növelését. Sajnos, a rétek és a legelők hektárhozama csak nagyon vontatottan növekedett, az évelő takarmányok területé­nél és hektárhozamaíban pedig csökkenés tapasztalható. Feltétlenül szükséges, hogy a hatodik ötéves tervidő­szakban, s persze az idén is, ennek a „csorbának“ a ki­köszörülését tartsák mezőgazdasági üzemeink legfonto­sabb feladatuknak. A múlt évi kedvezőtlen körülmények — a szárazság és az árvizek következtében — a mezőgazdasági üzemek egy része takarmánygondokkal küzd. E gondok áthida­lása céljából feltétlenül építeni kell az őszi és a tavaszi keverékekre, vagyis az állatállomány szükségletének biz­tosítását már a vetéssel, majd a hozamok növelésével s végül e takarmányok szakszerű felhasználával kell el­érni. Ma már mindenki egyetért azzal, hogy a takarmányok tápértékének megőrzésében rendkívüli szerepük van a szárító, valamint a takarmánypréselő, brikettező beren­dezéseknek. Ezért most feleslegesnek tartom e kérdéssel részletesebben foglalkozni. Csupán arra hívom fel a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak a ^ figyelmét, hogy ne feledkezzenek meg a „feldolgozásra“ szánt ta­karmányok vetésterületének olyan mértékű kialakításá­ról, amely összhangban van a berendezések kapacitásá­val, tehát garantálja a tápanyagmentő szárítók és briket­­tezők folyamatos üzemelését. A kukoricaszilázs — ahol azt szakszerűen készítették —még mindig beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Ter­mesztésének természetesen az idén is megkülönböztetett figyelmet kell szentelni. Ami nagyon fontos — jó minő­ségű vetőmagbari az idén sem lesz hiány. Az öntözőberendezésekkel ellátott területeken gazdál­kodó mezőgazdasági üzemek kivételes szerepet tölthet­nek be a mezőgazdasági termelés fejlesztésében, s azon belül a takarmánytermesztésben is. Decsak akkor töltik be ezt a szerepüket, ha az öntözés adta lehetőségeket maximálisan kihasználják. S erkölcsi kötelességük azt kihasználni a takarmányalap biztosításában is. A tapasz­talatok arra utalnak, hogy öntözhető területekről — kel­lő tápanyagellátással — nem művészet egy év folyamán két növényből maximális termést elérni. Ezért társadalmi igényként szerepel az említett mezőgazdasági üzemek előtt az a feladat, hogy a főnövény betakarítása után köztesnövényt, illetve másodnövényt termesszenek s ez­által gazdag takarmánybázist létesítsenek. A takarmányalappal összefüggésben szükségesnek tar­tom ismét hangsúlyozni, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés összhangja csak a fehérjedús terimés ta­karmányok, főleg a lucerna termesztésének céltudatos fejlesztésével valósítható meg. Ez egyet Jelent a lucerna vetésterületének és hektárhozamának tervszerű növelé­sével. Mivel azonban a vetésterület tervszerű növelésé­hez jelenleg nincs elég vetőmagunk, feltétlenül hozzá kell látnunk, mégpedig habozás nélkül, a vetőmagter­mesztés fejlesztéséhez. Nem fér kétség ahhoz, hogy tu­dunk lucernamagot termeszteni. Nemcsak annyit, ameny­­nyire szükségünk van, hanem ha kell többet is. Hiszen már pár évvel ezelőtt annyi lucernamagot termesztet­tünk, hogy feleslegünk is volt, s azt jó áron exportál­hattuk. SZERKESZTŐ: Köztudott, hogy a szemes kukorica az 'abraktakarmányok, illetve a takarmánykeverékek egyik legfontosabb alapanyagát képezi és más célokra is hasz­nosítható. Egyértelműen állítható tehát, hogy e termék mennyiségének növelése a kiemelt feladatok közé tarto­zik. Milyen intézkedések vannak folyamatban e feladat teljesítése céljából? MINISZTERHELYETTES: Bár a múlt esztendőben a kedvezőtlen időjárás miatt a szemes kukorica gyengéb­ben fizetett, ez a körülmény azonban nem vezethet a kukoricaprogram helyességének kétségbevonásához. Cé­lunk tehát a szemes kukorica termesztésének fejlesztése, a vetésterület bővítése és hozamok további növelése ál­tal. A termelés fejlesztésében természetesen fontos sze­repet szánunk a termelésben meghonosítandó tudomá­nyos-technikai vívmányoknak is, amelyek főleg az egyes munkafolyamatok korszerűsödésében tükröződnek vissza. A szemes kukorica vetésterületének bővítésével már Idén is számolunk. Feltételezésünk szerint a vetésterület tervezett terjedelmét is túllépjük, főleg azoknak a terü­leteknek a bevonásával, amelyek tartósabb ideig víz alatt lesznek, s az őszi gabona növényzete kiveszett. A kukoricavetőmagot biztosítottuk. Alapos kiválasztás után a legjobb hibrid vetőmagvakat hoztuk be Jugoszlá­viából, Magyarországról, Romániából és Franciaország­ból. Gondoltunk arra is, hogy a behozott szemes kuko­rica hibridek a tenyészidejűk szempontjából eltérjenek egymástól. Erre ügyelniük kell természetesen a mező­­gazdasági üzemeknek is. Az őszi betakarítás és a kuko­rica utóveteményeként szereplő búza magágyánek előké­szítése szempontjából nagyon hálás lesz, ha a kései hib­ridek mellett középkorai és korai hibrideket is vetnek. A szemes kukorica hektárhozamának alakulására az egyéb tényezők mellett hatással van a növényegyedek sűrűsége is, ami az egyes hibridek esetében különböző. A tőszámsürűségi követelmények betartását könnyítik meg a korszerű vetőgépek. Feltételezésünk szerint az idén ezen a téren is előbbre léphetünk annak a száz korszerű vetőgépnek a segítségével, amelyeket külföl­dön vásároltunk. A természeti tényezők és a gondosan megválasztott vetőmag mellett a hektárhozamok alakulását a technoló­giai követelmények betartásával szabályozhatjuk. Sőt, számtalan példa tanúskodik arról, hogy a technológiai követelmények szakszerű betartásával a természeti té­nyezők kárt okozó hatása is korlátozható. Javasoljuk te­hát a mezőgazdasági üzemeknek a szemes kukoricater­mesztés Trnaván kialakított korszerű termelési techno­lógiájának betartását. A szemes kukorica termesztésének távlati fejlesztése céljából Trnaván vetőmagelőkészítő üzemet építünk, ve­tőmagbetakarító kombájnokat pedig külföldről hozunk be. A nyitrai gabonatermesztési konferencia határozata értelmében kukoricabetakarító gépsorokat is vásárolunk s így a szem betakarítása mellett fokozatosan megoldó­dik a kukoricaszár takarmányozható állapotú betakarítá­sának a kérdése is. SZERKESZTŐ: A cukorrépa felvásárlási árának nőve lése egyben arra is utal, hogy mennyiségének növelése fontos követelmény. Most, hogy a vetőmagszükséglet ha­zat forrásokból való fedezésére a múlt évekhez viszo­nyítva kedvezőtlenebb előfeltételeink vannak, milyen megoldást találtak és mit tanácsolnak a mezőgazdasági üzemeknek? MINISZTERHELYETTES: A cukorrépa termesztésében sajnos nem jeleskedtünk az elmúlt évek folyamán. A hektárhozamok évről-évre Ingadoztak, a répa cukortar­talma pedig szinte következetesen csökkent. A helyzet­­elemzések nyomán arra a következtetésre jutottunk, hogy az agrotechnikai fegyelem következetesebb betar­tására,ésszerűbb tápanyagellátásra, valamint a gépek elő­készítésére van szükség. Például a talaj egyenetlensége miatt aránylag sok a betakarítási veszteség, míg a nö­vényegyedek számának bosszantó csökkentése sok he­lyen a cukortartalom alacsony színvonalát eredményezte. A betakarítási veszteségek csökkentése céljából tehát már a talajelőkészítés, illetve a vetés idején fokozott figyelmet kell fordítani a talaj egyenletességének, az egyeléskor pedig az optimális tőszám, illetve egyed meg­hagyásának. Mivel a cukorrépavetőmagot hazai forrásokból nem tudtuk fedezni, a vetőmag-szükségletünk ötven százalé­kát külföldi behozatallal fedezzük. Szükségesnek tartom felhívni a cukorrépatermesztő mezőgazdasági üzemek ag­­ronómusainak figyelmét arra, hogy ezek a külföldi faj­ták a hazaiaktól eltérő agrotechnikai eljárásokat igé­nyelnek. Az esetleges melléfogások elkerülése céljából javasoljuk, hogy tartsanak állandó kapcsolatot a cukor­gyárak agronómiái szolgálatával és szívleljék meg az ott kapott tanácsokat. De feltétlenül tegyék magukévá azo­kat a tanácsokat és alapelveket is, amelyekkel módjuk­ban áll megismerkedni a cukorrépatermesztő mezőgazda­­sági üzemek agronómusainak' járási értekezletén. SZERKESZTŐ: Az őszi gabonafélék hektárhozamának alakulására kihatással van a növényzet tavaszi ápolásá­nak, kezelésének színvonala is. E téren miben látja mi­niszterhelyettes elvtárs a legfontosabb tennivalókat? MINISZTERHELYETTES: Az ősziek általában jó álla­potban vannak. Semmivel sem rosszabbak a sokéves át­lagnál. Különösebb gondot csak az elöntött területek okoznak. Az időjárás azonban szinte egyik napról a másikra változik. A fagypont alatti és a fagypont feletti hőmér­séklet gyakori váltakozása komolyan megkárosíthatja a növényzet gyökérzetét. Ezért legfontosabb feladatnak tartom az említett kedvezőtlen jelenségek károsító hatá­sának — megfelelő agrotechnikai intézkedésekkel való semlegesítését. Egy másik nagyon fontos feladat a gabona növényze­tének gyomtalanítása. Nem szabad eltűrni, hogy a gyo­mok szinte uralkodó tényezőként szabályozzák a hektár­hozamok alakulását, mint azt a múltban jónéhány gabo­natáblán tapasztaltuk. A gyomtalanítást azonban ne akarjuk minden áron vegyszerekkel végezni, sőt nagyon helyes lesz, ha sokkal bátrabban és következetesebben alkalmazzuk a gabonanövényzet gyomtalanításának ha­gyományos, mechanikai módszereit is. SZERKESZTŐ: Általában sok panaszt lehet haliam a zöldségellátással kapcsolatban. Nyilván azért, mert ter­mesztésének méretei nincsenek összhangban a társadal­mi szükségletekkel. Hogyan lehet ezen a krónikus jelle­gű fogyatékosságon segíteni? MINISZTERHELYETTES: Most van folyamatban a zöldségtermesztő gazdaságok áruértékesítési szerződé­seinek megkötése. Ha az említett fogyatékosságokat ki akarjuk küszöbölni, akkor feltétlenül be kell tartani a tervfegyelmet. Ez egyértelmű a zöldségtermő területek tervezett terjedelmének feltétlen kialakításával és a zöldségtermesztés tervezett struktúrájának betartásával. De ehhez persze szükséges az is, hogy az árutermelő és felvásárló vállalatok a szerződésben rögzített követel­ményeket és kötelességeket kölcsönösen teljesítsék. Tanultunk az említett fogyatékosságokból! Ezért a zöldségellátás zavartalanságának biztosítása céljából a minisztérium az idén hatékonyabb ellenőrzést folytat. Semmi esetre sem nézi el a tervfegyelem megsértését. SZERKESZTŐ: Beszélgetésünk a befejezéshez közele­dik. Az elmondottakon kívül mit javasol miniszterhelyet­tes elvtárs a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozóinak? MINISZTERHELYETTES: Arra szeretném nyomatékosan felhívni figyelmükét, hogy feltétlenül tartsák be és szi­lárdítsák a tervfegyelmet, a technológiai fegyelmet és a munkafegyelmet. Gondoskodjanak a termőtalaj védel­méről, szakszerű kihasználásáról. Vonják be tehát a ter­melésbe az összes hasznosítható területet. Azokat a te­rületeket is, amelyeken Jelenleg a szalmakazlak marad­ványai „díszlenek“. Tartsanak rendet házuktáján, vagyis a gazdasági udvarokban. Irtsák ki ott is a gyomot. For­málják szebbé munka- és életkörnyezetüketl A termelés ilyen méretű növelésével, mint az idén, még egyetlen alkalommal sem számoltunk. A termelés tervszerű növelésének feltételei azonban adottak! Mező­­gazdaságunk hatalmas anyagi-műszaki bázissal rendel­kezik. A mezőgazdaságunk dolgozói már megtanulták, hogyan lehet a termelési gyakorlatban érvényesíteni a tudományos-technikai vívmányokat és az évek folyamán szerzett gazdag termelési tapasztalataikat. Mindez — valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére vállalt értékes kötelezettségek, amelyek a dolgozók kezdeményező készségének teljes kibontakozását tükrözik — arra utal, hogy mezőgazdasá­gunk teljesíteni fogja az igényes termelési feladatait. Joggal állíthatjuk tehát, hogy mezőgazdasági dolgozóink az idén is tettekkel, hazafias helytállásukkal bizonyítják: minden erőforrást, minden lehetőséget céltudatosan ki­használnak Csehszlovákia Kommunista Pártja XV. kong­resszusa határozatának teljesítésére. A Bajcsi Állami Gazdaság helyi részlegének pártalapszervezete feb­ruárban tartotta értékelő gyűlését. Már abból a tényből, hogy az állami gazdaság minden harmadik dolgozója párttag, arra következtethetünk, hogy itt feltétlenül érvényesül a párt veze­tő szerepe. Mandák Béla elvtárs, a párt­­szervezet elnöke a beszámolóban min­denekelőtt kidomborította, hogy az elmúlt évben példás fegyelmezettség jellemezte a szervezet kommunistáit: 89—B0 százalékos volt a részvétel a taggyűléseken, bár idősebb, nyugdíjas tagjai is vannak az alapszervezetnek. Nagy gondot fordítottak a pártok­tatásra. Eredménye: a kommunisták aktívabbak voltak a taggyűléseken és a munkakezdeményezés élén álltak, a többi dolgozóval együtt nagyszerű eredményeket értek el a hatodik öt­éves terv első évében. Ugyancsak fokozott figyelmet fordí­tottak a tagsági bázis javítására: több fiatalt készítettek elő tagjelöltségre. Tavaly hármat vettek fel a pártba. Nagy felelősség hárult az alapszer­vezet kommunistáira az igényes gaz­dasági feladatok teljesítéséért is. A beszámolóból kitűnt, hogy valameny­­nyien szívügyüknek tartották a fel­adatok maradéktalan teljesítését. Bár a növénytermesztésben nem érték el a tervezett hozamokat, hozzáállásukat mindenképpen értékelni kell. Elemi csapások, időjárási viszontagságok ne­hezítették munkájukat, de a gazdaság dolgozói a kommunisták vezetésével mindent megtettek a termés megmen­téséért. A beszámoló és a felszólalások fi­gyelmeztettek rá, hogy jobbak lettek volna az eredmények, ha a talaj több műtrágyát kap és kellőképpen vegy­­szerezhettek volna. Ezt figyelmezte­tésnek szánták a vegyiművek és az el­osztó vállalatok címére. A növényter­mesztésben a takarmány biztosítása terén túlszárnyalták a tervfeladatokat, de a legnagyobb sikert a dohányter­mesztők érték el: a tervezett 18 he­lyett 19 mázsás hektárhozamot. A do­hánytermesztő csoport egyébként ver­senyben áll a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyeréséért. Az állattenyésztők valamennyi terv­mutatót elértek, sőt túl is szárnyaltak. Tervük 1076 mázsa marhahús és 253 mázsa sertéshús termelése volt, az Értékeltek a bajcsi kommunisták előbbi feladatot 107, az utóbbit 114 százalékra teljesítették; 1679 kg gyap­jú termelésével 105 százalékos terv­teljesítést értek el. Kiváló eredményekkel büszkélked­hetnek a tehéngondozók. A 275 tehe­net tartó gazdaságban 938 995 liter te­jet fejtek ki ég tervüket 107 százalék­ra teljesítették. Az egy tehénre számí­tott évi átlag — 3600 liter országos méretben is nagyszerű eredmény. Az értékelő gyűlés rámutatott, hogy még ezen a területen is bőven vannak tar­talékok. A kiválóak közé tartozik Lo­vász János, aki a detvicai (gyotvai) farmon tavaly 4158 liter tejet fejt ki átlagban egy-egy tehéntől. A bajcsi farmon M o j z e s Mária, Tapolcsá­­n y i Ilona, Malovecky Jenő és Hrabovszky György 110 százalé­kos tervteljesítéséért érdemel dicsére­tet. Az értékelő gyűlésen a feladatokat is megvitatták. Minden kommunista konkrét pártmegbizatást kapott. A cél még hatékonyabb, meggyőző politikai munka kifejtése, a párt vezető szere­pének biztosítása és erősítése. Ennek elérése a pártcsoportok egyik fő fel­adata lesz. Az alapszervezetben továbbra is cél­tudatosan foglalkoznak a fiatalokkal, s főként nőkkel kívánják erősíteni az alapszervezet sorait, javítani a párt­tagsági bázist. A fő feladatok között szerepel még a pártoktatás színvona­lának további emelése, a szocialista munkaverseny különféle formáinak népszerűsítése és a vállalási mozgal­mak ösztönzése, mert a hatodik ötéves terv második évében döntő lépési akarnak tenni а XV. pártkongresszu­son kijelölt feladatok teljesítésére. KOLOZSI ERNŐ Mielőtt megnyílnak az Incheba kapui A hagyományokat ápolva Bratisla­­vában az idén Is sor kerül az Inche­ba ’77 nemzetközi vegyipari vásár megrendezésére. Az Incheba ’77 jú­nius 25-től július 1-ig tartja nyitva ka­puit. Ez a nemzetközi kereskedelmi rendezvény az idén is 35 ezer négy­zetméternyi területen ad lehetőséget több mint húsz állam 630 kereskedel­mi szervezetének, hogy bemutassanak szűkén szakosított vegyipari terméke­ket. A kiállítás, illetve vásár színhe­lye a Kultúra és Pihenés Parkjának térségei, továbbá a Téli Stadion tér­sége, valamint a Technika Házának kiállítási csarnoka a (Skultéty utcá­ban). A vásár, ílletvl kiállítás anyaga több szakcsoportban kerül bemutatás­ra. Az első csoportban az alapvető vegyipari termékeket állítják ki,— itt a petrokémia és a fűtőanyagipar ter­mékei, továbbá a kaucsuk és plasztik­­anyag-gyártmányok, majd laborató­riumi és fényképészeti vegyszerek, monokristályok, további alcsoportok­ban szerves és szervetlen kémiai ter­mékek, műtrágyafélék és mezőgazda­­sági vegyszerek, műszálak, ipari se­gédanyagok, robbanóanyagok és egyéb vegyszerek szerepelnek. A második csoportban a gyógyszer­ipari és biokémiai készítmények gaz­dag skálája sorakozik fel. A harmadik szakcsoportban állítják ki a gumi- és piasztikipari, fa-, papír- és cellulóz­ipari, üveg- és kerámiaipari készítmé­nyeket, valamint a vegyi megmunká­lásra rendelt nyersanyagokat és féme­ket. A negyedik szakcsoportban vegy­ipari gépek, műszerek és egyéb tech­nika kerül bemutatásra. Itt kapnak helyet az élet- és munkakörnyezet vé­delmére szolgáló berendezések Is. A fémek felületét korrózió ellen védő eszközök és vegyszerek szemlél­tetése történik az ötödik csoportban, melynek kiállítási tárgyai igen széles skálájúak. A hatodik csoportban szem­léltetik a szabadalmakat, licenszeket, know-how dokumentumokat, terveket és tanulmányokat, valamint a gazdag műszaki irodalmat. A hazai termékek kiállításában a következő külkeresekedelmi vállala­tok képviseltetik magukat: Chemapnl Prága, Cbeinapol Bratislava, Centro­­tex, Slovchémia, Unichem, Chemopet-rol, Zsíradékipari Ágazati Igazgatóság, Intercoop, Transakta, Imex, Spofa, Mo­­tokov, Pragoexport, Skloexport, Ligna, Drevoúnia, Kerametal, Cs. Keramika, Metalimex, Exico, Merkúrra, Slovcepa, Technoexport Prága, Bratislava Kovo, Strojimport, Strojexport, Intersigma, Pragoinvest, Chirana Tesla, Kovohute, Strojsmalt stb. A kiállításnak, illetve nemzetközi vásárnak nagy politikai küldetése is van, mert a proletár internacionaliz­mus szellemében kerül megrendezés­re, bizonyltja a szocialista közösség országai iparának közös nagy ered­ményeit, a szocialista gazdasági integ­ráció fokozatosan kibontakozó nagy előnyeit, a szocialista országok ipará­nak egyenes ivű fellendülését, akkor amikor a nyugati világot mindinkább elharapódzó válság sújtja a maga fe­lette negatív termelési és szociális kí­­sérőjeleivel. Az Incheba ’77 a Hatékonyság ég Minőség jelszavával nyitja meg ka­puit. Rendeltetése, hogy elősegítse az élenjáró vegyipari termékek behoza­talát és kivitelét s a vegyipar terén elmélyítse a KGST-országok szakosí­tását és kooperálását. Különálló ren­dezvénye lesz a KGST-országok köz­szükségleti vegyipari termékeinek ki­állítása, továbbá a már említett kor­rózióvédelmi értekezlet, galvanizálás! értekezlet, a műszálgyártásról tapasz­talatcserét folytató Fibrichem ’77 nem­zetközi kongresszus, továbbá egy gyógyszergyártási szimpózium. Az idén is meghirdetik az Incheba aranydíjáért folyó versenyt. Eddig már benevezett a humennéi Chemlon szuperszilárd poliamid kordselyem gyártmányéval, a gottwaldovi gumi- és plasztikanyaggyár Pneu 165 SR OR-121 Steel Tubeless mintájú rádiális pneumatikumával, a budapesti Hungá­ria plasztikanyagfeldolgozó ipari tár­saság Hu-Pol-Fix elnevezésű villany­vezeték-összekötő és szigetelő anyagá­val, a litomyäli Vertex vállalat AKU­­VER elnevezésű mikroüvegszálával, a nyugat-németországi darmstadti Merck cég Iriodin R. Periglanzpigmént elne­vezésű kozmetikai készítményével, va­lamint a prágai SPOFA és a nýrskoi OKULA vállalat szemüvegkeret-soroza­­fával. (lőj

Next

/
Oldalképek
Tartalom