Somogyi Hírlap, 2005. augusztus (16. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-01 / 178. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2005. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ EZ A HÍR NAGYSZAKÁCSIBAN Pihenőhely a szakácsoknak Pihenőhelyek kialakítását ter­vezik a szakácsmúzeum kert­jében. A több mint 200 éves épületet királyi szakácscsalá­dok leszármazottaitól vásárol­ta meg az önkormányzat, és az ezredfordulóra alakították ki a szakácsmúzeumot. A terv megvalósításához a Magyar Gasztronómiai Szövetség is segítséget ígért. A múzeum tárgyai az ősi ízmestereknek állítanak emléket. A kezde­ményezők célja, hogy a XXI. századi szakácsok visszatér­jenek őseik földjére. Sportpálya épül Megkezdődött a munka: egy füves sportpályát alakítanak ki parkolóval. A beruházás összesen hétmillió forintba kerül, melyből 4,7 milliót a pályázaton nyert az önkor­mányzat a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumtól. A pálya kiépítésében a helyi társadalmi munkások is kive­szik részüket. A maradék ösz- szeget önerőből finanszírozza az önkormányzat. Megújulnak az utak Elkészült a Jókai utcai járda aszfaltozása. A kétszázhat­van méter hosszú felújítás összesen négymillió-kétszáz­ezer forintba került, ebből egymillió-ötszázezer forintot TEKI-pályázaton nyert az ön- kormányzat. Még az idén új­jáépítik a sportpályához veze­tő Ady utcát is, amelyhez szintén pályázati pénzt - egymillió-egyszázezer forin­tot - nyert az önkormány­zat. A teljes beruházás két­millió forintba kerül. Példátlan összefogás Nem mindennapi összetartás jel­lemzi a nagyszakácsi lakoso­kat. A százéves kápolna felújí­tásához a püspökség kétmillió forintot adományozott. Ez azon­ban nem volt elég a teljes tata­rozáshoz, így nagyszakácsi el- származottaihoz és a község la­kóihoz fordult a képviselő-tes­tület. Előbbiek hétszázezer, utóbbiak háromszázezer forin­tot gyűjtöttek össze. Ehhez az önkormányzat még négyszáz- ezer forinttal járult hozzá, így készülhetett el az új tetőszerke­zet, torony, külső és bels^yaku- lás, járólapozás, valamint új székekét és!Tégytárgyakáf vá­sárolt az önkormányzat. Kollár István és Farkas János társadal­mi munkában vette ki részét a felújításban. Paprikás pogácsa EZT FŐZIK NAGYSZAKACSIBAN Hozzávalók: egy kiló liszt, egy kocka margarin, egy kanál zsír, két kanál paprika, egy ka­nál só, egy kefir, egy tejföl, egy dkg élesztő és késhegynyi szó­dapor. A hozzáva­lókat összegyúr­juk és belemorzsoljuk az élesztőt. Félórai kelesztés után összegyúrjuk, ujjnyi vas­tagságúra nyújtjuk. A tetejét bevagdossuk, majd pogácsa­szaggatóval kiszaggatjuk; to­jással megkenjük és előmele­gített sütőben közepes lángon megsütjük. Fogyaszthat­juk gulyásleves­hez, babgulyás­hoz vagy csak­úgy magában. A receptet Molnár Jánosné Margit néni tanította a helyi asszo­nyoknak, egy alkalommal ti­zenötezer pogácsát sütöttek meg egy nap alatt. A CIKKEKET MEISZTERICS ESZTER ÍRTA. FOTÓK TÖRÖK ANETT. AZ OLDAL ELKÉSZÍTÉSÉT AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Múltjából nyer jövőt a falu évforduló Századik évében újították fel a kápolnát Nagyszakácsiban pattog az asz­falt az autó alatt a tikkasztó hő­ségben. Azt gondoltam, kihal­tak lesznek az utcák, s a har­minchét fokos hőségben az em­berek elbújnak házaikba. Ehe­lyett nagy a nyüzsgés, a szaká­csiak sürögnek-forognak, ké­szülődnek. Egyesek a kertjüket rendezgetik, mások a felesleges holmikat hordják ki zsákokban az út mellé. Csinosítják a házak környékét, az utcán közhasznú munkások nyírják a füvet. Vá­mosi Judit épp az orvosi rendelő ablakát pucolja. - Már csak egy hetünk van felkészülni a sza­kácsversenyre. Idén úgy döntöt­tem, inkább a takarításban ve­szek részt a főzés helyett. Végre én is meghallgathatom estén­ként a koncerteket - mondja. A „Királyi Szakácsok Nyomdo­kán” nemzetközi szakácsver­senyre az idén húszezer embert várnak. Kövér István polgármes­ter szerint: ennél nagyobb tömeg már kezelhetetlenné válna.- A hivatalban már hetek óta készítjük a versenyzők, polgár- mesterek és meghívottak listá­ját. Kialakítjuk a parkolókat, felújítjuk a kemencéket, évről évre szervezettebben folynak az előkészületek - mondta a polgármester. Kovács Józsefné jegyző, a háttérben a most felújított százéves kápolna Az idei rendezvényen tartja éves közgyűlését a Megyei Fa­luturizmus Szövetség és három megye - Somogy, Tolna, Bara­nya - alelnökei tartanak bemu­tatófőzést. Hogy mindebből mi sül ki, az egy a napokban elbí­rálandó 1,2 millió forintos pá­lyázatuk sikerétől is függ. Ha elnyerik, az idén a nagyközön­ség az első két napban ingyen látogathatja a rendezvényt. Ezen a hétvégén a község hor- vát testvérfalujából is várnak lá­togatókat A Capellából érkező vendégek sütnek-főznek, sőt a jó hangulat megteremtésében egy horvát zenekar is segít majd. A helyiek azonban nemcsak a szakácsversenyre készülnek. Idén ünnepük a község kápolná­jának századik évfordulóját. Az épületet közel negyven éve nem restaurálták, idén elkészültek a teljes felújítással és augusztus 20-án szentelik fel. A polgár- mester elmondta: korábban nem jeüemezte a falut az aktív hitélet, remélik, mostantól lel­kesebben látogatják a kívül- belül megújult kápolnát a hí­vők. Az új épületbe új plébá­nost is várnak augusztustól. MÚLT ÉS JÖVŐ Máig kötődik a faluhoz Gyerekektől zajos a ház Németh Imre jegyzői munkáját itt, a falujában kezdte, majd hosszú évekig a marcaü önkor­mányzatnál dolgozott. Nyugdíjas­ként újra elfogadta a község aján­latát és még nyolc évig töltötte be itt a jegyzői posztot Munkáját megbecsülték, így megkapta a község legnagyobb elismerését: a Nagyszakácsiért kitüntető címet is. Bár Marcaüba költözött, kötő­dése szülőfalujához megmaradt, hiszen mint mondja: rokonai és barátai nagy része még itt él. A régi időkről azt meséü: an­nak idején egészen más körül­mények között éltek. Bár víz és vülany nem volt a faluban és az utakon is térdig ért a sár, mégis egy hangulatos falura emlékszik vissza. Ha behunyja szemét, sok­sok zsúpfedeles házat lát tornác­cal. Mára az utolsót is lebontot­ták a faluban. Leginkább azt hiá­nyolja, hogy aüg van fiatal a la­kosságban. Egyre többen elköl­töznek. Az utóbbi években szíve­sen tölti idejét szőlőjében, ugyan­is egy idős bácsitól egykor azt hallotta: „a szőlőnek mindennap köszönni keü”. És ehhez tartja magát Munkájának meg is van a gyümölcse: a páratlan kékfran­kosa. - A hosszú élethez hozzá­segít vacsora után egy pohárka kékfrankos - mondja. Nyolc évvel ezelőtt költözött a faluba a Vippler család. Az édesanya négy gyermeket ne­vel, akik minden percét kitöl­tik. A legidősebb 17 éves, a két középső 13 és 10, a legkisebb pedig most lesz második osztá­lyos. A családfő Böhönyén dol­gozik egy vas- és fémipari válla­latnál. Eleinte egy szolgálati la­kásban laktak, majd kaptak egy telket az önkormányzattól, amelyen aztán felépítették csa­ládi házukat.- Rövid idő alatt sikerült beil­leszkedniük, mindenki szere­tettel fordult hozzánk - mondja a „főállású anya”. - Pedig sok­szor nem könnyű a zajos cse­metékkel, főleg nyáron, ilyen­kor visszhangzik a ház a Vippler gyerekektől. Évközben valamivel nagyobb a nyugalom, busszal járnak az iskolások Szőcsénybe és Marca­liba. Az egész család várja a hétvégi szakácsversenyt, a férj is kiveszi a részét a sütés-főzés­ben. Lángost süt a hagyomány- őrzőkkel. Az édesanya mivel a kicsit nem hagyhatja még egye­dül, kóstolóra megy csak ki a szakácsok közé. Mint mondja: biztos benne, hogy a gyerekek már vasárnap készülnek a kö­vetkező évi rendezvényre. NAGYSZAKÁCSI MAGÁNÜGYEK Horgászik a falugondnok Tóth Csaba szabadidejében a ■ Balatonra jár horgászni. Az idén azonban még nem volt ideje hobbijá­nak hódolni, ugyanis annyi a teendője. Három éve dolgo­zik a falugondnokként és tag­ja a helyi Hagyományőrző Egyesületnek is. Munkájából adódóan mindenkit ismer a fa­luban. Ő hordja ki az ebédet a falu időseinek és tíz közhasz­nú munkást irányít a szakács- verseny előkészületeiben. Azt mondja: két gondja van, egy­részt nehéz úgy beosztani ide­jét, hogy mindenkinek meg­hallgathassa a mondandóját, másrészt így tényleg nem fog egy halat sem az idén. Lételeme a törődés Molnár Jánosáét három éve tün­tették ki a Falu nagyasszonya címmel. Húsz évig dolgozott titkárként az önkormányzat­nál, majd szoci- áüs gondviselőként folytatta munkáját Sokat tett a faluért és a falusiakért Egyedüláüókkal, idősekkel és gyerekekkel egy­aránt foglalkozott. Három uno­kája meüett legszívesebben vi­rágaival törődik. Mint mondja: nemcsak az emberek, a növé­nyek is megérzik a törődést Kedvencei a rózsa, a muskátü és a leander, valójában azonban nem nyüt még olyan virág, amit ő ne szeretne. Érdekes, hogy máig ugyanabban az utcában lakik, ahol született. Szenvedélye a régiség Józsa László rabja a régi beren- - dezési tárgyak­nak, eszközök­nek. Azt vallja: a múltat meg keü mutatni az új generáció­nak. Az évek során egész gyűjteményre tett szert, de a szakácsverseny ide­jére házról házra jár és „össze- koldul” a helyiektől is pár dara­bot. A helytörténeti és falumú­zeum kiállított tárgyainak nagy része is az övé. Gyűjti a fazeka­kat, köcsögöket, szőtteseket, ré­gi szentképeket, falvédőket Szívéhez mégis egy üvegbe be­leépített óra áü a legközelebb, melyet Budapestről örökölt Már százötvenezer forintot is ígértek neki érte, de nem tud megválni a becses darabtól. Összefogja az asszonyokat Kattauer Sándomé eredetileg a falu postása. Nélküle azon­ban nem enné­nek ennyi fi­nomságot a vendégek a he­lyi rendezvé­nyeken. Ő szedi össze az asz- szonyokat a nagy sütés-főzé­sekhez. Aki csak ráér, csatla­kozik a csapathoz és felmérik, milyen ételeket ennének a he­lyiek. A kezdetektől, tizenhá­rom éve tartja össze az asszo­nyokat, idén a legfiatalabb se­gítség tizenhat, a legidősebb pedig 62 éves lesz. A menüből nem hiányozhat a pacalpör­költ, a babgulyás és a griUezett hús, ráadásként pedig fánkot, káposztás lepényt sütnek. Idén vagy ötven asszony főz együtt. Fradhdrukker polgármester Kövér István polgármester imádja a fut- baüt és a Fe­rencvárosnak szurkol. Nem­csak akkor, amikor élen áll a csapat, akkor is kitart meüette, ha éppen nem megy a focistáknak a já­ték. Családja minden férfi tag­ja Fradi-drukker, tréfásan meg­jegyzi: a hölgyeket pedig an­nak nevelték. A sport meüett nyugodtabb hobbija is akad, Berkesi regényeket olvas és azt állítja: valószínűleg az ország egyik legnagyobb Ómega-ra­jongója. Amikor csak teheti, ott van az együttes koncertjein. Pécsen, Kaposváron és Buda­pesten is haüotta már kedvenc slágerét: a Gyöngyhajú lányt. Együtt gyorsulnak Kövér Balázs látott egyszer egy kel jár, azt mondja: a japán au­tóknál nincs jobb. Bár az alkat­rész elég drága, azzal nem fog­lalkozik, mivel szerinte kizárt, hogy tönkremenne egy is. Pén­tekenként „együtt gyorsul” ba­rátaival és ott lesz az országos tuningtalálkozón is. Legtöbb­ször a kaposújlaki reptéren gyűlnek össze az autómániá­sok, ilyenkor átnézik egymás járgányát, megbeszélik, ho­gyan építették be a hangfala­kat a csomagtartóba. Mindezt R&B zenével megspékelve. S A ft 4 ALMANACH - 136 - NAGYSZAKÁCSI

Next

/
Oldalképek
Tartalom