Somogyi Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-13 / 137. szám

1994. június 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Sikermérleg a kaposvári színházi évadzárón Legördült a függöny Lukáts Andor és Bőrösök Enikő is elszerződik Hamburg után Nagybajomban Szász Endre nemesen elegáns grafikái (Folytatás az 1. oldalról) — Elkezdett nőni a szaka­dék — ami 8-10 éve még nem volt olyan nagy — a zenés és a nehéz, prózai művek között — mondta Babarczy László. — A „nehéz” darabok ráépül­nek eddigi eredményeinkre, de újból meg kell találnunk azt a szakmai tudást és in­tenzitást, ami nemcsak utal a korábbi eredményekre, ha­nem újraszüli azokat. Az évad legnívósabb pro­dukciójának a Jelenetek egy kivégzésből című darabot tartja az igazgató, aki szerint a stúdió-béli Tóték, valamint A bűvös erdő is jól sikerült. Az általa rendezett Koldusopera — ahogy megjegyezte _ — amolyan bukásféle volt. Úgy véli: ebben a pillanatban megengedhető, hogy fiatal színészeket dobjon a mély­vízbe; hadd szembesüljenek önmagukkal. Erős a színpadi jelenlétük, merészek, de a szakmából sokat nem tudnak még: hogy lehet megcsinálni egy poént, mit jelent a figura árnyalt ábrázolása, mi a ha­tékonyság. Utalt a Madách Színház öt, teltházas előadására, ame­lyeken remekeltek a kaposvá­riak. (Több vidéki színháznak az érdektelenség miatt elma­radtak az előadásai.) Ba­barczy bejelentette: elhagyja A Magyar Grafológus Kamara szombaton tartotta jubileumi közgyűlését. Z. Gánti Péter, a grafotudomány professzora, a kamara elnöke megjegyezte: Magyarországon jelenleg e tu­dományág hivatalos elismerése folyamatban van. Szeretnék, ha Színes nyomat, grafika Szekszárdi kiállítás Megnyílt az első országos színesnyomat-grafikai kiállítás Szekszárdon. A tárlatnak a Művészetek Háza a színhelye a tolnai megyeszékhelyen. A maga nemében páratlan kiállí­táson több mint száz magyar, német, osztrák és román gra­fikus mutatkozik be egy-egy alkotásával... Összesen csak­nem 500 művet küldtek be arra a pályázatra, amelyet Szekszárd önkormányzata, a Magyar Grafikusművészek Szövetsége, a Magyar Grafi­káért Alapítvány és a szek­szárdi Művészetek Háza írt ki, hogy magas színvonalú, ha­gyományteremtő kiállítást tud­janak rendezni. Baky Péter festőművész, a Művészetek Házának igazgatója arról tájé­koztatott, hogy terveik szerint a színesnyomat grafikákat a jövőben majd biennálén mu­tatják be. Budapesten lenne a nagy tárlat - és ezzel párhu­zamosan Szekszárdon mindig az előző kiállítás díjazottjainak munkáiból rendeznek bemuta­tót. A most megnyílt első or­szágos színes-grafikai kiállí­tás szeptember 5-ig látható. A színesnyomat grafika az utóbbi évtizedekben a képző­művészet legdinamikusabban fejlődő ágazatává lett. Igen sok technikai lehetőséget kí­nál a művészeknek, hiszen a kőrajztól a legmodernebb technikáig mindent felölel. a társulatot Lukáts Andor, Bőrösök Enikő, Nagy Mária, Viktor Endre, Simán Éva és Kovács Sándor. Az igazgató nem szomorú azok miatt, akik elmennek, mert — mint mondta — nem akarja, hogy fél szívvel dolgozzanak, s ér­telmetlen áldozatot hozzanak. A jövő évad a Kávéház be­mutatójával indul, elkészül az Óz felújítása, Mohácsi János rendezésében bemutatják a Salemi boszorkányokat. Be- zerédi a Bűn és bűnhődést ál­lítja színpadra, Babarczy a Csókolj meg, Katám című mu­sicalt. Ascher Az öreg hölgy látogatását rendezi. A stúdió­ban a Kávéházon kívül Piran­dello IV. Henrikjét Znamenák István rendezésében láthatjuk. Dr. Gyenesei István, a me­gyei közgyűlés elnöke öröm­mel nyugtázta: a város és a megye kötélhúzásai közepette sikerült összefogniuk e szín­házért. Szita Károly, Kaposvár alpolgármestere megköszönte az évadot, s arra kérte a szí­nészeket: maradjanak Kapos­váron. Ezután titkos szavazással megszületett az idei Nózi-dí- jas — aki a legjobb csoportos szereplő volt az évadban —, Fekete Katalin. A 10 ezer fo­rintos díjat dr. Gyenesei István ugyanennyivel megtoldotta. Lőrincz Sándor megtörténne a szakma állami el­fogadása és létrejönne egy kor­rektül megalapozott közép­szintű, illetve felsőszintű kép­zési rend. Kiemelte: a szakmai felügyelet hiánya miatt ma so­kan a sarlatánság szintjén fog­lalkoznak a kézíráselemzéssel. Stockholmnak, észak Ve­lencéjének nevezetessége a Wasa múzeum. Egyetlen kiál­lítási darabja a tenger mélyé­ből szinte teljes épségben fel­színre hozott és restaurált hadihajó. Folyamatosan óvják most is a további korhadástól. II. Gusztáv Adolf király flottá­jának büszkesége a harmincé­ves háborúban küzdő Svédor­szág legnagyobb hadihajója volt, s 1628. augusztus 10-én a stockholmi kikötőben — néhány órával vízre bocsátása után — felborult, és elsüllyedt. A sze­rencsétlenséget feltehetőleg a hajó hibás tervezése — súly­pontjának rossz volta — idézte elő. A Wasa hadihajót 1961-ben hozták felszínre, s azóta Stock­holm egyik turisztikai látvá­nyossága. A dpa német hír- ügynökség most arról számolt be, hogy Ebba During svéd ku­tatónő közzétette a hajón el­pusztult 25 főnyi legénység csontmaradványainak a legmo­dernebb tudományos eszkö­zökkel elvégzett vizsgálatából levont következtetéseket. Miről „vallottak” a csontok? — A jó nevű svéd oszteológus (csontszakértő) szerint a halot­tak között két nő is volt: egyikük 16, a másik 20 éves. Ylvának és Beátának nevezte el őket. — Szász Endre grafikái nem harsognak. Arany-fe- kete-fehér színükkel neme­sen elegánsak, titokzatosak. Kimértség tükröződik a sza­bályos vonalakban, melyek közé latinos könnyedséggel rajzolódnak formák. Marasz­taló képek; olyanok, amelyek előtt szívesen elidőz az em­ber — mondta megnyitójá­ban Bene János kaposvári festőművész. Szász Endre tizenöt grafi­kája és három festménye ezúttal Nagybajomban, a Se- fag erdészeti központjában várják a látogatókat. Ott, ahol gyakoriak a tárlatok, s ahol szombaton délután még a folyosó is megtelt az érdek­lődőkkel. A nagybajomi vegyeskar Papp Jenő vezényletével kö­szöntötte a művészt, s el­hangzott Ágai Ágnes A fest­mény című verse is. Szász Endre pedig barátok, a szép „Beáta” fogazatát vizsgálva ki­derült, hogy a rossz táplálkozás okozta vitaminhiányban szen­vedett, s átesett különböző gyermekbetegségeken. A legénység 23 tagjáról kide­rült, hogy jó néhányuknak ugyancsak viharos volt az élete. Ezt a hajó elsüllyedésekor 25 esztendős „Ádám” boxolóorra és csontjai is tanúsítják. A 40 év körüli „Ivar” megnyomorított lá­baival aligha tudott járni; vala­mikor valamilyen ok miatt levág­ták összes lábujját... A hajó egyik evezője mellett holtan ta­lált fiatalembernek, „Fülöpnek” az alsó állkapcsán elöl dupla sor foga volt, ami alighanem fé­lelmetes kifejezést adott arcá­nak, ha nevetett. Ráadásul — valószínűleg a szüntelen eve­zéstől — a karízületei teljesen eltorzultak. Mindent egybe véve — hang­zik a végkövetkeztetés — a „Wasa” csatahajó legénysége nem éppen szelíd bárányokból állt. Az viszont továbbra is ho­mályban marad, hogy ez a mi­nősítés vonatkozik-e az egyet­len áldozatra, akinek a neve fennmaradt: Hans Jonsson ka­pitányra. Ebba Duringnak ugyanis kétségtelenül sikerült a kapitány csontvázát azonosíta­nia. Megállapította azt is, hogy csak egyetlen bölcsességfoga volt... iránt fogékony nagy bajomiak körében hallgatta a műsort. Bár az ünneplés távol áll tőle, most mégis — úgy tűnt — jólesett neki. Még San Francisco, Los Angeles, vagy — mint a közelmúltban — Hamburg után is ... Azt vallja ugyan, hogy a túl gyakori kiállítások nem tesz­nek jót a művésznek, a nsű- vészetnek, mégsem utasít el senkit. — Kötelességemnek ér­zem, hogy a felkéréseket el­fogadjam — jegyezte meg. — Erre vagyunk. Nem tudok elmenni minden kiállításra, mert akkor mikor dolgoznék? Képeim azonban ott vannak, s azokhoz nem feltétlenül kellek én. Szász Endre elmondta azt is: két, nagy méretű pannon dolgozik hamarosan, több magánmegrendelése van, s újabb hamburgi kiállításra készül. Az augusztusi bemu­A Tádzs Mahal, az örök szerelmek jelképező sírem­lék veszélyben van. A világ egyik legszebb műalkotását az ipari üzemek füstje, a ki­pufogógázok és az oda za­rándokló turisták milliói semmisítik meg... A pompázatos szépségű sír-palotát Sáh Dzsehán épí­tette — a XVII. században — halott feleségében, Mumtaz Mahalnak, örök szerelme jel­képéül. A fehér márvány épít­ményt saját nyughelyének is szánta. A műemlékvédők most azon fáradoznak, hogy ponto­san megállapítsák: mi okozta a károsodást, és mennyire lehet orvosolni. Ft. K. Sarma, az idniai mű­emlékekért felelős szervezeti igazgatója úgy véli, hogy nin­csenek olyan károk, amelyeket ne lehetne helyrehozni. Min­den ilyen korú (350 évnél ré­gebbi) épületen találhatók ron­gálások nyomai — nyilatkozta a Reuter hírügynökségnek. Sarma szerint a „sír-palotát” két dolog veszélyezteti: a finom por, amely lerakódik a mauzó­leum kupolájára és falaira, va­lamint az az ötezer turista, aki naponta elzarándokol a Tádzs Mahalhoz. Vannak köztük olyan vandálok is, akik bevésik nevüket a márványba. Sokan Művész és közönsége Fotó: Lang Róbert tatkozásra Hamburg polgár- mestere hívta meg. — Egy kiállítást ugyanúgy meg kell rendezni — nekem is —, mint egy színdarabot — vallja. — Amit naponta csinál az ember, az nem jó kiállításra. Jók a képek, de nem igazán a tárlatlátoga­tóknak valók. Úgy kell meg­terveznem, hogy különböző ízű, zamatú munkák kerülje­nek egymás mellé, s ez elég nagy erőfeszítés. Több kiállítása is lesz Szász Endrének Hamburg­ban. Az egyik az operaház­ban például, ami egy világta­lálkozón nyílik meg. De most tárgyalnak egy müncheni tár­latról is. Sőt, a közeljövőben — többek között — az Ermi- tázsban is megtekinthetők lesznek a Szász alkotások. (Lőrincz) pedig nem tudják megállni, hogy ne érintsék meg kezükkel a csodálatos kőberakásokat. A gyönyörű színek több helyen már barnára változtak... Az indiai Legfelsőbb Bíróság tavaly bezáratta a környék 212 üzemét, főként kis acél- és üveggyártó műveket, s elren­delte, hogy az üzemeket kör­nyezetvédelmi berendezéssel lássák el. A legnagyobb szennyezést egy olajfinomító okozza, amely 50 kilométerre északnyugatra van az emlék­műtől. Ezt is bezárják. A ható­ságok egy, a Tádzs Mahaltól nem messze húzódó vasútvo­nalat is át akarnak helyezni, va­lamint korlátozni kívánják a környék gépkocsiforgalmát. A végső cél az — jelentették ki —, hogy fokozatosan min­den ipari üzemet eltávolítsanak Agrából, amely mellett India e leghíresebb építménye talál­ható. A Tádzs Mahal fehér már­ványfalait évek óta rendszere­sen tisztítják a lerakódó szeny- nyeződéstől. Az agrai üzemek ontotta légszennyezés azon­ban nemcsak „kozmetikai prob­lémákat” okoz. A fő gond, hogy az egész építményt megtá­madta a szennyező kéndioxid, ami végsősoron a márvány­szerkezet szétbomlásával fe­nyeget. Ferencsik-gyűrű a fagottművésznek A Ferencsik-emlékgyűrűt az idén — a karmester halálának tizedik évfordulóján — Pásztor Tibor fagottművész kapta. A Fe- rencsik János emlékére létreho­zott díjat Tóthpál Józsefet, a Nemzeti Filharmóniai igazgatója adta át a művésznek, aki 1957 óta tagja a zenekarnak. Az elis­merést a Nemzeti Filharmónia és a Magyar Állami Hangve- senyzenekar alapította a zene­kar muzsikusai számára. Pölöskei katonák hősi emlékműve A közép-zalai Pölöske polgá­rai — teljesen magánadakozás­ból — emlékművet állíttatnak a török hódítók elleni küzdelem zSIai és helybeli hőseinek. Egy, korabeli leírásokból megismert, 330 évvel ezelőtti esemény adta az indíttatást a lokálpatrióták­nak. A nagyobb végvárak, köz­tük Kanizsa elfoglalása után Bécs felé vonuló Kara Musztafa csapatai 1664-ben váratlan el­lenállásba ütköztek a kis várak egyikénél, Pölöskénél, kényte­lenek voltak harcba bocsát­kozni. A kis vár félszáz katonája az utolsó emberig védte a falut. Bölcsészdiplomák először Miskolcon A miskolci egyetem 259 éves történetében a most szombaton tartott ünnepi tanácsülésen ad­tak ki először bölcsészdiplomá­kat az ott tanult hallgatóknak. A művelődési miniszter 1991-ben engedélyezte a főiskolai szintű nyelvtanárképzést; így nappali tagozaton angol és német, posztgraduális képzés kereté­ben pedig — amelyet elsősor­ban az oroszszakos tanárok át­képzésére indítottak — angol, német és francia nyelvtanárokat nevelnek. Az ünnepségen 135 nyelvtanárnak adták át a diplo­mát. Reformkori tanár domborműve Nagy Lászlónak, a reformkor és a kiegyezés évei jeles peda­gógusának domborművét avat­ták fel a hét végén Kunhegye­sen, a nevét viselő gimnázium­ban. Az 1816-ban Kunhegyesen született pedagógus a nagykő­rösi gimnázium igazgatójaként szerzett tudományos elisme­rést, főként a magyar nyelvtan oktatását elősegítő munkáival. A gimnázium belső falán helyet kapott bronzból készült dom­borművet Czobor Sándor kisúj­szállási szobrász alkotta. Környezetvédelem összefogással Az idén másodszor rendezik meg a világtisztasági napokat, szeptember közepén. A rendez­vény, amely az ENSZ környe­zetvédelmi programjával, az UNEP-pel és több nemzetközi konszern támogatásával zajlik majd, arra próbálja felhívni a fi­gyelmet, hogy a környezetünk­ben halmozódó hulladék keze­lése egyre nagyobb feladat elé állítja az emberiséget. A kam­pányban tavaly 80 ország 30 millió önkéntese vett részt. Kézművesnapok a szakiskolában Kézművesnapokon mutatják be a munkáikat a szélesebb nyilvánosságnak a budapesti Kézműipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola tanu­lói. A növendékek alkotásaiból rendezett tárlat és vásár a múlt hét végén nyílt meg a IX. kerü­letben, az intézményben. Itt képeznek keramikus, porcelán- festő, üvegcsiszoló,üvegműves és gipszmintakészítő szakem­bereket. Kézíráselemzés és „sarlatánság” Vallottak a 300 éves csontvázak Egy bölcsességfoga volt a kapitánynak Füst és zsíros ujjak nyoma a műemléken Veszélyben a Tádzs Mahal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom