Somogyi Hírlap, 1992. március (3. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — TÁRSADALOM, GAZDASÁG 1992. március 16., hétfő A SZÖVETKEZETEKRE VONATKOZÓ UJ TÖRVÉNYEK (2) A vagyon A két törvény közül, noha egymásra épülnek, a jelen időszakban az átmeneti tör­vénynek van nagyobb jelentő­sége, mivel a már működő szövetkezetek számára ennek végrehajtása jelent azonnali feladatokat. E megfontolásból elsőként az átmeneti időszak tennivalóit ismertetjük: A vagyonnevesítés Ahhoz, hogy a meglévő szövetkezetek is a tagok ma­gántulajdonán alapuló társas vállalkozások lehessenek, a szövetkezetek vagyonát visz- sza kell juttatni azokhoz, akik annak létrehozásában közre­működtek, elsősorban a ta­gokhoz. Ezt a műveletet a tör­vény vagyonnevesítésnek ne­vezi. A vagyonnevesítés nem je­lenti a szövetkezet vagyoná­nak a természetbeni kiosztá­sát, hiszen az a szövetkezet megszűnésével járna. A va­gyonnevesítés lényege az, hogy megteremti a szoros és állandó vagyoni kapcsolatot a szövetkezet és a tagjai között, és ezáltal a tag, mint tulajdo­nos számára érzékelhetővé teszi, hogy a saját munkája, vagy más jellegű közreműkö­dése hogyan függ össze a szövetkezet eredményessé­gével és azon keresztül a sa­ját hasznával. Ennek a kapcsolatnak a fő formája a szövetkezeti üzlet­rész. Az üzletrész határozza meg, hogy a tag milyen arányban tulajdonosa a szö­vetkezet vagyonának, vala­mint az, hogy — a vagyonmér­leg tükrében — milyen értéket képvisel. A vagyont tehát üzletrészek formájában kell felosztani és arról — a jogosult kérésére — értékpapírt kell kiállítani. Erre az értékpapírra természete­sen már a Szövetkezeti Tör­vény szabályait kell alkal­mazni, vagyis ez az értékpapír szabadon átruházható, szö­vetkezeten belül és kívül egyaránt. Értéke és az annak alapján járó részesedés per­sze a szövetkezet gazdálko­dásának eredményétől függ. Azt, hogy a vagyonnevesítés során kit kell és kit lehet üzlet­részben részesíteni, röviden a következők szerint foglalható össze: Üzletrészben kelt ré­szesíteni: a/ azt, aki 1991. január 1 -jén és a törvény hatálybalépése­kor (1992. január 20.) is tagja volt a szövetkezetnek, b/ azt, akinek tagsági viszo­nya valamilyen normatív kényszer (adójogszabály, más jogszabály, alapszabály) miatt szűnt meg és tagsági viszo­nyát a Törvény hatálybalépé­sétől számított 60 napon belül bejelentéssel visszaállítja, ille­tőleg c/ azt, aki a szövetkezetben legalább 5 éves tagsági vi­szonnyal rendelkezik és igé­nyét ugyancsak 60 napon be­lül bejelenti a szövetkezetnél. Az igénybejelentésre az emlí­tett személy örököse is jogo­sult. Üzletrészben lehet részesí­teni: a/ a szövetkezet alkalma­zottját, b/ a szövetkezet volt tagjait (a tagsági viszonyban eltöltött évekre tekintet nélkül), azok örököseit, c/ a rendszeresen munkát végző segítő családtagokat. A vagyonnevesítést 1992. április 30. napjáig el kell vé­gezni. Az elmúlt évtizedek során sokszor gazdasági szüksé­gesség nélkül és a tagok va­lódi akarata ellenére végrehaj­tott szervezeti változások a szövetkezet tagsága által tör­ténő felülvizsgálatát a törvény azzal segíti, hogy könnyít a feltételeken: az egyesülés, a szétválás, a gazdasági társa­sággá átalakulás és a meg­szűnés elhatározásához ele­gendő a közgyűlésen jelen­levő szövetkezeti tagok egy­szerű szavazattöbbsége, ille­tőleg a kiváláshoz közgyűlési hozzájárulás nem is szüksé­ges. A szervezeti változást (ideértve a kiválást is) a va- gyonnevesítési közgyűlést követő két és fél hónap alatt lehet kezdeményezni. Ennek a határidőnek az el­telte után szervezeti válto­zásra már csak akkor kerülhet sor, ha a szövetkezetben va­gyonmegosztási árverést tűz­nek ki. Ilyenkor az árverés meg­kezdéséig lehet valamely ár­verésre bocsátott vagyontárgy tekintetében szervezeti válto­zást kezdeményezni. (Folytatjuk) Gazdag húsvéti áruválasztékkal várja kedves vásárlóit afonyódi Balaton Áruház! Kínálatunkból: — játékáruk — olcsó társasjátékok, plüss­állatok, matchboxok, babák — üveg- és porcelánáruk — poharak, mokkás- és teáskészletek, étkészletek, mikroedények — illatszerek — import- és hazai parfümök, dezodorok, samponok, olcsó locsolókölnik — műszaki cikkek — hűtőszekrények, gáztűzhelyek Fonyód, Ady E. u. 5. (216404/a) Kossuth- és Széchenyi-díjasok KOSSUTH-DÍJAT KAPOTT ASCHER TAMÁS, Jászai Mari-díjas érdemes művész, a kaposvári Csiky Ger­gely Színház főrendezője, „kiemelkedő, nagy hazai és nemzetközi sikerű színházi rendezéseiért, amelyekben példamutató következetességgel az írói szándékot közvetíti a közönségnek”; ÁGH ISTVÁN, József Attila-díjas költő „költői, írószociográfiai és műfordítói munkásságáért”; BENCSIK ISTVÁN, szobrászművész „művészi alkotómunkája, művészetszer­vezői és művészetpedagógiai tevékeny­sége elismeréseként”; FODOR ANDRÁS, József Attila-díjas költő „kiemelkedő költői, tanulmányírói és műfordítói munkásságáért”; HORVÁTH JÓZSEF, színművész, Já­szai Mari-díjas kiváló művész „a drámai­rodalom karakter-szerepeinek elmélyült, örök érvényű alakításaiért”; KERÉNYI JÓZSEF, Ybl Miklós-díjas építész „példaértékű városmentő építé­szeti tevékenységéért”; KOVÁTS KOLOS, Liszt Ferenc-díjas érdemes művész, a Magyar Állami Ope­raház magánénekese „az operairodalom basszus főszerepeinek példás megvaló­sításáért”; NÁDAS PÉTER, József Attila-díjas író „a magyar regényt megújító munkássá­gáért”; ORBÁN OTTÓ, József Attila-díjas költő, író, műfordító „kimagasló költészeti tevékenysége elismeréseként”; PESOVÁR ERNŐ, Erkel Ferenc-díjas tánctörténész „a magyar néptánckutatás terén kifejtett, nemzeti értékeket megala­pozó életművéért”; RAKSÁNYI GELLÉRT, színművész, Jászai Mari-díjas kiváló művész, a Nem­zeti Színház örökös tagja „művészi mun­kássága elismeréseként”; SZALAY LAJOS, grafikusművész, ki­váló művész „kiemelkedő művészi élet­műve elismeréseként”; SZŐTS ISTVÁN, filmrendező „életmű­véért, melynek filmjei mellett elhagyhatat- lan része pedagógiai tevékenysége és az 1945-ben publikált,, mai napig érvényes Röpirata a magyar filmművészet ügyé­ben, valamint a Gróf Batthyány Lajos főbenjáró pere és vértanúsága című nyomtatásban is megjelent forgató- könyve”; ZÁDOR ANNA, művészettörténész, a művészettörténeti tudomány doktora, nyugalmazott egyetemi tanár „kimagasló művészettörténészi, oktatói tevékeny­sége, életműve elismeréseként”; SÜTŐ ANDRÁS, romániai magyar író „kiemelkedő prózaírói munkásságá­ért, nyelvőrző és nyelvteremtő művésze­téért, napjaink magyar színházművé­szetében játszott kimagasló szere­péért”. SZECHENYI-DÍJAT KAPOTT BÁNHIDI ANTAL, nyugalmazott repü­lőgéptervező mérnök „életműve elisme­réseként, a magyar óceánrepülés mű­szaki előkészítésében kifejtett tevékeny­ségéért”; BENDA KÁLMÁN, történész, címzetes egyetemi tanár, az MTA rendes tagja, a Ráday Gyűjtemény igazgatója; „a törté­nettudomány kiemelkedő műveléséért és népszerűsítéséért”;, BENEDEK ISTVÁN, orvos, író „életmű­véért, különösen a tudományos ismertet- terjesztés terén kifejtett tevékenysége el­ismeréseként”; FÜGEDI ERIK, történész, címzetes egyetemi tanár, a történelemtudomány doktora „különösen a magyar közép­kor-kutatás terén végzett munkásságáért, a legfrissebb nemzetközi eredmények, módszerek, megközelítések átültetésé­ért, eddig elhanyagolt kutatási területek (egyháztörténet) műveléséért”; GERGELY JÁNOS, orvos, az MTA rendes tagja, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára „immunológiai területe­ken folytatott igen sikeres tevékenységé­ért”; GYŐRFFY GYÖRGY, történész, az MTA rendes tagja „példaértékű történészi munkássága elismeréseként”; JUHÁSZ-NAGY PÁL, az ELTE egye­temi tanára, az MTA levelező tagja „pél­daértékű történészi munkássága elisme­réseként”; „a matematikai modellekre alapuló teore­tikus elemzés és gondolkodás beveze­tése az ökológiába — területen elért eredményeiért”; KÁKOSY LÁSZLÓ, egyiptológus, a tör­ténelemtudomány doktora, az ELTE tan­székvezető egyetemi tanára „nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű kultúrtörténeti és régészeti tudományos eredményeiért, a magyar egyiptológia vi­lághírű képviseletéért, az ókori egyiptomi kultúra széles körű megismertetésében és népszerűsítésében szerzett érdemei­ért”; KELEMEN ENDRE, orvos, címzetes egyetemi tanár, az orvostudomány dok­tora, a SOTE I. számú Belgyógyászati Klinika tudományos tanácsadója „életmű­véért, a kísérletes és klinikai haematoló- gia kutatás terén elért ereményeiért”; KOLLÁR LAJOS, okleveles mérnök, az MTA levelező tagja, a BME egyetemi ta­nára „az építési szerkezet alakítása terü­letén végzett négy évtizedes elméleti, gyakorlati és oktatói tevékenységéért, va­lamint a héjszerkezetek kifejlesztésében elért, nemzetközileg is széles körben el­ismert eredményeiért”; KRETZOI MIKLÓS, paleontológus, a földtudomány doktora, nyugalmazott egyetemi tanár „a magyarországi ősge­rincesek, különösen az ősemberi marad­ványok feldolgozása és a világ szakmai közvéleményével való megismertetése terén végzett munkásságáért”; LAJTHA GYÖRGY, Ybl Miklós-díjas ok­leveles mérnök, a műszaki tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, a Ma­gyar Távközlési Vállalat főmunkatársa „a vezetékes és optikai hírközlés terén végzett több évtizedes hazai és nemzet­közi kutatási és fejlesztési tevékenységé­ért”; LENDVAI ERNŐ, Erkel Ferenc-díjas zenetörténész, a zenetudomány doktora „korszakalkotó Bartók, Kodály, Verdi, Wagner kutatásaiért és a műelemzés megújításáért”; NEMESKÜRTY ISTVÁN, Balázs Béta- díjas, József Attila-díjas filmtörténész, író, az irodalomtudomány doktora, a Színház- és Filmművészeti Főiskola egyetemi tanára „kiemelkedő történelmi, irodalmi és művészeti munkásságáért, a tudomány eredményeinek több évtizedes népszerűsítéséért”; PAIS ISTVÁN, a Kertészeti és Élelmi- szeripari Egyetem Apáczai Csere Já- nos-díjas tanszékvezető egyetemi tanára, a mezőgazdasági tudomány doktora „a mikroelemek kutatása terén elért kima­gasló eredményeiért, közel öt évtizedes kiemelkedő oktatói tevékenységéért”; VÁRADI IMRÉNÉ NÉMETH MÁRIA, a Fővárosi Növényegészségügyi és Talaj- védelmi Állomás szaktanácsadója, a me­zőgazdasági tudomány doktora „a gyü­mölcsfajok vírusmentesítése terén vég­zett nemzetközi vonatkozásban is jelen­tős kutató munkája elismeréseként”; Megosztott Széchenyi-díjat kapott BAGDY DÁNIEL, orvos-biokémikus, az orvostudomány doktora, a Gyógyszer- kutató Intézet Közös Vállalat tudományos csoportvezetője BAJUSZ SÁNDOR, ál­lami díjas vegyész, a kémiai tudomány doktora, a Gyógyszerkutató Intézet Kö­zös Vállalat osztályvezetője „széleskö­rűen alkalmazható kitűnő trombózisgátló vegyület megtervezéséért, előállításáért és biológiai hatásának felderítéséért”; LEINDLER LÁSZLÓ, matematikus, az MTA rendes tagja, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára, TANDORI KÁROLY, Kossuth-díjas matematikus, az MTA ren­des tagja, a JATE tanszékvezető egye­temi tanára „a matematikai analízis téma­körén belül elsősorban a kalasszikus Fo- urier-sorok konvergencia- és összegzési kérdéseinek kutatásában elért, nemzet­közileg is elismert kiemelkedő eredmé­nyeikért”. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉRDEMREND A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje polgári tagozat kitüntetést kapta: Békés József Gellért, a Ró­mai Magyar Katolikus Szemle főszerkesztője, Fekete Gyula író, Gyarmathy Attila író, Kolozsvári Grandpierre Emil Kossuth-díjas író, Lukács Margit Kossuth-díjas színművész, Mensáros László Kos­suth-díjas színművész, Sinkovits Imre Kossuth-dí­jas színművész, Tolnay Klári Kossuth-díjas színművész, Jack W. Pickersgill egykori kanadai bevándorlási és ál­lampolgársági miniszter. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést kapta: Bárány Tamás költő,író, Böröcz József nyugalmazott iparos (svájci állampolgár), Cornides István címzetes egyetemi tanár, Gonda János zeneszerző, Mater Juhász Mária, az An­gol Kisasszonyok egri közép­iskolája igazgatója, Marczis Demeter operaéne­kes, Molnár Aurél nyugalmazott újságíró, Rátosi Ernő, a MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. igazgató- sági tagja, Szabó Miklós operaénekes, Tréfás György operaéne­kes, Zimányi József, az MTA le­velező tagja, a Központi Fizi­kai Kutatóintézet kutatópro­fesszora, James McCargar az Interco Press, Washington D.C. szer­kesztőségi tanácsadója, Giovanni Ferraro, az olasz- országi Raguza megyei Vitto- ria város főtitkára, Kátai József határőr ezre­des, Kopácsi Sándor nyugalma­zott rendőr vezérőrnagy, Láng László honvéd alezre­des, Preininger Ambrus honvéd vezérőrnagy, Simon Jójárt Sándor honvéd ezredes, Törincsi József határőr ez­redes. A Magyar Köztársaság Ér­demrend kiskeresztje pol­gári tagozat kitüntetést kapta: Bakos János, a Magyar Távközlési Vállalat beruházási főosztályvezető-helyettese, Barna B. Péter, a MTA Mű­szaki Fizikai Intézet tudomá­nyos osztályvezetője, Benczédi Mihály né, a Ma­gyar Államvasutak gazdasági vezérigazgató-helyettese, Benkő László, a Magyar Ál­lamvasutak nyugalmazott igazgatója, Dankó Imre, a debreceni Déri Múzeum nyugalmazott igazgatója, Fehérvári László, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. vezérigazgató-helyettese, Inke László színművész, Jenei Imre, a Magyar Hajó­zási Rt. amszterdami vezér- képviselet vezetője, Juhász Béla irodalomtörté­nész, az Alföld című folyóirat szerkesztő bizottsága elnöke, Kovách Tibor (Angelus) ka­pucinus szerzetes, Mikes Lilla színművész, a Korona Pódium művészeti ve­zetője, Plachy Sándor, a Közleke­dési, Hírközlési és Vízü­gyi Minisztérium közútháló­zat fejlesztési osztálya veze­tője, Preiser Klára textil-iparmű­vész, P. Szabó Éva textil-iparmű­vész, Rátonyi Róbert színművész, Szőnyi Zsuzsa, a Vatikáni Rádió Magyar Osztálya mun­katársa, Tasnády László zongara- művész, zeneszerző, Varga Sándor nyugalmazott lapszerkesztő, Végh János nyugalmazott főmérnök. Magyar Köztársaság Érdemrend kiskeresztje katonai tagozat kitüntetést kapta: Balázs István honvéd alez­redes, Hamza József rendőr alez­redes, Kiss Sándor honvéd alezre­des, Komlósi Lajos rendőr fő­hadnagy, Pető János honvéd alezre­des.

Next

/
Oldalképek
Tartalom