Somogyi Néplap, 1989. január (45. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 11. szám
I 1989. január 13., péntek Somogyi Néplap A szocializmus etikai kérdés is" ff 1952. március 9-re, Rákosi Mátyáis 60. születésnapjára valóságos farsangi bálteremmé dekoráltuk osztályunkat. Nekem a többi között az volt a feladatom, hogy megrajzoljam a mester és legjobb magyar tanítványa portréját, s bizony, az utóbbi rendkívül, nehéznek bizonyuk. Sztálin meredek homlokát, dús haját, bajuszát könnyű volt lerajzolni, de Rákosi koponyájával sehogy sem boldogultam. Egykor festőnek készülő, kedélyes nagyné- ném segített végül néhány könnyed vonással, osúfon- dáros-tneg jegyzések közepette. Ez jutott eszembe először Nemes János könyve láttán... Karcsú kötet, a puha borítólapon a témára utaló fotó: egy monumentális Rá. Ikosi-poríré készül a születésnapra, a festők föl-le szaladgálnak a szokásosnál is hosszabb létrákon. A könyv ára borsos, 92 forint, noha nerrí szenzáció. Az írás első része arról- szól, hogy a part és az állam miként ünnepelte Rákosi 60. születésnapját. Miivel a szerző ez időben az MDP központi vezetősége agitál ciós és propaganda osztályán dolgozott, egyik szervezője volt az ünnepségek- nelk és szerkesztője a Rá~ kosi Mátyás élete képekben című kötetnek. Ugyanakkor tanúja a Magyar írók Rákosi Mátyásról című kötet születésének, akárcsak az operaházi díszünnepség rendezésének. A „hét országra szóló születésnap” eseményeit nem érdemes részletezni,' hiszen nyilvánvaló: a minta, a kötelező KÖNYVESPOLC modell ezúttal is a Szovjetunió volt, ahol 3 évvel azelőtt, 1949. december 21-én a 70 éves Sztálin születéséről emlékezték meg egy istenségnek kijáró dicsfénynyél. Ha ehhez hozzátesz- szük a Rákosi-rezsim legsúlyosabb vétkeként ismert koncepciós pereket, az osztályharc állandó éleződésének ugyancsak szitá- lini módon kreált „bizonyítékait”, hosszas töprengés, mérlegelés nétkül is kimondjuk a leegyszerűsítő ítéletet korról, és személyiségről: „a szovjetunióbeli viszonyok szolgai adaptá- lója, Sztálin dróton ráingatott bábúja, akinek egyet- 'en önálló gondolata- sincs stb.” Kétségtelen, miután Rákosi’ a hatalom bástyája mögé került, minden tőle teLhetőt megtett avégett, hogy a lehető legelőnytele- nébb kép maradjon róla az utókor emlékezetében: az is igaz, hogy az ötvenes években elkövetett bűnei igencsak elhomályosították a munkásmozgalomban szerzett régebbi érdemeit, s azt a nyilvánvaló tényt, hogy sokáig e forradalmi mozgalom kiemelkedő személyisége volt. Nemes János nem afféle „dróton rángatott” báburól, hanem nagyformátumú politikusról szól könyvében, s azt sem röstelli meg vallani, hogy ezt a politikusit ő valaha (sok más kommunistával együtt) szerette, felnézett rá, tőle várta az útmutatást. Attól a Rákositól, aki — szerinte is — éppen azért érdemli meg a történelem legsúlyosabb ítéletét, mert nem mindennapi képességeit végül téveszmék szolgálatába állította, s személyes hatalma megóvásáért a legalantasabb eszközöktől sem riadt vissza. A szerző három részben fejti ki mondanivalóját. Az első rész (miként már említettük) annak a bizonyos születésnapnak az előzményeit, az ünnepségsorozattal kapcsolatos serény tevékenységet idézi meg, s azokat az egykor (nem is olyan régen) „halálosan komolyan” vett, s ma már komikusnak, sőt helyenként tragikomikusnak ható nyilatkozatokat, vallomásokat, felajánlásokat, amelyek révén a kor atmoszféráját is sikerű lérzékeltdtnie. Miközben írók verejtékeznek a papír fölött, hogy méltóképpen szóljanak a „legelső magyar ember” (Vörösmar- tytól kölcsönözte Dobi István), szinte csodalévő erejéről, hatásáról, a „zömök férfiról” a háttérben aggályos retusáló munka folyik, megváltoztatva — hamisítva fotót és históriát egyaránt. A második rész Rákosi életrajzának vázlatát adja 'az adai szülőháztól a Farkasréti temető kolumbáriu- máig. Megtudjuk, hogy a 12 gyerekes család' fia élettségi után a Keleti akadémiára került, ahol külkereskedelmet és idegen nyelveket tanult, majd ösztöndíjasként Hamburgban és Londonban tökéletesítette nyelvtudáVILI, A VERÉB dező. — Azt szeretnénk, ha kellemes estét, emlékezetes délutánt szerezne nézőinek, és éppen ezáltal, egy kicsit hatna gondolkozásukra, szemléletükre is. — A Vili, a verég forgatókönyvét Nepp Józsej készítette, a zeneszerző Pethő Zsolt. A figurák elkészítésében tevékeny részt vállaltak a rendező és a forgatókönyvíró meilieitt a film ani- mátorai közül Bánki Katalin ás Uzsák János is. A rajzolt hősöket kiváló színésziek szólaltatják meg; a hangremdező pedig Turián György, a Magyar Rádió rendezője. Neki köszönhetjük egyébként a film két gyermekszereplője, Vili és Füles nevű húgocskája s ziinkk ronda n gjá t is két nagyszerű gyermekszínész, Igaz Levente és Kárász Eszter személyében. Csík István Jelenet a filmből Vili, a venéb a szárnyait próbálgatja a Pannónia Filímvéllalatnái. Az új, most készülő animációs játékfilmnek ugyanis éppen az a jelenete látható a munkaasztalon, amelyben a rossz- csont-köil yök Vili, alkit az állatokkal szemben elkövetett „atrocitások” miatt Verbéna, a verebek tündére verébbé változtatott kétségbeesetten kísérletezik a soha nem próbált repüléssel. De átvitt értelemben is szárnyra kel nemsokára a film: 1989 tavaszán megjelenik a mozikban is. A történet, lecsupaszítva, az emberiség legrégibb ősi meseelemei b ól táplálkozik: a gonoszkodó gyerek (aki felsőbb hatalmak közbelépése folytán saját bőrén tapasztalja meg, milyen is a kiszolgáltatott élőlények sorsa) ugyanúgy, mint a szegény emberek nyomor,ú- J ságáf különböző cselszövé- nyek eredményeként átélő, később újra trónra kerülő uralkodó '— újra és újra előtűnő motívum a világ minden táján. A film rendezője, Gémes József legutóbbi munkájával mint kísérletező művész hívja fel ínagára a nagyvilág figyelmét: Arany János Toldi trilógiáját, Daliás idők címmel a festészet eszközeivel varázsolta celluloidra. A Vili, a veréb másfajta megoldásokat; kíván. — Ezt a történetet az animációs film hagyományos eszközeivel lehet legjobban elmesélni, úgy, hogy senki ne várjon tőlünk merész kísérleteket — mondja a rensát. 1910-ben lépett az MSZDP tagjainak sorába. 1914-ben zászlósként az orosz frontra vezényelték, majd hadifogságba került. A kínai határ menti Csatában oroszul 'tanult, s száműzött forradalmárokkal barátkozott. Így kezdődött... 1918-iban a KMP vidéki titkáraiként szervezte a kommunista pártot, 27 évesen népbiztos, az első tanácskormány tagja volt, s több fontos katonai megbízatást teljesített. A Tanácsköztársaság bukása után a Komintern intemacionálé titkáraként jelentős szervező szerepet vállalt Németor— szágban, Olaszországban, s később itthon is, illegalitásban. Börtönéveiről sok szó esett régebben is. Az életrajz-vázlatban felsoroltak, majd a harmadik részben közölt beszéd- és előadás- részletek azt sugallják, hogy Rákosi szinte egészen a „jugoszláv-ügy”-ig tehetségét, tapasztalatait pozitív módon hasznosította, attól kezdve viszont a sztálini elvárások ,,túltel jesítő- je”. (Pszichológiai szempontból is érdekes: a nagy tanítómester” nem igen kedvelte „legjobb magyar tanítványát”, mégpedig a következő miatt. 1946-ban egy magyar kormánydelegációval Rákosi az Egyesült Államokban járt, ahol Tru- mamnal is találkozott. „Rákosi angol nyelvtudása és rugalmas gondolkodásmódja (akkor még korántsem léte bele magát a hatalom korlátlan birtokosának szerepébe) meglepte a nyugati megfigyelőket, és igen jó sajtót kapott.” Eliképze’- hető, hogy a gyanakvó Sztálin ezt a „jó sajtót” többször á szemére hányta.) Károlyi Mihály, aki sosem rokonszenvezett Rákosival, a 45 utáni kormány legtehetségesebb tagjának tartotta (ezt 1954-ben jelentette ki róla (!), noha feltehetően éppen a Rákosi-éra kudarca láttán fogalmazott így: „A szocializmus nem csupán gazdasági kérdés, hanem etikai kérdés is. A kapitalista társadalom megszüntetése nem sokat ér, ha a helyébe nem egy magaisabbrendű, igazságosabb és szabadabb rend kerül.” Sz. A. Kaposváron a Somogy Megyei Múzeum első emeletén a Régészeti kutatások Somogybán című állandó, és A Kis-Balaton régészeti leletei című időszaki kiállítás látogatható. A Természettudományi Múzeum anyagából is látható itt válogatás, A jég világa címmel. A paraszti pihenés pillanatait bemutató néprajzi tárlalton kívül megtekinthetők még Bemáth Aurél, Galimberti Sándor és Ko- pits János képei, valamint itt mutatják be Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács nyugalmazott elnökének államfői kitüntetéseit. A. második emeleten a múzeum képzőművészeti gyűjteményéből látható válogatás. A Kilián György Városi Művelődési Központban Ungvári Judit grafikus tárlata látogatható. Homokszentgyörgyön ma délután ifjúsági filmklub- na várják az érdeklődőket. Nagyatádon, a Gábor Andor Művelődési Központban ma nyílik meg a Kincses Erdély című tárlat, amelynek anyagát a városi könyvtár könyveiből válogatták a szervezők. Kaposváron, a Somogy Megyei Múzeum kamaratermében Harangozó Ferenc grafikusművész műm káit tekinthetik meg, a kiállítás január végéig tíz árától este hatig látogatható. Marcaliban a Lengyel József Helytörténeti Múzeumban a Lengyel József emlékszoba kiállítása várja az érdeklődőket, valamint megtekinthető A kender megmunkálása, szőlészet, borászat című bemutató is. Szintén it állították ki az 1919-es mártírok tiszteletére összegyűjtött emléktárgyakat. A Bernáth Aurél Emlékmúzeumban a Marcaliban született felsítőművész festményeiből és freskóterveiből láthatnak — hétfő kivételével — állandó bemutatót naponta tíztől délig, illetve háromtól ötig. Csurgón, a Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban látható Raksányi Lajos festőművész hagyatékának állandó kiállítása (képünkön). Végezetül még egy kaposvári kiállításra hívjuk fel figyelmüket. Az Ipari Szakközépiskola KISZklubjában a barcsi gimnázium tanárának, Podobni Sándornak legsikerültebb grafikáiból és festményeiből láthatnak válogatást. HÁG BERTALAN Egy éjszaka története •jn — A véleményem rö- IW. Vi(j Erős a gyanúm, hogy Varga Katalin nem mond igazat. Erre vonatkozott a rövidség. Ha viszont meggyőződöm a hazugságáról, , akkor bármennyire kellemetlen és lélekborzoló is lesz számára, képletesen térdre fogom kényszeríteni. Ezt úgy értem, ha kell, egész napon át, százszor és százszor elimondatom vele Halágya hazaérkezését és távozását. A nála sokkal dörzsöltebb gyanúsítottak is belegabalyodtak, és összekeverték a valóságot a hazugsággal, ha egész nap ezt ismételtettük velük, míg végül is kiderült az igazság. A lánnyal is ez fog történni, el fogja mondani pontosán, mikor volt otthon Palágyi. Még előrébb jutunk, ha a laboránsok és a nyom- szakértők a ruháról és a cipőről’ számunkra kedvező véleményt mondanak. A kerítés egy részénél tudniillik cipőnyomot találtak, azt gipsszel kiöntötték, bízom benne, hogy ezt azonosnak fogják találni Halágyáéval. Ha beválik, hogy a cipőkön tatáit sár összetétele azonos a-kerítésnél levő földmintá- val, akkor nyert ügyünk lesz. Tudom, azt gondolod, hogy bedőlök a saját „6zimatfeltevésemruek”.’- Én ezt az elképzelést addig erősítem magamban, míg a másik, gyanúba jöhető Kósa ’ Endrénél időközben nem adódnának olyan bizonyítékok, amelyek új mederbe terelnék a nyomozást. — Ügy védem, Kósa legalább annyira gyanús, mint Palágyi — szóit közbe a főnök. — Hát éz majd kiderül De azt biztosra veszem, hogy e két ember közül valamelyik a tettes, és nincs harmadik, előre nem várt fordulat, de még azt i6 kijelentem', ha feltevésemben tévednék, és ez ügyiben teljesen mellékvágányra jutnék, akkor leteszem eléd nyomozói igazolványomat és itthagyom ezt.a hivatást. — Butaságokat beszélsz. Neked NémetihteJ, a te gárdáddal nem szokásod mellékvágányra jutni. Folytasd az ügyet, ahogyan azt jónak látod! A miniszter már tegnap érdeklődött. Megmondtam, te vezeted a nyomozást. Erre mint aki azt mondja, jó kezekben van az ügy, megnyugodott. — Köszönöm, jólesik, áhogy biztatsz. — Mondd, mikor ak&nsz te egyáltalán pihenrid? — Arra most, főnök, nincs időm; Az ügy jelenle- • gi állása meltstt úgysem tudnék lefeküdni. Telefonáltam a feleségemnek, hogy nagyon, eV vagyak foglalva, de az valószínű, hogy az esti órákban hazaugrom, ha nem is aludni, csak vallami friss meleget enni. .— Na, akkor már van is otthon süngós-forgáis, sütés- főzés, díSiZterítés, vidám szövegű cédulákkal. Magos főnöke élcelődésére áthangolódott és derűsen tért vissza szobájába, ahol Németh százados jelenlétében, megkezdte Varga Katalinnal a beszélgetést. A lány beszámolt családjáról, elmondta, hogyan került a fővárosba^ milyen iskolai végzettsége van, milyen körülményeik között ismerkedett meg Palágyi Bélával és máként lett az ismeretségből szoros szerelmi kapcsolat. Míg a lány beszámolt, többször is szóba hozták Palágyinak az ominózus éjszakán levő hollétét. A lány az eme vonatkozó kérdésre határozottan kitartott, azt hangoztatva', hogy Palá- gyá azon az éjszakán, amit folytonosan firtattak, estétől reggelig mellette feküdt az ágyban. — Arról, őrnagy úr, valóban meggyőződtem, hogy nős, ás azt is tudom biztosan, hogy két gyereke is van. De én ennek ellenére szereltem. Tessék megérteni, ő ezt, az én szerelmem megtartása miatt hallgatta el előlem. Én emiatt őt csiak még jobban szeretem. Béla éli fog válni , éls elvesz engem. — Feltéve, ha lesz rá ideje. — Miiért ne lenne? Nem csinált, semmit. — Ezt mondta magának azon az éjszakán? — Nem, semmit sem mondott. — Dehogyásnem, kedves Katalin. Látom én, hogy mennyire küszködik saját magával. Csupa- víz az arca. Még a legnagyobb szerelem mellett sem lehet az igazságot semmiféle hazugsággal elleplezni. — Bármi történik velem, akikor sem tudok mást mondani, mint hogy azon az éjjel, Béla velem 1 aludt. — Nézze, Katalin, magával a világon nem történik semmi. Legföljebb, hogy addig ül itt, ezen a széken, míg el nem mondja az igazat. — Már elmondtam többször és ha nem hiszik el, akikor itt ülök majd életem végéig. — Ez nem fog bekövet- * kezni. Állítom, hogy huszonnégy órán belül belefárad megtévesztő kijelentésébe és őszintén feltárja mindazt, amit várok magától, sőt talán még többet is. Tudja, kérem, mennyi különböző alkatú, természetű férfi, nő, fiatal és idős, büntetett és büntetlen ült már a maga helyén ? És ők sem tudtak hosszabb ideig tagadni. Maga sem fogja bírni, pedig maga nem megátalkodott bűnöző. A lelikiismeret végiül rákényszeríti a tagadót, a hazudozót az igazmondásra. Ez elől, kedves Kati, maga sem térhet ki. A láíjy Magos „szózata” alatt összekulcsolta kezeit. — Tessék elhinni azt, amit mondok — nyöszörögte, de már potyogtak a könnyei. — Én nem hiszem, tudom, hogy maga hazudik. Tudja, ez a szó ritkám csúszik ki a számon, akkor is csak olyanokkal szemben, akik súlyos bűnt követtek él. Viszont miaga tisztességes, becsülete®, büntetlen előéletű, és mindezen felül az étet vi- szomitagságiait még nemigen ismerő fialta! lány. Látja, jó tulajdonságai ellenére, magának mégis sikerült ki- kényszerítenie belőlem ezt a durva szót, hogy hazudik. — Hát mit mondjak, őrnagy úr? — Már többször hangsúlyoztam, hogy csakis az igazat, és akkor- semmiféle fölt nem esik a maga’ becsületén. Hogy a bolond-ülésig szerelmes Patlágyiba, az a maga dolga, az nem bűntett. De higgye el, még a szerelem sem mentség a hazugság alól. — Felállt. — Laci! Folytasd te tovább a beszélgetést, mert én átmegyek a szomszéd szobába. .Németh tudta, hogy Magos Halágyához sietett. (Folytatjuk.) HÉTVÉGI ItájolÓ
