Somogyi Néplap, 1983. április (39. évfolyam, 77-101. szám)

1983-04-13 / 86. szám

Színházi közkatonák Iskoláink légköre Ugye, emlékeznek még Nyilas Misire, Móricz Zsig- mond felejthetetlen, szí­vünkhöz nőtt regényhősére? Misi a történet vége felé el­szántan kijelenti nagybátyjá­nak és a kollégium tanárai­nak, hogy ő nem akar töb­bet debreceni diák lenni. Hogy miért? — tulajdonkép­pen erről szól a könyv. A tiszta lelkű gyerek szenve­déséről, meghurcoltatásáról, általában a rideg, barátság­talan, örömtelen kollégiumi életről. Ma is akadnak még olyan iskolák, ahol sem a diákok, sem a tanárok nem érzik jól magukat — a rossz légkör miatti Miben nyilvánul meg a nyomasztó, áporodott klí­ma? Egyebek közt a türel­metlenségben, a rideg bánás­módban. a meg nem értés­ben, a vaskalapos, fegyelme­zésben. Egyszóval: az em­bertelenség ben. Újabban szociológusok is foglalkoznak annak kutatá­sával, hogy milyen tényezők hatnak egy-egy oktatási in­tézmény légkörének alakulá­sára, esetenként a kérdésié, .klíma vizsga lati tesztekkel” próbálnak feleletet adni. A pedagógusok tesztlapok nél­kül is tudják, hogy az isko­lák és más oktatási-nevelési intézmények légköre minde­nekelőtt az igazgató vezetési stílusától, emberségétől, to­vábbá a tanári kar összeté­telétől függ. Természetesen sok függ a fenntartó tanács­csal, valamint a lakóhelyi po­litikai-társadalmi szervek­kel kialakított kapcsolattól is. Gyakran elhangzik az igaz­gatókról, hogy ők a gond­jaikra bízott intézmény első számú pedagógusai; találó ez a megállapítás az' iskola lég­körét illetően is. Az antide­mokratikus, önkényeskedő igazgatók körül — bármeny­nyire összetartó is a nevelő- testület — pillanatokon be­lül megfagy a levegő, szinte megdermednek az emberek; ilyen helyen jó közérzetről sem a tanárok, sem a tanu­„Ukrajnában, a Temopol megyei Guszjatyinban hal­lottam először — az el-el- fúló reggeli krónikában — a zsanai gázkitörésről — írja Soós Zoltán. 1979 január vége felé volt, ösztöndíjas­ként az orenburgi gázveze­ték magyar építői között él­tem, s hála a kint dolgozó olajbányászoknak, Zsana ne­ve végképpen belém ivó­dott. Az építkezés befejezése után sem hagyott nyugodni. Kutatni kezdtem a kitörés körülményeit, faggattam a résztvevőket, s végül is az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt javaslatára a nagykanizsai Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat ösztöndíjasa lettem. Kezdetben csak a zsanai kitörés foglalkoztatott, ám ahogy ismerkedtem a szak­mával, a szemtanúkkal, a nagyszerű olajosokkal, a ka­tonák felbecsülhetetlen se­gítségével a kitörések elhá­rításában — Zsana mellé csatlakozott a többi nagy ki­törés : Algyő, Hajdúszobosz­ló, Lovászi stb. Vagyis egy kitörés helyett valamennyi kezdett érdekelni. így sze­rettem meg a kitörésvéde­lem legendás hőseit vagy ahogyan — utólagos enge- delmükkel — elneveztem őket: a kútölőket.” A költő új kötete, a ,,Kút- ölők” a napokban jelent meg, a Zrínyi kiadónál. lók körében nem lehet be­szélni. Vannak még sajnos ilyen vezeték. Nemrég egy peda­gógus amiatt panaszkodott nekem, hogy ha bármilyen apró-cseprő vagy akár je­lentősebb iskolai ügye akad, nem fordulhat segítségért, tanácsért közvetlen föleit lesé­hez ... Általánosságban persze nem ez jellemző iskoláinkra. Százs-zám vannak olyan is­kolaigazgatók, akiknek az aj­taja mindig tárva van a kol­legák, a diákok és a szülök előtt. Pedagógusok állítják vál­tig, hogy nincsen szúaség kü­lönleges cs xiaszerekre a kel­lemes Iskolai légkör megte- remié.éhez, mindössze két feltétele van: összeforrott nevelői közösség és demok­ratikus vezetés. Ha e két tényező adva van, akkor az egészséges szellem kisugár­zik az egész iskolára, magá­tól értetődően a tanulóifjú­ság életére is. Ilyen esetben — Ady Endre szép verssorá­val — „élet zengi be az is­kolát”. Tanulók és nevelők közös­ségi élete nélkül egyetlen is­kolának sem lehet friss le­vegője, mint ahogy enélkül a tanítás színvonala sem emelkedhet magasra. A de­mokrácia, a közösségi élet hiánya még a kitűnően föl­szerelt intézményekben is visszaveti a munkát. Nagy jelentősége van az elvieken, kívül annak is, hogy a vezetők figyelnek-e a ta­nárok ügyes-bajos dolgaira. Nemcsak a tanulók körében igény, hogy nevelőik kísér­jék figyelemmel és értékeljék rendszeresen teljesítményü­ket, így vannak ezzel a pe­dagógusok is. Ahol a vezető fontos döntések előtt kíván­csi a testület véleményére is, ott legtöbbször a pedagógiai aprómunka is becsben áll, s jut idő a személyes gondok meghallgatására is. Évek óta visszatérő téma az iskolákban a pedagógusok es a tanulók túlterhelése. Az irányító és a fenntartó szer­vek eddigi erőfeszítései ei le­nére sem . sikerült számotte­vően csökkenteni a fölösle­ges terheket. A kifáradás és áz állandó feszültség nagy­mértékben . rontja a közérze­tet, vibrálóvá teszi az idege­ket. elektromos.,á a levegőt. I Egyetlen társadalmi in­tézmény élete, klímája sem változhat meg egyik napról a másikra; hirtelen javulás nem várható e téren az is­kolákban sem. Az viszont igen, hogy a demokratizmus — ha kismértékben is — hétről hétre erősödjék, és a felettes szervek mind körül­tekintőbben figyeljenek az oktatásügy helyzetére. IQ. Kövekből két kaput állí­tottak föl, és Libus fölaján­lotta, hogy ő játszik kette­jük ellen. A két fiú bele­egyezett. Ha Libusnál volt a labda, igen nehéz volt hozzá közel kerülni, mindig fordult egyet a tengelye körül, ilyen­kor kikeveredett a szoronga- tásból, üres térbe jutott, ahol kezdődött minden elöl­ről. Aztán bemutatta, hogy hogyan cselezett Puskás meg Hidegkúti. A két fiú egyébként is elfáradt már a sok értelmet­len szaladgálástól, forgolódás- tól. Libus bemutatóját nagy- nagy csodálattal követték, büszkék voltak arra, hogy ők ketten — most már nyil­vánvalóan — Libus barátai, Libusé, aki ismeri Puskást meg a többi nagy futballis­tát, akiknek a nevével tele van az újság, meg akikről annyit beszélnek a rádióban, az egész világon. Hidegkúti például széttárja a karját, cselezés közben, mutatta Li­bus, Puskás meg a lába kö­Szinte csak Kaposváron nevezik így a munkakört: csoportos színész. Alig szere­ltei olyan darab a színház műsorán, amelyben ne ját­szanának meghatározó szere­pet. Ök azok, akik megteremtik egy-egy előadás alaphangu­latát, de név szerint nem mindig ismerjük őket A színház közkatonái. Kik ők? Pályakezdők többnyire, több-kevesebb színházi múlttal a hátuk mögött. Em­lékezzünk csak: a lehetősé­gek státusza nem egyszer eredményezett már sikeres pályát! Pogány Judit, Csáká­nyi Eszter, hukáts Andor ese­tében is így volt. Csakhogy remények temetőjévé is vál­hat ez a státusz, s marad­hat a másutt statisztának — zsargonban static ónak — em­legetett besorolás ... Három fiatal csoportos szí­nész válaszolt kérdéseimre. A legtöbbet foglalkoztatottak közül valók. Nagy Mari kaposvári lány, itt járt iskolába, itt élnek a szülei; ennyivel van köny- nyebb helyzetben társainál. — Mikor került a színház­hoz? — Súgónak szerződtettek 1970-ben; két évig ezt a fel­adatot láttam el. Közben magyar—történelem szakra jelentkeztem a főiskolán, si­kertelenül. Aztán csoportos szereplőként kaptam lehető­séget A Tökfilkó volt az el­ső darab, amelyhez úgy érez­tem, hogy közöm van. Jött a Hermelin, és legutóbb Ács János rendezése hozott sok örömöt, izgalmat Sokat vál­toztam, érettebbé váltam. Úgy gondolom, megérte! Dunai Károly huszonhét éves, ez a harmadik évada a Csiky Gergely Színházban. Korábban a Nemzeti Színház stúdiósa volt, majd a szín­művészeti főiskolán tanult egy évig. Kaposváron a gye­zött tartja a labdát, akár a tökét. Ott forgatta a talpa alatt, ott pörgette a cipója szélén, leheletfinoman — úgy, ahogy azt a rádióban oly sokszor hallották —, megemelte a lábfejével, s aztán elpadta a legnagyobb magyar csodát, világcsodát, a hátrahúzós cselt, amelynek Hidegkúti volt a mestere. Hitíégkúti, Hidegkúti, ismé­telgette Libus, s a név egy­re mágikusabban, a tökéle­tességnek, a legyőzhetetlen­ségnek, az istentől kapott tu­dásnak a kifejezője lett. De többször meg kellett szakítaniuk a bemutatót: ha Libus észrevette, hogy vala­ki megáll a raktár sarkánál, otthagyta a fiúkat és oda­ment hozzá. A két fiú jól látta, hogy a látogatók több­nyire falubeli emberek, is­merték is őket, bár a rak­tár fala mellett, a sötétben alig vehették ki vonásaikat. Libus röviden beszélgetett velük, némelyiket a kertek aljáig is elkísérte, aztán visz- szasietett, és mintha mi sem történt volna, folytatta a szaladgálást. rekek tapsoltak neki a Hó­királynőben, a Szélkötő Ka- lamonában. — Mit jelent Kaposváron csoportos szereplőnek lenni ? — Lehetőséget, talán. Több megbecsülést kapunk, mint másutt. Ennek ellenére sem könnyű; sokan vagyunk, a rendezőknek alkalmuk van a válogatásra. Ez természetesen a lehetőségek maximális ki­használására ösztönöz min­ket ; senki sem lazíthat... Tapodi Gabriella öt éve tagja a színháznak. Az első évadban ő is súgói szerző­dést kapott. Előtte amatőr színjátszó volt Budapesten. — Milyen a színházi köz­érzete? — Változó. Ez az évad nem sikerült nekem igazán; nem kaptam jelentősebb fel­adatot. Egy kicsit elkeserít, hiszen az ember minden év­től egyre többet vár. Ennek ellenére sem szívesen szer­ződnék el; szívesebben csi­A Szomorú vasárnap köl­tőjének, Jávar Lászlónak Franciaországból küldött nyilatkozatát ismertette teg­nap a Duna Imtercontinental- szállóban megtartott sajtótá­jékoztatóján Ritter Aladár hírlapíró, a művész régi ba­rátja és képviselője. Mint elmondotta: Jávor László újságíró és költő 1934- ben írta a Szomorú vasárnap című verset, egy évvel ké­sőbb pedig azonos címmel verseskötete is megjelent Ezt követően zenésítette meg Seress Rezső Jávor költemé­nyét, és e dal csakhamar vi­lághírűvé vált. Jávor László 1938-ban Franciaországba emigrált a Hogy miről beszélgetett az emberekkel, nem hallották, csak azt, hogy Holocsák ké­sőbb előjött az irodájából és megfenyegette: — Nem lesz ennek jó vé­ge: majd meglátod, hogy mit mondtam neked. Elhurcol­nak mindnyájunkat. — Éppen erről van szó — védekezett Libus. — Azt aka­rom, hogy ne vigyék el őket... — Nem visznek már sen­kit — legyintett Holocsák. — Az összeesküvést is csak kitalálták ... — És mégis idegen embe­rek tekeregnek mindenütt — ellenkezett Libus. — Itt fi­gyelnek, ott figyelnek ... —r Magánszorgalmú em­berek ezek, nincs semmiféle papírjuk, hogy figyelgesse- nek — legyintett Holocsák, mint aki nem akar erről többet beszélni, meg nem is tulajdonít már nagyobb je­lentőséget a dolognak. Libus hóna alá vette a labdát, beszélgettek még ap­ró semmiségekről, közben elment az utolsó személyvo­nat is. Holocsák kiszólt Li­Nagy Mari és Dunai Károly nálok itt kevesebbet, mint másntí többet Ügy gondo­lom, ma sokkal nehezebb előrejutni diploma nélkül, mint. amikor Pogány Jutkáék voltak hasonló helyzetben. Talán, mert a színház pro­filjához hozzátartozik a cso­portos szereplői munka, mégpedig nagyon igényes, összeszokott módon. Aztán a főiskoláról van bőven szí­nészutánpótlás, talán nem is fűződik hozzá érdek, hogy egy új gárdát neveljenek a diploma nélküliekből. Egyre kevesebben kerülnek a szá­mukra sokat jelentő gyakor- latos színész státuszába. En­nek ellenére örülök, hogy tag lehetek; ez önmagában is rangot ad. Csattanó: beszélgetésünk óta megkapta a gyakorlatos színészi státuszt ő is. H. I. Horthy-MagyarországOt a nyilvánosság előtt is megta­gadta. Részt vett a francia ellenállási mozgalomban, le­bukott, s bebörtönözték. Ma ismert, sikeres festőművész — mondotta Ritter Aladár. Müller Péter nemrég Szo­morú vasárnap címmel köny­vet írt, s az ennek alapján készült zenés drámát bemu­tatta a Vidám Színpad, Jávor László szerint a könyvben és a színpadi változatban egy­aránt tárgyi tévedések van­nak. Müller Péter, a musical szerzője szerinte jogtalanul használja a Szomorú vasár­nap címet. Jávor László til­takozott a darabban elhang­zó, őt sértő részek miatt is. búsnak, hogy bejöhet az irodába aludni. Amíg az iro­dáig értek, Neviczky sebté­ben előadta, hogy mit ter­veznek. Hogy le kell játsza­niuk a katolikusok-reformá- tusok meccset, s arra gon­dol, hogy őt kérik föl bíró­nak. Libus azonnal vállalta, s hozzátette, hogy a partjel­zőket is beszervezi: vagy Haklit, a dobost, vagy Holo- csákot fogja megkérni, mond­ván: két partjelzőre neki nem lesz szüksége, egy is elég lesz. Megígérte, hogy részrehajlás nélkül vezeti majd .le a meccset. Ki is tűzték a mérkőzés napját. Libus lelkesedett. — Minél több nézőt kell beszervezni. Azon a napon majd Tarpa játszik a falu­val a járási bajnokságban. Két vontatónyi ember jön, én majd gondoskodom ró­la... Ott lesz az egész fa­lu, este pedig bált rende­zünk a kulturban ... íl csak készüljetek — biztatta a fiúkat —, hívjatok minél több papot, egy-két püspök vagy érsek sem ártana ... — de ezt már bizonytalanul mondta, mert el sem tudta hirtelenjében képzelni, hogy érsekeket honnan szerezhet­nének. — És a ministrán- sok, minél több ministráns kell. Füstölőkkel, kereszttel és zászlóval.csengőkkel... (Folytatjuk.) Nyolc Oscart vitt el Gandhi Richard Attenborough Gandhi című filmeposza nyerte az év legjobb angol nyelvű - filmjének járó Os- car-díjat Hollywoodban, a Los Angeles-i 'filmművészeti és filmtudományi akadémia évi díjkiosztó gálaünnepsé­gén. A Gandhi összesen nyolc Oscar-díjat vitt el, nyolc kategóriában. Az aka­démia csaknem negyezer tagja titkos szavazással ítél­te oda az „Oscart” a rende­zőnek — Richard Atten- boroughnak, a Gandhit ala­kító Ben Kingsleynek, Billy Williamsnak gs Ronnie Taylornak, a film operatő­reinek, valamint a film for­gatókönyvírójának, kosz­tümtervezőjének, berende­zőjének, vágójának is. Négy Oscar-díjat kapott Steven Spielberg E. T. című filmje, amely egy kedves és mulatságos kozmoszlakó szörnyecske földi kalandjai­ról szól. A legjobb női főszereplő­nek járó Oscart Meryl Streep - vehette át a Sophie választása című filmben nyújtott alakításáért. A leg­jobb férfi epizódszerepben Louis Gossett tűnt ki a Katonatiszt és úriember cí­mű filmben, a legjobb női epizódszereplőnek az idén Jessica Lange-1 választották az akadémia tagjai a Toot­sie című Sydney Pollack- filmben nyújtott alakítá­sáért. A legjobb nem angol nyelvű filmnek járó Oscar- díjat a Los Angeles-i aka­démia 55. díjkiosztó ünnep­ségén az Újrakezdés című spanyol film kapta. Jávor László nyilatkozata a könyvnek azokkal a- rész­leteivel is foglalkozik, ame­lyek Seress Rezsőről szólnak. Véleménye szerint _ ezek né­melyike sérti a halott zene­szerző emlékét. A sajtótájékoztatón elhang­zott: Jávor László minden törvényes eszközt igénybe vesz becsülete megvédésére, követeli, hogy ugyanolyan nyilvánosság előtt kapjon elégtételt, mint amilyen szé­les körben a sérelmes meg­állapítások elhangzottak. Politizáló diákok vetélkedőié Véget értek a politizáló diákok vetélkedőinek megyei döntői. Az egyes megyékből és a fővárosból két-két — egy középiskolás- és egy szakmunkástanuló- — csa­pat jutott tovább az orszá­gos döntőbe. A vetélkedő célja, hogy a diákok érdek­lődését még inkább fölkelt­sék a kül- és belpolitikai események iránt, segítséget nyújtsanak az összefüggések föltárásához, azok megérté­séhez, ezzel is hozzájárulva a tanulóifjúság széles körű politikai tájékoztatásához, közéletiségre való nevelésé­hez. A középiskolások és szak­munkástanulók első ilyen jellegű vetélkedőjén az 1982-es év bel- és külpoliti­kai eseményeihez kapcsolód­tak a feladatok. Volt közöt­tük politikai krimi, bar- kochba és térképismeretre vonatkozó kérdés is. Az országos döntőt ápri­lis 22—24. között, Siklóson rendezik meg. I*. K. I. ü Szomorú vasúm) Hájának nyilatkozata A lehetőségek státusza

Next

/
Oldalképek
Tartalom